Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-06-28 / 26. szám

.NTIBVIDÉ H" Nyomdiu-muliUiK. A szombati nyomdászmulatsag iránt városunk társadalmi köreiben igazán nagy érdeklődés mutatkozik. Az ólom-betű munkásainak ezen a terén való ez a legelső próbálkozása szinte meglepetés.^amba megy nálunk. Es méltán. Nagyobb varosokban is. ahol a könyvnyomda-intézetek szedő és kezelő szetnélyxele sokkal nagyobb, mint nálunk, alig-alig hogy egy ket kivétellel ha sikerült testületté szervezkedniük. A nyíregyházi nyomdász-segédek e vállalkozása a legelső lépés arra, hogy ez a testületi szellem közöttük megerősödjön és szervezkedjen, s ezért üdvözöljük mi is örömmel a szombáti mulatság rendezése alkalmából való együvé állásukat. Mint értesülünk, a mulatság rendezőségének küldöttei: Kállay András főispánnál, Mikecz János alispánnál, Mikecz Dezső főjegyzőnél, Megyery Géza kúriai biró, törvényszéki elnöknel, Bencs László polgármesternél, dr. Ferlicska Kálmán városi t. ügyész, mint az iparos ifjúsági önk. egylet elnökénél, Májerszky Béla főjegyzőnél személyesen nyújtották át a szombati mulatságra szóló meghívókat s a nevezett urak nug is Ígérték, hogy résztvesznek az „ólom betű munkásainak* ezen a legelső mulatságán. — Az ipartestület tágas helyiségei e kedvező előjelek szerint tömve lesznek tehát szombaton este és biztosan remélhető, hogy nem csak nagy erkölcsi sikere lesz ennek a nyomdász-mulatságnak, de — aminek a czéljára rendezik — jókora összeggel fog gyarapodni az iparos ifjúság önképző egyletén k könyvtáralapja is. — Eljegyzés. Király József, gávai szolgabiró eljegyezte Galgóczy Mariska kisasszonyt, néh. Galgóczy Gyula gégényi földbirtokos kedves leányát. — A Lenhorn-féle boltfeltörés tetteseinek nyomozásában a h.-szobosztói csendőrség, mely e betörés egyik tettesét: Koncz Tamást annak idején elfoga — Nyir-Bogdányba jutott s ott Ottmajer gazdálkodó házánál, a Lenhorn boltjából ellopott szövetekből készült nói ruhákat talált. A h.-szoboszlói csendőrséget valószínű eg a Koncz Tamás vallomása vezette erre a helyes nyomra. Ottmayert, feleségét és fiát letartóztatták. — Állásáról lemondott jegyző. Freszkay János kanyári körjegyző állásáról lemondott. — Nyilvános számadás. A nyíregyházi nők által a város részére készítendő zászlóra adakozni szívesek voltak: Csapkay Jenöné és Gyurcsány Ftrenczné gyüjtőivén adakoztak: Csapkay Jenőné 2 frt, Miskolcziné 1 frt, Goldberger Dánielné 30 kr, Lipták Dánielné 1 frt, özv. Belfy Mihályné 50 kr, Belfy Ilona 50 kr, Majoros Károlyné 50 kr, Spitzer Ignáczné 50 kr, Fikszler Sala" monné 30 kr, Toletti Domokos 50 kr, Hősek Károlyné 50 kr, Pintér lstvánné 1 frt, Hrabéczyné 50 kr, Ferenczi Miksáné 1 frt, N. N. 50 kr, Friedman Laura-50 kr, Kerekes Juliska 50 kr. Barzó Mihály 2 frt. Guttman Sárnuelné 50 kr, Spiegel Józsefné 30 kr, Vohl Arininné 50 kr, Schwartz Adolfné 1 frt, idősb Orbán Károlyné 50 kr. Murányi Gézáné és Sipos Emma gyüjtőivén adakoztak : Murányi Gézáné 2 frt, Gálos Lajosné 1 frt, Gálos. Lajos 1 frt, Virágh Kálmanné 1 frt, Viperina Mariska 20 kr, Lazin lstvánné 50 kr, Kapanoszki Pál 20 kr, Handel Zsigmondné 10 kr, Lichtblau Jakabné 50 kr, Czukor Mártonné 50 kr, Antal Lajos I frt, Feldmann Ida 50 kr, Mihálka Gyula 50 kr, Dojcsák Mihály 50 kr, Lenhardt Györgyné 50 kr, Perlik István 50 kr, Tornay István 50 kr, Vay Jenő 50 kr, Plócsák 50 kr, Pleskó Ferencz 50 kr, Sztankovjanszki Dánielné 30 kr, Benczi Gyuláné 1 frt, Czölder Károly 50 kr, Pruzs Pepi 20 kr, Papp Miklós 1 frt, Bencsné 1 frt, N. N. 20 kr, N. N. 15 kr, Marozsányiné 20 kr, özv. IIorkayAndrásné 50 kr, Adamovits Andrásné 20 kr, N. N. 20 kr, Sipos Emma 60 kr, Reichman Ármin 30 kr, Sipos Lajos 50 kr. Oláh Gézáné ivén adakoztak: Oláh Gézáné 3 frt, Tamási Endréni 1 frt, Steinfest Soináné 50 kr, Pap Imréné ÖO kr, Malza Andrásné 50 kr, Klajnik György 50 kr, Herskovits Márton 30 kr, Fuchs Etel 50 kr, Fisch Irma 30 kr, Kelemen János 1 frt, Raksányi 50 kr, Kovács Ferencz 50 kr, Zimmermanné 10 kr, Weinberger Johanna 1 frt, Menczel Dávid 50 kr, Ehrenreich Sárnuelné 50 kr, Ozvald Józsefné 50 kr, Deutsch Józsefné 10 kr, özv. Nádasy Lajosné 1 frt, Klár Dávidné 2 frt, Hibján Amália 50 kr, Czapp Józsefné 50 kr, Ureichné 50 kr, Róth Józsefné 50 kr, Kerekes György 30 kr, N. N. 50 kr, N. N. 20 kr, Pataky Lajos 50 kr, Moesz Adolf 50 kr, Németh Borbála 50 kr, Mikler János 30 kr, M. J. 10 kr, Harasztiné 20 kr, Kaposi Mihály 20 kr, Suták Dániel 30 kr. Juhász Péterné 20 kr, Szikora Pálné 30 kr, Tirpák Mihály 50 kr, Komán lstvánné 20 kr, Asztalos Sámuel 50 kr, Vadász Sándor 50 kr, Náthán Ferencz 50 kr, Klajnik Károlyné 30 kr, Zupkó Károly 30 kr, Liptai György 50 kr, Homolai Gyula 1 frt, Fábián Pál 50 kr, Béres Mihályné 50 kr, Lóczi 20 kr, Borbély Sándor 1 frt, Goldman Samu 30 kr. Tamássy Endréné ivén adakoztak: K. K. 50 kr, Kubik Katinka 1 frt, Sesztay Pálné 50 kr, Huray Sárnuelné 1 frt, N. N. 10 kr, Majoros Jánosné 20 kr, Klein Amália 20 kr, Bodnár János 10 kr, Papp Mariska 20 kr, Kohn Róza 30 kr, Asztalos Imréné 50 kr, Gutberg Mártonné 10 kr, Albert Józsefné 15 kr, N. N. 10 kr, Konrád Gyuláné 50 kr, Heraleji Johanna 20 kr, Vaskó János 20 kr, Schwartzer Simonné 20 kr, N. N. 20 kr, Landau Jakabné 10 kr, N. N. 10 kr, Sopronyi Károlyné 50 kr, N. N. 10 kr, Fábry Gyuláné 30 kr, Dietz Miksáné 20 kr. (Folytatjuk.) — Tömeges felrándulások. Az ezredéves kiállításon épített tömeglakások, ahol ezer ember fér el egyszerre, napról-napra folyton tele vannak. A földmi velők, kiknek a mult hetekben rövid pihenőjük volt, a nagy mezei műnk közben, ezrével használták föl az alkalmat a kiállítás megtekintésére. Fényes ellátásban volt valamennyinek része, olyan olcsó árakon, hogy szinte hirtelen. Tiz krajezár a napi szállá uk, tiz krajezár az ebédjük, mely levesből, husbó', főzelékből vagy tésztából áll. S ezt a tizkrajezáros ebédet méltóságos és kegyelmes asszonyok főzik é9 kínálják a föld népének s olyan tnzta, rendes a konyha, olyan kitűnően Ízletes az étel, hogy fóuri asztalra is lehetne tálalni. A kis iparosok tömege* felrándulálása csak ezután indulhat meg teljes erővel, mert most már az iskolák bezárása után az lg izgatóságnak rendelkezésre állanak a tömeglakások oly uagy »zimban, hogy nagyobb csoportokat is kényelmesen elszállásolhat De figyelmébe vette az igazgatóság » kereskedelmi és ipirk&marák felirataiban előadott azt a kívánságot is, hogy a kisiparosok nem tudják a kiállítást két napon át kellő alaposággal tanulmáuyozni, h arra legalább is négy nap szükséges; ezért elhatározta, hogy ezeutul a kisip irosoknak nyújtott kedvezményeket négy napra terjeszti ki, főként tekintetbe vévo azt a buzgóságot, melylyel a kisipirosok a kiállítást tanul inányozzák a abból tanulságot meríteni igyekeznek — Meghivó. A szabolcsmegyei szabadelvű párt tagjait vau szerencsém tisztelettel meghívni folyó évi julius hó 1-én d. u. 3 órakor a Korona vendeglőbeu lariandő szűkebb körű értekezletre. — Megbeszélendók: 1. Hitáruap kitűzése a pártközgyűlós mikori megtartása iránt. 2. A megyei szabadelvű párt összes tisztviselőinek a közgyűlésen történeudő megválasztására jelölés. — 3. Választó kerületenként elnök, alelnök és végrehajtó bizottsági tagok javaslatba hozása. — 4. Esetleges indítványok előterjesztése. — Kelt Balkány, 1896. évi junius 25. Hazafiúi üdvözlettel Gencsy Béla, pártelnök. — Érdekes alapítvány. Buj község elöljárósága az ezredéves nemzeti ünnep alkalmából május 10-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen egy öt forintos alapítványt tett. Ezen öt forint az alapitó levél értelmében, melynek eredeti példányát a községházán, egy-egy másolatát a buji külömböző felekezetek lelkészi hivatalaiban, egyet pedig a vármegyei levéltárban helyeztek el megőrzés végett, gyümölcsözés czéljából takarékpénztárban helyezendő el, és négyszáz év múlva, vagyis a 2296-ik év május havában lesz felszaporodott kamataival együtt valamely akkor meghatározandó községi jótékony czélra fordítandó. — Akinek kedve és ideje van hozzá kiszámíthatja, hogy mennyire fog rúgni négyszáz év rnulva az 5 forint kamatos kamataival együtt. — Kernhofier József az Osztrák Magyar Bank debreczeni fiókjának főnöke a héten kedden és szerdán Nyíregyházán időzött az itteni pénzintézetek és hitelviszonyok megszemlélése czéljából. Tiszteletére kedden a Sóstón, szerdán pedig a Pacsirtában rendeztek szűkebb körű, de annál fesztelenebbjakomákat az itteni pénzintézetek vezetői. — Tanítók a kiállításon. Most, hogy a tanításban beállt a szünet, az ország csak nem valamennyi részében mozgalom indult meg a tanítók közt, hogy csoportosau ránduljanak föl a kiállítás tanulmányozására. A tanítóknak ezt a törekvóssét nagyban elősegítik áz egyes tanfelügyelók is. Igy Eötvös Károly Lajos, Hajdumegye tanfelü gyelője. legközelebb 150 hajdumegyei tauitót vezet á fő városba s hogy azok itt a kiálitást lehető alaposságai t inulmányozhas8ák, tizenkét napig itt fognak időzni. Árvainegyédól is szintéu tekintélyesszámbau készülnek meglátogatni ? akiálitást. Az árvamegyei tanítókat ngyan csak tanfelügyejük, Kubinyi Mihály vezeti. Ezenkívül fókép Szepesmegyében mutatkozik uagy mozgalom z tömeges felrándulás ügyiben

1 Hogy mily erős ez a mozgalom. mutatja az a körülmény, hogy a megyéből csak nem az egész tantestület qeadta már fotymodványát a kiálitás igazgatóságához, hogy részére a szokásos kedveméuyeket eszközölje k 1, — Halálozás. Mint őszinte részvéttel értesülünk, dr. Benczúr Dénes Budapest fő- és székvárosi államrendőrségi orvos, egyetemi magántanár, városunk szülötte, e hó 22-én délelőtt hosszas szenvedés után Szt.-Lőrinezen 38 éves korában elhunyt. Temetése szerdán délután ment végbe a kerepesuti temető halottas házából. — A villamvilágitás ügye közeledik a megvalósulás felé. E hó 20-án tartatott meg az iparhatósági helyszíni t rgyalás a központi áramfejlesztő telep helyéül kijelölt térségen. Ez a telep a Szt.-Mihály utcza végén, a közvágóhídon tul az Er-folyó és a Kis-Várda felé vezető vasútvonal között fog felállíttatni A helyszíni tárgyaláson az iparhatóság részéről Moesz Béla aljegyző, az ipaiügyck előadója, llorváth Gyula városi t. mérnök, továbbá a vállalkozó Ganz és társa czég részéről Szóbei József mérnök, a Nyírvizszabályozó társulat részéről Szeszich Lajos főmérnök, valamint Binder Lajos kir. iparfelügyelő vettek részt. A telep felállítása ellen, a vonatkozo törvények és i-zabályok szem előtt leendő tartása mellett, a jelenvoltak részéről nem emeltetett kifogás. Az építkezéshez már a jövő hét folyamán hozzá kezdenek, s novemberben már az általános villamvilágitás kezdetét veszi. — Felhívás. A nyíregyházi jótékony nőegylet f. évi junius hó 2á-án, a nőipariskola helyiségében d. u. 3 órakor rendes évi s tisztújító közgyűlést tart, melyre a nőegylet helybeli és vidéki tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. — A dorogi magyar püspökség felállíttatása ügyében e hó végével monstre küldöttség készül Budapestre. A küldöttség szervezésére H.-Dorogról e héten indíttattak szét a felhívások az ország mindazon magyarajku keleti ritusu kathólikus hitközségeibe, melyek e czélra 1868. évben II' Doroggal társultak, illetve Dorogot e tekinsetben végrehajtással felruháztak. Ha a magyar liturgikus nyelv és külön püspökség foganatosítására csatlakozott 78 hitközségből 3—3 tag tömegesiti is a d jrogi 50 tagura irányozott küldöttséget, ugy az oly tekintélyes számúvá növekedhetik, mely tekintettel a hazafias irányra, melyben munkálni indult s az ezredévi jubileumra, valóságosimponáló, üunepies küldöttség leend nem csak az orságház fogadó termében, de a hsrezegprimás és miniszterek elótt is. Színház. Jászay Mari vendég-szereplése. Hazánk legnagyobb drámai művésznőjének első előadására csak félig telt meg amúgy sem nagy színházuuk. Ennek oka bizonyára nem az érdeklődés hiányában keresendő, mert bár mennyire elszoktatták is utóbbi időben közönségünket a színházlátogatástól a rossz társulatok, rossz színház és egyéb mizéria, — egy oly feíoménalis alak, mint Jászay Mari fel kell hogy rázza közönyéből e város intelligens hkosságát és lehetetlen volna az, hogy az Unuepeltetéshez szokott nagy művésznő épen a müpártolás tekintetében elég jó hírnevű városunk falai közt e tiszta magyar megyében találjon hideg fogadtatásra. Közönségünk nagyon is érdeklődik a tervbe vett öt Jászay előadás iránt, uem is marad el azokról senki, kinek ép keze, lába — meg egy kis müérzéke van. Hanem az általános érdeklődés kissé megoszlik az öt előadás közt és uem lehet rossz néven venni, hogy nem az első előadásra látszott az concentrálódni. Borgia Lucretia sok rémregónyben, drámában ós operábau megörökített szörnytettei, melyeknek megtörténtét egyébként nagyon kétségessé teszik az ujabb kori történetírók kutatásai, a gyilkolások, mérgezések, vérfertőzés stb vissza riasztották az idegzetében kevéssé bizó színház látogató közönséget. A kik ott voltunk, azokra ellenállhatlan hatással voltak a szörnyű asszonynak jelenetről jelenetre változó lelki állapotából eredó kitörései. A Hugó Vic'.or költészete és Jászay művészete lebilincselve tartották a hallgatóságot. A művésznőnek annyiszor és annyi helyeu dicsőitett előadása, magyar declamatiója, hanghordozása, iutensiv hangja, aiczjitéka' gestusa őt a világ első drámai művésznői között is a legelsők közé emelik. Már az első felvonás végén, mikor a női méltóságában földig alázott büszke herczegnő bosszútól lihegve, kígyó sziszszenéssel hagyja el a fcziut — kitört a meghatott nézőközönség freneticus tapsa, mely ötször hivta a nagy művésznőt a lámpák elé. A hatás felvonásonként fokozódott. Minden jelenetben volt a művésznőnek egy-egy megrázó alakítása; legmegrázóbb és leghatásosabb volt az utolsó felvonás végső jelenete, midőn a bosszúvágyában kielégített kegyetlen nói tigris pillanat alatt változik át a gyermek életéért kétségbe esetten aggódó boldogtalan anyává. Az előadás befejezte után helyben maradó közönség nem akart távozni, mig a nagy művésznő ismét meg nem jelent a szakadatlan tapsra és éljenzésre a színpadon. Dicső vendégünkre láthatólag jó hatással volt közönségünk lelkesedése. A társulat tegnap működött tagjairól C3ak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Györe a Don Alfonso szerepét nagy hatással adta; Pataki rokonszenves alak, szépen szaval s jól játszik. Bérezi intricus szerepében sok routinet árult el. Kis szerepében Kecskeméthy Irma jó benyomást gyakorolt. A többiek is jól megállták helyüket. Irodalom. A Magyar Nemzet Története. Ha'akadémia volnék: megkoszorúznám; ha kultuszminiszter volnék: lelkes szavakban hivnám fel rá a közfigyelmet; ha gazdag ember volnék: megvennék belőle néhány száz példányt és szét osztanám az arra érdemes, jóravaló szegények közt; lévén azonban csak poéta: nem tehetek egyebet, mint ódát zengek róla prózában. Jó és balszerencse közt megértük ezt a nagy évfordulót s most ünnepre készülünk. Ennek az ünnepnek meglesz a maga hivatalos része: ezt az állam csinálja; lesznek koczkázati, nyeresége, vesztesége: ez a kereskedő s vállalkozó világ dolga, de lesznek megható momentumai is s ezekben fog igazában megnyilatkozni a nemzet egyénisége, komoly és mély kedélye. Megbocsáthatatlan hibának tartom, hogy a Vágóféle díszmenet pompás tervét elejtették. Ezer év hatalmas története hullámzott és hömpölygött volna végig előttünk, megjelenítve nagyszerű képekben, lélekfelenielő látványosságban. Magával ragadta volna az idegen szemlélőt s jobban megmagyarázta volna neki multunkat, mint bármely történelmi kiállítás, — nekünk, magyaroknak pedig minden egyébbel fölérő dicsőség ragyogása lett volna, lelkünk minden idejét besugárzó valóság, nemzedékekre kiható, nagy jótétemény. Vége van. Kimarad az ünnepi programmból. Mi pótolhatja? Ha valami: ugy az Alhenaeum roppant vállalata, mely szintén nem egyéb, mint e diadalmas, magát minden viszontagságokon keresztül küzdő mult megrözgitése. Nagytudományú írók, kik egyúttal lelkes hazafiak is, állottak össze, hogy egy nagy arányú s a történetírás ujabb követelményeinek mindenben megfelelő munkában beszámoljanak nemzetünk ezer éves múltjáról s az uj ezer év küszöbén álló nemzedéknek bölcs okulásul elmondva, elbeszélve mindent, hitet adjanak, utat mutassanak a jövő felé. Eddigelé három vaskos kötet jelent meg a tiz kötetre tervezett vállalatból Imponáló, hatalmas kötetek, melyek már külső kiállithatásukkal is magukra vonják a figyelmet s méltán bámutatot keltenek. Mintha mindegyik kötet egy-egy századot akarna megjelölni a halhatatlan idők folyamában, mintha mindegyik egy-egy nagy korszak határköve volna, tömör emlékoszlopként sorakoznak egymás mellé. Nem lehet az kis nemzet, a melyiknek ilyen nagy története van. Tervezői jól teszik, hogy ily széles alapokon akarják felépileni multunk dicső és tanulságos eszményeinek e monumentális épületét, legyen ez csakugyan pantheonja a nemzeti nagyságnak, tanúsága régi dicsőségünknek, temploma hazaszeretetünknek, s uj erők, uj élet kútforrása. Örül a lelkem, mikor magam előtt látom ezt a biztos terv szerint megindult nagy munkát, mely különben is régi mulasztásokat van hivatva kipótolni és aktuálisabb időben nem jelenhetett volna meg mint most. Ez a lelkes könyv lelkesít engem is s megjelenése igazi ünnepem nekem, a ki csak egyért tudok igazán rajongani; a kultúráért, azokért a tényezőkért, melyek az embert továbbsegítik szellemi fejlődése nagy utján. Üdv ezeknek a derék tudósoknak, kik ősz hajjal és fiatal lélekkel ily dicső munkára vállalkoztak s nem üres szóval, gyarló hűhóval, de egy eléggé nem magasztalható, fényes tettel járulnak ünnepünkhöz, hogy ez igazi ünneppé lehessen s élő termékenyítő eszmékben, jellemző és ragyogó képekben örökítik meg a hazát a haza számára! Legyen áldás a munkájukon ! Eudrödi Sándor.