Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-05 / 1. szám

IN Y I U V I D É H" ábráiolják. Bessenyeiben általában a bölcselkedő költőt tiszteljük s ez iránya működése csak arra az időre esik, a mikor őt szenvedett sérelmei megtörték s pusztakovácsii remeteéletét élte. A fent elmondott vélemények hosszas tanulmány következményei. Ugy jöttünk e dolgokra, hogy régen forgattuk Be&senyei munkáit s azt a kis irodalommá fejlődött tanulmánycsomót, a mit a költőről halála óta összeírtak. Sok érdekes adatra akad a szobrász, ha ezekből kiválaszt magának egy munkát és azt átolvasásra érdemesíti. Sok aprólékosnak látszó kis megjegyzés is nagyot lendíthet egy ily alak szobrának sikerén. És ennek a tanulmánynak hiányát láttuk majdnem mindegyik munkában. Eíért mondtuk czikkünk elején, hogy nem tökéletes ambiczió adta a szobrászok kezébe a mintázóvesszőt, hogy megformálják a költő alakját. Ez csak olyan próbaféle pályázás volt legtöbbnél, a mely sikerét arra alapította: „Hátha még az enyémnél is gyengébb lesz a többi." A sikert nem a saját munkájának jóságától, de a többinek gyöngeségétől remélte. Komolyan a tizenhat szobor közül számba csak négy jöhet. A négy szobrot három szobrász készítette. Ezek közül három szobron némi elnagyolásokon kívül sok jót találunk. Az egyik nyúlánk levente-alak, jobbjában tartja rokoko-spádájának végét, mig annak markolata balkarjának hajlásához szorul. — Finom munka, a részleteiben nem is mindig hü, de lelkiismeretes. A másik már erőteljesebb alak, jobb kezébe hajtja fejét, mig baljával jobbját alátámasztja. Hevenyészett, de jelegzetes alak, már teljes testőri díszben, jobbjával lép ki. Fejét öntudatosan magasra szegi. A harmadik álló alak, fején nagy süveggel, testének súlya az előtérben álló ballábon van. Jobb karjával egy könyvet szőrit magához, mig balja a kard markolatán nyugszik. Eltekintve attól, hogy a nagy és nehéz süveg nagyon nyomja az alakot s a nézőnek majdnem megfájdul a nyaka tőle, szépen, erőteljesen, sok élénkséggel rajzolt test, nemes tartással, délczeg önérzettel. A legjobb a negyedik ülő alak, már idősebb külsővel, szép magyar ruhában, mély gondolatok között. Erről csak azt Írhatom, hogy több tanulmánynyal készült, mint a többi tizenöt szobor összevéve. Jeligéje: Bihari remete. A többi pályázatokról ne szóljunk. K. D. Ezredéves kiállítás. Tárgysorsjáték a kiállításon. A közel múlt napokban hagyta jóvá Lukács Llszló pénzügyminiszter azt a tervet, hogy az ezredéves kiállítás idejében két ízben nagy tárgysorsjátékot rendezzenek a kiállításon. Az első ilyen nagy sorsjáték — hogy ugy mondjuk: országos tombola —húzása 1896. julius ló-én lesz, a másodiké később meghatározandó időben. A sorsjátékra egy félmillió negyven-filléres sorsjegyet adnak ki, s lesz 20.000 nagyobbára nagyon értékes nyeremény, többnyire művészi kivitelű dísztárgyak, összesen 160.000 korona értékben. A nyeremények a következők lesznek: Első főnyeremény 20.000 korona értékben. Második „ " 10.000 Harmadik „ 6.000 10 nyeremény 2—200") kor., összesen 20.000 kor. ért. 10 , 1—2000 „ „ 10.000 „ 25 , 400—400 „ „ 10.000 „ „ 250 , 200—200 „ , 50.000 „ „ 100 , 20-20 . „ 5.000 „ . 500 , 10 — 10 „ . 5.00.) „ 5.000 „ 2—2 „ „ 10.000 „ 14.000 , l-l „ „ 14.000 „ , A nyeremény-tárgyakat külön kiküldött bizottság vásárolja össze s a húzás a lottó-igazgatóság felügyelete alatt, politikai biztos jelenlétében lesz a kiállítás területén. Az első tizenhárom főnyeremény nyerői megkívánhatják, hogy a nyereményt 20 százalék levonásával készpénzben fizessék ki nekik. A színházak a kiállításon. Az ezredéves kiállításnak bizonyára egyik leglátogatottabb csarnoka az ünnepélyek pavillonja lesz, ahol — mint már részletesen megírtuk volt — egymást érik majd a legváltozatosabb és mindig kiválóan érdekes zenei előadások. Körülbelül hetven hangverseny, zene- és dalelőadás van eddig tervben, ugy hogy minden hétre jut majd legalább kettő. Külön színháza azonban nem lesz a kiállításnak; ezt a helyi viszonyok sem engedik meg, de szükség sincsen rá, mert a fővárosi színházak (abban az időben már hét lesz) nem tartanak a jövő évben szünetet, hanem a kiállítás egész ideje alatt mind a hét színházban folytonosan lesznek előadások. Azért azonban a színházak érdekes kiállítása sem fog hiányozni. Szilágyi Lajos operai műszaki tanácsos indítványára ugyanis a kiállítás igazgatósága elhatározta, hogy az ünnepek csarnokában a földszinten több nagyobb fülkét rendez be, a hol a színházi berendezéseket és fölszereléseket mulatják be. — Minden egyes fülkében egy-egy magyar eredeti színdarab egyik-másik hatásos jelenete lesz látható. A kulisszák, fölszerelések, bútorok ugyanazok lesznek, amelyeket a színházak használnak, a szereplőket pedig életnagyságú viaszbábokkal helyettesik. Eddigelé „Bínk-Bán\ „Hunyadi László" és „A falu rossza" egy-egy jelenetének utánzását tervezik, de bemutaünk még esetleg mindegyik színházból még 1—2 darabot. Háziállatok a faluban. Hogy a falu kepe tninél tarkább, elevenebb, változatosabb legyen, hogy necsak a mozdulatlan alakok töltsék be, az állatvilág képviselőiről is kellett gondoskodni. Sajnos, eleven állat csak kevés lesz, galambok a duezokban, tyúkok, kakasak, csirkék, kacsák az udvaron, — ez az egész eleven állatvilág, De azután galamb lesz annyi, mint a Szent-Márk-téren, s bizonyára akadnak majd itt is, akik valósággal sportszerűen etetik majd a kiállítás galambjait. Kutya, macska is lesz a házakban, mint a valóságban is mindenhol falun, de persze nem elevenen, mert a legtöbb kutya harap, a macska pedig megszöknék. De azért, ahol a számadó juhász beszámol a rovásokkal, ott lesz mellette hűséges kutyája, az öreg nénike pedig, a ki a padkán sütkérezik, hosszúszőrű czirmosát czirógatja. Az istállót, az ólat se lehet majd üresen hagyni. Ló, fejőstehén, nagyszarvu ökör, hízó stb. lesz bennök. A kitömött állatokat Dr. Lendl Adolf műegyetemi tanár preparálja. Fölhívás előfizetésre! A „Nyirvidék" mult számával befejezte XVl-ik évfolyamát s uj előfizetést nyit XVIl-dik évfolyamára, kérve Szabolcsvármegye és Nyíregyháza városa közönségének további támogatását. A „Nyirvidék" abban a körben, amelyre hatása kiterjed, ' a közélet kérdéseinek orgauuma, s amint e tekintetben megtette kötelességét a múltban, igyekezni fog ezután is közéletüuk minden nevezetesebb fölmerülő kérdé-seiben teljesíteni ama szolgálatokat, melyek a sajtónak feladatául kijelölvék. Lapunk iránya, beosztása a régi marad, legfeljebb terjedelmében fog a szükség szerint megizmosodni. Tárcza-rovatuukat továbbra is irodalmi színvonalon fogjuk fenntartani, s különös gondunkat fogja képezuj továbbra is, hogy ujdonsági rovatunk bő. változatos és hü 'egyen. Kérjük a közönség támogatását. A „Nyirvidék" szerkesztősége és kiadó-hivatala. A Nyirvidék előfizetési ára: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 frt. Negyed évre 1 frt. Tanitó és jegyző uraknak fél áron. ÚJDONSÁGOK. — Tiszti-kinevezés. U felsége a király Prok Gyula ügyvédjelölt urat és lapunk dolgozó-társát cs. és kir. tart. hadnagygyá nevezte ki. — Kinevezés. A főispán ur őméltósága Incze György írnokot vármegyei árvaszéki kiadóvá nevezte ki. — A iuilleniuiui év kezdetét Nyíregyháza is ünnepi érzéssel fogadta. Pontban éjfélkor megkondultak a város összes harangjai, s az utczákon és tereken fel s alá hullámzó honfiak és honleányok szivéből felszállott az égbe a milleniumi fohász: Isten áldd meg a magyart! A „Korona" termeiben mulató polgárság kértére (s nem hallgathatjuk el, hogy nagy kértére) kiállott Benczy Gyula zenekara is a város piaczára (a prímás maga fázott ez aktustól), s a közönség éljenzés közben rázendített az első ével búcsúztató, a másodikat üdvözlő Rákóczy-indulóra. — M isnap, újév napján, az összes templomokban hálaadó istentisztelet volt, s a róm. kath. templomban ünnepi misével, az ág. hitv. ev. templomban a .városi dalárda Hymnusz éneke és a színházi énekkar által énekelt „KirályHymnusz" hangjai között Bartholomaeidesz János tb. főesperes gyönyörű milleniumi bevezető szónoklalával. Este a város a színházi díszelőadáson ünnepelt, miről más helyen szólunk. Mi is meghatottan állunk meg az örök idő e költői változtatásánál kívánunk minden olvasóinknak boldog milleniumi esztendőt.' — Újévi tisztelgések. A vármegye tisztikara J/iA^ca Dezső főjegyző vezetese alatt tisztelgett ujáv első nap ján az alispán előtt. A tisztikar jókivánatait a főjegyző tolmácsolta szívből jövő őszinte szavakkal, melyekre az alispán meghatottan válaszolt. Ezután az összes központi és járási tisztviselői karf, — kik között tiszteletbeliek is voltak szép számmal képviselve, — a megye alispánja vezette a főispán eló A körben elhelyezkedett tisztviselők dörgő éljennel fogadták a belépő főispánt, kihez aztán intézte alispánunk remek Üdvözlő beszédét, tele alkalomszerű motívumokkal, meglepően szép for dulatokkal, elmondva miudezt retorikai szabatossággal s szívhez szóló szavakban. Kevés szem maradt száiazon, midőn beszédét anuak biztosításával végzé, hogy a megye tisztviselői kara egy családot képez, mely a főispánhoz mint e családfejéhez, miut igazságos és gondos családapához szeretettel ós hálával viseltetik. A főispán, kit a szeretet és ragaszkodásnak még eddig taláu nem ta pasztalt ilyetén nyilvánulásai bizonyára megindíthattak, — hosszabb rögtönzött beszédben adta meg válaszát, — melyben egyenként terjeszkedett ki az alispán üdvözlő beszédében előfordult motívumokra. Azon kezdé, hogy mindezeknek forrása a hazaszeretet, nem az u. n. elméleti és gyakorlati, hanem az eszményi hazaszeretet, ez legnemesebb forrása a tisztviselők tevékenységének és kötelesség tudásának is; megjegyzé itt a főispán, hogy kötelességének teljesítése a legkevesebb, mit egy tisztviselőtől várni lehet, s felhívta a tisztikart, hogy ezen messze tul menő tevékenységet fejtsen ki. Megemlékezett ezután a tisztviselői kar harmouikus együttműködésének szükséges voltáról, amit ő különben a tisztikarban mindig tapasztalt; tehetsége szerint a választási eljárásnál azon is volt, hogy e harmóniát meg ne bontsa, s részben ennek köszönhető, hogy ma c-aknum az egész régi tisztikart látja maga előtt, két régi jeles tisztviselő kivételével, kiknek távozását mélyen fájlalja. Végül meleg hangon köszönte meg az alispán üdvözlő beszédének végszavait, biztosította az alispánt és a tisztikart igaz szeretetéről, kérte a tisztikar s külön az alispán támogatását nehéz feladatának teljesítésében s a tisztikar éltetésével fejezte be szavait. A főispánnál tisztelegtek még Nyíregyháza városa is, élén a polgármesterrel, a város többi hatóságai és notabilitásai. A főispán és titkárja ezután az alispánnál gratuláltak, az újév alkalmából. A városi tisztikar jókivánatait az alispán előtt Mijerszky Bála főjegyző tolmácsolta. Az alispán meleg hangon köszönte meg a város megemlékezését. Hason lóan tisztelegtek a megfelelő testületek a pénzügyigaz gatónál, a tűzoltó parancsnoknál, az egyházak fejeinél stb. stb. Mi a magunk részéről az összes hatóságoknak és testületeknek a működéséhez erőt és sikert kivánuik. — Ártéri vasút. E vasútépítési ügyre vonatko zólag a következő meghívót kaptuk: A nyíregyháza— mátészalkai vasú- építése alkalmából, ezen vasút építési vállalata felvetette, egy Nyíregyházától—Dombrádig építendő vasút tervezetét; anuak létesítése érdekében, az érdekelt községek ős birtokosokkal a tárgyalások megindultak, sőt néh, boldog emlékű Gráfl József azon időbeni megyei főispán ür ő méltósága elnöklete alatt alakuló közgyűlés is tartatott, melybeu ezen a gazda: sági érdekeknek megfelelő helyi érdekű ártéri vasút létesítése kívánatosnak mondatván ki, a központi és vidéki létesítő bizottságok megilakittaita ; annak eluökévé az alant írott, jegyzőjeve pedig Szesztay Karoly választatott meg. Habár a fent jelzett ártéri vasút létesítésére Kótaj, Ibrany, Glva községek holdanként jelentékeny összeg jegyzesét helyezték kilátásba, s a többi községek és birtokosok is ígérték támogatásukat, — a törzs részvéuyek jegyzésére szüksé ges összeget össze hozni még sem lehetvén, a tervezett vasút létesítése függőben maradt, s e helyi érdekű vasút létesítése lett kezdeményezve. Ezen vasút vonalnak a király telki állomásba lett beágazása folytán, egy más irányban tervezett voDal kérdése lépett előtérbe Rikamaz kiinduló pinttal, Tímár, Szabolcs, B ilsa, Vencsellő, Gáva, Bsrczel, Paszab, Ibráuy, Halász és Beszterecz érintésével s Dombrád végponttal, mely vonal gyűjtő területét Buj, Kanyár, valamint Viss, Zalkod, Kenezlő és a B)drogköz tiszaháti része is képezaé. Ezen kétségtelenül közérdekű vasút létesítését előmozdítandó, felvéve az 1887. évi február hó 17 éu tartott érdekeltségi gyűlésen elejtett fonalat — vau szerencsém az érdekeltségét az 1896. évi janulr hó 8 ik napján d. e. 10 órakor Nyíregyházán a megyeház kistermében tartandó alakuló közgyűlésre tisztelettel meghívni, s t. czimedet felkérni, miszerint ezen gyűlésen megjelenni, s a tervezett vasút létesítését támogatni méltóztassék. Tisztelettel: Kállay András, létesítő bizottsági elnök, Szesztay Károly, létesítő bizottsági jegyző. — Rendkívüli közgyűlés volt a vármegyénél a mult év utolsó napján, a törvényhatósági bizottmány különböző bizottságaiuak és vá asztmányainak megalakítása czéljából. A közgyűlés folyamán a közigazgatási bizottsági tagok megválasztására kerülvén a sor, a főitpiu előterjesztő B)ry BSIának hozzá iutézett levelét, — melyben a közigazgatási bizottsági tagságról lemond, — s Szuoyoghy Bertalan biz. tagnak a törvényhatósági közgyűléshez intézett beadványát, — melyben kijelenti, hogy jövőre nézve a hatóságtól semmiféle megbízást elfogudui nem hajlandó. E/.ek felolvasása után fíispán ö méltósága azt hiszi, hogy S'.abolcsvármegye közönsége e megye ezen két kitűnő férfiúnak lemondását csak sajuálattal veheti tudomásál, — kik a közügyek terén a megyének két évtizeden át oly kiváló szolgálatokat tettek, — s igy maguknak elismerésre méltó érdemeket szereztek. A közgyűés ez értelemben határozott. B>ry Béla és S'.unyoghy Bertalan helyére gröf Vay Tibor és Liptay Béla választattak meg. A központi választmányi tagok választásánál egyenlő szava* zitot kapott Orosz Sándor és Harsányi Menyhért, kik között eluöki szavazatával a főispán Harsányi javára döntött. — Illetékes helyről nyert informáczió alapján kijelenthetjük, hogy Kállay András főispán úr egyáltalán nem szándékozik egy Rakamaz—Dombrádi vasútvonal létesítésének élére állani, hanem az alakuló gyűlés egybehívására vonatkozó felhívással tisztán csak egy ezelőtt 10 évvel nyert megbízatásnak tett eleget. — .Hilléuuium. Veucseilou Tóth Gyula községi jegyző iuditvanyára, Futkos Péter főbíró és Vagner Keresztély misodbiró lelkes munkássága és buzdítása nyomán is impozáns módon ünnep slték meg a honfoglalás ezredik évfordulója első napját. Az ev. ref. templom tornyában a harangok zúgva hirdették a nagy nap jelentőségét. Délután 2 órakor a község minden rangú és rendű felekezeti külömbség nélküli közönsége gyülekezett a községháza előtti térre, hol is mintogy 1200—1500 jelenlevő előtt az említett jegyző rögtönzött emelvényen rövid és talpraesett beszédében fejtegette az ünnepély jelentőségét, s buzdítva a népet a haza ós egymás iránti szeretetre, azzal végezte buzdító szavait: kiáltsák önök velem együtt, mint szivök érez: „Éjen a haza! Éljen dicsőségesen uralkodó királyuak!" Szűnni nem akaró éljenzés ős taps után a körmenet megindult s a magyar haza s a király éltetésével bejárta a község utczáit. A ine etet Türk József daliás alakú ifjú vezette, nemzetiszínű szalagokkal ékesített fehér lován s utána három m&s lovas, ezek után Suexer András „Isten áld meg a magyart" feliratú nemzeti szinü diszzászlóval a községi elöljáróság által körülvéve s a tenger sok nép által követve. Liirlntlan lelkesedéssel énekelte a szózatot es a hymnust öregje és ifja együtt. A menet a községházához tért vissza, a hol a jegyző megköszöate a példás rendet ós magatartást. A nép a mulató helyekre oszlott s a millennium emlőkére mulatott. B. J. — A helybeli kaszinó választmánya, tekintettel a villany világítással és egyéb beszerzési kellékkel járó nagyobb költségekre, jövedelmeit gyarapitandó, az újévtől kezdődőleg minden kártya játszása diját 20 krra', a tagdijat 2 frttal emelte fel s elhatározta, hogy, a kik tagjai közül a könyvtárat használni óhajtják, évente ugyancsak 2 forintot fizessenek. — A színészekért. Nagy eset történt. Nyíregyháza város Lársadalina megmozdult a nyomorban tengődő színtársulat érdekében. A mozgalom ugyan nem azt az utat vette, amely a legtermészetesebb volna, de hát igy is örömmel veszünk róla tudomást. Színházba kellene járni, ez lenne a becsületes segítség; de ezt erőltetni nem íehet. Hálás köszönettel jegyezzük föl a veszni indult nyíregyházi szinügy nevében es nyugtázzuk, hogy Nyíregyháza város 10 öl tűzi fával és 200 frttal beállott a mentők közé, és hogy a varmegye alispánja a nála ez ügyben járt küldöttségnek megígérte a várm ;gyének csak nem hasonló értékű pénzbeli támo^ulását. A szinésjlársulat megfeneklett sorsát ez a kél oldalról is jött segítség enyhíti: de mi sokkal nagyobb eredményeket várunk attól a mozgalomtól, amelyet Geduly H;nrik, H las M >r és Somogyi Gyula urak megindítottak, ho*y Nyíregyházán is létesüljön valahára szi.ip irto'ó egyesület. Es a mozgalom a színészet üjyének támogatását a rnija ter-