Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-02-02 / 5. szám

„N Y t R V 1 fc H.' lése nem annyira a közigazgatás rendszerére, mint inkább a tisztviselőkre vonatkoztatandó. Kivéve a kiveendóket, épen ezért állítottuk, hogy a hangsúlyozott bizalom kiépitéséu mindenek felett a tisztviselői karnak kell muu kálnia. Mert jelenleg a polgárok bizalmának fénye és melege nem intenzív, s a szükseges mértékben semmiesetre sem képezi a tisztviselők osztályrészét. « » • Érdekesnek tartjuk a polgármester megnyitó beszédjenen amaz adatait röviden reproducálni, a melyek városunk mult évi törtenetére veinek világot, s közvetve fejlődesűnk fokmérőjét is képezik. Kiemelte e megnyitó beszéd, mikép Nyíregyházán a kOugénaégfigy — sajnos csak relatíve — a mult évben kedvező volt, a mennyiben pusztító járvány nem uralkodott. Tartózkodás nélkül a jövő feladatai közzé sorolhato azonban a közegészségügyi követelmények rendszeresebb és fokozatosabb felkarolása, inert Nyíregyháza meg mindig a legutolsó városok kőzött szerep •! a közegészségügyi statisztikában. Egyik fontos eseménye a mult évnek a .Korona" vendéglő felépítése. Jelentekeny haladást tettünk az utcza köveztetes ügyében is, amennyiben a mult év folyamán sok viszontagság, ügyetlenkedés után az Orosi- és Selyemutczák láttattak el faragott kőburkolattal. Városunk a népnevelés iránti elismerésre méltó buzgalmat hirdeti a polgári leányiskola felépítése, s a regen érzett szükséghez képest eszközölt kibővítése. Helyes közgazdasági érzékéről tesz a városnak bizonyságot, hogy speciális viszonyaink parancs szavának engedve terjedelmes földbirtokot aqairált. Megvette ugyanis a kalUu hatarban tekvő, s a város tulajdonában levő kállai birtokba beekelt u. n. Üraskóczy-féle birtokot, amely előbbutóbb fontos szerepet van hivatva játszani a terjeszkedő gazdaközönseg töldvasárlusi igenyeinek kielégítésénél. A következő szauiadalok a város ügyforgalmát adjak: közigazgatási ügy volt 14095, árva 6021, adó 4230, rendőri 1252, idegen arva 208, élnöki 70, központi II, községi biroi 4014, mezőrendőri írásbeli eljárással 179, szóbeli eljárással *J00 drb, összesen 29980 drb. 2376 drbbal több, mint az 1894 évben. A házipénztár forgalma volt: bevétel 930.832 frt 74 kr, kr, kiadas 92803^ frt 81 kr. Adópénz tárnál 223475 frt 32 kr. Az arvapénztárnál pedig bevétel 94781 frt 29 kr. kiadas: 91549 frt 46 kr. Ez a rövid tartalma a mult hó 21-én tartott képviseleti közgyűlés elnöki megnyitójának. Elismerés illeti az elnöklő polgármestert, hogy a váro.s beléletének iszonyairól tajckoztatni kíván, s fokozni azt az érdeklődést, amely hogy a polgárok, különösen a képviseleti közgyűlés tagjai részéről mennél élenkebb legyen, a közigazgatás erdekeben kivanatos. Ez az érdeklődés még válhat bizalomma is, es akkor megfejtéséhez jut a város jó közigazgalasunak titka. Mert igaza van abban a polgármesternek, hogy a közügyek vezetése és állása osztatlan bizalommal és megnyugvássá! csak akkor találkozik, ha a közigazgatás es eredmenyei a polgároknak nem terra incognita, de mód es alkalom nyittatik az administratió hatalmas gépezetének szövevényébe és szerkezetébe behatolni. Igaza lehet abban is, hogy a kölcsönös érintkezés alapjából keletkező bizalom impulsus a közügyek intézőinél arra, hogy kétségtelenül nehez kötelességének, és sok felelőséggel járó megbízatásának megfeleljen. lltíssenyei szobra. Most már meg van a mintája is, amely után érczbe fogják önteni a Bessenyei szobrát és azután föl fogják azt állítani Nyiregyházáu, a vármegyeház előtt levő kertben. Ugy történt minden, ahogy tervezve volt: összegyűlt a szobor létesítéséhez szükséges pénz és a magyar uemzet állami élete ezredik esztendejenek ünneplései között a Bessenyei szobráuak leleplezése is m eg fog törtóuni. Ezt az ezer eszteudöt sok-sok nyoma az időnek jelzi, amig letelt. Miut a határ-mutató kövek, amiket megmozgattak viharok, de kimozdítani helyökből még sem lehetett: az elsó magyar király idéjetői máig ezek a nyomok föl vannak jegye/ve a történetírás könyveiben és a nemzet emlékezetében. Bizonyára uem veletleunek a dolga, hogy Szabolcsvármegye, ezer éves történetebői epén a Bessenyei em léket erezte meg a legélesebben, az ezer esztendős állami élet megünneplésének visszatekintésre iugerló alkalmából. A nemzet ós a saját maga ezer éves történetéből, a korszakokat jelző határ-kövek közül épen a Bessenyeire való emlékezést erezte meg vármegyénk legérzékenyebben. Bessenyeit és az ó nagy emlékét két körülmény köti Szabolcsvármegyéhez. Az égyik: hogy itt született. Tudjuk, hogy Ber czelen; de szülőházára már bajos lenne em léktábiat tenni. A másik, hogy Szabolcsvármegye akkori reudei küldöttek, illetőleg ajaulották ót a Maria-Terézia nemes testőrei közé. Bessenyei további elete Szabolcsvarmegyével való összefüggésében ezután megszakad. A féuyes, csillogó udvari élet után, .bihari remete*lett Bessenyeiből. Olt húzódott meg, — mondják, hogy önmagával meghasonlásban, összetörve. Pedig ez nem igaz. A Szabolcsvármegye rendei által Bécsbe küldött királyi testőr: Bessenyei nevével jelzett korszakot alkotott a magyar irodalomban, s amikor az udvarnál uemzeti irányü törekvései ós munkássága miatt kegyvesztett lett, visszavonultságának további életét kínossá tehette ugyan — az akkori irodalmi viszonyok szerint — a tehetetlensége, de — hogy magával, czéljaival, törekvéseivel meghasonlott volna — az nem lehet! Szabo.civármegye közönsége a Bessenyei szobráuak leiepzési üonep .égeire keszü.ve, Bessenyeit: az írót, a költőt, illetőleg Bessenyeinek a megujuió emlékét, uiint ifjú., becsülje és tisztelje míg, ú^y is, miut aki igazán magyar volt. Rikóczy után és Kossuth Lijos előtt a Bessenyeit törekvései nemzetüuk történetében nevezetes pontot je lölnek meg. Bessenyei a Mtria-Torézia udvarabau forradalmat csinált, atn.c einyomtak akkor s „bihari remete* lett Bessenyeiből, de a magyar nyelv ku.tu>za, ameny „yi rószj vau a magyar nemzet alkotmányos küzdelmeiben és diadalában, meg fogjt hajítani zászlaját a Bessenyei emlékére szentelt szobor előtt. * * • Nem a „bihari remete", híueun a szabolcsi rendek Küldötte, a daliái, magában bl;ó, tehetségeiben biztos es öntudatos Bessenyei, a szabolcsi Bessenyei az, akit, a magyar irodalom és a magyar nemzeti törekvések vezéreként, szobrot emelvén neki, majd üuuepelni fogunk. * * * Tudjuk, hogy vármegyénk alispánja, még mint fóI'gyzó is, a Bessenyei szobor létesítésének ügyét nagy szeretettel vette gondviselésébe. Most már, hogy a szobor elkészítésére meghirdeett pályázat eldőlt s az elfogadott mintának érczbe való öntése és a vármegyeház téren való fölállítása vau csupáu hátra, két^kerésünk vau még az alispan úrhoz: Az elsó a&, hogy Nyíregyháza városáuál hasson közre az iránt, hogy a vármegyeház előtti kert — épen i szobor elhelyezésére való tekiutettel is — rendeztessék; vagy ugy, hogy mostani háromszög alakjt helyett négyszögnyi területűre kiegészitessék; vagy pedig akként, lugy a térséguek másik oldala, a mai kövezett üt meghagyásával, a kertnek mintegy formás kiegésziéseként „parkiroztassék. Egy (második kérésünk pedig az, hogy a Besseiyei-szobor leiepzésének ünnepélye ideje korán előkészítve egyen, és ebben a tekintetben szükségesnek tartauánk, hogy a vármegye már most írjon ki pályázatot a szobor leleplezésekor elszavalandó s Bessenyeit méltató Költemény megírására. * * Bessenyei a maga jelentőségében, díszében és világában Szabolcsvármegyenek a fia. A mi kötelességünk, hogy nemzeti üuuep legyen, mikor az ő emlékének emelt szobrot itt főlavatjuk. Miért miudég, minden koron szükségünk van nékünk Besseuyeiekre !! A. thuzséri tragédia. Silamon Tivadar és Neukom Fereucz jképviseletében dr. Ileumann Ignácé ügyvéd, a kir. tábla őket vád alá helyező végzése elleu, a napokban nyújtotta be felebbezését, melyet — közérdekű voltánál íogva — a következő bő kivonatban ismertetünk : A büntető törv. 279. szakaszában körülírt delictum sarkalatos előfeltétele, az incriminált cselekmény és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés nem csak hogy minden kétséget kizáróan uem lett megállapítva, amint ezt a sérelmes féltő bírósági végzés iudokaibau feltünteti, — hanem épen elleukezően a vizsgálat adatai ily merev következtetésre még csak táaipo itot sem nyujtauak. Ugy az orvos szakértők véleménye, mint az igazságügyi orvosi tanáci felülvéleménye a jelzett irányban elismerésre méltó szerénységgel felette tartózkodó, s csak, sajnos, hogy annál merészebb a következtetései és okoskodásaiban. Mindkettő kijelenté, hogy a hypnosis lényege és boneztani elváltozásai ismeretlenek, hatásának mechauitnusa felette homályos, hogy ezen tudományos kérdés feletti kiterjedt viták befejezetlenek, hogy a szakértők véleményei a hypnosis hatására nézve szétágazók. Az orvos szakértői vélemény sem megy odáig, hogy az utoljára végzett elaltatásuak tulajdonítaná a bekövetkezett eredményt, világosan kijelentvén, hogy a halált ezen egy behatás nem idézte elő. Kiemeli ugyancsak ezen vélemény, hogy eddig nem volt rá eset, hogy a hypnosis alkatnazása káros befolyást gyakorolt volna, a f>»iülvélemény pedig a halálos kimenetelt praecedens nélküli psetnek declarálja és maga is a véleményét tartózkodó és feltételes jellegűnek tüntetvén föl. odi concludál, hogy az okozati öszzefüggés nem zárható ki, arai azonban épenséggel nem azt jelenti, hogy kétséget kizáróan helyre van álliiva, sót mindkét rendbeli vélemény helyes mérlegelese mellett legalább is vitásnak, s igy kétesnek tekintendő, hogy ez a kapcsolat tényleg fennforog, de okszerűen következtethető, hogy ezen nexus a tudomány es gyakorlat jelen fejlottségi fokán ki .nem deríthető. A homályos feltevések, hypothesisek és tapogatódzások, sejtelmek kétes értékű praetnissaiból vont bármennyire okszerűnek és indokoltnak látszó következtetésekkel ezen o&oziti .összefüggés minden kétséget kizáróan megállapítottnak nem tekinthető. Minthogy tehát épen uinc* bizonyítva, hogy az eredmény az incriminalt cselekménynek volt a következménye, s minthogy az események egymásutánjából ily összefüggést megállapítani nem is lehet, minthogy végül valamely sérelmes eredmény bekövetkezésének abstract lehetősége alapján a büntetőjogi felelőséggel senkit sem lehet terhelni, inert hiszen ilv eredmény bekövetkezése a legrendesebb és legártatlanabb cselekménvnAl sincs kizárva; ugyanazért a büntető eljárás a 279. §-ban körülírt cse'ekmeny elsó és lényeges előfeltétele ét alkateleme htányaban megszünteteudó volt, annál is inkább, mert mit sem változtat a causalis nexus kétes voltán az a körülmény, hogy a vegzetes elaltatást nem gyógykezelés czéljából is ideges személyen, a nem orvos által végeztetett, amely körülmenyek csak az esetben jöhetnének súlyosítókként tekintetbe, ha csakugyan kétséget kizáróan bizonyítottnak vétethetnek, hogv a fennforgó esetben a beállott eredmény merően és kizárólag az elaltatásnak tulajdonítandó. De nem támogatható a sérelmes végzés által megállapított okozatos összefüggés a bonezoló orvosok véleményével, amely szerint a hosszabb időn át többször ismételt el: Itatás rendítette meg az elhaltnak idegrend. „„.„-^t n7 előbbi elaltatások bebizonyitottan'orvosi Setböl, yógy^elós czéljából s rend£ Sínt kedólyHeg is normális állapotban találtatott De kiben i" a hypnotisálás képessége ós annak alkalmaz át a gyászos eset bekövetke^g semrn, ele d.poIN A H N / AVLÍSV álláshoz nem vo.t kötve, s luggove teve, f.z aló S Neukomm éveken át a hatóságok tudomásával hiboritlanul gyakorolta. A Wragassy véleményéből kitetsző eg hypaotisálása ellen sem a tudomány sem a gyakorlat szempontjából kifogás nem eme hető. S.ikfássv orvos vallomása szerit pedig ez a tuiománv ós gyakorlatnak teljesen megfelelően eszközöltetett. Végül ped.g a gyászos eset alkalmával az elaltatás orvos jelenletében történt.^ ^ ^ ^^ ^^ okok alapján tehát büntetőjogi felelőségünket levezetni n;m lehet. Anoál is mkibo, mert: HÍ minden kétséget kizaroan megállapítottnak vétethetnek is a cselekmeny és eredmény közötti összefüggés még az esetben is megszüntetendő a büntető eljárás, mert az a gondatlanság nem terhel minket, amely a 279. § delictumáaaR második alkatelmeit képezi. Ugyanis : A büntetőjogi szempont alá eső gondatlanság a jogsértő eredmény bebövetkezése lehetőségének nem elég»é gondos megfigyelésében, a köteles gondosság elmulasztásában, a cselekvés causalitása iránt való menthetetlen tévedésbeu, a tettnek lehetséges ós az előrelátás és kiszámítás körén belől eső következményeinek meg nem figyeléséből áll. Ánde a törvény senkit sem köte1 ez^kiváló éles eszüségre, nem is igényel rendkívüli figyelmet ós gondosságot senkitől, s nem sujtjá azt, aki a ritka lehetőségeket, melyek az emberi józan belátás körén kívül esnek; a cselekvényónéi figyelmen kívül hagyja. Csakis a|kötelességszerű figyelem elhanyagolása, amely figyelem alkalmazása mellett az eredmény bekövetkezése előre látható lett volna, minősül büntetendő gondatlanságnak. Midőn azonban ez eredmény előre láthatásához közönséges figyelem és gondosság nem elégséges, s fokozottabb óvatosság, rendkívüli figyelem ós külöuös szakismeret kívántatik valamely cselekmény nem is rendszerinti, hanem rendkívüli praecedens nélküli következményeinek előre látásához, — a beállott eredmény nem szamitható be, hanem vélétlennek tulajdonítandó, balesetnek tekintendő. A tettes csakis cselekvénye azon jjgsértő következményeiért vonható felelőségre, amelyek a dolgok rendes menetében és folyásában feküsznek. Hogy nekünk a hypnosis életveszólyeztető hatásáról még csak sejtelmünk sem lehetett,— eléggé igazolják az orvosi szakértők és az igazságügyi orvosi tanács véleményei, mely utóbbi Különösen a halál bekövetkezését praecedens nélküli esetnek declarálja. Való ugyan, hogy az igazságügyi orvosi tanács felülvélemónyében akként fejezi ki magát csak, hogy nekünk a végzetes eredmó y bekövetkeztéről nem kellett tudomással bírnuuk. Ezen kijelentés azonban a törvényszék által feltett azon kérdésre adott válasz, hogy váljon nekünk kellett-e ily tudomással bírnunk. — E vélemény a feleletképen feltett kérdésen túl nem is terjedhetett, s arra épenséggel nem is nyilatkozhatott, hogy absolute véve ki van-e zárva, váljon mi ily eredmény bekövetkezéséről tudomással bírhattunk, ameiy esetben a felső bírósági végzés szerint is a gondatlanság kizártnak vehető. Ámde a vizsgálat adatai, s különösen a szakértői vélemények semmi kétséget sem hagynak fenn a tekintetben, hogy a bekövetkezett halál lehetőségének feltevése a tudomány és tapasztalati szahályok leggondosabb megfigyelése ós alkalmazása mellett is kizártnak volt tekinthető, s hogy teljességgel semmiféle oly adat, vagy eset nem fordult elő, az évtizedek óta alkalmazott hypnotizálás terén, avagy a tudományos kutatások és buvariatoknál, amely legtávolabbról is akárcsak sejteni is engedhette vólna, hogy az elaltatás halálosan végződhetik. Mi tehát nemcsak hogy tudomással nem bírhattunk ily eredmény bekövetkeztéről, de tudomást nem is szerezhettünk. Már pedig a nagymélt. Curia D. T. U. F XI kötet 49. sz. alatt közölt 8226/1884. szám alatti határozatában kimondotta, hogy ha az orvosi vélemény az ok és okozat közöm kapcsolatnak csak valószínűsége és lehetosegerol szol, — az előre nem láthatott következmények miatt gondatlanság meg nem állapitható. Figyelembe veendő, hogy a kypnozis alkalmazása csakis ezen gyászos eset után 1894. decz 19 ón kelt 10380b. sz. helügym. rendelettel lett szabályozva, hogy ezt megelőzőleg tehát minden megszorítás nélküfszabadon gyakoroltatott, világos jeléül annak, hogy életbiztonságot veszélyeztető hatás annak nem tulajdoníttatott. Való hogy a gondatlanság megállapithatása a bíró, eldöntésnek képezi tárgyát, ezen kérdés azonban a vusgálatuál beszerzett adatokból is eldönthető és eldöntendő annál is inkább, mert semmiféle kilátás nem kecsegtet a tekintetben, hogy a végtárgyalás ez irányban a b.róságnak bővebb ós hiíelesebb adaíokat fög rendelkezésére bocsátani. iog Ami végül alólirt Salamon Tódor terhére a köteles gondosság elhanyagolásaként megá Lítutik annak ellenében a már felhozottakon k vül a^eííek szerint a bekövetkezett eredmény nem voU elZ lát ható és k,számítható, még csak arra utalok hogy ilv felfogás érvényesülése mellett az apát a vasúti h^ .„.i j , } uaieí>e

teK nem tartoznak sem a l«h«. ellenségek, sem a ritkaságok közé, s igy elő" láthaméVatueít VeendŐk Cáakh

o^ a^lL eredSBfaSMMWWBí