Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-05 / 1. szám

„IV Y í lt V I U É K." inészetes útjára fogja terelni; t. i. hogy fel fogja kelteni I az érdeklődést a közönségben a szinhazi esték iránt. — Holdvilágos éjszakán. Említettük e czimen, hogy Barabás András és 7 társa még 1894. aug. 18-án elindultak, hogy egy már előre kiszemelt helyen egy kis kórtét szedjenek. Szép holdvilágos éjjel volt és szerencséjükre a kijelölt helyen a fa annyira telve volt gyümölcscsel, hogy egészen kenyelmesen szedhették, csak amúgy kézzel. Azonban nem sokáig élvezhették a kedvező szerencsét, mert Alexa István ottani őr, ki akkor Majoros társával őrködött, észrevette és odakiáltott: .Talán elég is lesz már"! A tolvajok erre futásnak eredtek. Nyomban a kiáltásra Majoros odaszól Al'-xához: „Lője kend komám"! A szót lövés követte és pár perez rnulva á futó tolvajok közül Barabás András eszméletlenül fekszik a földön. A nyíregyházai kir. törvényszék annak idején megtartott végtárgyalás után, dr. Zinner Samu mint az I. rendű vádlott Alexa István és Kovács Zsigmond mint II. rendű vádlott Majoros védője meghallgatásával Alexa Istvánt az ellene emelt szándékos emberölés bűntettének vádjával szemben, halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért őt 2 és fél évi börtönre ítélte, Majorost pedig, ki a visszamaradt Seres Andrást verte meg, 14 napi fogházzal sújtotta. Ezen ítéletet vádlottak, védőjök és a kir. ügyész felebbezése folytán a kir. tábla akként változtatta meg, hogy Alexa I. büntetése megmarad, ellenben Majoros fel lett mentve. Az érdekeltek ismét felebbeztek. — A nyíregyházi izr. jótékony nőegylet e hó 25-én tartandó báljára most küldözi széjjel meghívóit, aki tévedésből nem kapott volna meghívót s arra igényt tart, szíveskedjék e végből a rendező bizottsághoz fordulni s kívánsága készségesen teljesíttetni fog. — A kereskedő ifjak egylete folyó 1896. évi január hó 11-én felolvasó-estélyt rendez, melyen Geduly Henrik ág. ev. lelkész és vallástanár felolvasni, Guttmann Zsigmond ügyvéd-jelölt pedig szavalni fog. — Értesítés. A helybeli jótékony nőegylet tisztelettel köztudomásra hozza, hogy a f. hó 11-ik napján tervezett thea-estély nem fog megtartatni. Az elnökség. — „Nyíregyháza az ezredik évben" czímü munkálaton dolgozik Geduly Henrik helybeli ág. ev. segédlelkész, — vallástanár. Szerzőnek czélja megadni Nyíregyháza jelen állapotának képét híven, pontosan, lehetőleg kimerítően — úgy, a mint e város az 1000-dik esztendőbe lép, összes intézményeivel, testületeivel, hatóságaival, azok vezéralakjaival és közmunkásaival egyben. A mű, mely mintegy 10 — 15 nyomtatott iven fog megjelenni, közölni fogja úgy a főbb középületek hű rajzait, mint azon vezéralakoknak arczképét is, kik Nyíregyháza hivatalos és társadalmi életét az új ezredévbe átvezették; adni fogja továbbá az összes kereskedők és iparosok névjegyzékét, foglalkozási ágaiknak kitüntetésével, szóval a későbbi nemzedékek számára hűséges válaszul fog szolgálni arra a kérdésre, hogy mily alakban és tartalommal lépett át városunk az új milleniumba. Szerző még a májusi országos ünnepségek ideje előtt szeretné művét a könyvpiaezra hozni, mivel azonban a nyomtatási költségek előreláthatólag tetemesek lesznek, azért már a napokban testületekhez és egyesekhez ki fogja bocsátani előfizeLési iveit, hogy a mű — melynek szerzője egyébiránt Nyíregyháza város tanácsának erkölcsi támogatásával is dicsekedhetik — idejekorán sajtó alá kerülhessen. A 'szerző nem óhajt anyagi hasznot, azért ha az előfizetők- száma 350—400-ra fog rúgni, okvetlen kiadja munkáját,. melynek előfizetési ára 3 korona lesz. Mi, kik ösrnerjük Geduly leiróképességeit, annál is inkább, mivel Nyíregyházáról ilyfajta milleniumi irodalmi emlék nincs készülőben, melegen ajánljuk a szerzőt hatóságok és egyesek erkölcsi támogatásába, művét pedig előfizetésre. • — Színházi műsor. Vasárnap: d. u. 4 órakor, félhelyárakkal: A méltóságos csizmadia. Bohózatos vig né'pszinihű dalokkal és tánczczal. Este 8 órakor először: Az asszonyok bűne. Budapesti vig életkép dalok és kupléltkal. Hétfőn másodszor: Mi történt az éjjel? Franczia vígjáték énekek és kuplékkaL Kedden: Suhancz. Operette. Szerdán: A betyár kendője. Népszínmű. Csütörtökön először: Aranyhalak. Vígjáték. Pénteken: Egy katona története. Szinmű. Szombaton: Hoffmann meséi. Operette. — Névmagyarosítás. Kohn Sámuel kisvárdai lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Kun"-va. változtatta ál. — (jryászrovat. Mint részvéttel értesülünk, az elmúlt hétnek két oly halottja van, kik társadalmi köreink nagy részében közbecsülésben és szeretetben állottak, — az egyik dr. Eichenivald Artúr, a házi ezred volt kitűnő ezredorvosa, ki különösen a szegényebb néposztály iránt tanúsított emberbaráti érzülete miatt volt nagy rokonszenv tárgya s egy tüdőgyuladás következtében beállott tüdővész miatt Olaszország enyhe éghajlatában kereste az üdülést, hol meg is halt; a másik Héczey László, tekintélyes földbirtokos, vármegyei bizottsági tag, volt 48-as honvéd, kit nagyszámú tisztelői kisérték ki a buji temetőbe. Héczey László 74 éves volt. 1848—49-ben a bocskai huszárok hadnagya volt. A szabadságharezban mint hadnagy eleitől végig részt vett, utána sok üldözést szenvedett. A közügyekben mindig részt vett, minden iránt érdeklődött, mondhatni nem magáért élt, családot sem alkotott. Nemes szive mindenkiért jót tett. Sajnos, sokan visszaéltek jóságával. Halála hirtelen jött mint maga is kívánta; rettegett ágyban meghalni. Nyugodjon békével! — Két kötet kóta elveszett a kallói- vagy iskolautczán. A megtaláló, ha e lapok szerkesztőségénél átadja, jutalomra számithat. Színház. Ezenkívül még két helyen foglalkozunk a nyíregyházi szinügy nyomorúságos helyzetével. Nem az itt időző színtársulat érdekében, habár ez is elég jelenté keuy volna ahhoz, hogy felhívjuk a város intelligens közönségének figyelmét erre a rendkívül abnormis állapotra, hanem magának Nyíregyháza város reputiójának van arra szüksége, hogy felvilágositassék. Nyíregyháza 27-ik város lakosainak számarányára Magyarországon. De az 500 ik azou érzék tekintetében, amely a köz művelődós oltárára meghozandó áldozatra képesit. Tárgyuukat ott kimerítettük eléggé. Számoljunk be itt a mult hét művészi mozzanataival. Bokody igyekvő, lelkes társulata a mi közönségünk állítólag finomult ízlését is képes kielégíteni uem a társulat hibája, — hogy nincs kit kielégíteni, s hogy sokszor nincs is kedve a tátongó üresség előtt magasabb pretenczióju előadást produkálni. Vasárnap délután felhelyárakkal „Goldstein Számit" adtak a garasos helyek közönségeuek rukas sorai eiutt E^e a „Czigány" volt soron, Bikody- és Bokody uenak aikalm<u aava, hogy kiváló drámai eff-ktussal megjátszak, kidolgozott halas szerepüket. A kis számú közönség sürü liipisal ]uulmazta a művé-zpír 'öhb el i-innré-ra erdemes művészétét. Kedden „Mi történt az éjjel?" ezimü ouho/.at kerüli sziure. Akis meguéztek, gjöuj őrködtek a darab kitűnő komikumán, s a gondos, összevágó jó eloadásou. Közöuség ismét disznótoron volt. Niucs eieg indiskréuóuk tagadui, mikép a disznótor élvezése legalább is egyenrangú a színművészet nyújtotta lelki táplálékkal. Niucs nagyobb hazug, mint az elet. Romba dón ez minden theoriat. Ugyan ki hitte volna, hogy kouueksziót lehessen vonni a disznótorok és j. színművészet között, — komolyan értekezni a disznótoroknak a színészek állapotára gyakorolt hatásáról. No jí, mi nem ismerünk lehetetlenséget! Szerdán ezredévi díszelőadás volt. Közreműködött Benczy Gyula zenekara s is a zsúfolásig telt színház közönsége sürüu felhangzó tapsával jutalmazta meg. A városi dalárda szép énekével (Hymnus, Szózat) emelkedett hanguatot keltett. Azután következett a fő aktualitás, Dilnoky Gaál Gyulának, ennek az érdemes művészveteránnak ez alkalomra irt allegorikus prológji, mely történelmi ós művészi típusokban a menny előcsarnokában mutatja be a magyar kultura és színészet múltját, jelenét, jövőjét. A sikerüli prológ főalakjai közül csak a Tragoediát (Bokodyné), Jó ízlést (Bircsi Vilma), Derítőt (Füzy) ós Túlzást (Kovács) említjük meg, mint a prológ fénypontjait. Kedves alakok Ártatlanság és vallás (a Bokody testvérek) is, mig a Deficzit talán tulmerész vonásokkal van megírva s épen a jó ízlés alapján volna ez ünnepi prologusban mellőzendő. A szereplők mind jól megállották helyüket; díszletek, kiállítás, rendezés sikerült, a hatás lelkesítő, buzdító volt sziuészekre, közönségre és szerzőre egyaránt. Nyílt szinen is tapsokat arattak; felvonásközben számtalanszor kellett megjelenniük a szinen, csak az ünnepelt szerző vonult el szerényen a lelkesült közönség elől. Aztán a „Falu rossza" következett. Bokody Gonosz Pistája jeles alakítás, kidolgozott volt Pénzes Göndör Sindorja is, méltán osztozva a főbb szereplők sike reben. Pénteken „(fdvöské

uveI szórakoztatták a végtelen kis számú, de elismerésre kész közönséget. Talán a jövő héten többet Írhatunk a jobb sorsra érdemes színtársulat szerepléséről. Még mindig megemberelheti magát Nyíregyháza városának közönsége. Csarnok. Ezer év története ezer szóban. Irta : Kumlik Emi]. A magyarok eredetéről szóló adatok a monda homályábau veszuek el. Kiktől, honnan származnak, biztosan nem tudjuk. A IX százid végén a harczedzett magyar lovas nép Árpád alatt kelet felől bejön Pannónia földjére, azt a bennlakó szláv, germán s egyébb népektől rövid idő alatt elfoglalja és megtelepedik. — Árpád a szerzett ország ügyeit a pusztaszeri gyűlésen kezdi rendezni. — Utáua. a honkereső utjokban kötött vérszerződéshez hiven, Árpád nemzetségéből választják vezéreiket. Zsolt ós Taksony alatt a szomszéd országok ellen gyakori harczi kirándulásokat intéznek. Többrendbeli erős verességet szenvedvén, végre az országnak békés uton való végleges rendezéséhez látnak. Géza vezér, Vajk (István) fiával együtt, felveszi a keresztséget. István buzgón terjesztve a keresztény hitet és műveltséget, nagyszabású telepítések utján is közelíti a nyugati műveltség térfoglalását. 1000-ben a pápától nyert szent koronával, a magyarok első apostoli királyává koronáztatja magát. Megfékezvén a lázongó erdélyi vajdát, biztosítja a békés fejlődést ós sok jó intézménynek, igy a vármegyei rendszernek alapját veti meg. Halála után kitör a keresztényellenes visszahatás, mely — végzetes trónviszályokkal karöltve — a királyság századának javarészét tölti be. Csak (Szeut) Lászlónak sikerül a belbéke helyreállítása. Ő és fia (Könyves) Kálmán uépünk jólétét lelkiismeretesen gondozzák és sok alapvető üdvös intézkedést tesznek. Horvát- és Szlavonországot az auyaföldhöz kapcsolják. Kálmán felvilágosodott, elég erős uralma alatt mindamellett majd egy évszázadra szóló egyenetlenségek és lázongások kezdenek ismét dúlni. II Endre idejében igy már nagy nyomorba sülyedt az ország. Alatta jön létre a nemzet (nemesség) és a király jogait és kötelességeit törvénybe foglaló aranybulla(1222). mely Európa legrégibb alkotmányainak egyike U.ódjának, IV. Bélának jó és bölcs uralkodását az orszagpu-ztitó tatárjárás teszi szoinoru emlékűvé. A mongol hordák kitakarodtát követő békésebb időket csakhamar ismét testvérharezok váltják fel. IV. (Kun) László gyilkosok keze alatt leli halálát. — Utódjabau, III. Eudrébeu kihal az Árpádház (1301). Cseh Venczel és bajor Ottó rövid uralkodása után a női ágon. miként ezek, Árpád véréből származó anjoui Róbert Károlyt választják meg királynak (1308.) Ő és fii (Nagy) Lajos első fénvkorát teremti Magyarország történetének. Belül műveltté, rendezetté, kifelé, nagygyá és félelmessé teszik az országot, igazi nagyhatalom gyanánt hagyván utódaikra. Hitárainkat ez időben az Adria, a Fekete-tenger és Balkán alkotta. Galiczia is magyar birtokká lett és a lengyel koronát a magyarral egyesitette. Már ekkor azonban a török kezdte magát befészkelni a Balkánban. És megindul a háromszázados nagy önvédelmi harcz. Belül is, a két Anjou után, zavarteljes, egyre sötétebb idők következnek. Lengyelország elszakad. Az Erdélybe beha'olt törököt Hunyady János többször hősiesen megveri ugyan, de a várnai ütközet balul végződik, a balkáni birtokok elvesznek. — A véres látóhatár csak Hunyady Mátyás király alatt tisztul, amikor egy dicsóbb korszak virad a «okat szpnvedt hazára. A magyarok hatalmát ekkor német, cseh és török egyaráut rettegte. Népe jólétét a nagy király mindenben sikeresen mozdította elő. A Jagellók alatt újból hanyatlásnak indul az ország. A török egyre jobban terjeszkedik. A Habsburgokkal való szövetség uem segit Mohác-nál az ozmánok megsemmisítik a magyar hadsereget (1526.) — E katasztrófa után Zipolya és habsburgi Ferdinánd versenyeztek a trónért. — A nagyváradi béke (1538.) véget vet a polgárháborúnak. E békekötés két fejedelmet szentesit. Erdély külön válik. A feldarabolt ország gyöngye a török iga lerázására s a félhold másfélszázados magyarországi uralmát állapítja meg. A XVII. századot keserves vallásháborúkban nyílváuu'.ó szabadsági törekvések jellemzik. Bocskay, Báthory, Bethleu Gibor, I. Rákóczi György, Wesselényi, Tököly Imre kiemelkedő alakju e nagy időknek. A fél holdtól függetlenebb s Bécstói távolabb "eső Erdély dicső harezok s sikerek színhelye. 1700. tájáu végre sikerül a török hatalmát megtörni. Ekkor a nemzet, — hálából a nyújtott hadi segítségért, — a Habsburgok fiágát Migyarország örökös uralkodóinak ismeri el. Ezzel a legnagyobb fokban kezd érvényesülni a bécsi „birodalmi' reakcionáriusok régibb igyekezete, hogy Magyarországot az örökös tartományokba olvassza be. Rákóczi Ferenczók lángoló szabadságszeretete hősiesen útját állja e kísérleteknek. Váltakozó szerencsével foly a nagy uemzeti harcz és létre jön a szatmári béke, (1711 ) mely újból kimoudja Migyarország önállóságát a habsburgok uralma alatt. A Rikóczi harcok idejében folyt spiuyol örökösö désí háború eredményeként Németalföld és Olaszország nagy része Ausztriához került, majd újból a törökök ellen harczolnak a magyar és osztrák hadak, a félholdtól a Bilkáoik mindent visszahódítva. Az ekkéQt nagy hatalommá lett monarchia a .pragmatica sauctio" bau (1723) a habsburgoknak a két államra közös uralmát a leáuyágra is kiterjeszti. Mária Terézia, kinek a magyarok a Nyugattal folytatott háborúkban döntő segítséget nyújtanak, sok szék sikerrel és előszeretettel viszi az ország ügyeit. II Józseffel kezdődik a habsburg-lotharingiai ág uralkodása. József szeut István koronájával nem koronáztatja meg magát. Országainak kormányzatában teljes egyöntetűséget akarván behozni, tartománynak tekiuti Magyarországot is, melynek alkotmányán önkényüleg sokat változtat. — Közvetlenül halála előtt azonban a feiikölt fejedelem, belátván az intézkedéseinek hibás voltát, azok nagy részét visszavonja. A XVIII. század végén Ferencz királynak franczia háborúiban, a szokott módon győzelmesen használták fel a magyarok hadi erejét, ősi vitézségét. A hálás fejedelem ezért sokat lendít az ország haladásán. — Alatta kezdődik a haza uj felvirágozása. Ferdinánd alatt háborgás nólkül foly az óriás szellemi küzdelem. Gazdasági ós művelődési újjászületésünkre Széchenyi István gróf nagy szelleme süti rá eltörülhetetleu bélyegét. — S ázados mulasztásokat kellett pótolni minden téren. Mijd az 1847—48 iki országgyűlés politikai sikerei legiukább Kossuth Lijos nevéhez fűződnek. A király ekkor az első felelős magyar minisztériumot nevezi ki (Battyáuy Lajos gróf, Kossuth, Deák Ferencz, Szemere Bertalan, S'.écheoyi István gróf, Eötvös József báró, Klauzál Gábor, Mészáros Lázár, Eszterházy Pál herczeg). A polgári egyenlőség és alkotmányos szabadság alapján lelkes erővel fognak hozzá a közéletnek nemzeti szellemben való gyökeres reformálásához. A bécsi reakció ezek hatása alatt újból elkezdi vószthozó működését. Kitör a nagy szabadságharca. Kossuth lángszava tettekre hivji a nemzet óserejét. — Az egész művelt világ bimulatáia foly a nemzeti hősök küzdelme. — Ciak az ellenfél részéről segítségül hitt muszka haderő képes még egyszer elfojtani a magyar szabadságot. De el nem temetheti most sem. Gyászos emlékű erőszakos elnyomás után végre a hatvanas évek elején, az addig rossz befolyások alatt álló király megkezdi a kibékülés tárgyalásait. Nem vezetnek czólhoz és az alkotmány ismét föl lőn függesztve. Csak 1867 ben, az osztrák-porosz háború szerencsétlen befejezése után, jön létre a kiegyezés, Deák, a század harmadik nagy magyarjának halhatatlan műve. Ferencz József, a legalkotmányosabb király koronázása megnyitja a mai érát. Az első évezred alkonyán kezdődik Magyarország föllendülése a müveit, szabad nemzetállamok sorában. „Figaró." Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. 3866./1895. á. sz. Ungvármegye árvaszékétől. Árverési hirdetmény. Ung vármegye árvaszéke mint gyámhatóság közhírré teszi, miszerint kiskorú Gortvay Aladár tulajdonát képező Putka-Helmecz községében Báhony nevű erdőben lévő 553 darab részben mű, részben tűzi, tölgyfa 1896. évi január hó 31-ik napján Putka-Helmecz községében Moskovics Márkusz lakásán nyilvános árverésen el fog adatni. Miről árverelni szándékozók tudomás és miheztartás végett oly megjegyzéssel és figyelmeztetéssel értesíttetnek. hogy a fák minőségéről az árvaszéki kiküldöttől, továbbá Moskovics Márkusz haszonbérlő és Gortvay István p.-helmeczi lakosoktól felvilágosítást szerezhetnek. Kelt Ungvártt, Ungvármegye árveszékének 1895. évi deczember hó 20-án tartott üléséből. Buday, (12 1—1) árvaszéki elnök.