Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-19 / 3. szám

XVII. évfolyam. szám. Nyíregyháza, 1896. január 19. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. ^ ' A SZABOLGá VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. : / Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. 1 Elöfizeté, poftan vagy Egész févre . Fél évre . . Segyed évre A községi f gaz előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, Hirdetési dijak: 7 lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a 8zerkeazt ő "ime alatt kéretnek beMHetni Minden négyszer hasáWt petit ..r .gysz.r lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos f Bér n«ntetlen levelek csak ismert kezektol k8zl é„ e 5 k r.. tib b„ ö r, közié, esetében 4 kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám; °8 a™ aK 1Kincstári bélyegdl] fejében, minden egyes bir­évre 1 . • -, ' a, u| A kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr. fizettetik. (Jánószky ház) intézendők. illető költségére küldetnek vissza. A nyilt-térl közlemények dija soronkint 30 kr kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstaln és Vogler irodájában Bécsjjjen, Prágában -w Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Cornp. által Hamburgban. 23. f/i. Hivatalos' rísz. Sz^olcsvármegye főispánjától. Pályázati ^hirdetmény. ' A felügyeletem alalt álló Szabolcsvármegye törvény­hatóságánál rendszeresített s legközelebb megüresedett négy — egyenként 50:) forint évi fizetés és 60 forint lakbérilletménynyel javadalmazott közigazgatási gyakor­noki állásra ezennel pályázatot nyitok s a pályázni kívá­nókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint életkorukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám a f. év február hó 20-ikáig, mint záros határ­időig, — nyújtsák be. Nyíregyházán, 189G. január II. Kállay András, főispán. 133. K. — bzabolcsvarmegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A gyürei egészségügyi körben üresedésben levő kör­orvosi állás betöltése czéljából kibocsátott pályázati hir­detményt közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 189G. január 8. Mikecz János, alispán. 5078/95. IC. Pályázati hirdetmény. A lemondás folytán üresedésbe jött Gyürei kör­orvosi állásra Gyüie község székhelylyel — melyhez Kis­Varsány, N.-Varsány, Gyüre, Gemzse, Kis-Báka, Nagy­Báka, Lövő, Lövő-Petri, K.-Apáthi, B.-Aranyos, Gs.-Kenéz és Tornyos-Pálcza községek tartoznak — ezennel pályá­zatot nyitok. A választás határidejéül 1896. év február hó 14-ik napja d. e. 10 óráját, Gyüre községházához kitűzöm. A körorvosi állás 500 frt fizetés és 150 írt fuvar­átalánynyal van egybekötve, mely összeg évnegyedes rész­letekben a vármegyei pénztárból fizettetik. Látogatási dij a székhelyen és hivatalos eljárás köz­ben a kör községeiben nappal 20 kr, éjjel 40 kr, szegé­nyek ingyen gyógyitandók. Felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy az 1883. évi I. t. cz., illetve az 1876. évi XIV. t. cz. 143. §-ában kör­A „NYümDÉr TÁRCZÁJA. Álmodott szerelem. Elesteledett már az idő, mire Gergelyi uram meg­járta a tanyát, megvizsgálta a lábas jószág etetését, bepillantott ide is, oda is, mint afféle rendes gazdaem­ber, ki a dolgát másra nem bizza. Nem hiába is gya rapodik, nem csinál nagyobb urat magából, mint amily­lyen. Azért pedig mert egyszerű, nagyon is egyszerű ember, azért mindig vau olyan mint a szomszéd Kürtö­sök, vagy a büszke Bánóék, kik alig akarnak vele szóba állani. Parasstnak, fukarnak tartják? Hm! Igaz, hogy nem volt alkalma nagy uri társaságokbau megfordulni, ós megsöpri a helyet, a hova a garast veti, mégis nem egy nagy ur szoritá meg dicséróleg már a jobbját, no meg ha dicsekvő akarna lenni, tudna ő olyan nemesi diplomát fölmutatni, melynek nincsen mása a vármegyei levéltárban. Fösvény? fukar ő? mert nem a kapu félfa előtt szolgáltatja az alamizsnát? Hagyján ilyen volt 60 évig, ezentúl ő már meg nem változik. Gergelyi András ter­mészete nem szűr, amelyet forgatni lehessen, az időjá­ráshoz képest. Csak az a fiu ne lenne oly szúrós tövis, de sokszor megsebezte már a lelkét! de iszen ne lett volna csak Mariska a közbenjárója, nem látott volna ebből a gazdaságból egy tyukkörmöt sem! no hanem iszen megtér, lassankint megtér, Ferenczet és Mariskát össze nevelte ő már, aztán milyen szerelem lett ebből az ő vetéséből, lesz is nemsokára aratás, olyan lakoda­lom . . . mert hát érti András ur ennek a módját, nem hült ki még az ő szive sem egészen. Efféléken jártatta az eszét, Gergelyi uram, mig az akloktól a ház hátamögötti baromfi ólakhoz balla­gott. Ide sem restelt ám elnézni. A kerítés mellől be­kiáltott: — Mariskám! Elültek az apró jószágok? Jól be­vannak zárva a reteszek? Mai vonalozott képesítésük igazolása mellett pályázati kérvé­nyüket e hivatalhoz 1896. év f'jbruár hó 8-ig mint záros határidőig beadják, mivel a később érkezők figyelembe nem vétetnek. Mándok, 1895. deczember 30-án. Vidovich, főszolgabíró. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A vármegye területén az 1896-ik évben tartandó országos vásárok jegyzékét alkalmazkodás és közhírré tétel végett alábbiakban közlöm. Nyíregyháza, 1896. január 3-án. Mikecz János, alispán. I. Nyíregyháza. 1. Márczius 2 és 3-án. 2. Május 18 és 19-én. 3. Szeptember 7 és 8-án. 4. Deczember 14 és 15-én., II. Tisza-Dob. 1. Január hó 6-án. 2. Április hó 7-én. 3. Julius hó 27-én. 4. Szeptember hó 28-án. III. Balkány. I. Márczius hó 31-én. 2. Junius hó 30-án. 3. Október hó 27-én 4. Deczember hó 22-én. IV. Nyir-Bátor. 1. Január hó 23-án. 2. Márczius hó 26-an. 3. Szeptember hó 10-én. 4. November hó 12-én. 5. Deczember hó 10-én. V. Mária-Pócs. 1. Február hó 10-én. 2. Május hó 4-én. 3. Augusztus hó 24-én. 4. Deczember hó 14-én. VI. Vaja. I. Angusztus hó 3-án. VII. Nyir-Bakta. I. Január hó 27-én. 2. Április hó 13-án. 3. Julius hó G-án. 4. Augusztus hó 17-én. 5. November hó 2-án. VIII. Nyir-Mada. 1. Április hó 1-én. 2. Május hó 13-án. 3. Julius hó 15-én. 4. Augusztus hó 26-án. 5. Deczember hó 16-án. IX. NagycKálló. 1. Február hó 27-én. 2. Április hó 23-án. 3. Junius hó 25-én. 4. Október hó 1-én. 5. Deczember hó 3-án. X. Kisvárda. 1. Márczius hó 16-án. 2. Május hó 18-án. 3. Junius hó 15-én. 4. Augusztus hó 31-én. 5. November hó 2-án. 6. Deczember hó 21-én. XI. Ujfejértó. 1. Január hó 30-án. 2. Junius hó 11-én. 3. Augusztus hó 27-én. 4. November hó 19-én. XII. Mándok. 1. Márczius hó 23-án. 2. Junius hó 30-án. 3. Október hó 26-án. 4. November hó 30-án. — Elvégeztem mindent, felelt Mariska, Gergelyi uram oldalához simulva. — Az esti szél hűvös, siessünk be s nézzük meg mi hír van a nagyvilágban? Aztán nyugtalan vagyok már, ugy gondolom, Ferencztől is jött levél. — Irt Ferencz? kérdé örömmél Mariska és Ger gelyi uram karját megragadva, örömében futva húzta maga után a futásra éppen nem alkotott testét. — Ugye-ugye, te is alig vártad ezt a levelet? No ne húzódozz, ugy is tudom, hogy szereted ezt a rossz Ferenczet ? — De ha Fereucz nem szeretne már? A gyerme­kek közti barátság nem oly erős, hogy el ne szakad­hasson, aztán az ilyen szegényárva fogadott leány sor­sát nem ringatja a szerencse, mikor a dajkája a kegyelem. — No ne beszélj ilyeneket! meg ne haragíts Marika! Soh' se hallottál tőlem efféle beszédet. — De látja Atyuskám, Ferencznek urileány való, nem ilyen szegény libapásztor, de ha elég neki az én szivem, akkor az az övé lehetne egészen. — Ugy is lesz az, te Marika, mikor utóljára itt­hon volt FereLez, tudod mikor mind a ketten megbo­csátottunk neki, ha láttad volna, hogyan könyezett, mikor kikísértem a vasútra, váltig mondta, hogy igy, hogy ügy bányák veled, mint édes leányommal. Hogy eldicsérte a te jó szivedet! Hogy köszönte mikor szóltál érte, tudod, mikor ugy magára haragított. Az utolsó levele, mit neked irt, csupa ömlengés, csupa szerelem ... no ugy-e hogy szeret? Persze hogy szeret. Ezalatt betértek a szobába, hol az asztalon több hirlap és egy levél feküdtek. — Ugye megmondtam! — kiáltott fel örömmel András ur, — látod, hogy nem feledett el ! Marika átfutja néhányszor a sorokat, melyekben Ferencz jövetelükről szól s amely többes kivételt Ger­gelyi uram akként magyarázza, hogy Ferencz egy jó barátját is magával hozza. számunkhoz egy iv melléklet van csatolva XIII. Polgár. 1. Január hó — 2. Márczius hó 18-án. 3. Junius hó 17-én. 4. Szeptember hó 23-án. XIV. Tisza-Lök. 1. Május hó 13-án. 2. Julius hó 9-én. 3. Augusztus hó 19-én. 4. Szeptember hó 24-én. 5. November hó 26-án. XV. Rakamaz. 1. Április hó 25-én. 2. Augusztus hó 3-án. 3. November hó 9-én. XVI. Szentmihály. 1. Január hó 20-án. 2. Ápri­lis hó 21-én. 3. Julius hó 13-án. 4. Óktóber hó 19-én. XVII. Bogdány. 1. Márczius hó 11-én. 2. Junius hó 24-én. 3. Október hó 7-én. 4. Deczember hó 9-én. XVIII. Dombrád. 1. Január hó 13-án. 2. Április hó 27-én. 3. Julius hó 6-án. 4. Október hó 5-én. XIX. Nyir-Lugos. 1. Április hó 29-én. 2. Julius hó 29-én. ' 7^8 96 ~~ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási l'öszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A rakamazi körben megüresedett kéményseprői állás betöltésére vonatkozó főszolgabírói hirdetményt a legkiterjedtebb módon való közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1896. január 13. Mikecz János, alispán. 58/96. sz. Pályázati hirdetmény. Az elhalálozás folytán üresedésbe jött rakamazi körkéményseprői állásra, — melyhez Nagyfalu, Timár, Ssabolcs, Kenézlő, Viss Zalkod, Balsa, Vencsellő közsé­gek is tartoznak, — a f. évi február hó 15. napjának d. e. 9 órájára az alant irt szolgabírói hivatalnál ver­seny tárgyalást tüzük ki, a melyre is Rakamaz és a nevezett községek elöljáróit, valamint a pályázni óhajtó, kifogástalan képesitvénynyel és erkölcsi bizonylattal bíró kéményseprőket ezennel meghívom. Gáva, 1896. január 10. Kömmerling, főszolgabíró. ~fÍ96~ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Demecser községben az Elek Emil gazdaságában levő szarvasmarha állományból egy drb lépfenében elhullott, s ez okból az ezen gazdaságban levő 80 drb szarvasmarha 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1896. január. 10. Mikecz János, alispán. — No bizony kevésnek elég kevés — szól András ur a levelet összehajtogatva, de örülök, nagyon örülök. Azt hittem már, hogy az a gyerek fejébe vette a múlt­korit és nincs szándékába a szülői házat meglátogatni. Kifizetem az adósságait, ha a föld alól veszem is, akkor aztán Marikám el nem eresztem, mig a kézfogót meg nem tartjuk. Aztán nézd csak, nem is azt irja, hogy gytln, hanem gyünnek, vőfényt is hoz magával. Aztán te rá ne vesd a szemed arra az idegenre, ne higyj neki, ha szépeket mond is, tudod az olyan nagy városi urak, könnyen elbolonditják a falusi kislányt. Értik a módját, de még hogy Ferenci is ugy tett . . . Gergelyi uram csak ugy döczög a nevetéstől széles jó kedvében Mariska sietett is piruló arczczal kifelé, útközben az öreg Örzse ránezos képére hatalmas csókot ezup­pantva, felriasztva az, ásitó cselédséget, dolgot paran­csolva erre, arra, mert nagy vendégség lesz, holnap érkezik meg Ferencz ur. Körülötte a cselédek suttog­nak egymással s erősitik, hogy bizonyosan megjön. Tud­nak még egyebet is, de azt már nem merik hangosan mondani, pedig azt is bizonyosan tudják, mert egy vászoncseléd hozta nekik hirül Pestről, ott szolgált abban a házban, amelyben Ferencz ur lakott, no hát az már csak tudja! . . . Mariska száz kézzel is keveset tudna tenni, annyira készül a holnapra, mikor Fereucz ur betoppan azzal a valakivel . . . barátjával . . . igen barátjával. Oh milyen öröm lesz ennél a háznál. Mig Mariska kinn a konyhán sürgött-forgott, az öreg Örzse a ház vén cselédje bekopogtatott Gergelyi uiam ajtaján. Régi cseléd volt Orzse asszony, bejáratos András uramhoz. Itt növekedett ennél a háznál, itt is vénült meg. Kis vagyonkáján, amelyet apránkint összerakosga­tott, akár házat is vehetett volna már a faluba, de ő inkább megmaradt cselédnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents