Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-26 / 17. szám

XVII. évfolyam. 18, szíim. Nyíregyháza, 1896. május 3. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. >lei>jelenik hetenlcinr. egyszer, vasárnapon. USt® Előfizetési feltételek : postán vagy helyben háahoa hordva : (•'gé»z évre 4 forint.. Fél évre 2 . Segyed évre 1 „ A kBiaégi jegy«<5 éi tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l

al» MeHeml részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a azerkesztö czirae alat

t kéretnek bekaidetni. lamUisok Jóba Elek kiadó - tulajdonos Waduu"^ el

0" levelek C9ak 18mert kezektő1 könyvnyomdájához iskola-uteza 8. szám (Jáuószky ház) íntézeudök. A kéziratok csak világos kívánatrn » az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasá uzott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kinostárl bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt tért közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Gloldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben. Práirábuu és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 438. L L IS9C. Hivatalos rész, Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvényhatóságánál rendszeresítve levő s legközelebb megüresedett szolgabírói állásra ezennel pályázatot nyitok. Felhívom mindazokat a kik ezen 8 >0 frt évi lizetés és 100 frt lakpénzzel javadalmazott s választás utján betöltendő allásra pályázni kívánnak, — hogy törvényes ininősitvényüket és életkorukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám a f. év május hó 10-ig. — mint záros haláridőig, — nyújtsák be. Nyíregyháza 1896. Ápril 29. Kállay András főispán. 7206. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Yiss községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályazali hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza 1896. Ápril 25. Ali spán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. Pályázati hirdetmény. A Viss községben lemondás folytán megüresedett s választás utján belöllendő községi szülésznői állásra ezennel pályázat nyitlatik. Ugyanazért fölhívafnak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy minősitésüket, erkölcsi magaviseletüket és előző szolgalatukat igazoló okmányaikkal felszerelt pályázati kérvényüket a dadai-lelső-járás főszolgabírójához f. évi május hó 14-ig annál inkább beadják, mert az ezen határidőn túl beérkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Választási határidőül f. évi május hó 16-ik napjának d. e. 9 órája Viss községházához kiiűzetik. A községi szülésznő javadalmazása: A község pénztárából évnegyedenként fizetendő 50 irt évi fizetés és minden egyes szülési eselnéli segédkezésért 2 frt készpénz fizetés. — A vagyontalanoknál azonban ingyen tartozik segédkezni. Kelt Viss, 1890. évi ápril hó 14-én. Kléger Béla h. körjegyző, Boócz Ferencz főbíró. ^

^89

6 Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A közhírré tétel módját megállapító 447/95. Bgy. számú szabályrendelet a magyar királyi belügy-miniszter 17438/lV-e. szám a. kiadott rendeletével jóváhagyván, azon szabályrendelet egy másolati példányát tudomásul vétel, alkalmazkodás, — végrehajtás ellenőrizése és az 1886. XXI. t.-czikk 11. §-ában foglaló rendelkezéshez képest szabályszerű közhírré tétel végeit kiadom. Nyíregyháza, 1896. április 22. Mikecz János, alispán. 447/95. Bgy. Szabályrendelet a közhírré tétel módjának megállapítása tárgyában. 1. g. A hatályba lépő törvényeknek, felsőbb hatósági rendeleteknek, valamint a közhirrétételt igénylő körülményeknek a községi lakosság tudomására hozása három fele módon eszközlendő, u. m.: a) Dobszó utján, vagy templomok előtt való kihirdetés által. b) Hirdetmény kifüggesztése vagy a vármegyei hivatalos lapban való közzé tétel által. c) A községi képviselőtestületi gyűlésen való felolvasás által. 2. g. Dobszó utján, vagy a templomok előtt való kihirdetés, mely kihirdetés által hozandó n lakosság tudomására minden oly körülmény, mely a községi lakosságot akar anyagi tekintetben érdekli, akár annak a hatályban levó törvényekben, rendeletekben megszabott kötele*-egét általáoo--ágban érinti Ha pedig a felsőbb tuto-.igok által közeg—zségügyi, árvédelmi, katonai ügyekben kiadott nagyobb fontosságú rendeleteknek, vagy valaki ni s/ melyéletbelépő törvénynek közzé tétele szükségeltetik, azon esetben a közhírré tételnek az 1. §-ban megállapított másik ket módja is igénybe veendő. A közhírré tételt igazoló bi onylatok pedig, ha erre felsőbb hatóságilag utasíttatlak — 8 nap alatt belerjesztendők. 3. ij. Községi ingatlanok haszonbérbe adásánál, eladásánál, vagy a község által létesíteni kivánt építkezéseknél, vagy beszerezni kivánt beruházásoknál a kibocsátandó árverési és árlejtési hirdetmények, ha haszonbéreknél a kikiáltási ár a 100 forintot, — eladásoknál, építkezéseknél és beruházásoknál pedig az eladási ár, illetve építkezési és beruházási költségek az 1000 frtot meghaladják, a vármegyei hivatalos lapban is közzéteendők. 4. A dobszó vagy hirdetmény kifüggesztése általi közhírré tételnél a hirdetményt a községi vagy körjegyző lehető szabatos rövidséggel oly módon tartozik megszerkeszteni, hogy annak tartalmát az alsóbb néposztály is egyszeri elolvasás vagy ineghallás után megérteni tndhassa. A képviselőtestületi gyűlésben pedig a közhírré tételt érdeklő ügy egész terjedelmében felolvasandó, — szükséghez képest megmagyarázandó s ezen körülménynek a képviselőtestületi gyűlés jegyzökönyvében, külön határozatban kifejezés adandó. 5. §. A közhirrététel eszközléséről egy .Közhírré tételi napló' vezetendő, mely a következő rovatokkal látandó el: aj Sorszám, b) A közhírré tételt igénylő ügy iktató száma, e) A közhirrétételt igénylő ügy rövid megnevezese. d) Megjelölése annak, hogy a közhírré tétel mily módon, vagy módokon eszközöltetett, e) A közhírré tétel eszközlésének napja, fi Megjelölése azon napnak és iktató számnak, melyen, illetve mely alatt a közhírre tételt igazoló bizonylatok a felsőbb hatósaghoz felterjesztettek. g) Jegyzet. 6. §. A közhírré teleli napló pontos vezetéseért a községi, vagy a körjegyző felelős. 7. Á községhez tartozó tanyákon, vagy pusztákon a közhírré tétel — ha egy vagy több, a műveltebb osztályhoz' tartozó egyen kiértesítéséről van szó — írásban, ellen-esetben pedig ott is dobszóval eszközlendő. 8. §. A közhirrététel napja, valamint a közhírré téteii napló sorszáma a közhírré tételt igénylő ügyekre mindig reávezetendő, sőt a napló sorszáma a közigazgatási iktató .Jegyzet" rovatában is feltüntetendő. Kell Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1895. évi oklóber hó 10-én tartott őszi közgyűlésében. Kiadta: Sipos Béla, tb. I. aljegyző. (Másolat.) Magy. kir. belügyminiszter. 17438/IV-c. Ezen szabályrendeletet jóváhagyom. — Budapesten, 1896. évi április hó 11-én. —A miniszter helyett: Széli, s. k. államtitkár. (P. H.) Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán, az 1896-dik évi április 18-dikán tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 91/896. Bgy. 5259/896. K. Tárgyalás alá vétetett llajduvármegye alispánjának 11403/895. sz. átirata folytán a nagy-kállói régi székház vételi árának a nevezett társbirtokos vármegyével leendő megosztásának kérdése, s az idevonatkozó számvevői jelentés. Határozat. Igaz ugyan, hogy llajduvármegye a nagy-kállói régi székház tulajdonjoga iránti igényének érvényesítésénél — mint ezt 192—5018/890. Kgy. számú határozata is igazolja — csupán 9, névszerint C.sege, Egyek, B.-Ujváros, Téglás, Nádudvar, P.-Ladány, Szovát, Tetetlen és Földes község érdekeinek megvédésére hivatkozott s igaz ugyan, hogy az 1876. évi XXXIII. l.-czikkben Hajduvármegye községei között Alsó- és Felső-Józsa község megemlítve nincs is, — miután azonban közludomásu dolog, hogy ezen községek azon időben — csak mint telepek — tényleg Szabolcsvármegyéhez tartoztak: a vármegye közönsége a Hajduvármegye alispánja által kifejezett kívánságnak helyt ad s a 449/895. Bgy. számú határozat megváltoztatásával, a mar elfogadott kulcs alkalmazása mellett történt kiszámítás alapján a társ-birtokos Hajduvármegyének a nagy-kállói regi székház vételi árából megillethető járulékát a következőleg állapítja meg. A 34000 forintot tevő vételi árból illetné Szabolcsvármegyét 67,922 frt 93 kr., Hajduvármegyét 5852 frt 16 kr., a Biharvármegyéhez tartózó két községet 220 Irt a tinink hoz oí?y és fél iv melléklet van csatolva. 91 kr; miután azonban, mint a 149/1895. Bgy. számú határozatban kimondatott Ér-Kenéz és Sáp községek igényeikkel fel nem léptek, ezek jutalékának a két vármegye között való szétosztásával Szabolcsvármegye illetősege 28,103 frt 65 kr., Hajduvármegye illetősége pedig 5896 frt 35 krt lenne ki. Tekintettel azonban arra, hogy ezen régi székház fenntartására Szabolcsvármegye a befolyt jövedelmen kivül 1972 forint 48 krt adott ki, nagyon természetes, hogy ezen fenntartási költségnek — mint már ki is fejeztetett — a mindegyik vármegyét megillető részből levonásba hozatnia kell. Terheli pedig ezen összegből vármegyénket 1619 frt 84 kr., Hajduvármegyét 339 frt 76 kr., a Biharvármegyei két községet 12 frt 88 kr; ha pedig az ezen két községet terhelő 12 forint 88 kr. a jelenleg osztozkodó két vármegye között 10 frt 30 kr. és 2 frt 58 kr. arányában szétosztatik: a fenntartási költségből vármegyénkre 1630 frt 14 kr. és Ilajduvármegyére 342 frt 34 krnak kell esnie s igy a Hajduvármegye illetőségét 5551 frt 01 kr. képezi. Azonban, mint a már hivatkozott határozatban is kifejezve van, még ezen összegből a vármegyénk által nyugtabélyegre kiadott 144 frt 15 kr. megfelelő részének is levonásba kelletvén hozatni, — miután ezen összegből 87 frt 13 kr. vármegyénket, 18 frt 47 kr. Hajduvármegyét, 65 kr. pedig a Biharvármegyei két községet terheli, az ezekre eső 65 krajezárnak pedig szétosztásával 52 kr és 13 kr. arányban vármegyénk terhe 87 forint 65 kr., Hajduvármegyé-é pedig 18 frt 60 krt tesz ki; a társbirtokos vármegye illetősége 5535 frt 41 kr. leend, mely részére ezennel megállapíttatik s a jelen határozat jogerőre emelkedése után — időközi kamataival együtt — részére kiadatnf rendeltetik. Miről a vármegye alispánja, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói, — ezen közérdekű határozatnak közhírré tétele s a közhírré tételt igazoló bizonylatoknak 8 nap alatt leendő beterjesztése czéljából — a .Nyirvidék" vármegyei hivatalos lap utján s végül Hajduvármegye közönsége jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt, mint fent. Kiadta: Sipos Béla, tb. főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 7058. K. 1896." A járási főszolgabiráknak, N yíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a mult évi deczember hó 20-án kelt 18821. k. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy az Ibrány községben előfordult veszettségi eset folytán a veszett eb által megmart sertésekre elrendelt ^zár feloldatott. Nyíregyháza, 1896. április 21. Mikecz János, alispán. 7004. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1896. Hivatkozva a f. hó 2-án kelt 5898. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyháza városhoz tartozó „Szélső-bokor" tanyán Kerekréti János gazdaságaban levő sertések között felmerült orbáncz-betegség folytán elrendelt zár a f. hó 14-én feloldatott. Nyíregyháza, 1896. ápril 19. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 6986. K. 1896! A földmivelésügyi in. kir. miniszter 25064/III-2/96. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirrététel végett kiadom. Nyíregyházán, 1896. április 19-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 25064/111-2/96. szám. Tudomásulvétel és közhírré tétel végett értesítem a közönséget, hogy a cs. és kir. közös belügyminiszter úr f. évi április hó 3-án 142229. sz. a. kelt érlesitése szerint szarvasmarhák Magyarország területéről, a Németországgal kötött állategészségügyi egyezmény végrehajtása iránt 1893. február hó 3-án kiadott 6241. sz. itteni' körrendeletben foglalt általános feltételek mellett Aachen város közvágóhidjára is bevihetők. — Budapest, 1896. április 15. A miniszter megbízásából: Ottlik Iván. "Mi