Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-26 / 17. szám

II. Melléklet a „Itfyírvidék" 1896. 18-ik számához. forog szőnyegen, a közgyűlések igen gyéren látogatottak, s ha az első napon van is nagyobb szániu bizottsági tag jelen, a későbbi napokon a legfontosabb ügyek is többnyire csak a lisztviselők s a helybeli bizottsági tagok által intézteinek el. Én ezen — a tisztviselői kar munkakedvére is bénitolag haló, — sajnálatos körülményt, nem a közügyek iránti érdeklődés, vagy épen az alkotmányos jogok iránti érzék hiányának következményeként tekintem s annak legfőbb okát azon körülményben találom, hogy a bizolt.sági tagok legtöbbjének egyéni viszonyai meg nem engedik, miszerint rendes lakóhelyüktől távul, hivatásszerű foglalkozásuktól »lszakitva napokat töltsenek el, s az ezzel járó költségeket — egyesek érzékeny rnegterheltetésként, — sajátjukból fedezzék. Orvoslási módját keresvén mégis e hátrányos helyzetnek, azon meggyőződésemet vagyok bátor kifejezni, hogy az, az 1886. évi XXI. és XXII-ik törvény hatósági és községi törvények küszöbön álló módosítása alkalmával előnyösen volna cszközelhulö, sőt nem habozom kijelenteni, hogy az általam helyesnek tarlóit változtatás által nemcsak a törvényhatósági közgyűlés tekintélye emeltetnék, önkormányzati jogaink belső tartalma — annak gyakorlata mindenkire nézve könnyen hozzá férhetővé tétetvén — növelt^tnék, a közügyek iránti érdeklődés fokoztatnék és ébrentartatnék: hanem az egyének és viszonyok közvetlen ismeretének eredményeként egyes ügyek részletesebben volnának megvitathatok s ennek folytán esetleg alaposabban is elintézhetők. Szerény nézetem szerint ugyanis, az önkormányzati jogok egynémelyikének gyakorlata a törvényhatósági bizottság munkaköréből ki volna veendő, s az alakítandó járási bizottságok hatáskörébe utalandó, ezen intézkedés folytán a törvényhatósági bizottság, kizárólag általános érdekű ügyekkel foglalkozván, erejét és idejél elforgácsolni nem volna kénytelen, a részleges, helyi fontossággal bíró ügyek pedig sürgősebben s partialis jelentőségük folytán a közelebbről érdekeltek tömeges részvéte mellett volnának lebonyolíthatók és eldönllietők. Ezen általánosságban idevelétt elv gyakorlati kivitele nagy nehézségbe nem ütköznénk, minek bizonyítása végett az ügykör elkülönítésére s a járási bizottságok ügykezelésére vonatkozó nézeteimet, a felesleges részletek elhallgatása mellett, a következőkben van szerencsém előterjeszteni: Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a járási bizottságokat esetleg nem volna szükséges ujonan alakítani sem, hanem tekintettel azon körülményre, hogy az 1890. évi I-ső] s 1894. évi XII. t.-cz. a közúti és mezőgazdasági járási bizottságok megalakítása iránt már különben is intézkedett, ezen bizottságokat kellene akként egyesíteni vagy átalakítani, hogy azok, már megállapított feladataikon kivül, az illetőségük alá osztandó kormányzati ügyek elintézésére is alkalmasak legyenek. Különben a törvényhatósági bizottság hatáskörében az 1886. évi XXI. t.-cz. 47. §-ában felsorolt teendők általában meghagyandók volnának, azon megváltozással, hogy a kis- és nagyközségek költségvetései és számadásai I-ső fokú felülvizsgálat végett a járási bizottságokhoz utasíttatnának, s hogy a községektől hivatalból felterjesztett vagy felebbezett ügyek, csak 111-ad fokban volnának a törvényhatósági bizottság által elbirálandók. A járási bizottságok katáskörére nézve főbb elvekűl vélem megállapittatni, hogy: 1. Azok politikai kérdések vitatásával és eldöntésével nem foglalkozhatnak. 2. Felirati jogot nem gyakorolhatnak. 3. Fegyelmi eljárást el nem rendelhetnek, bírságot ki pem szabhatnak. 4. Általános jelentőségű és érvényű határozatokat, még az ügykezelés tekintetében sem hozhatna!;, hanem a nézetük szerint szükséges általános intézkedések megtétele, valamint a közszolgálat terén tapasztal! hiányok megszűntetése vagy visszaélések megtorlása iránt, a törvényhatósági bizottsághoz jelentést tenni kötelesek. 5. A bizottság hatásköréhez tartoznék mindazon községi képviselőlestüleli határozat fetülbirálat i, mely az 1886. évi XXII. t.-cz. 24. §-a szerint felsőbb jóváhagyás elölt végre nem hajihaló s azon képviselőtestületi határozat, meiyre felebbviteli hatóságul, az idézett törvényczikk 25. §-a a törvényhatósági bizottságot s részben a közigazgatási bizottságot jelölte meg. Az ügykezelés tekintetében a felügyeleti jog gyakorlata, az ügyek kellő előkészítése, a szükséges ellenőrizés és az általános intézkedések egyöntetűsége szempontjából megkövetelendőnek tartom: a) Hogy a járási bizottság gyűléseiről felvett jegyzőkönyvek másolata, a hitelesítéstől számított 15 nap alatt a vármegyei alispánhoz beterjesztendő, ki a menynyiben szükségesnek tartaná, az abban foglalt intézkedésekre vonatkozólag a törvényhatósági bizottsághoz indokolt előterjesztést tesz s annak megváltoztatását vagy módosítását kérelmezi. !ij A járási bizottság határozatai rendszerint birtokon belül felebbezhetők s azok végrehajtásának felfüggesztését a m. kir. kormány, a törvényhatósági bizottság, a főispán és alispán is elrendelheti, e két utóbbi azonban minden ilyen esetben köteles a törvényhatósági bizottsághoz jelentést tenni. c) A bizottsági ügyek kellő előkészítése iránt a járási főszolgabíró saját hatáskörében intézkedik, s azok az ügy természete szerint arra hivatott törvényhatósági szakértők (tiszli ügyészi, számvevői, kir. épitészeti, folyam, cultur mérnöki hivatalok, törvényhatósági főorvos stb.) véleményének kikérése, esetleg a bizottság albizottságaiul tekinthető, közúti és mezőgazdasági járási bizottságok előkészítése nélkül el nem intézhetők. d) A hozott határozatok mindenesetre kézbesítendők azon szakértői hivatalnak vagy testületnek, melynek véleménye az ügyre vonatkozólag kikéretett, mely azokat felebbezheti, sőt ha általa törvény vagy szabályrendelet sértetik meg, vagy bármely közérdek veszélyeztetik vagy csak figyelmen kivül is hagyatik, — felebbezni, anyagi felelősség terhe alatt is köteles. e) A határozatok végrehajtása és végrehajtásának ellenőrizése a járási főszolgabirák hatáskörébe és felelőssége alá tartozik. Az ügykezelés egyéb részleteinek mellőzése mellett csak azt kívánom még megjegyezni, hogy a közgyűlési tárgyak fentebbi megosztása esetén, az ezen idő szerint törvényhatósági bizottság elé tartozó ügyeknek legfeljebb 25%-a maradna továbbra is ennek az ügykörében, míg 75%-a a 7 járás közt megoszolván, a tavalyi közgyűlési ügyforgalomhoz képest a községek száma szerint kisebb vagy nagyobb számban, átlagosan 83 darabban oszlanék meg egy-egy járás bizottsága közt. Az ezredévi kiállitás megnyitása. — Távirati értesítés. — Budapest, május 2. (Feladatott d. u 3 óra 20 perczkor) Kora reggeltől az egész város és a temérdek idegen, a pazardíszü Andrássy úton tolong — Méltóságok, törvényhatósági küldöttségek. diplomaták, osztrák államférfiak felvonulása élénkiti a képet. Az udvar Va 11-től 11-ig sok kocsin hajtatott a kiállitás megnyitásához, a közönség részérói zajos üdvözléssel üdvözöltetve. Külöuösen Stefánia özvegy trónörökösné, a daliás Reiner, Lajos Viktor és Jeuö fóherczegek közeledtekor tört ki a zajos éljenzés. József főherczeg nejével és fiaival magyar stilu és cselédségü fogaton érkezett s a szives fogadtatástól láthatóan meghatva köszöntötte a közönséget. Végül ó felsége a király és királyné fogata tűnt föl, s a lelkesedés paroxismusig fokozódott. Ü felsége, aki magyar lovas tábornoki egyenruhát viselt, szívesen viszonozta a hódolatteljes üdvözléseket, jobbján a nagyasszony fekete ruhában, gyászfátyollal, ékszerek nélkül. Ezalatt a kiállításon, a pompás királyi sátor körül a polgári, katonai méltóságok, diplomaták, meghívottak gyülekeztek s várták az udvar s ő felségeik megérkezését A királyi párt Bánlfy és Dániel miniszterek fogadták. Cercle utáu 0 felsége a királynét a király-sátorba vezette, utána az udvar, a magyar miniszterek is bevonultak. — Ezután Dániel miniszter kérte a királyt, hogy a kiállítást nyissa meg. A miniszter beszéde után a király a kiállítást harangzúgás, ágyúdörgés és a magyar hymnusz hangjai között megnyitotta. Erre a királyné eltávozott, 0 felsége pedig körútra indult kíséretével s megtekintette az iparcsarnokot, történelmi csoportot, a falut, a hadászati pavillont. E szemle-út utáu kijelentvén 0 felsége hogy részletesebben máskor fogja megnézni a kiállítást, délután 2 órakor távozott. A kiállitás képzeletet felülmúlóan sikerült. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. Kállay András főispán Horkovics Sándor kis-létai lakost tiszteletbeli szolgabiróul, — a vármegyei számvevőségi hivatalnál rendszeresített számtiszti állásra pedig Galgóczy József ideigl. pénztári számtisztet nevezte ki. — A belügyminiszter a vencsellői anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesnek Borsos János földbirtokost nevezte ki. — Érettségi vizsgálati elnök. Zelenka Pál, az ev. tiszakerület püspöke Martinyi József helybeli főgiinn. igazgatót a rimaszombati főgimnáziumi érettségi vizsgálatokhoz elnökké nevezte ki. — Az ezredéves ünnep részleteinek megállapítására, a kiküldött bizottság e hó 2 dikán gyűlést tartott s a 10 dikén délutáu végbemenendő népünnepély programmját a következőleg állapitatta meg: Gyülekezés d. u. 2 órakor a városháztéren és környékén s indulás d. u. 3 órakor, a következő sorrendben: elől megy Kolcsár Károly vezetése alatt a 200 lovasból álló bandérium, utánok a városi tisztikar, egyházi és világi hivatali sze mélyzet, a gimnáziumi ifjúság a tanárikara vezetése alatt, a kereskedők és kereskedő ifjúság, ipartestület és iparos ifjúság s azután a nagy közönség. A menetet közbe közbe zenekarok kisérik. A menet a városházától a nagy-kállói utczán vonul ki a nagyvásártérre, hol a tulajdonképeni népünnepélyt beszéddel nyitják meg. A város a közönség megelégedésére 5 mmázsa hust, 1000 liter bort és 200 liter sört vásárolt, melyet sátrakban fognak kiosztani. Lesz továbbá pózna-mászás, kiü falás, zsakba-futás

: tej buvárlás, szamár-verseny, gyalog futóverseny, külön külön jutalmakkal a győztesek számára. Ezen kivül a közönség között több ezer perecz fog szétszóratni. A rendfenntartását a fógyimnazíumi, kereskedő és iparos ifjúság fugji eszközölni. Eue a város ki lesz világítva. — Biidszentmihály tiszalöki vasút. A büd-zentmibály tiszalöki helyi erdekü vasút engedélyezési tárgyalását a kereskedelemügyi minisztériumban április hó 30 áu délelőtt 11 órakor tartották meg. — Disz-dalestély. Lapunk legközelebbi számában jelezve volt, hogy a városi dalegylet Nyíregyháza vá ros és Szabolcsvármegye művelt közönsége részére a millenáris ünnepségek keretében disz-dalestélyt rendez. Ez estélyét azonban nem 10 én, de szombaton május 9-én f pja megtartani azért, mert 10-én a városban közkivilágitás leend s igy e nap dalestély tartására nem alkalmas. Dalárdánk ezen estélyére oly szép és hazafias műsort állított egybe, mely egyrészről tanúsítja, hogy hazafi ts estélyek rendezéséhez kellő érzékkel bír, másrészről garantiát nyújt arra, hogy müveit közönségünknek valóban szép és magasztos művészetben lesz alkalmuk gyönyörködhetni. — Ismételten és melegen ajánljuk ezért dalárdánk nemes fáradozását tisztelt olvasó közönségünk pártoló figyelmébe. A műsor következő: I 1. Hymnus, Erkel F. 2. Győzelmi dal, Huber K. 3. Dalegyveleg, Lányi E. 4 Milleniumi dalárének, Ábrányi K. 5 Nemzeti zászló, Huber K. 6. Dalegyveleg. Szentirraay Elemér. 7. Király induló (Bínczy Gyula zenekari kíséretével) Huber K. — Kinevezés. A debreczeni kir. itélő tábla elnöke Oláh György nyíregyházi kir. törvényszéki díjtalan joggyaku-nokot, lapunk munkatársát, segély díjas joggyakornokká nevezte ki. — A főgimnázium ezredévi ünnepélyének sorrendje a következő: I. Kezdete pontban 9 órakor az ág. hitv. ev. templomban. 1. Milleniumi hálaadó ének. Éuekli a gyülekezet. 2. Ima. Elmondja Geduly Henrik, főgymn. vallástanár. 3. Nemzeti ima Bartay Edétől. Énekli a fögi tnn. daloskör II Kezdete d. e. 9órakor a főgimnázium dísztermében, esetleg udvarán. 4. Szózat. Éuekli a főgimnázium ifjúsága 5 Megnyitó. 6. Alkalmi költemény. Irta és szavalja Porubszky Pál fogimnázi umi tanár. 7 Győzelmi dií. Huber Károlytól. Énekli a fögimn. daloskör. 8. Ünnepi beszéd Tartja Lefflcr Sámuel, fógimn. tanár. 9. Ezer év, Jókai Mórtól. Szavalja Tóth Kálmán VIII. oszt. tauuló 10. Hymnus. Énekli a főgimnáziumi daloskör. — A helybeli ág. ev. főgimnázium ifjuságáuak a milleniumi tornaversenyre készülő néhány tagja e hó 2 án kirándulást reudezett Haj só Gusztáv tornatanár vezetése mellett Nagy-Kálló városába. A város csendjét igen kellemcsen törte meg a tornászok ügyes trombita és dob szava s a kedeet fokozta a sok szép leányfőnek megjelenése az ablakokuál. Dalolás mellett vonult ki a csapit s vonult be Nagy-Kálló városába, hol talán egyszázad marezona marsfit véltek látni — a trombita hangja után ítélve — s helyettök a tornászok üde kipirult arczát üdvözölte a kállai néző közönség. Bevonulás történt a reálgimnáziumba, hol a igazgató úr melegen fogadta ügy a tanárt, mint az érkező csapatot, csak az kái,íhogyaz ifjúság nagyobb részével e napon is a rendes órákat megtartották, holott az ország összes tanintézeteiben e napon szünetelt a tanítás. Ifjuságunk ügyes és csinos, sőt bravour mutatványaival az udvaron alló néhány tornaszereken elragadta az ott szemlélő gimnázistákat, kik bizonyára buzdultak a látottakon. Szívélyes búcsú után, a reáliskolai tornatanár úr az intézet III. ós IV. osztályával elkísért bennünket s ad revidere búcsúzott el az ifjúság egymástól. Ifjú csapatunk a hosszú utat oda és vissza, beleszámítva az 1 és '/a órai pihenést 5'/» óra alatt tette meg. Jó anyag, büszke lehet reá a gimnázium és a vármegye. — Hölgyeink és a városi dalegylet. Nyíregyháza városának minden jóért és szépért mi'ndenidőben lelkes hölgyei méltányolni óhajtva a városi dalegylet tiz éves törekvését s ezen idő aiatt részökre oly gyakran szerzett kellemes estélyeket, — titokban gyűjtést indítottak meg azon czélból, hogy a dalárdát egy hozzájok méltó szép és érdekes zászlószalaggal meglepjék. Fáradságukat — természetesen — fényes siker koronázta s ma már készen van a Budapesten Ftlrth L udvari szállító czégnél készített s a város színeit viselő gyönyörű zászlószalag, mely az e hó 9-án tartandó dalestélyen lesz a hölgyek részéről ünnepélyesen átadva. Az újdondásznak pedig tisztelt hölgyeim bocsássanak meg, hogy meglepetésre szánt titkukat indiskretióval elárulta. — A szabolesmegyei takarékpénztár e hó 11-dikőn, amidőn is tudvalevőleg vármegyénk törvényhatósága millenáris közgyűlést tart, zárva tartja üzlethelyiségeit. — A millenáris bankét, mely a törvényhatósági díszközgyűlés után fog megtartatni, igen népesnek ígérkezik. A bankét a „Korona" szállodában lesz, melynek bérlője: Baumeiszter, jó hírnevénél fogva is, teljes garanciát nyújt, hogy a bankett jól sikerüljön. Egy teríték ára 2 frt s az ebéd állani fog leves-, hal-, sült- és tésztából, V

2 liter borral. A vidéki közönség az alispán által az elöljáróságokhoz küldött aláírási iveken jegyezheti föl magát a banketten való részvételre. — A nyíregyházi polgári olvasó-egylet választmánya, az ezredéves ünnepek mi módon való megtartása tárgyában május l-én gyűlést tartott s elhatározta, hogy díszgyűlését junius hó utolsó vasárnapján tartja meg s megbízta Rúzsa Endre titkárt az egylet történetének a megírásával. — Az ezredéves diszgyűlés s általában az ünnepségek programmját Leffler Sámuel elnök, Barzó János al-elnök, Barkóczy Barna, Boczkó Lajos és a jegyző vál. tagokból álló bizottság fogja megállapítani s kellő időben, szokott módon az érdekelteknek tudomására hozni. — Gyászrovat. Özv. Huszthy Gyula saját, valamint gyermeke Gyula, továbbá Borsi Bálint és neje Szondy Karolina, Huszthy Ferencz és neje Benedek Erzsébet szülők, ugy nemkülönben a testvérek és számos rokonok nevében is, szomorodott szívvel jelenti a legjobb feleség, gondos anya, gyermek és rokonnak Huszthy Gyuláné szül. Borsi Erzsébetnek folyó 1896. évi ápril hó 27-én esteli 11 órakor, életének 28-ik s boldog házasságának 11-ik évében, — hosszas szenvedés után — Nagy-Kállóban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó 1896. évi ápril hó 29-én délután 3 órakor fognak az evang. ref. vallás szertartása szerint, a nagy-kállói sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nagy-Kálló, 1896. ápril hó 28. Áldás és béke poraira ! — Milleniumi ünnepélyek. A helybeli gör. kath. iskolánál a milleniumi fák elültetése az iskolai elöljáróság és a tanulógyermekek jelenlétében április 27-én történt meg. Az iskolai ünnepély a minisztérium által kiadott programúi szerint május 9-én délelőtt — s az egyházi ünnepély, illetve hálaadó istenitisztelet, 10-én d. e. 9 órakor fog megtartatni, melyen alkalmi beszédet Andrejczó József segédlelkész fog mondani. — A községi polgári leányiskola milleniumi ünnepélye folyó hó 9-én delelőtt 11 órakor foga városháza nagytermében megtartatni. — Ez ünnepélyre az iskolaszék tagjait, a tanulók szüleit s általában az érdeklődőket tisztelettel meghívja Bölcsházy Vilma, igazgató. — Meghívó. Felkérem azon tisztelt urakat, akik a Kuglizó Társaságnak a mult évi saisonban tagjai voltak s az idén is tagjai kívánnak lenni, hogy f. má jus hó 5-én kedden d. u. 5 órakor a „Korona" vendéglő kistermében az alakuló^közgyülésen megjelenni szives-