Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-23 / 8. szám

Moll öklöt a „Itfyirvidók" 1896. 8-ik számához. iiiatb«n levó vizsgálatról, melynek előre látható eredménye lesz, hogy a vármegyét anyagi kár nem fogja érni. KiUtan a különböző miniszteri leiratok tárgyalására került a sor. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely Ivei a polgár—nyíregyházi vasút törzsrészvényeinek megvásárlására megszavazott 250,000 frtnak a vármegyei útalap terhére, a pesti magyar kereskedelmi banktól leendő kölcsön felvételére vonatkozó kötelezvényt, módosításokkal jóváhagyj a. A közgyűlés e leirat alapján utasította az alispánt, hogy a kérdéses 250,000 t'rtot a pesti kereskedelmi banktól vegye föl és rendeltetési czéljaira való fölhasználásig a három nyíregyházi pénzintézetben s a szabolcsmegyei takarékpénztárban helyezze el. E kérdéssel kapcsolatban a közgyűlés György Endre, mint a polgár— nyíregyházi vasút engedményesének és Auspilz Gyula vallalkozó kérvényére, 100,000 Irtot kiutalt, 1000 darab 100 frt névértékű törzsrészvényről szóló okirat ellenében és teljes biztosítékot nyújtó feltételek mellett. Sípos Béla I-ső aljegyző, t. főjegyző kérelmére, a közgyűlés az 1-ső aljegyző fizetését lakbérrel együtt 1500 l'rtra emelte föl, s minthogy az ekként előálló 200 frt többlet kiadás a házipénztárból nem fedezhető, felirat fog intéztetni a belügyminiszterhez, hogy a jelzett összeg erejéig a vármegye évi dotációját emelje föl. Olvastatott a belügyminiszter leirata, a koronázás évforduló napján Budavárában tartandó bandériális felvonulásban való résztvétel iránt s ezzel kapcsolatosan tárgyaltatolt az ezredéves orsz. kiállítás helyi létesítő bizottságának a millénimg alkalmából a törvényhatóság állal teendő intézkedésekre vonatkozó előterjesztése. A közgyűlésnek e kérdésekben hozott határozata a kővetkező: Jóllehet Szabolcsvármegye közönsége ezredéves nemzeti fennállásunk tényét már megelőző időkben hozott határozatai szerint is oly inagnsztos és nagybecsű művekkel szái d;kozik megörökíteni, melyek arra vannak hivatva, hogy alapitójuk emlékét és a létesítés eszméjét ne csak a levéltárakban fennmaradó okmányokban, hanem mint az áldozatkészség látható jelei valóságban is a késő szá" zadokig megőrizzék s az utódok előtt az ősök hazafias buzgalmát s a mult iránti kegyeletes érzését minden okmánynátomaradandóbb adatokkal hirdessék, s bár e maradandó emlékek létesítésére anyagi erejéhez mérten előirányzott költség már csaknem teljes mértékben igénybe _ vétetett, mindamellett, tekintettel a vármegyének az ország történetében ősidőktől fogva szerepet vivő nagyjelentőségű mozzanataira és arra a körülményre, hogy az ünnepély fényéi a koronás király jelenléte is emelni fogja: ugyanazért egyértelmű lelkesedéssel elhatározta, hogy az • ezredéves múltnak a király és a nemzet együttes közreműködésével tervezett megünneplésénél szereplő bandériumokban, régi hírnevéhez méltóan magát képviseltetni fogja. — A bandérium tagjaiul megválasztattak: Liptay Béla. gróf Forgách László, Szalánczy Bertalan, Salamon Tivadar, Salamon Géza, Harsányi Menyhért, Elek Emil, gróf Vay Tibor, Zoltán Sándor, Kállay Emil. Szentimrey Kálmán, gróf UessewfTy Miklós, gróf DessewfTy Dénes, gróf Dessewffy Béla, gróf Des" sewfTy Aurél, gróf DessewfTy Emil, báró Vay Arnold, Onody Géza, ifj. Koruis Ferencz, gróf Pongrácz Jenő, ifj. gróf Vay Ádám, Mezőssy Béla, Gencsy Sámuel, Gencsy Béla, Gencsy Albert, Pscherer József, ifj. Szunyoghy Bertalan. Soldos Pál, Jármy László, Okolicsányi Dezső, ifj. Okolicsányi Lajos, Uray Miklós, gróf Szapáry György, Férenczy Emil, Pilissy László, Pilissy István, Petrovay János. Orosz Miklós, Jármy Zoltán. Jármy Jordán, Péchy Béla, gróf Andrássy Gyula, Patay József, ilj. gróf Festetich Pál, Szunyoghy István, báró Horváth Ferencz, Horváth Mihály, Bekény Gyula, Jármy János, Molnár Gusztáv, gróf Degenfeld Pál, gróf Degenfeld Imre, gróf Vay Ernő és Kállay Leopold. Fölkéretnek egyszersmint a megnevezett urak, hogy aki esetleg közülök a megbízatás elfogadásában akadályozva lenne, azt 8 nap alatt az alispánnal tudassa. A lovas bandérium szervezésére és begyakorlására Liptay Béla kéretett föl, aki a millénium megünneplése ügyében idáig is már sokat fáradozott. A bandérium szervezése körül esetleg előállható költségek fedezésére a milléniumi alapból 3600 frtot szavazott meg a közgyűlés, fölhatalmazván az alispánt, hogy ha ez az összeg elégséges nem lenne, azt 6000 frtig kiegészíthesse. A kiállításra vonatkozólag — miután vármegyénk lakossága túlnyomó részben mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik, elengedhetlennek tartja a közgyűlés, hogy a vármegye ló, szarvasmarha és sertés-tenyésztése a kiállításon bemutattassék. Minthogy pedig az eddigi társadalmi teren megkisérlett kezdeményezések eredménytelenek maradtak, a közgyűlés az állatkiállitás szervezésével Liptay Béla, Várady István és Liptay Jenő, urakat bízta meg s felhatalmazta őket, hogy a vármegye birtokosainak az állatkiálliláson való részvételét szükség esetén a felszállitás és tartással járó költségek megtérítése által elősegítsék, s ha a czél ínég igy sein lenne elérhető, ebben az esetben a kiállítás sikeréi a milléniumi alapból engedélyezendő 6000 frt erejéig egyes kiváló s másként meg nem szerezhető egyedek megvásárlása által is biztosítsák. A Vágó-féle felvonulás anyagi támogatása kérdésében a közgyűlés úgy határozott, hogy e támogatását attól teszi függővé, ha a rendező bizottság e terv sikere és maradandó történelmi műbecse iránt ininden kétséget kizáró bizlositékot nyújt. Hazaíias őrömmel és köszönettel vette tudomásul a közgyűlés a kereskedelmi miniszternek, a nemzet zömét képező köznép mívelődése érdekében tett azon intézkedését, melylyel a kiállítás meglátogatását a lehetőségig olcsóvá tette. Miután pedig vármegyénk területén oly társadalmi intézmények, melyek a nép legalsó rétegéig lenyúlva, a vele való érintkezést lehetővé tennék, nincsenek, a köznépnek a kiállítás tömeges meglátogatására való csoportositásitásának és szervezésének munkájával a községek elöljáróit bízta meg. Ehhez képest megbízatott az alispán, hogy a járási hatóságok utján a községek elöljáróit szólít-.» föl, hogy képviseleti gyűlések tartása által a kiálli% Ui alkalmat és czelját megismertessék a néppel s azt a kiAJhUi meglátogatására serkentsék. A <ínyei-szobor pályázat bíráló bizottságának j«lenlé*« alapján a közgyüléa a szobor kivitelére a Kallós Ede szobrász állal készített s'oborlervet elfogadta, azokkil a módosításokkal, amelyükül már a bizottság is szükségeseknek látott. Megállapította egyszersmint a közgyűlés a Kallóssal kötendő szerződés szövegét is, amely szerint a szobor 1897. évi május hó lú-éig lesz elkészítendő s junius hó l-ig felállítandó. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a vármegyeház homlokzatán levő két üres fülkébe Szabolcs vezér és Szent-István 2 méter magas szobra helyeztessék el s megbízta az alispánt, hogy ezek ezek e készítését Kallós Ede szobrásznál, 500 frt költséggel rendelje meg. A vármegyei mezőgazdasági bizottság szervezéséről szóló szabályrendeletre vonatkozólag a földmivelésügyi miniszter értesítette a közönséget, hogy azl csak a gazdasági egyesület alapszabályaival együttesen veszi érdemleges tárgyalás alá. A közgyűlés e leirat folytán az alispán előterjesztése az átdolgozandó szabályrendelet s a vele összhangba hozandó egyesületi alapszabályoknak megállapításira a vármegye, a gazdasági egyesület s a kisvárdai gazdakör egyes tagjaiból álló küldöttséget bízott meg, melynek tagjaiul — az alispán elnöklete alatt, a gazdasági egyesület részéről Bencs László, Nyíri János, Balta Ignácz, a kisvárdai gazdakör tagjai közül Liptay Bála és Jármy Miklós választattak ineg, jegyzőül pedig Kornis (.Jéza aljegyző. Ezredéves kiállítás. Értesítés. Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás Szabolcsmegyei ipari helyi bizottságának a folyó hó 15-én tartott Ülésében hozott határozatának megfelelően értesítem mindazon szabolcsvármegyei iparosokat, kik az ezredéves országos kiállításon téayleg részt venni fognak s az általam kitűzött 300 frtos pályadíjra, — a mi egy 150, — egy 100, s egy 50 friutos jutalointételbői áll,— pályázói kivannak, — hogy kötelesek e folyó év márczius hó 10 ikéig, — az illető biráló bizottság elótt,— az általuk kiállítandó tárgyakat, a helybeli ipartestület helyiségében kiállítani ésbemutatni, s a tárgyak kiállításáról eugem a pályadíj odaítélésére hivatott bizottság összehívása s a bírálat megejtése végett a fent jelzett határidőig értesíteni. Kelt Nyíregyházán, 1896. február 17 én. Kállay András, főispán, miut az ipari he.yi bizottság elnöke. Értesités. Az 1896. évi ezredeves országos kiállítás igazgatóságának, akiállitási tárgyak beszállítása és csomagolására vonatkozó határozatát a közönség tájékoztatása végett alant jegyezve közlöm. Nyíregyházán, 1896. február 12-én. Kállay András, főispán, tnint a kiáll, helyi biiottaág ának elnöke A kiáUUási tárgyak heszáJlthísa ét c&oma,j

0lú$a. A kiállítási tárgyak f. évi márczius hó 15. és április hó 15-ikc közötti időben szállitandók a kiállítás területérc. Ehhez képest oly időben adandók át az illető szállítási vállalatnak (vasút, hajózás), hogy a mondott határidőn belül érkezzenek Budapestre. Hosszabb rendezkedést, szerelést, alapozást, felállítást igénylő tárgyak vagy ezekhez tartozó anyagok beszállítása már február hó 1-én megkezdhető. A tárgyak csomagolása nagy gonddal, megfelelő csomagolási mód és szilárd anagv alkalmazásával eszközlendő. Lehetőséghez képest erős faládák használandók, melyek fedele csavarszcgekkcl zárandó le. Egy csomagba vagy ládába csak egy kiállítónak egy csoportba tartozó tárgyai helyezhetők el. Kivételt képeznek a gyűjteményes kiállítások tárgyai. Minden ládába, csomagba 2 árujegyzék teendő. A ládáknál az árujegyzék a ládafödél belső részére szegezendő. A jegyzékelésre az igazgatóság által beküldött nyomtatvány használata kötelező. Be nem csomagolható avagy csomagolás nélkül beszállitoll tárgyak árujegyzékei postán küldetnek be az igazgatóságnak. A csomag oldalán, a ládák oldalán és födelén ragczédulák alkalmazandók. A ragezédulákat a kellő számban a kiállítás igazgatósága szolgáltatja. A ragezédulák alkalmazása feltétI nül kőtelező. A ragezédulán kiteendő a kiállító neve, a feladási állomás, a csomagok darab- és sorszáma. A ragezédulák megóvására a ládák faléczekkel szegezendők körül. A kiállítási tárgyak elszállítása a kiállítás igazgatóságával levélben közlendő. Ez értesítésben előadandó, mely állomáson és mely napon adattak fel a tárgyak. A vasúton, hajóval beszállított tárgyak a rendes fuvarlevelekkel adandók fel. A fuvarlevél mellé semmiféle igazolvány nem kell. Elég, ha a fuvarlevélben a tárgyak „kiállítási tárgyaknak" minősíttetnek és „Budapest-Kiállítás" állomásra ezimeztetnek. A tárgyak gyorsáruként is feladhatók, de, postán is küldhetők. A küldemény vitelbére a feladási állomáson azon időleges díjszabás díjtételei alapján egyenlítendő ki, melyet a m. kir. államvasutak az összes érdekelt vasulak és hajózási vállalatokkal egyetértőleg a kiállításra rendelt és onnét visszaküldendő tárgyakra vonatkozólag kibocsátottak és mely minden vasúti és hajózási állomáson betekinthető. A díjtáblázatok tételeiben a kezelési illeték, a törvényes szállítási adó, az esetleges hídvám, pótilleték is már bennfoglaltalik. A „Budapest-Kiállítás" állomásra feladott kiállítás tárgyak után Budapest fő- és székvárosa kövezetvámdijat nem szed. Bérmenletlenül vagy utánvétellel terhelve kiállítási tárgyak egyáltalán nem adhatók fel. A fuvarlevélen szállítási értéknek bevallása nincsen megengedve. Útirányt előírni nem szabad. A postán lovábbiloll küldemények után a rendes postaszállítási dijak lesznek fizetendők. A „Budapest-Kiállilás" állomásra érkezett tárgyakat a kiállítás szállítója továbbítja rendeltetési helyükre, az illető csarnokba. A szállítmányozásért a kiállítás országos bizottságának elnöke által jóváhagyott díjszabás alapján felszámított költségeket a kiállítás igazgatósága fizeti ki a szállítónak és a költséggel megterheli a kiállító számláját. Az igazgatóság azonnal értesiti a kiállítót tárgyainak beérkezéséről. Ezen ügyre vonatkozó további felvilágosításokkal a kiállítás kerületi és helyi bizottságai, nemkülönben a kiállítás igazgatósága készséggel szolgál. Minden kiállítónak fontos érdeke, hogy tárgyai minél előbb de a kitűzött határidőbenokvetlen beérkezzenek, mert csak igy biztosithatja az idejében való installatiót, a rendes átvételt és kezelést. Budapesten, 1896. január hó 21-én. Az ezredéves országos kiállítás igazgatósága. Értesítés. Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás igazgatósága által kiadott s a szegényebb sorsú mesteremberek, kis kereskedők és iparos segédmunkásoknak az országos kiállítás megtekinthetése érdekéből adandó kedvezményeket tárgyazó „Tájékoztatás"-t alant je gyezve közlöm. Nyíregyházán, 1896. február 21. Kállay András, főispán, mint a kiált, helyi bizottság elDöke. Tájékoztatás a szegényebb sorsú kisiparosok, kereskedők és ipari segédmunkásoknak az ezredéves kiállitás és a fő- és székváros megtekintése czéljából tervezett tömeges felrándulási tekintetében. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur, mint az ezredéves kiállitás országos bizottságának elnöke, meszszemenő könnyítésekkel óhajtván lehetővé tenni a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők ós ipari segédmunkásoknak az ezredéves kiállitás és a fó- és székváros megtekintését, elhatározta, hogy a legaltbb 30 személyből alakult csoportban felrándulók részére: a) a m. kir. államvasutak és ezeknek Üzemében álló vasutak vonalain 25% nyi mérséklést engedélyez a zónarendszerU személy-díjszabás szerinti 111. osztályú menetjegyárakból, továbbá intézkedik, hogy a nem állami kezelés alatt álló vasutak vonalain, nemkülönben a gőzhajózási társaságok által fenDtartott személy-járatokon hasonértékü kedvezmények adassanak: b) a fő- és székváros által, iskolaépületekben berendezett szállásokban lakást biztosit. Egy-egy teremben 10—20 egyén nyer elhelyezést akként, hogy minden személy részére egy teljesen felszerelt, függönynyel ellátott vaságy, szék, polcz, ruhafogas, mosdó és írókészlet áll rendelkezésre; c) a kiállitás területén éptllt csárdák és vendéglők tulajdonosaival létrejött megállapodás alapján 2 tál ételből álló ebédet szolgáltat; d) díjmentesen megfelelő számú és nyelvismerettel bíró kalauzokat bocsát az érkező csoportok rendelkezésére, kik hivatva lesznek a csoportokat egész időzésük alatt a szükséges felvilágosításokkal és magyarázatokkal támogatni és kisérni; e) husz krajezárra mérsékelt belépti jegyeket adat ki a kiállításra; f) jegyfüzeteket hozat forgalomba a kiállitás igazgatósága utján, melyekben a menettérti jegy, szállás-utalváuy, a kiállításba való belépésre jogosító jegyek, az ebédjegy együtt foglaltatik s melyekért a díjfizetés egyszerre és egy összegben történvén, az utazás kényelme biztosíttatik. Ezen felsorolt kedvezmények mellett lehetővé válik az, hogy a XIV. zónához tartozó vidéken lakó iparos, illetve segéd 2 napi tartózkodásra (az élelmezést, szállást, belépti jegyet is beleértve) 8 forint költséggel; a XIII. vonalszakaszhoz tartozó állomásról 7 frt 30 kr a XII. * * » 6 n 70 „ a XI. 71 » 6 n 30 „ a X. l» n » 6 n 9 a IX. n 9 n 5 9 50 , a VIII. 9 t 9 5 n 10 „ a VII. » » n 4 9 70 , a VI. 9 y> 9 4 n 30 , az V. it i) 9 4 n 9 a IV. T> n » 3 » 50 , a III. n n ti 3 9 10 . a II. » n n 2 n 70 , az I. n 7) 2 » 30 „ költséggel teheti meg az utazást Budapestre és vissza. A tömeges felrándulásokat a kiállitás kerületi és helyi bizottságai, a hazai kereskedelmi ós iparkamarák, illetve ipartestületek, társulatok, iparoskörök szervezik. A résztvevők előjegyzése, a részvételi dijak beszedése, a jegyfüzetek kezelése és kiosztása, felrándulás időpontjának, az utazás programmjának megállapítása, vármegyénkiut, vagy ezeken belül körzetenként a nevezett tényezők eszközlik. A felrándulás határuapja az ezredéves országos kiállitás igazgatóságával legalább 10 nappal elóbb közlendő, hogy a szállás és ellátás biztosítása és a jegyfüzetek kiadása iránt intézkedés történhessék. A kiránduló csoport az intézők által kijelölt vezetőkkel együttesen utazik a fő- és székvárosba ugyanazon vonattal hagyja el Budapestet. A kirándulók külön vonatot is vehetnek igénybe, lm az egészben fizetendő menetdíj által a megteendő ut miuden kilométere után 2 forint 40 kr. biztosíttatik a m. kir. államvasutaknak. Ezen határozmány alól az igen távol fekvő állomásokról utazó csoportokkal szemben ós ha a kirándulók száma az 500 at eléri, a kereskedelemügyi m. kir. minister úrtól esetről-esetre kikérendő engedély alapján, kivételek is lesznek tehetők. Az egész csoportnak a tartózkodás egész ideje alalt való egyUttmaradása feltétlenül kötelező.