Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-06-28 / 26. szám

„IV Y t R V I D É K-' időzzünk azzal, kit egykor ugy szeretőnk, s ki minket is szívből szeretett, kit immár csak emlékében ölelhe­tünk. — Oldozzuk fel a bölcső puha párnáinak kötelé­keit, hogy lezárhassuk a koporsot, — vizsgáljuk a na­pot pályafutásában, reggeli vidám sugaraitól, a még ke­letre hajló ég pereme alá tünt gyászos borultáig. Lls suk Stfúo Lijoa eletrajzát, s ezután, mint tauitót, mint nevelót és igazi embert. Ott, hol a Sajó büvkál a „Gömöri Kárpátok* közt és csendesen bzelidül meg a tölgyeken rniut hullámos kedelyü, ábrándos gyermek, fekszik Pelsőcz városa, Göuiör megye ombb uzekhelye. Eme vadregényes helyeu riugott Sebő Lijos böicsóje. született 1Ö60. május 2 án, ifjaob SeDo András es Pásztor Zmzsánua szüléktől. A családja, melynek ó egyik disz aga volt, régi tekinté­lyes polgári gyukerU és igazi kálvinista magyar jellegű. Szüleinek most is éló Audrás nevű tiok is lévén, ezt Bzántak gazdának, Lajost pedig, ki bátyánál, minden tekintetben külőrnb gyermek volt, a pelsőczi még most is élő tekiuteiyes leikesz tanácsa foiytán is, a tauulói pályára. Elemi iskolait szülőhelyén végezte, szép siker rel. Tanítói voltak: Hagymád Pál, György Ferencz, Szkárosi Gusztáv káplán es Tórök Ferencz ma is élő em btrek kitüuó tehetségekkel. A két elsőtől tanitásbeli ügyességét, Szkárositól, most már jeles paptól, vallá­sosaágát. Török Fereiicztól pedig az ének és tornászat iránti hajlamot és kedvet örökölte. Elemi iskolai tanul­mányait bevégezvén, Sárospatakra vittek szülei, hol a szinten pelsóczi születésű Autalfy János, akkori időben hires tanár pártfogását élvezte. Sárospataki iskolázása azon időre esik, mikor még annyi szegény fiu küzdötte fel magát önszorgalma által. 0 is ezek közé tartozott. Tanítási gondjai részint stülei, részint önmaga ós a fő­iskola vállaira nehezkedve, oszlottak meg. Sárospatakon V. gymnasiumi osztályt bevégezvén, minthogy időköz­ben atyja is elhalt, másfelé irányítván tauulmányait, a Znió-váraljai állami tauitóképezdébe iratkozott be növendékül, hogy ez által mielőbb önálló életpályára léphessen é's szegeny édes auyját a tanítási költségek­től megkímélvén, felsegélje. De csakhamar, már az I só osztályból katonának Boroztatván be, a Il ik képezdei osztályba már mint kiszolgált katona léphetett be, s igy végezte el a négy éves képezdei tanfolyamot, mikor is azonnal „jeles" rendű tanítói oklevelet szerzett, mely után mindjárt alkalmazást nyert Berczelen az 1885-ik évben, hova forrón szeretett, korán elhunyt barátja Pasz tor Samu, akkori berezeli tanitó ajánlatára választatott meg. Itt működött 10 éven keresztül, mint énekvezér ós mint az elemi iskola négy felsó osztályának tanítója. Síép sikerű működése ugy az egyházközség derék eló­járói, mint a f.-szabolcsi ref. egyházmegye örökemlékü esperese, immár ueh. Luuács Ödön előtt is méltó tisz­teletet biztosított számára. Vas szorgalmán felerősödött kitűnő iskoláért a megyei tanfelügyelőség ós közigaz­gatási bizottságtól 1890-ben kitüntető iratot nyert, 1893 ban pedig a „bróji-kör* iskolalátogatóságának egyik tanitói tagjaiul neveztetett ki az egyházmegye által Tomori András szabolcsi lelkész és Pethó Antal gávai földesúr társaságában. S hogy ebbeli feladatát is mily szakképzettség és részrehajlatlansággal oldotta meg, arról mi, kik ót szemléltük, csakis elismerőleg nyilatkozhatunk. — Mint a „Hazamenti" dalárda tagja is nélkülözhetlenné lett tagtarsai körében. Házasságra 1890 ben lepett, Ormós Miklós berezeli földbirtokos szép kedélyű és müveit leányával; — e már-már egy bána­tos hölgy, a hü feleség ós egy tavaszi bimbóhoz ha souló kedves kis leánygyermek siratják benue az el­huuyt miuta-férj — és gyöngéd apát. Mit is tliatjuk őt, igen tisztelt tanitói gyűlés! Siratjuk benne a jó tanítót, a példás nevelöt és az arany­tiszta jellemű embert. — DJ ne essüuk kétsegbe, hanem e helyett öielkezzüuk azon eszmékkel, melyek által ha­tott ős működött, melyek egész szeilt-mi lényén átszö­vődtek, mint hirueves réteu a tarka virágok. Mélyen tisztelt tanitói közgyűlés! Sebő Lajos első sorban jó tanitó volt. — Ha az anyagi csekély dijazás sivatag pusztairól ellszállva, feledjük a: „Quem Dii vo­lore, paedagógum fecere féle közmondást, s a tanítót magasztos hivatása tükörében vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy annál eszményibb és áldásthozóbb foglalkozás alig képzelhető. Igaz, hogy miuden ember, ki szorgalmas muukája által jár hozzá a társadalom folyton épülő, de azért miudvégig csak epületéhez, legyen fönt, vagy alant, méltó és hasznos tagja a nagy társadalomnak, de a jó tanító leginkább oly munkás, ki az önmaga érdekét hát­térbe szorítva, kétszeresen áldozza lel testi és lelki­erejét a közjóért. (Vége köv.) Fölhívás előfizetésre. Julius hó 1-jévcl uj előfizetést nyitunk a „Nyirvidék"-re s kérjük a vármegye és vá­rosunk közönségét, hogy lapunkat továbbra is nagyra becsült támogatásukban részesí­teni kegyeskedjenek. Kérjük még, hogy, akik a „Nyirvidék"-ért járó előfizetési dijakkal esetleg még hátra­lékban vannak, az esedékes összeget a kiadó-hivatalhoz mielőbb megküldeni szí­veskedjenek. E kérésünket a községek t. elöljárósá­gainak is különös ügyeimébe ajánljuk. Helybeli előfizetőink, a kiadó-hivatal nyugtájára, megbízottunk kezéhez fizetve, vidéki előfizetőink pedig legkényelmesebben posta-utalványon küldhetik be az előfizetési dijakat. Tisztelettel a „ Nyírvidék " ki a dó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. Kállay András főispán Mikecz István közigazgatási gyakornokot "vármegyei tiszteletbeli aljegy­zővé nevezte ki. — Az uj tanfelügyelő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Velkey Pál kir. tanfelügyelő nyugdíjaztatása kö­vetkeztében a szabolcsvármegyei tankerületbe Eördögh Dezső eddigi Birsvármegye kir. tanfelügyelőt helyezte át. — Előléptetések a postánál. A nyíregyházi posta­és távirda-hivatalnál négy kinevezés és egy előléptetés történt. Kineveztettek : Adatnovics András posta- és távirda­tisztté, ki egyszersmind Makóról helyeztetettát, továbbá: Kricsfalussy János, Jamsics Rafael Milán és Rácz Gyula posta- és távirdai segéd-tisztekké. E őléptettetelt Fintor Gyula posta- és távirdai tiszt a X. fizetési osztály 2-ik fokozatába. Szabó István posta- és távirdai segéd-tisztet pedig a budapesti igazgatóság Nyíregyházára helyezte át. — Nyíregyháza — nem anyakönyvi kerületi székhely! Biztos forrásból értesülünk, hogy a belügy­miniszter, a Szabolcs, Hajdú és Zemplén vármegyék terü­letére szervezett anyakönyvi kerület székhelyet Nyíregy­házáról Debreczenbe helyezte át. Vége tehát a dicsőség­nek; az irigykedő, féltékeny Debreczen elnyelte ezt a mi kis apró diadalunkat. Volt — nincs! Mi — igazán mondva — nem is annyira az „anyakönyvi ker. székhely" elvesztése miatt fájlaljuk ezt a változást. Hanem, aki képviselte nálunk ezt a hivatalt: Dumbrava László fel­ügyelő ur távozását körünkből igazán sajnáljuk, mert ő, nem is egy egész év alatt, mióta közöttünk élt, közked­velt tagja lett társadalmi életünknek. A székhely-vesztés dolgának története különben az, hogy a belügymi­niszter, az emiitett vármegyékből alkotott — anyakönyvi kerület területéből Zemplén vármegyét az ungi kerülethez csatolta, s az így megmaradt kerületet Jász-Nagykún­Szolnok vármegyével egészítette ki. Ennek az újonnan alakított anyakönyvi kerületnek a geográliai fekvése köve­telte aztán, hogy ne mi — Nyíregyháza, hanem Debre­czen legyen a székhelye az anyakönyvi kerületi felügyelő­nek. Keressük és találjuk meg tehát a vigasztalást a — geográfiában. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város kép viselő testülete e hó 30 dikau, d. u. 3 órakor rend kivüli közgyűlést tart, a következő táigysorozattal: 1. A tanács által elkészített epitkezési szabályrendelet tervezet tárgyalása. 2. Tanácsi előterjesztés a III. osz­tályú keresetiadó kivetésénél közreműködött bizalmi férfiak napdijainak megállapítása tárgyában. 3. Tanácsi előterjesztés lódijazás czéljaira teendő 100 frtos mille niumi alapítvány tárgyában. 4. Tanácsi előterjesztés a beltér foko'atos kikövezése tárgyában. — Földniiveseink az orsz. kiállításon. A dadai felső-járás B^lsa, Zalkod, Berezel, Keuézlő, Rtkamaz és Buj községeiből a jövő hó 4-dikén 50 földmives megy föl az orsz. kiállítás megtekintésére. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy vármegyénk főispánja intézkedett, miszerint a földtniveseknek a kiállítás tömeges meglá­togatását megkönnyítendő, az 5 frt 25 krért megvált­ható vasúti jegyfüzetek, melyekkel a vasúti utazáson kivül, két napi lakás, ellátás és kiállítási belépti jegyek használata vau egybekötve — a főispáni irodában kellő számban rendelke. ésre álljanak. — Vármegyei tisztviselők lakomája. A várme­gye központi kezelő-tisztviselői a mult szombaton este kedélyes lakomát rendeztek a Jurás-féle nagyorosi utczai vendéglőben, „milléniumi bankett" ezirnén, különösebben pedig abból a nem mindennapi alkalomból, hogy a má­jusi vármegyei közgyűlés, az ezeréves ünnepségek alkal­mából egy havi kettős fizetést szavazván meg a vár­megye tisztviselőinek, ez a milléniumi elismerés a vár­megye pénztáránál megvalósulást nyert. A kedélyes lako­mán résztvettek a vármegye főbb tisztviselői is, élükön Mikecz János kormányzó alispánnal. Velenczey István közig, igtató szép szavakban üdvözölte az alispánt és a tisztikart, megköszönve, hogy szívesek voltak a kezelő tisztviselők által rendezett estélyen csaknem teljes szám­ban megjelenni. Mikecz János alispán szép beszédben köszönte meg a rendezőknek hogy alkalmat nyújtottak a tisztviselőknek e kedélyes összejövetelre. Ezután meg­indultak a pohárköszöntők. Mikecz János alispán a fő­ispánra, az összes központi és járási tisztviselőkre, Ko­czok László kir. főmérnökre emelt poharat, végül éltette Benczy Gyulát is, mint Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város egyik büszkeségét. Dr. Jósa András az óra külön­böző alkatrészeihez hasonlítva a közigazgatási tisztvise­lőket, a főispánra, alispánra és Sípos Bélára, mint akivel az egészségügyet „mutyiban szolgálják", továbbá az egyes előadók, a járási tisztviselők és különösen a segéd és kezelő személyzeti tagokra emelte poharát. Mikecz Dezső főjegyző a vármegye közönségére, Péchy Gyula árvaszéki elnök az alispánra, Sipos Béla tb. főjegyző dr. Jósára és Kertész Bertalan főispáni titkárra, Henter Antal várnagy Kállay András főispán és Mikecz Dezső fő­jegyzőre, Böszörményi Kornél árvaszéki ülnök Péchy Gyulára, Komis Géza aljegyző Böszörményi Kornélra, Okolicsányi Dezső aljegyző Fejér Imre t. alügyészre és Eördegh Károly ellenőrkönyvelőre, Milotay Gábor szám­tiszt Sipos Bélára stb. — Benczy Gyula pedig valóban remekelt gyönyörű játékával. — A társaságot a pom­pásan sikerült takoma jóval éjfél utánig együtt tartotta. — Jaszay 31ari — náluuk. A uasty uiUvésZuó p sn'ekeu de.uiau 5 orakor eiK^/t-tt vám-unkba. A pá lyaháznál nagy nzamu di-zes közönség gyü eke-zett ösz sze fogadtatására. A kaszinó és Nvir^vha/a varos sziu pártoló közönsége neveben dr. Prok Gyula l»pu k fő­munkatársa szép beszeddel üdvözölte n u.igy müvé.-zuőt, átadva neki egy szép virágcsokrot. A művésznő meg­hatottan köszöute meg a szivelyes foizad atást. A vár­tnegye kiállítási ötöse, a város diszhinuja elé fogva, szállította be ezután a müvészuőt a „Korona* szállodába, ahol a művésznő, námnk való tartózkodása alatt szállva van. A művésznő el~ó — pintek es'i — főilép érői la punk más helyén közlünk tudósítást. — Adózók figyelmébe. Értesíttetik Nyíregyháza város adózó közönsége, hogy a föld és házadó utáni ál­talános jövedelmi pótadó kivetési lajstromok a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által jóváhagyattak s azok az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében f. évi junius hó 28-ától kezdődő 8 napi közszemlére a városi adó­hivatalban kitétettek, hol is a hivatalos órák alatt meg­tekinthetők; továbbá figyelmeztetik a közönség, hogy a kivetésből eredő netaláni sérelmeik iránti felszólamlásukat és pedig azok, kik már ilyen adóval meg róva voltak a lajstrom kitételétől — azok pedig kik még ilyen adó­nemmel először vannak megróva, az adójuknak az adó­könyvecskébe történt beirás napjától számítandó 1 5 nap alatt a polgármesteri hivatalhoz beadni annyival is in­kább el ne mulasszák, mert a későn beadott felszólamlás figyelembe vétetni nem fog. Nyíregyházán, 1896. évi junius hó 26. Bencs László, polgármester. — Érettségi vizsgálatok. A helybeli főgimnázium­ban az érettségi vizsgálatok f. hó 19—21. napjain tartattak meg. A jelentkező és szóbeli vizsgálatra bocsátott 25 tanuló közül sikerrel megállották a vizsgát huszonketten; ezek közül 4 jeles, 5 jó, 13 egyszerű fokozattal lett érett.' Hármat a jelöltek közül szeptemberben teendő javitó vizsgálatra utasítottak. Jelesek: Szende (Schwarcz) Pál, Lukrits Károly, Margita Viktor és Sulyok Kálmán. A vizsgálatokon Zvarinyi Sándor igazgató elnökölt és dr. Schneller István kolozsvári egyet, tanár volt a kormány­biztos. — A nyíregyházi kaszinó millenáris díszköz­gyűlése, amely tudvalevőleg eredetileg junius hó utolsó vasárnapjára, vagy is a jövő vasárnapra volt tervezve a kaszinó elnökének közbejött elfoglaltsága miatt e nap­ról elhalasztatott. Minthogy pedig a julius és augusztus hónapokban a kaszinó tagjai közül igen sokan lesznek távol: fürdőkben stb. a díszközgyűlést csak szeptember hóban fogják megtartani valamely később meghatáro­zandó napon. — Figyelmeztetés. Abból az okból, hogy főgim­náziumunknál a tanév elején, a beiratások alkalmával előforduló nehézségeknek, különösen a nagymérvű tódulá­soknak eleje vétessék, de meg a helybeli szülők jogosult igényeit is szem előtt tartva, tudomására hozzuk a helybeli, első sorban ág. evang. szülőknek, kik fiaik részére a főgimnázium első és második osztályában helyet óhajta­nak biztosítani, hogy fiaikat már julius hó 1—4. napjainak délelőtti óráiban beírathatják. A jelentkező tanulók iskolai bizonyítványaik s a keresztlevél alapján vétetnek fel. A felvételi dijak a .behatásnál lefizetendők. Ha a jelzett időben felvett tanulók a jövő tanév elején, szeptember hó 5-ig bezárólag az osztályfőnöknél személyesen nem jelentkeznének, a belépésre való jogosultságukat s befize­tett dijaikat elveszítik. Különben a jövő évre vonatkozó beiratások szeptember hó három első napján eszközöltet­nek. A javitó és pótló vizsgálatok augusztus hó 29-, 31-dikén tartatnak. — Névváltoztatás. Krausz János nyírbátori lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Kalmár"-ra változtatta át. — Hirdetmény. Tudomására adatik az adófizető közönségnek, hogy az 1896-ik évi közmunka egyénen­kénti összeírása elkészülvén, — az a városi adóhivatal helyiségében a f. év junius hó 25-étől számítva 15 napi közszemlére ki leend téve azon czélból, hogy a netaláni téves összeírás ellen az érdekeltek felszólamlásaikat neve­zett idő alatt hozzám beadhatják. Egyszersmind figyel­meztetem azokat, kik községi közmunka kötelezettsé­güket természetben akarják leszolgálni, — hogy ezen szándékukat szintén fenti határidő alatt a városi adóhi­vatalnál jelentsék be. Kelt Nyíregyházán, 1896. junius 22-én. Májerszky Béla h. polgármester. — Évzáróvizsgák. Bjállott a fegyver-szünet; az iskolai ifjúság bevegezte tanulmányait, a múzsák serege hosszú tíz havi szellemi harcz után békés otthonába vonul pihenni és élvezni a nagy szünidő arany szabad­ságát. — Szakértő szemtanuk állítása szerint a tanévet záró vizsgák mindenütt kedvező eredménynyel folytak le. Az iparos tanonezok kezdték meg junius 13 ár és 14 én s a vizsgáló bizottság elnöksége a taneredményt ked­vezőnek jelezte, — daczára a nehőzeknek, — melyek­kel ezen közhasznú, műízlést és ismeretet terjesztő intézetnek küzdenie kell; dicséretére a működő tan­erőknek, akik nehéz feladatukat kitartó türelemmel és szorgalommal oldották meg. — Junius 18 -, 19- és 20 án a tanyai ág. ev. Dépiskolák tanulói szálltak síkra. Bátor ós értelmes feleletükkel szép sikert vívtak ki. — Junius 20-án délelőtt a városi ág. ev. V—VI. fiu osztály sorakozott a küzdtérre, hogy szokás szerint ismét dicséretet arasson. Az elismerő dicséretet el is nyerte, még pedig a hazai tanügynek egyik nemes keblű párt­fogójától, Kállay András főispán őméltóságától, ki ezen évzáró vizsgát szerencséltette látogatásával; — három fő tantárgyat végig hallgatva, teljes megelégedését fejezte ki a tapasztaltak felett. Egyszersmind két díszes képes könyvet ajándékozott jutalmul egy egy jeles szorgal­mú fiu- és leánynak. A városi népiskolák vizsgái junius 22 én tovább folytak és junius 24-én délután a vizsgáló elnökség és a szülők örömére általános szép eredmény­nyel végződtek. — Állami inénlóvásárlás. A földmivelésügyi mi­niszter a következő felhívást adta ki: Felhívom mind­azokat a tenyésztőket, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de a nyolezadik évet még meg nem haladt korú ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szán­dékukat, annak kitüntetesével, hogy a ménló mely vár­megyében, mely városban, községben vagy pusztában áll, továbbá az eladási árat is hozzám (50 kros bélyeg­gel ellátolt beadványban; legkésőbb augusztus 20-ig je­lentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentők lakhelyéhez képest, ugy a mint a mult évben, ismét egyes központokon fognak bizottságilag megszemléltelni és a vételár tekintetében létrejött egyez­kedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni. 165 czentiméternél alacsonyabb mének, tekintettel a méntele­pekben már meglévő anyagra, nem vásároltatnak, kivéve, ha a ló kitűnő minősége a megszerzést kívánatossá teszi. A megvásárolt mének vételára csak Iö97. évi január hó első felében fog azon adóhivatalnál kifizettetni, melyetjaz eladó a vásárlás alkalmával kijelöl. — A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy az ügyvédig gyakorlatától súlyos betegsége miatt felfüggesztve volt dr. Fodor Imre kisvárdai ügyvéd, el­halálozása következtében az ügyvédek névjegyzékéből kitöröltetett s irodája részére gondnokul már előzőleg dr. Spitz Lajos kisvárdai ügyvéd neveztetett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents