Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1896-02-16 / 7. szám
„N Y t R V I D É 11" a divat az agrár kérdés lévén, az agráriusok a mint a törvén hozásul, kormánytól, a bankoktól követeUk a segélyt, az elnézést, a protekt.öt, ugy követelik mitőlünk i s Mert mi hallgatunk, azt hiszik, bogy dolgaink jól mennek, s a segélyt és támogatást tőlünk is megvárják raert mi divatba nem hoztuk magunkat, kötelesek vagyunk őket támogatni. Ha nem akarjuk önmagukat ámiiani, s másokat elámítani, hevalhatjuí, hogy pmg a terménykereskedelem is, s nem csupán csak azok mult, hogy két három rosz termés lévén, nem volt üzlet és forgalom: de főleg a miatt, hogy miudeu, mi a kereskedelem körébe tartozik, s kivitel tárgyát képezi, csakis a legnagyobb ercmegfeszités, utánjárás és munka után helyezhető el. A kereskedő két vaskapocs közzé került, itthol szor.ija a szegény és követelő termelő, odakin szorítja a fenn héjázó ós az áldatlan verseny miatt elkapatott fogyasztó; a mig eddig az éléuk kereslet mellett az ügylet könynyen volt lebonyolítható, addig most minden kocsi rakomány olcsó ár melletti megvétele egy kegy, a melyet elismeré>képen a polgári haszonnak tetemes része átengedésével kell megköszönni a külföldi vevőnek. A kereskedő azonban nem panaszkodik, panaszkod nia nem is szabad, mert foglalkozásának eredménye a viszonyok alakulása és fejlődésétől feltételezett; s mert tudja, hogy azokat megrendszabályozni senkinek a vilá gon nem lehet, arra, hogy a világ termelése ós fogyasztási mérvét a termékek mikénti elhelyezését tartósan befolyásolni lehessen, hatalom nem létezik. Mi látjuk a dolgok fejlődését, látjuk a folyton tartó vészt, de tudjuk azt is, hogy rémkiáltásunk meg nem állitja, más mint kifelé a legfokozottabb munka, befelé a legszerényebb módra leszállított igény rajiunk nem segít; az eredménynyel kecsegtető időknek ma már vége, elég ha a tisztes megélhetést kiküzdeni képesek vagyunk. Megfeszített muokásság, megbízhatóság, pontosság, azon egyedüli fegyverek, a melyeket a harczba viszünk, s a jelentésttevő választmány annál melegebben ajánlja tisztelt tagjainak az azokkal való küzdést, menüéi bizonyosabb az, hogy a kereskedelmi forgalom előmozditá sának és érdekeinek kezelésének ma már ezek egyedüli eszközei, ezeket alkalmazni módunkban áll, ezeket kezeinkből mig mi akarjuk, ki nem csavarhatják. Az elmondottak kapcsán örömmel jelezhetjük azt hogy tagjaink itthol is, külföldön is megbízhatóság tekintetében piaczunk hírnevének emelésén lelkiismeretesen és buzgón munkálkodtak, s nem foidult elő oly eset, hogy a tagok bármelyike is a fizetési kötelezettségeit pontosan nem teljesítette volna. A választmány működése a belső dolgok keretében mozgott, s azon ismétlődő teendőket rendezte el, a melyek az egylet fennállását biztosítják. Különben pedig az e tárgybani intézkedések a tisztelt tagok előtt anynyira ismeretesek, hogy ezek felsorolását mellőzendőnek véltük. .Egyesületünk legnagyobb gondja a véglegesen megszűnni nem akaró nyomasztó pénzviszony, mert daczára annak, hogy tisztviselő karunk tiszteletdíj nélküli munkájával járul az egylet fenutartásához, s daczára annak, hogy a legnagyobb gazdaságosság vezéuyli minden tetteinket, teljesen és tökéletesen nem bírunk abban _ a helyzetbejönni, hogy anyagi gondok nélkül szerezhetnék meg mindazt, a mi a folyton fokozódó igényeknek kívánalma. Igaz ugyan, hogy tartozásunk nincs, hogy az elmúlt év szükségletét fedezni tudtuk, de az is igaz, hogy a következő évben is a rideg kényszerűség fogja igényeinket a legszükségesebbre korlátozni. Tagjaink száma majdnem állandóaD, és folytonosan a 90 körül variál. Jelentésünket tudomásul venni kérjük. 1896 ik év január hó 29 én. A nyíregyházi terménycsarnok választmánya. jövő alak feltűnik a kép keretében a nagy Széchenyi, láng lelkével hívja kiáltja, ébreszti nemzetét: utánna hosszú sorban a nemzedék nagyjai sereglenek. Elhangzik az Isteni ige: .Ébredj álmaidból, ébredj Ár pád fia*. A hivó szózatra megmozdul a hármas csoport; egy lélektől hevítve a nemzet lidércze ellen küzdelemre kész. S nézzétek a nagyok közölt legnagyobbat. Kossuthot, a Génius dicső fiát, mint emeli lelke gigás erejével karjára a három testvéri csoportot, mint tűzi a földmivelő jobbágyság homlokára a szabadság koronáját, miként emeli fel a kis törpét, a honi ipart, hogy szembe szálljon imént még kaczagó ellenével, inint 'gyújtja lángra a honfi tüzet a kufár szellem által elnyomott kalmár kebelben. Már indulnak, boltról boltra, raktárról raktárra a védegylet dicső harczosai, hogy kiszórják, sárba tapossák a gyűlölt idegen felhalmozott portékáit, — s helyét a honi ipar termékeivel népesítsék, már örül a képnek a remegő Génius, midőn végveszedelmét megérezve, hadba indul a felbuzdult nemzedék ellen, a Lajta túlsó partiról a kenyerét féltő hadsereg. Mintegy varázsülésre ölt fegyvert a nemzet, földmivelő, iparos és kereskedő. A kis törpének itt az alkalom, lehűlni bosszúját, melyet a szorult napokban kaczagójára esküdött. A Génius, mint hajdan Hadúr karjára támaszkodva, most egyedül nézi, mint küzdenek gyermekei. Feltűnik a képen Kápolna, Nagysarló, lsaszeg s így tovább egész sorozat. Már mosolyog ajka, már öröiutöl dobog anyai kebele, már már bontogatni kezdi a baljában tartott diadalmi lobogót, midőn, inint hajdan Ágoslánál, iszonyattal nézi, mint lép fel a képen észak fenevada, csattogtatva a győzelmes nemzedékre vérszomjas fogát. A Génius behunyja szemét, s igy hallgatja a Világosnál lehányt és eltöri fegyverek csörgését; — s a hajnali, mely már már felviradt, sötét felhő takarja el. Ott lebeg egy pillanatig a második ezredév derengő hajnalán. De oszlani kezd, s az első sugár, mely a mult álomképére reá esik, szétoszlatja az álmot a Génius szeméről, s ki előbb még azt hivé, hogy álmodik, most latja csak, hogy az ezredév álomképeit nemzetével élte ál. Bár ÚJDONSÁGOK. Szabolcsvármegye a kiállításon. Az orsz. kiállítási helyi bizottságokat vármegyénk őispánja, mint a bizottság elnöke, e hó 15-dikére hívta fsmét egybe. Amennyiben oly ügyek voltak e bizottsági ülésben tárgyalandók, melyek mind két bizottságnak ügykörébe vágtak, mind két bizottság, t. i. a mezőgazdasági és ipari — együttes ülést tartott. Az elnök megnyitó szavai után első sorban az ipari bizottsághoz intézett elnöki előterjesztés lett felolvasva s abban konstatálva, hogy a bizottságnak előző határozatai nyomán tett intézkedést kellő eredmény követte, amennyiben Szabolcsvármegyéből 46 kiállító jelentkezett és fogadtatott el. Ugyan ez alkalommal elhatároztatott, hogy a főispán állal tett 300 forintos jutalom-alapitvány 1895. január 1-től számított 5°/»-os kamataival együtt az orsz. kiállítás jury-bizotlságának ítélete alapján fog a helyi bizottság által az arra érdemeseknek kiosztatni. Végül köszönetet szavazott a bizottság Nyíregyháza városának 1000 forintos adományáért, melyet a kiállítás ügyének előmozdítására megszavazott és elösmerésének adott kifejezést azon iparosok iránt, kik bár áldozattal, hazafias kötelességüknek tartják ipartermékeiket az orsz. kiá'litáson bemutatni. Amily sikeresnek bizonyult be a helyi bizottság és elnökének az ipari kiállítás biztosítása tárgyában kifejtett tevékenysége, ép oly lehangoltságot idézett elő az elnöki jelentésnek a mezőgazdasági kiállításra vonatkozó része, melyben konstatálva lett, hogy a másfél év óta úgy társadalmi terén, valamint hivatalos uton kifejtett és kifejthető tevékenység sem hozta meg a várt eredményt. E szomorú jelentés kapcsán bemutatott határozati javaslatok a következőkben nyertek megoldást: Az állatkiállitás biztosítása tárgyában kérvény intéztetik a törvényhatósághoz, hogy a kiállításra alkalmas állat-egyedek bevásárlására legalább 6000 frtot szavazzon meg, és azoknak bevásárlásával Liptay Béla, Jármy Miklós és Liptay Jenő urakat bízza meg, kiknek egyúttal kötelességök lenne, hogy akik a maguk költségén képesek és hajlandók a kiállításban résztvenni, e résztvételre buzdítsák. Továbbá előterjesztést tesz a bizottság a törvényhatósági közgyűléshez az iránt, hogy magát a millenáris bandériumhan 24 tagu úri és legalább 12 tagból álló, a megye jelvényeit és színeit viselő bandérium által képviseltesse s erre az utóbbi czélra fejenkint 380 forintot szavazzon meg. A Vágó-féle felvonulásra nézve a bizottság határozatát, e felvonulás részleteinek bővebb megismeréséig felfüggesztette. Örvendetes tudomásul vévén ezután a bizottság az orsz. kiállítás elnökségének amaz értesítését, hogy a kormány a kiállítás tömeges látogatásának érdekében olcsó vonatok berendezése s barakkok létesítésével a legmeszszebbmenő intézkedéseket meglelte, föl fogja kérni a törvényhatósági közgyűlést, hogy vármegyénk népének a kiállítás tömeges meglátogatására való csoportosítását a községi közigazgatási hatóságok által elősegítse. Ezek voltak a helyi bizottság 15-diki gyűlésének határozatai. S igazán csodálatos dolog, hogy a par excellence földmivelő Szabolcsvármegyében, mig a kiállítás ipari részének támogatásában valóban szép eredményt érünk el, addig a mezőgazdasági kiállításban való résztvétele a vármegye közönségének alig-alig több valamivel a semminél. És nevezetes dolog, hogy főuraink, akik vezérszerepre lennének hivatva és kötelezve nemzeti nagy ünneplésünk e kiváló részletének megsegítésében: részint meg sem okolva, részint politikai okokkal támogatva, az abban való résztvételt megtagadják. — Eltűnt szolgabíró. Vay Géza t.-löki szolgabíró e hó 1-sején betegséget jelentve eltávozott hivatalából s az engedélyezett 8 napi szabadságidő lejárta után sem jelentkezett mind e mai napi;; hivatalában. A vármegye alispánja hivatalosan és nyilvánosan is fölhívta már a nevezett szolgabírót, hogy az ellene látja még a létérti küzdelem chaoticus harczát, bár érzi még, miként küzdenek egymás ellen szülöttei, földmivelés, ipar és kereskedelem, — de a zür oszlani kezd s midőn körül tekint, bár fiai, leányai házában, udvarán s ruházatán, még mindig azt látja, hogy a szoba diszeilől kezdve a ruházat utolsó gombjáig, a mije nemzedékének van, jórészt még mindig idegen, nem fáj ugy neki, mert vigasztalásul ott áll előtte az ezredév fényes tárlata, látja, miként hordja össze nemzedéke mindazt, amit önmaga alkotott, s tudja, hogy itt fogja meríteni önalkotásaiból a nemzeti büszkeséget és a nemzeti szabadság és önállóság erejét. A tárlat az előbb még törpe, elcsenevészett ipart már serdülő ifjúnak mutatja, mely önérzetében büszkén kiáltja, hogy mindazt, amit önmaga és testvérei eddig idegen földön kényszerültek megszerezni, ezentúl ő akarja elkészíteni. Fennhangon hirdeti, hogy a földmivelés terményeit, melyet a kereskedelem eddig feldolgozásra potomárért, jórészt idegen kézre adott, ezentúl ő akarja munkás keze alá venni. Már már megragadja nemrég még az ő tehetetlen törpeségén kaczagó ellenét, hogy portékástól együtt kihajítsa az édes haza földjéről és saját alkotásai szépsége és jóságának erejével kényszerítse testvérét, a kereskedelmet, hogy az ő szolgálatába álljon. Hagyja ott a rut idegent, mely őt eddig úgyis csak mint vasallust arra használta fel, hogy nyomorult nyereségért, bizományi bérért segítse kizsarolni a nemzetet. Látjátok a képet, halljátok a hivó szózatot. Higyjetek neki s menjetek segítségére. Csak a kezdet nehéz, csak eleinte érzitek az átmenet súlyát, de ha lassan, egymásután az arra érdemes honi ipar termékei foglalják el üzleteitekben a tért, melyet ma még idegén bitorol, higyjétek el, édes önérzettel, a jogosultság biztos tudatával kínálhatjátok a magyarnak hazája alkotásait. Láttátok a képet, a visszavonás meghasonlást szült, s a meghasonlás vitle nemzetünk alkotó elemeit, főldmivelést, ipart és kereskedelmet az egymás ellen ma is duló létérti küzdelembe. megindított fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatra megjelenjen, s egyszersmint állásától is felfüggesztette. Mint hirlik, 'a szép jövőjű fiatalembert súlyossá vált anyagi zavarok tették lehetetlenné. Sokan öngyilkosságát is emlegették már, annyi azonban bizonyos, hogy hollétét nem °tudják, Az alispán jelzett felhívása a hivatalos közlemények között olvasható. — Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Klxmetzky Antal helybeli járásbirósági dijnokot a dárdai járásbírósághoz írnokká nevezte ki. — Adomány. Gróf Dessewffy Marianne, a helybeli jótékony nőegylet védnöknője mint minden évben, most is elküldte 100 frt kegydiját az egyesületnek. -- Fogadja ezért a nagylelkű adományozó leghálásabb köszönetünket. A nőegylet elnöksége. — Uj anyakönyvvezetők. A belügyminiszter a kisvárdai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Balogh János állami iskolai igazgatót, a thassi kerületbe pedig Hunyady Gyula segédjegyzőt nevezte ki és mindkettőt a hazassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. — Küldöttség a vásártér rendezés ügyében. E hó 15 dikéu délután Somogyi Gyula kir. közjegyző ve/etése alatt mintegy 40 tagból s legnagyobbrészt tauyasi ga: dákból álló küldöttség tisztelgett a vármegye főispánjáuál és alispánjánál, kérve azok jóindulatát arra nézve, hagy a vásártér a Szentmihály utcza végén levő térre helyeztessék át, illetőleg hogy a város képviselőtestületének ebben az értelemben hozott és megfelebbezett határozata a törvényhatósági közgyűlés által is jóváhagyassák. A küldöttség előbb az alispánnál s azutáu a főispánnál tisztelgett s mind a két helyen teljes megnyugtatást nyert az iránt, hogy ez a kérdés is elfogulatlanul s mirden számba veendő érdekek helyes mérlegelésével fog a vármegyénél előterjesztetni és megoldásra vezettetni. — Dalegyletünk életéből. Városi dalegyletünk, mint azt azon időben bővebben méltattuk, az 1894. évi május 14-én Fiúméban tartott országos dalversenyen résztvett s az ottani működésével, — harminczegy versenyző egyesület között, — helyét nemcsak fényesen megállotta, hanem magát ezen első izbeni versenyzésnél annyira kitüntette, hogy a jury egyhangú Ítélete folytán diszokmánynyal kitüntettetni s erkölcsi kitüntetésben részesiltetni rendeltetett. Érdekesnek tartjuk e helyen a jury ítéletének indokolását szószerint feleleveníteni: A biráló bizottság egyhangúlag erkölcsi és műbirálói kötelességének tartja azt az általánosan kimagasló müéneklési szinvonalat, kitartást, tanulmányt és ügybuzgalmat konstatálni, melyet a lefolyt verseny alatt minden egylet előadása tanúsított. Oly örvendetes haladást tettek a lefolyt két év alatt s a műéneklés technikai és értelmezési képességének oly nagy fokára emelkedtek a hazai dalegyletek, hogy a dijsorozati rendszer s a mindig változó versenydij mennyisége mellett mind nehezebbé válland a világ bármely választott jury bizottságának is a méltó elismerés fokozatának hajszálas színvonalát megállapítani. A jury bizottság már ezúttal is ily felette nehéz feladat előtt állott. Azért indítványozza, hogy az egyesület tényleges, kézzelfogható versenydijak hiányában az érdemesek javából a következő versenyset egyleteket elismerő diszokmánynyal, erkölcsi kitüntetésbe részesíteni szíveskedjék. Budapesti férfi dalegylet. „Ébredés" könyvnyomdászok dalköre, Kecskeméti dalárda, Komáromi dalegyesület, Nyíregyházai dalegylet, Szabadkai dalegyesület, Temesvári magyar dalegylet, Szatmár-németi dalegyesület, Tordai dalkör." A jury bizottság ezen ítéletét az országos dalegyesület díszközgyűlése egyhangúlag elfogadta. Ezen határozat alapján kiállított ízléses díszoklevelet Jung György az országos dalárszövetség elnöke, a napokban küldötte le egy az egylet működését, külön is méltató szép levél kíséretében Bogár Lajos dalegyesületi alelnökhöz. Utólag is ujabban elismerésünket fejezzük ki dalegyletünk működése iránt, mely oly sok fényes emléket szerzett már nemcsak magának, de főleg Nyíregyháza városának. A dalegylet a fiumei sikertől felbuzdulva elhatározta, hogy a folyó évben Budapesten tartandó országos millenáris A harcz helyébe békének kell szállania, s e téren az első lépés a tietek. Ti veszitek át a földmivelés termékeit. Nincs hatalom, mely benneteket arra kényszeritsen, hogy a magyar föld verejtékkel termelt kenyerét és anyagait potom pénzért idegennek adjátok el, nincs erő, mely arra utaljon, hogy idegen holmit, idegen árukat hozzatok a nemzet, a fogyasztó nyakára. Ez vesz, nem keresi, mi honnan szármázott, ha szüksége van reá. A kép árnyékos sötét helyén még törpének festett alak ma mar serdülő ifjúvá leve. Önmagában birja kifejlődésé e eterejét, de ne hagyjátok, hogy alkotásai közvetítő kez híján pusztuljanak el. Ha ez beváltja a millennium tarlatan hirdetendő szavát, ne féljetek a föld terményeit nem kell idegenbe szállitnotok, — de biztosak lehettek arról is, ha nem kínáltok mást a vevőnek csak azt, mit honi kezalkotott, nem lesz senki sem ma már ki idegen után vágyakoznék s keresné, mit eddig is csak kenyszerből fogvasztá el. A kereskedelem, mely idegen föld méhéből születdl csak így lehet magyarrá és ti, mint az ő jövendő életének reményei, szent hazafiúi kötelességet csak ugy teljesíttetek ha a magyar kereskedelem szolgálatát a magyar loldmivelés és magyar iparnak ajánljátok fel A •sok millió, mely ma folyam áradatként, a ti kezeiteken at hizlalja az idegen zsebét, csak igy maradhat itthon s az üzleti nyereményt, melyet közvetítési díjként ma honfia,tok zsebebol az idegen föld munkása, mint alamizsnát hagy meg nektek, e sok ittmaradt millióból saját fogja nelSIk nyújtani. ^ Malomdijat kétszerein Igy beszél a Génius! Értitek-e szózatát?! Ila nem, nezzétek őt magát, ott ragyog Ős Buda felett, Lt i 5 c sak nemreg azt hivé, hogy álmodva álmodik e keszakadva var a a viradást, a béke malasztjával isten arczán buszken lobogtatja nemzedéke diadalmilobogó)at, - melyre a második ezredév első napsueára csak ZIT '" ja fel : r Fíl ymásélt e^ másna k ébevegyétek nagygya, erosse es boldoggá a hazát.
