Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1896-03-01 / 9. szám
Falusi népünk egészsége. A mi falusi népünk is nagyon jól tudja, hogy milyen nagy kincs a jó egészség. A szegény is gazdag ennek birtokában, s ha meg is érzi a szegénység súlyát, vigasztalást talál abbau, hogy „csak egészség legyen.' Mindnyájunknak nagy és féltett kincse az egészség, de leginkább az a köznépnek, mely egészeu a testi eró és egészségtói függó munkára van utalva. Szomorú állapot, hogy épen ennek a társadalmi osztálynak az egészségügye vau a legelhagyatottabb állapotban; elszomorító dolog, hogy ott a leggyarlóbb az egészségügy, ahol a jó egészség fófeltételei: az egészséges, bőséges levegő, napsugár, ivóviz, egyszerű tápláló eledel, a testet az idő viszontagságai ellen védő ruházat leginkább meglehetnének, t. i. falun. Falun nincs nagy értéke a teleknek, szegényebb ember is megengedhetné magának azt a fényűzést, hogy fákat, bokrokat ültessen udvarára. A gazdasági épületeket is távolabb építhetné, eltisztithatná a különféle hulladékokat; háza táját [állandóan jó, üde levegővel veheti körül. Magas épületek nem fogják el előle az ég legfőbb adományát: a meleg, a fényes napsugárt. Átjárhatja ez lakásának minden zegezugát, s lehetetlenné tehet abban minden, az egészségre ártalmas szerves életet. Ahol napsugár, szabadon mozgó levegő és tisztaság van, ott nincs bacillus, penész, élősdi állat. Az ilyen helyen az ember ösztönszerűleg örül az életnek, a fizikai életnek, melyet élvezni tud. Falun áll az ember rendelkezésére a friss magból készíthető jó kenyér, az aprómarha, a tojás, a tej, a főzelékek, a gyülcs és zöldségfélék, az emberi gépezet e legkitűnőbb, mert legtermészetesebb fűtő anyagai. Falun olcsóbb és gazdaságosabb a fűtés, tehát a nép jobbau szellőztethet, egészségesebb szobai levegőt élvezhet. A falusi nép ruházata alig van alávetve a divat változandóságainak, az ember az égészség által megkövetelt egyszerű és olcsó ruhákbau járhat. Mind e kedvező körülmények daczára nyomorúságos lábon áll a köznép egészségügye. Nem ismeri a természet által reudelkezésére bocsátott kincseket s mint értéktelen cserépdarabokat dobálja el azokat magától. Házát olyan szedett-vetett anyagból épiti, hogy már ezzel elárulja, hogy fogalma sincs a lakáshoz fűződő egészségi követelményekről. Nem azért épiti, hogy jó, egészséges, kényelmes és kellemes lakása, otthona legyen, hanem azért, hogy — mint az ősember — az időjárás viszoutagságai elől menedéket találjon. Falait alacsonyakra, ablakait pedig oly kicsinyekre szabja, mintha csak az lenne a száudéka, hogy kiszoruljon s valahogy be se jusson szobájába az üde levegő és napsugár. A házbau padlóról, a padlás, illetőleg menyezet bemeszeléséről szó sincs; a ház földje és menyezete évtizedek penészét s más fajta gombáit gyűjti rakásra. A „NYIRV1DEK" 4 TÁKCZÁJA. A nagykállói kaszinóról.*) Melyen tisztelt hölgyeim és uraim ! Rövid felolvasásomban a nagykállói társas-életnek középpontjáról, a nagykállói kaszinói életről óhajtok a tisztelt hallgatóságnak egyet mást előadni. Néma mi 40 éves múlttal dicsekedő kaszinónknak történetét kívánom elmondani, mert ez tokkal komolyabb, behatóbb tanulmányokat, hosszasabb és alaposabb kutatásokat, kiválóbb szakismeretet és ékesebb tollat igényel, mint a minőkkel én rendelkezhetem. Csupán futólagos képet akarok nyújtani kaszinónk mindennapi életéről, működéséről; lefestve abbau mindent, a mi benne él, mozog és cselekszik; megszólaltatva benne mindent, mi működésének hangulatára jellemzéssel bírhat. KaszÍDÓok életét két részre oszthatnék fel: nappalira és a tulsjdonképeni kaszinói életre, az estélire. — Nappal, a munka idején, kaszinónk élete meglehetősen csendes, színtelen, egyhaugu. Az a néhány ember, ki munkájától pár perezre megszabadulva betér, futólagosan áttekinti a lapokat, egymással néháuy szót vált és távozik. De annál elevenebb, pezsgőbb, zajosabb az esti élet: alig mult el a d. u. 4 óra, a szélrózsa minden irányából szállingóznak a tagok és megkezdődik a társalgás állva, úlve, sétálva. Az időjárástól kezdve, a magas politikáig mindeD, de minden szóba jön itt; Kallónak tegnaptól fogva megtörtént, vagy megtörténhető minden nappali és éjjeli eseménye megbeszéltetik itt; legyen az sztlletés vagy halálozás; esküvő, szerenád, eljegyzés vagy kikosarazás; névnapi, születési vagy teaestély; kis vagy nagy muri; szóba jön itt a kaszárnya és bolondokháza, vizit, szinház, tánczmulatság, meszelés, *) Irta éa (elolvasta a nagykállói kaszinó febr. 22-ki estélyen Bcsx Mihály, reáliskolai tinár . «,IN Y I R y I D É K" A szellőztetés ismeretlen fogalom a falusi nép előtt. Kikaczagnák, aki a nap bizonyos szakaiban ablakait, ajtaját nyitva tartaná s a „jó drága meleget kieresztené." Nem hogy szellőztetnének, hanem beragasztják, betapasztják hz apró ablakot, nehogy egy kis jó levegő férkőzzön hozzájok Még a füstöt is befogják Pedig a fülledt, poshadt, füstös levegő rontja a tüdőt, a sötétség, a füst a szemet. A doh, a penész üt tanyát télen a köznép lakásában, melynek petyhüdt levegőjét a kigőzölgés, kilélegzés, némely helyen a háziállatok társasága kiállhatlanuá teszi. A rossz szobai levegő az oka, hogy a földmives és napszámos nép télen, mikor úgyszólván a nyári munka fáradalmait piheni, elsápad, elszintelenedik, egészségében, testi erejében fogyatkozást szenved; annyira, hogy hetek telnek bele tavaszszal, mig egy kis szint kap és erőhöz jut. A felnőtt ember is nagyon megérzi; hát még a gyermekek. Erősen megsiuylik ezek az egészségtelen lakás ártalmait s kész zsákmáuyul szolgálnak elsatnyult testökkel a járványos nyavalyáknak. A köznép különben olyan miudeu rendszer nélkül építkezik s aunyira elhanyagolja háza külsejét, udvarát s még inkább belsejét, hogy ha csak kemény hideg niucs, mely az ártalmas szerves hulladékokat leköti, kívülről sem haphat jó levegőt. Udvara gazos, szemetes, harmadában, sokszor felében erjedő s rovarok millióitól hemzsegő trágyadomb. Táplálkozás dolgában is szomorú állapotban van a köznép. 0 termeszti a kenyérnek valót s neki még is ritkáu van jó kenyere Terményeinek javát eladja, magának jobbára csak a selejtesét hagyja meg s azt is eléggé meg nem tisztított állapotban használja föl. Tejet, vajat, túrót, tojást, tyúkot keveset fogyaszt a mi népünk; a legnagyobb részét eladja, s a menynyire a termény természete megengedi, meghamisított állapotban. A gyümölcs is a piaezra kerül, otthonra csak a — pálinka marad, mind ezeknek az árából, beszerezve természetesen a kármentőből A köznépnek a ruházata is uagyon sok kiváuui valót hagy maga után, nem annyira az anyag és szokás, miut a tisztaság és elviselés szempontjából. — A mi köznépünk testének tisztántartásával nem sokat törődik. Sok ember halála napjáig le nem mossa egész testét; „mosdik" naponként, ami abból áll, hogy meguedvesiti egy kicsit a szemeit, meg az arczát. — Ebből áll ki testének tisztántartása. A fehérnemű váltás is nagy időközökhöz van kötve; különösen a férfinép erősen magára engedi szenyesedui a fehér ruhát. Sok helyen azt tartják, hogy a nyári nagy munkaidőben a tiszta fehérruha nem alkalmas, mert felsül alatta az arató hátán a bőr s viselik is, egész a fekete piszkosságig. Ha a test és a fehérnemű ilyen kevés figyelemben részesül, a felső ruháira sem ad többet a nép. A kalap közmoudásos zsirossága, a járás-kelést lompossá tevő túlságosan nagy csizma piszkossága, a többi felső ruhák rongyos hurczolkodás, nagymosás, bundalopás, vagyonbukás, ternócsinálás, kinevezés, megválasztás, cselédszökés, nyulés szarvas vadászat, baklövés, disznó-ölés, szüretelés, krumpli szedés, kukoricza kapálás stb. stb. stb. Ha az ilyen kedélyes, többnyire jóízű adomákkal és többé kevésbbé talpraesett megjegyzésekkel fűszerezett beszélgetések alatt véletlenül olyan tag lép be, a ki az előtte való nap valamely jelentősebb eseményének épen hőse vagy csak s^ern- és fültaouja volt, akkor megkezdődnek a mindig tréfás, de néha meglehetősen malitiosus interpellátíók ilyen alakban: ,Azt hallom öciém uram, hogy az a maga bicziklije megint egy áldott jóképű asszonyt elgázolt!' ,Nem ugy van a dolog, uram bátyám" — szólalt meg nagy ártatlan képpel a másik, — „az az asszony maga volt a hibás, én saját szemeimmel láttam, hogy ő maga futott a masina kerekei alá, sót szegény Pista barátunkat két embernek kellett felemelni és haza vezetni, olyan kegyetlenül eldobta magától az az ördöngös paripa!' Persze, hogy a harmadik, negyedik és a tizedik megszólaló hasonló hangon és modorban tárgyalja tovább az ügyet. Uj ember lép be. — Elébe megy az iuterpelláló e szavakkal: „No barátom öcsém, mégis csak röstellem a dolgot, hogy maga, elismert vadász ember létére, tegnap fényes nappal nvul helyett a Czubakaé asszony czirtnos macskáját putfmtotta le!" — Természetesen rögtön akad a megtámadott jeles vadásznak szószólója, a ki sok jó akarattal ilyenformán védi a gyauusitottat: ,Hit látja Zsiga bátyám, ebben a dologban sincsen helyesen értesülve! — Czubaknéoak nem a czirmos macskáját, hinem a pincsi kutyáját durrantotta le n\ul helyett Kálmán! Ez pedig már csak különbség!!* „Igaz, ugy van", szólal meg a harmadik, „hiszen a czirmost én is ismerem, az oly ügyes állat, hogy azt ha megkötöznék sem igen durrantaná le Kálmáo, avval a hatodik dédapjától rá maradt puskájával: hanem bizony az a három lábára sánta pincsi kutya csak 5 lépésnyire volt, mikor a puska elsült, hát valahogyan volta általánosan ismeretesek. Az elnyűtt es még is viselt, kifordított, befordított felsőruha, egyrészről kellemetlenné teszi a köznéppel való érintkezést, magára a népre is ártalmas, mert nem képes testét az időjárás viszontagságai ellen kellőkép megvédeni. Mert bizony az ilyen ruha „nem tartja a meleget." \ legnagyobb közegészségügyi bajok egyike, hogy a mi köznépünk szerfelett idegenkedik a doktortól, meg a patikától. Az Istenre bizzák a beteget, vagy épen a kuruzslókra, akik nagyon sok embert tesznek még ma is nyomorékká s veszítenek el sokakat, akiket orvosi segítséggel meg lehetett volna menteni az életnek. Akkor hijják már csak az orvost, ha ugyan egyáltalábai#Mnjják, mikor már késő s ez megrenditi azt a kis bizalmat is, amelylyel a mi népünk az orvosok iránt viseltetik. Ilyen körülmények között aztán nem csoda, ha egy-egy járványos betegséguek olyan bő aratása vau a mi népünk között. A bajok mélyen beleevődtek a nép testébeleikébe; legjobb akarat mellett is évtizedek lankadatlan, tervszerű tevékenységére van szükség, hogy jészrevehető eredményt érhessünk el. Egy tanító. Zajos közgyűlés. A nyírbátori takarékpénztár a mult hó 23-dikán tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, Mikolay Lajos elnöklete alatt. A közgyűlés, mint azt tudósítónknak igen hosszú referádájából kiolvassuk, meglehetősen zajos lefolyású volt és minden esetre tul terjeszkedett azokon a sablonokon, amelyeknek szigorú határai között a pénzintézetek közgyűlései végbemenni szoktak. Mindjárt az osztalék összegének megállapításánál ellentétek merültek föl s igyekeztek a magok álláspontját érvényre ju;tatni. Az igazgatóság indítványa az volt, hogy az osztalék részvényenként 8 írtban állapitassék meg. E javaslattal szemben Fisch Lajos a bemutatott nyeremény egyenleg tarthatatlanságát csaknem fél órán át tartott beszédben magyarázva, indítványozta, hogy az osztalék részvéuyenkint 9 frt legyen. Mandel Dezső e javaslatban bizalmatlanságot látva az igazgatóság iránt, ajánlotta a 8 frtos oszttlék elfogadását. Pscherer József szólalt föl ezután, s kifejezve előbb teljes bizalmát az igazgp'őság iránt, a 9 frtos osztalék mellett argumentált, mert minden pénzintézet jóhirét az osztalék nagysága szerint mérik. Fölhozta még, hogy amig a nagykállói szabolcsmegyei takarékpénztárnál 800,000 frtra rug a betétek összege, addig ez összeg a nyírbátori takarékpénztárnál csak 200,000 forint. Oda kell tehát nézete szerint törekednie az igazgatóságnak, hogy a bizalmat a vezetése alatt álló pénzintézet iránt hasonló mórtékre emelje. Mandel Dezső s utána Pscherer József újra fölszólaltak, majd Bosenthal a 8 frt osztalék mellett, mig végre két órai heves vita után a közgyűlés többsége az osztalékot 9 frtban állapította meg. Ezután a vezérigazgató megválasztására ós javadalmazásának megállapítására került a sor. Levelezőnk így írja: „Mandelák Szikstuy Józsefet, Fischék Fiscli Hermant akarták." Sűk fölszólalás ós sok indítvány történt a fölmerült kérdés révén. Fuchs Ferencz kéri a részvényeseket, hogy uyilt kártyával játszanak. Véleménye szerint azért kell most választani, mert ha Szikszay lesz meg, annak kell adni 1200 frtot, ha pedig Fisch Hermán, annak csak G00 frt fizetést adnak. el is trafálta!" Hogy ezen ügynek szintén akad egy negyedik, ötödik, tizedik jóindulatu pártfogója, mondanom sem kell. Más alkalommal meg ezen szavakkal szólítják meg a belépőt; „Azt beszélik, barátom, hogy maga az éjjel tévedésből az ötödik szomszédjának az ajtaján kéredzkedett be, pedig hát tegnap igazán fényes holdvilágos, gyöüyörü csillagos éjjel volt; hát hogyan eshetett meg magán ez az ominosus tévedés?" . . . Vagy pedig ilyen kegyes szavakkal fogadják a belépőt: „Hallom, hogy maga az éjjel már megint elfelejtett lefeküdni!!" és igy tovább. A legfurcsább a dologban az, hogy az ilyen gyanúsító ínterpellatiókkal szemben nincsen semmi szépítés, mentegetodzés, enyhítő körülmény, vagy felebbezés; egyáltalában ez a rögtönzött kaszinói bíróság semmitéle védekezést nem ismer, azért a vád alól felmentést Boha sem ad. A kire egyszer pl. ráfogták, hogy tévedésből más portáján lépett be a magáé helyett, vagy e felejtett egy éjjel lefeküdni, azt sem tanukkal, sem alibi kimutatásokkal, de még 25 kitanult fiskális furíanjjjával sem lehet megezáfolni vagy letagadni. Ez a vérbíróság felmeütő Ítéletet még soha sem hozott! Hogy ilyen alaptalan czélozgatások, ráfogások már születésükkor megfojtassanak, ártalmatlanná tétessenek, az érdekeltek részére én egy igen-igen egyszerű és ) \^ ktl í s eljárást ajánlok: Jegyezze be ki-ki V^L., / , kü ön készitet t könyvecskébe mindennap vacsorájának menüét, különösen pontosan Írja be az vésS f d*? z i, iiterek szá m*t és faját, továbbá lefekmindenn/ 8 , f/ lkeléséne k óráját s perczét, írassa azt n ónőS r 4 háziasszonyával, kcsztadónéjával és UkaíféléveT i \ má r, r St leíekvé s ^mulasztással, vagy Ml' U r Df valakl ó t gyanúsítani, húzza ki zsebéo ó síe^rS' f é S í art8a aZt a gondolatlan ráhUele^n 1 ° gadlU merDé k' eze a megdönthetetlen nuelességü argumentum előtt mindenki meghajlik! Azaz kérem, én a teljes ^iker elérésében még is egy Folytatástt u. mellékleten
