Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-17 / 20. szám

A megőgazdasági bizottság az általa megállapított ós .1 törvényhatóság által jóváhagyott ügyrend szerint jár el, azonban rendes ülést a vármegye széképületében legalább 3 havonként tartani köteles, rendkívüli ülést pedig az elnök, a vármegye fő vagy alispánjának felhívására bármikor összehívni tartozik. A meghívók a rendkívüli és rendes üléseket legalább 8 nappal megelőzőleg a tárgysorozat közlésével küldendők szét. Bizottsági érvényes határozat hozatalához az elnökön kivül legalább 4 tag jelenléte szükséges. Ezen határozatok szavazat többséggel hozatnak, a szavazatoknak egyenlő megosztása esetén az elnök szavazata dönt. A bizottság kisebbségének jogában áll véleményezési ügyekben véleményét jegyzőkönyvhez csatoltatni. 9. §. A költségvetésben előirányzott, a bizottság határozatainak végrehajtása által igényelt költségeket az elnök vagy akadályoztatása esetén alelnök előterjesztésére az alispán utalványozza ki. 10. §. Ha bizonyos gazdasági közczél elérése czéljából állatok, anyagok, magvak s egyébb eszközök beszerzése, eladása, vagy kölcsönadása kívánatossá, vagy szükségessé válnék annak eszközlése a törvényhatósági bizottság jóváhagyó intézkedését igényli, az ilyenek eladásából vagy felhasználásából befolyó vagy bárminő más alapot megillető pénzek is az alispán utján utalandók be a vármegyei mezőgazdasági pénztárba. 11. §. A vármegyei mezőgazdasági bizottság érintkezik a vármegye területén már fenálló vagy általa alakítandó mezőgazdasági körök tenyésztési egyletek és szövetekezetek járási vagy községi bizottságokkal, melyek a vármegyei mezőgazdasági bizottságot közreműködésükkel támogatni hivatvák. 12.§. A mező-gazdasági bizottsági tagság megszűnik: a) a gazdasági egyesületi igazgató-választmányi tagságról való lemondás, illetőleg kilépés, a hivatalokra nézve pedig a hivatalból való kilépés esetében; b) a választolt tagokra nézve a bizottsági ülésből egymásután háromszori igazolatlan kimaradás folytán; c) oly törvényes akadályok esetében, melyek az illetőt köztisztviselői állás viselésére képtelenné tennék. A megüresedett központi és járási bizottsági helyek betöltéséről a bizottság a gazdasági egyleti szabályok, továbbá a járási gazdakörök alapszabályai szerint intézkedik. 13. S- A vármegyei mezőgazdasági bizottság kezelése alatt a gondozása tárgyát képező közgazdasági érdekek előmozdítására mezőgazdasági alap szerveztetik. 14. A mezőgazdasági alap jövedelmét képezik: 1-ször az 1S8S. évi VII. t.-czikk 15(i. g-a értelineben a varmegyei pénztárban kezelt pénzbüntetések, valamint a vármegyei ebtartási és állattenyésztési szabályrendeletek alapján kiszabott pénzbüntetések; 2-szor a földmivelésügyi magy. kir. minisztérium segélye; 3-szor magán adományok; 4-szer a szabolcsvármegyei gazd. egyesületnek ezen egyesület és a törvényhatósági bizottság által közösen megállapított évenkénti hozzájárulása. 15. §. A törvényhatóság és gazdasági egyesület között e szabályrendelet értelmében fennálló viszony az uj működési évet '/

2 évvel megelőzőleg a feiek bármelyikerészéről kijelentett visszavonás folytán szűnhet meg. 16. §• A vármegyei mezőgazdasági bizottság jelen szabályrendelet alapján a törvényhatóság közreműködésével s a földmivelésügyi m. kir. minisztérium jóváhagyása mellett az ügyrendet önmaga állapítja meg. Ezen szabályrendelet a vármegye területén egész terjedelmében közhírré tétetni s a közhirré tételt igazoló bizonyítványok kíséretében a netalán beérkező felebbezésekkel annak idején a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez felterjesztetni rendeltetik. Nyíregyháza rendezett tanácsú város polgármestere és a községi elöljárók ulasittalnak, miszerint a vármegye hivatalos közlönyében közhirré tett eme szabályrendeletet azonnal közhirré. tegyék s a közhirré tételt igazoló bizonyítványokat a polgármester közvetlenül, a községi elöljárók pedig illetékes főszolgabiráik utján 8 nap alatt a vármegye alispánjához beterjeszszék. Miről az alispán, a szabolcsvármegyci gazdasági egyesület igazgató választmánya, a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül s a községi elöljárók a Nyirvidék vármegyei hivatalos közlöny utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Kornis Géza, aljegyző. 8874. K. • _ , , — bzabolcsvarmegye alispanjatol. A járási föszolgabirákuak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagyméltósága földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák ltil 12/VI/1/96. számú rendeletét tudomás vétel és a legkiterjedtebb módon való közhirré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1896. május 21-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. királyi miniszter. 16112/VI-l 96. Valamennyi törvényhatóságnak. A mult év folyamán a hazai szőlőbirtokosok közül többen azt a tapasztalatot szerezték, hogy a peronospora viticola ellen azurinnal végrehajtott permetezésnek sok esetben nem volt kellő sikere, sőt több helyen teljesen sikertelen maradt. Ez a körülmény a permetezéshez használt azurin jó minősége ellen gyanút keltvén, szakközegeim utján a forgalomban lévő azurinból, az ország ininden részéből mintákat szereztem be s azokat az országos chemiai intézet által megvizsgáltattam. A megejtett vizsgálat azt derítette ki, hogy a megvizsgált azurin mintáknak csak egy része volt kifogásta- 1 lan, ellenben sok azurin minta (s többek közt néhány jegeczes azurin minta is) — helytelen összetétele, tudniillik a rézvegyületek mennyiségének csekélysége — s következésképen a szer hatástalansága miatt — a peronospora — viticola ellen való védekezésre nem találtatott alkalmasnak. Az azurinon kivül az ujabb időben „peronosporin" elnevezés alatt forgalomba hozott anyagból szintén több minla szereztetett be, s ezek, a megejtett vizsgálat alapján a peronospora viticola ellen való védekezésre valamennyien teljesen hasznavehetetleneknek bizonyultak. Ennek folytán utasítottam a vinczellér iskolák igazgatóságait, továbbá a szőlőszeti és borászati felügyelőket, hogy u szőlőbirtokos közönséget az előadottak értelmében az „azurin" és „peronosporin" elnevezés alatt forgalomban lévő anyagok megbízhatatlanságáról s különösen ez utóbbinak teljesen hasznavehetetlenségéről még a permetezési időszak beállta előtt világosítsák fel, s iparkodjanak oda hatni, horfy a szőlőbirtokosok — saját érdekükben — a peronospora ellen való védekezésre az eddig legjobbnak bizonyult oldatokat, nevezetesen a rézgálicz és mész oldalát (bordeuxi keverék), vagy rézgülicz és szóda oldatát (burgundi keverék), használják, annál is inkább, mert a tapasztalát beigazolta, hogy még a hamisítatlan tiszta jegeczes azurin is kevésbé alkalmas a peronospora ellen való védekezésre, mint az előbb emiilett rézgáliczos keverékek (mészéi vagy szódával),'mert azurinnel való permetezés sikere több feltételtől s különösen az időjárástól is nagymértékben függ, mig ellenben a bordeuxi és burgundi keverék ideje korán és okszerűen alkalmazva, a peronospora ellen biztos sikerrel használhatók. Végül minthogy értesülésem szerint megtörtént az is, hogy rézgáliczot vasgáliczcznl keverve hoztak forgalomba, szakközegeim utján figyelmeztettem a szőlőbirtokosokat, hogy arra is ügyeljenek, hogy a permetezés czéljaira csakis tiszta rézgáliczot szerezzenek be. Erről a czimet tudomásvétel végett oly felhívással értesítem, hogy a szőlőbirtokosoknak az előadottak értelmében minél szélesebb körben leendő tájékoztatása végett saját részéről is működjék közre. Kelt Budapesten, 1896. évi május hó 13-án. Darányi, földmivelésügyi miniszter. ' Szabolcsvárrnegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 29801/96-III-2. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1896. május 9-én. Alispán helyeit: Mikeez I)ezsö, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 29801/896-111-2. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. —