Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-15 / 11. szám

Hivatalos rész, 4740.K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Alkalmazkodás és közhírré tétel végett értesítem, hogy a nyirmadai, eredetileg április hó elsejére eső országos vásár ez évben kivételesen márczius hó 18-án fog megtartatni. Nyíregyháza, 1896. márczius 13. Mikecz János, alispán. 3I03/K.-hoz. Árlejtést hirdetmény. Szabolcsvármegye tulajdonát képező s hat szakaszra osztott Tokaj—Kolozsvári törvényhatósági közút 1S96. évi fenntartására szükséges kőanyagnak az útvonalra való fuvarozása vállalkozás utján való végrehajtásának biztosítására f. évi márcz. hó 26-ik napján d. e. 10 órakor, Nyíregyházán vármegyei székház kis tanácstermében szóbeli verseny-tárgyalás fog tartatni, következőleg. u. m.: I-só szakasz, 0 kilométertől a I l-ik kilométerig, erre közvetlenül a tokaji kőbányából szállítandó — 683 m

3 kő kikiáltási ára 1176 frt 40 kr. 11-ik szakasz, il fcmtől a 21 kmig közvetlenül a bányából szállítandó 424 m> kő kikiáltási ára 1206 frt 80 kr. III-ik szakasz, 21 kmtrtől 27.5 kmtrig, nyíregyházai vasúti állomástól szállítandó 304 m" kő kikiáltási ára 485 frt 60 kr. IV-ik szakasz a 30 9 kmtól a 39 kmtrig, a nyíregyházai vasuli állomástól szállítandó 420 m

1 kő kikiáltási ára 771 frt. V»ik szakasz, 39 kimtől a 46 kmig. a nagykallói vasúti állomástól szállítandó 448 m> kő kikiáltási ára 473 frt 60 kr. Vl-ik szakasz, a 46 kmtöl az 50 kmig, a kállósemjéni vasúti állomástól szállítva 176 m' kő, kikiáltási ára 180 frt. Az árlejtés minden egyes szakaszra külön-külön lesz megtartva. Az árlejtésben résztvenni kívánók kötelesek a kikiáltási ár 5°/

0-át az eljáró hatóság kezeihez előzőleg letenni, mely vállalkozónak csak is a munka befejeztével fog vissza adatni, felhivatnak tehát a vállalkozni óhajtók, A „NYIRVIDÉK4 TÁRCZAJA. A nagykállói kaszinóról. (Vége. Nyissunk már most be kaszinónk legnagyobb termébe, oda, hol az esti élet a legpezsgőbb, legvidámabb, legelevenebb. Négy asztalnál folyik a legjobb goodüző, a mindenütt és mindenkor legnépszerűbb szórakozás, a kártyajáték, vulgó, „blatozás*. A tulajdoaképeni játszókat kétszeresen, háromszorosan felülmúlják a kaszinónak taglármásabb alakjai: az ugyaevezett gibiczek. Mit csinálnak ezek, mi czéiból vannak ezek itt, és egyáltalában mitől jó, hogy ezek is léteznek a világon, nehéz volna megmondani! Jobban érdeklődnek ezek a bemenés, skartirozás, kijátszás, ráadás és általában az egész párti menete, sorsa iránt, mint magok az érdekelt játszók. O.t ülnek, álluak, támaszkodnak óiák hosszán át a játszók közvetlen közelében, úgyszólván nyakukon ülnek; letelepedésüket a sörös fiaskókkal és poharakkal megrakott széksor meg nem akadályozza, eltávolításukat sem a kérő, sem a tiltakozó szó, sem az orruk alatt gomolygó bodor füst nem eszközölheti; érzéketlenek, sérthetlenek és mozdithatlanok ezek. Ha csendes, egyszerű párti járja, a gibicz megjegyzésekkel, közbeszólásokkal zajt, lármát, vitát és viszályt provokál; ha a játékosok között vita van, a gibicz azt elmérgesiteni iparkodik, ha érdekesebb párti folyik, a gibice lélekzetét visszafojtva, érző szivecskéjét lepénynyé nyomorítja össze a feletti denkkban, hogy minden kártya az ő bölcs tervei szerint játszassék ki, ha ez nem igy történik, a gibicz képes a kártyát a játékos kezéből is kiragadni. Ha egyik-másik játékos disznóban van, vagy feltüuő balekstosst követ el, a gibicz sereg kórusban rázendíti: „A János bácsi, az kitűnően érti ezt a játékot !* Vagy „a kedves Kassai! Es tudja még csak jól! Hat még a Gazsi, a Gazsi!! Est a játékot seuki sem tudja ugy, mint ő!!" Hogy a kis körmöcskéit operálnák meg valamennyinek! !* miszerint lőben az általok felváltatni óhajtott szakasznak I bánompénzzel ellátva jelenjenek meg. A Itételek és a kőbeosztási kimutatás a szaboli kir. építészeti hivatalnál a szokott hivatalos ira megtekinthetők. Nyiregv - s<)G. márcz. 7-én. MIkecz János, alispán. Márczius 15. Tud irténelemből. hogy a nagy nemzeti át i ;i mely uj alapokra építette a társadalma társadalmi osztályok egybeolvadásán;! béke-ünnepe volt. Ugvau i Európa csaknem valamenuyi nyugati o Lban az emberi jogok harcza szembe.i u;ymással a társadalom osztályait. A k osak a az elnyomottak, egy ugyanazon rt fiai, karddal mentek egymásra s 01 a polgár-vér mindenfelé, ép úgy, mint It század-végi nagy franczia torradalo n nely a XIX. század nagy társadalmi ff inainak a forrása volt. Lrsadalmi átalakulás az ezer éves ál ii mán; reformja volt. A szent korona le t. i. a nemesség, mely a nemzeti r odáig gyakorolta, — magához emelte a megosztván vele az állampolgári jo .ikorlatát s kötelességek teljesítését. „H ta az alkotmány sánczai közé" s nemzt t I épből, s 10000 helyett egyszerre ugyananm ió szív dobogott a hazáért, az alkotmány a nemzetté lett egész magyar nép karja cészeu aunak megvédelmezésére. Ez a átalakulás, mely a maga természeti- nánya szerint megteremtette a képviselet myhozást s a í'elelös kormányMai számún A gib — ez a fegyelmezetlen, a zavarosban halászó ' kteremnek ezen mihasznái, parasétái, ingyenélői, sok szerencsétlenségén, kellemetlenségein ingj latnak, gyönyörködnek, — természe teaen nem kedvelt alakok a játszók előtt; szerintök minj *rencsétlensógnek a gibicz az oka; ha pl. egyi i várt tökk ász helyett a makk hetest gusztálja a kivánt negyedik filkó helyett egy alRÓ tolak v , elég érthetően igy monologizál: ,Égetni i • ott egy gibicz! A hol ez letelepszik ott a fi k az ivóvíz méreggé, a kenyér kővé és a tökk ász - hetessé válik!' — A/. tálnál ülnek a kaszinó veterán játékosai. — kőkorszakbeli kalábert játszanak. A világért s r dnék meg, hogy a még Ázsiából áthozott ki jályzatukon valami módosítás történjék; ósdia loxok, konservativek ezek az emberek körömszak — Ezek között egy—egy estén át 30—40 eli" n. renonsz fel sem tüuik; egész bátran megül - eha a piros nyolczassal a tökk alsót, vagy a zö • sel kiváltják a makk királyt, sőt a „Kvart kir

1 a rájátszóm"-ot akárhányszor kimondjak felső ' nert hiszen az a játszó, a kinél a felső van, nem eszi észre a tévedést. — Egyszóval itt mii : n csendesen, patriarchalisan menne, ha azok ott gibiczek épen itt nem alkalmatlankodnám; u sokat; mert ez az asztal a gibiczeknek vt hadi tanyája; itt gyakorolja tüdejét és eapriót • >bb szakértő ós szakértetlen gibicz. A nw asztalnál vannak az internationális kalabrista— u. n. reciprokosok vagy neologok. — Ezek élén vesebb vérű, modernebb szabásü alakok; itt _ - dkséges, hogy a gibiczek csináljanak lármát, v _ 'máznak ők magok is eleget! A h asztalnál whist-párti folyik. — Négy automata ütt, hangjukat ritkán lehet hallani; csak kez mök és fejők jár folyton ide oda. — — Ide a ek közül is csak azok vetődnek, kik pihenni, 'gni óhajtanak, ezen játékosok magok i Hzúinun iv mellék lel van cwatolva zatot, megszázszorozta annak az erőnek az értékét, melyet 4-8 előtt Magyarország, mint csak geográfiai fogalom képviselt. A nemzeti erőnek ez az elementáris, szinte pillanat alatt végbement megnövekedése, az a hatalmas látvány, aminőnek mását aligha nyújtja más nemzet története, hogy a kiváltságos osztály, a nemesség maga áll harezba úgyszólván saját maga ellen, s ő maga követeli a saját maga kiváltságos jogainak megszüntetését, az egységes állampolgári jognak az egyenlőség alapján való kiterjesztését mindeukire: okul szolgált nagy szabadságharezunk megvívására. A jogok egyenlősége által nemzetté lett nép a maga természetes emberi jogainak bástyáit látta az uj alkotmányban, s hatalmas volt a nemzeti üdv-rivalgás, melylyel annak Bécsből érkező hirét az egész nemzet fogadta. Hatalmas és félelmetes. Túl a Lajthán megijedtek tőle. Talán nem is álmodtak felőle, hogy abban a népben, mely századokon keresztül — mint jobbágy — csaknem rabszolgaságban élt, olyan hirtelen feltámadjon a nemzeti öntudat. Ezt el kellett nyomni! 1848. márczius lő-dikének verőfényes nagy béke-ünnepére így következett azután harczi-zaj. A társadalmi forradalomnak, amit 1848. márczius 15-dike jelent — a történelem kérlelhetlen logikája szerint vérbe kellett fulladnia. Az emberi jogok szabadsága csak a függetleu, a szabad, az öuálló magyar államban valósulhatott meg. A 48-diki alap-törvények, melyek a magyar állam rendjét az átalakult társadalom igényei szerint konstituálják, fölállították az önálló nemzeti életnek intézvényes biztosítékait. S most már nem egy kiváltságos nemesség csupán, de az alkotmány sánczaiba is gyakran morfondíroznak, és csak akkor serkennek fel ebből gibiczeikkel egyetemben, ha valamelyik asztaltól oda kiá't egy-egy stentori hang: „Ne lármázz már aunyit Emilius pajtás!" vagy „Kicsit csöndesebben Andris koma!" — — A leghevesebb elemek a negyedik asztalnál tarokkoznak. — Itt minden párti egy—egy valóságos harcz, keméuy tusa. — „Segít a 20 as tousles trois és négy királlyal" szólal meg az első játszó. — „Contra tousles trois, contra négy király" válaszol a másik. — „Recontra tousles trois, rekontra négy király" beszól vissza az el->ő. Mehet, mehet, mehet szól a 2-ik 3-ik ós 4 ik és megindul a párti. — Az asztal — mint a kovács üllője — egyideig szabályosan kopog a tyúkszemekkel borított kezek erőteljes ütéseitől,* — megszűnik a kopogás, de megered helyette a vesztes felek között az elmaradhatlan heves vita, szenvedélyes szemrehányás. — Igy megy ez pártiról pártira. Az idegeu szemlélő azt hinné, hogy ezek az emberek egymásnak halálos ellenségei, annyira viaskodnak egymással; — pedig másnap, harmadnap és úgyszólván mindennap megint csak összeülnek, egymással zajosan küzdenek, és együttesen barátságosan távoznak. Esti 8 óra felé az erősen meggyérült kaszinóban 3_4 torok is egyszerre dörgi a jelszót: „Hatost béü" Öt—hat vállalkozó rögtön be is tolja hatosát a vizíbe, hogy részt vehessen Mokány Bérezi hírneves nemzeti csöudeseben: az osztó oszt, a vállalkozók kegyetlenül drukkolva gusztálnak, mig végre egyik boldog halandó ragyogó szemekkel „rongyos háromszorával" besepri a hatosokat. Az egész compánia vidáman távozik ós a kaszinó kiürül. Mélyen tisztelt hallgatóság! A kállói kaszinói életnek meg igen sok reazletéről kellene megemlékeznem, hogy önök elé kellően megvilágított, kiszínezett és kidomborított képet nyújtsak; de érzem, hogy becses türelmüket már eddig is túlságos módon bátorkodtam igénybe venni. Nagyon köszönöm megtisztelő megjelenésűket ós elnéző turelmöketü Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. ke ,-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, -émetország és Sveicz fővárosaiban is Born & Comp. által Hamburgban. SZÍ1 111, VEGYES RTALMU HETI LAP. szabolcsvArm ye hivatalos lapja. A SZA.BOLCSVÁRMEGYEI I ÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. • IVlegjelen ikint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben háahos hordva: Kgéu évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző é« tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési péwk, m lap szétküldése tárgyal lamlások Jóba Eléli könyvnyomdájához isk (Jánószky házi s a A lap szellemi részét képező küldemények, fi • a nzerkeBztő czime alatt kéretnek beküldetni. Itérnientetlen levelek exak ismert kezektől , iiermeni.eiieii Jiionos fogadtatnak el. szám A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési díjak : Minden négyszer hasé uzott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Klnostárl bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyllt-téri közlemények dija soronkint 30 kr