Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-12 / 15. szám

ábrázoló vonal görbéje két csúcsot mutat. K.veteles ese­tekben a reactio a 8—10 órában kezdődik cs csak a 13—20 órában éri el tetőfokát. A befecskendést meg­előző napon délelőtt és dilután megállapitolt hótok átlagához képest a hőmérséklet 2°/„-al, vagy ennél többel, illetve 4%-ra, vagy még magasabbra emelkedik. A hőmér­séklet emelkedésével egyidejűleg sok takonykóros lovon bagyadtság, étvágytalanság ós a bel'ecskendés utáni (i— 10-ik órák között egyes testrészekre szorítkozó, vagy az egcsz testre is kiterjedő izomremegés észlelhető, a befecskendés helyén pedig néhány óra múlva különböző kiterjedésű, meleg és fájdalmas duzzanat szokott kifejlődni. Ha a mailein befecskendése után a hőmérséklet változása a fentebb leirt módon és mértékben következik be, akkor a mailéin reactio typikus, az ilyen reaclióból a legna­gyobb valószínűséggel szabad arra következtetni, hogy az illető állat takonykóros. Az ennek folytán alapos gyanút még megerősítik a reactio tartama alatt esetleg észlelt izomrezgés, bágyadtság és a nagy és hosszan­tartó daganat. Hogy ha a mailein befecskendése ulán a hőmérséklet az emiitett mértékben emelkedik ugyan, de a maximalis fokot hamarább, vagy ellenkezőleg később éri el, vagy ha a lázas állapot csak igen rövid ideig tart, (hirtelen emelkedik és sülyed) akkor a reactio kétes. Ugyanilyen beszámítás alá esik a reaktio ha a hőmér­séklet összes emelkedése 2"-nál kevesebb, de l"-nál több, illetve, ha a hőmérséklet 40"/ o-ot nem éri el, de a 1 !)°/o-ot meghaladja. Az ilyen kéles reactióból sem takonykór fén forgása, sem takonykórtól mentességre következtetni nem lehet. Ha a mailéin befecskendése ulán a hőmér­séklet összes emelkedése nem tesz ki l n/„ 0-ot, illetve nem éri el a 39"-ot, akkor az állat nem reagált és takonykórtól mentesnek tekinthető. Kivételt képeznek azonban a nagyon elcsigázott lovak, melyeknél kisebb fokú liőemelkedést is reactiónak kell tekinteni. A takony­kór, vagy ennek gyanúja miatt kiirtott lovak bonczolás­kor minden esotben lüzelesen meg kell vizsgálni az orr­üregeket és ezek melléküregeit, az áll alatti nyirok miri­gyeket, a tüdőket, a légcső- és a hörgök nyálkahártyáját, a hörgők közötti nyirokmirigyeket es a bőrt; mert némelykor csak egy pár egészen apró csomócska képez­heti az összes takonykóros elváltozásokat. Ha az emiilett szervekben takonykórra utaló elváltozások nem találhatók, akkor a vizsgálatot a lépre, májra, a belekre és a bél­fodei mirigyekre, esetleg a nemző részekre, a csontokra és az izületekre is ki kell terjeszteni. A mallein-próba megejtésével és a bonczol.issal megbízott állatorvos kö­teles az élő állatok észlelése közben nyert adatokat, valamint a bonczoláskor talált közös elváltozásokat a mailein küldeményhez mellékelt „Kimutatás" megfelelő rovataiba liiven és szabatosan bejegyezni. Ugyanott min­den egyes lónál meg kell jegyezni azt, ha esetleg már ismételten került ugyan azon gyanueset alapján mallein­próba alá. Kelt Budapesten, 189G. évi márczius hó 2-án. Darányi, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 5481. K. 1896. . . A járási föszolgabíráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 15930/V-b. számú kör­rendeletet tudomásulvétel és szigorú alkalmazkodás vegett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 189G. márczius 26. Mikecz János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 15930/V-b. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A cs. kir. belügyminiszter hozzám intézőit átirala szerint még mindig gyakran fordul elő, hogy magyar hatóságok állítólagos porosz alattvalókat Troppauba tolonczolnak, a nélkül, hogy az illetőségre vonatkozó okmányokat, esetleg az átvételre vonatkozó nyilatkozatot a toloucz­levélhez csatolnák, minek folytán a porosz hatóságok az átvétel ellen nehézséget támasztanak. 1893. évi október hó 29-én 9208.3. sz. alatt kelt itteni körrendelet kapcsán felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy toloncz­hatóságát (tolonczlialóságait) újból és szigorúan utasítsa, hogy a toloncz illetőségére vonatkozó okmányokat (ille­tőségi bizonyítvány, útlevél, az illetékes hatóság nyilat­kozata vagy átirata, vagy ha az illetőség megállapítása a m. kir. belügyminisztérium közvetítésével történt, az itteni leirat másolata stb.) azok pontos megjelölése mel­lett mindenkor a tolonczlevélliez csatolják, annyival is inkább, mert a cs. kir. belügyminiszter urat felkértem, hogy a jövőben e tekintetben előlorduló szabálytalansá­gokat velem esetről-esetre tudatni szíveskedjék, minek folytán azután a mulasztással terhelt közegeket felelős­ségre fogom vonni. Minthogy továbbá az elől említett ál irat szerint a német alattvalók tolonczozásánál azon körülmény is nehézségeket okoz, hogy a tolonczlevelek csak magyarul vannak kiállítva, felhívom a törvényható­ságot, hogy egyszersmind intézkedjék, m'szerint a Német­országba irányított lolonczoknál a tolonczlevelekhez annak német fordítási is mellékellessék. Budapesten, 1896. évi márczius hó ló-én. A miniszter helyett: Latkóczy Imre, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. mennyi osztrák helytartóságot és tartomány, egyidejűleg utasította, hogy a ragadós száj cs köröm­fájás miatt Magyarország egyes törvény hatosaga., .le ve az egész Magyarország ellen fentartott lorgalm. korláto­zások*, illetve bevitel, tilalmakat helyezzek hatályon kivül. Egyidejűleg azonban az osztrák belugyrn.n.szter ur a ragadós száj es körömfájásnak nagy.bb n.ervu elterjedése miatt a hasított körmű allatoknak szarvas­marhák, juhok, kecskék, sertések) egesz Ausztria bel ­területére való bevitelét a következő törvényhatosagok területéről megtiltotta: a) Vármegyék: Árva Baranya, Békés, Gömör, Kishont, Hont, Nograd, Pest-P.lls-Solt­Kiskun. Pozsony, Vas, Zala. b) Városok: Sopron, Újvi­dék Erről a törvényhatóságot tudomás vctel es közhírre tétel valamint a szükséges intézkedések haladéktalan foganatosítása végett azzal értesítem, hogy e rendele­temmel egyidejűleg hatályukat vesztik mindazon itten, körrendeletek, melyek a ragadós száj és körömfájás miatt az egyes osztrák helytartóságok és tartományi kormányok állal az egyes magyarországi törvényhatósá­gok ellen kiadott forgalmi korlátozásokra, illetve állat­beviteli tilalmakra vonatkoznak. Egyutlal megjegyzem, hogy a szarvasmarhák ezen száj és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott törvényhatóságok terü­letén levő járványmentes községekből a bécs-szt.-rnarxi vesztegvásárra azonnali levágás czéljából továbbra is bevihetők. Budapesten, 1896. évi márczius hó 27-én. Darányi, s. k. 5840. K. 1896. ~ A járási fős olgabiráknak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a kö/.ségck elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 22365/96. számú rendeletének másolatát tudomás vétel, alkalmazkodás és a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1896. április 3. .Mikecz János, alispán. (Másolal.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 22365/96.-III.-2. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Az osztrák cs. kir. belügyminiszter ur 1896. évi márczius hó 22-én 9049 sz. alult kell értesítése szerint vala­Szabolcsvármegye alispánjától. 6060. K. 1896. A járási föszolgabíráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A- fö'dmivelésügyi m. kir. miniszler I920P/III-1./90. szánni rendeletének másolatát tudomásul vétel alkalmaz­kodás és szabályszerű közhírré tétel végeit kiadom. Nyíregyháza, 1896. április 5. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi in. kir. miniszter 19208. szám. Tudo.násvéli l és a törvényhatóság területén enge­délyezett vasúti marharakodó állomásokra kirendelt szak­értőkkel leendő közlés végett értesítem, miszerint meg­engedem, hogy oly esetben midőn valamely vasúti rakodó 1 állomásra kirendelt szakértő egy és ugyanazon napon ugy a székhelyen lévő mint az éltől távol cső rakodó állo­máson is teljesít vasúti szemlét — napidíj fejében, az 1*88. évi 10000. számú végrehajtási rendelet 78. §-ában (Rendeletek Tára 1888. e. f.) helybon lakó szakértő ré­szére meghatározott 2 frt napidíjat számíthassa fel oly módon, hogy ezen napidíjból 1 frt a helyi állomáson rakodó, 1 frt pedig a vidéki állomáson rakodó szállítók állal fizettessék. Budapesten, 1896. évi márczius hó 27-én. A miniszler helyett: liedö, államtitkár. Folytatása a főlapon. Utiuvkuivuj tw.jvuu tauu^uot 1101X1 PiCUVCUUCR, egész terjedelmében elfogadja. A talpfák az 1896. év julius hevától szeptember lió 15-ig szállitandók be. A szállítás a magy. kir. államvasutak valamely állomására bérmentve eszközlendő s a beszállítási hely, valamint hogy az ajánlott anyag belföldi vagy kü földi származású e, az ajánlatban határozottan kiteeudé. Úgyszintén az erdők, melyekben a talpfák vágatni, illetve készíttetni fognak, az ajánlatban minden kétséget kizáróan megnevezendők. A magyar kir. államvasutak igazgatósága a szállí­tást nyert vállalkozóval szembeu feuutartja magáuak a jogot, mikép ellenőrizhesse, hogy a talpfa és váltótalpfa származása és készítése megfelel e az ajánlatban meg­ígért, illetve a szerződésben elvállalt kötelezettségeknek, és szlllitó tartozik mindazon adatokat, melyeket a m. kir. államvasutak igazgatósága a gyártási hely és eljárás hiteles igazolására nézve szükségesnek tart, kívánatra bármikor rendelkezésre bocsátani. Ha a szállító, — amennvíben belföldi származású és bdlföldön készített anyag "szállítását vállalja el — az anyag készítésére, illetve származására nézve vállalt kötelezettségének meg nem lelelne, ez esetben szállító minden körülméuyek között köteles nem a belföldön készített é3 nem belföldről szállított áru szerződés szerű árának hu-z (20) százalékát kötbérképen fizetni és ezen­felül jogában áll a magy. kir. államvasutak igazgatósá­gának saját választása szeiint vagy a szerződés teljesí­tését, vagy a kár megtérítését, vagy a tejesítés helyett H szerződés megszegése okából kártérítést követelni ós a szállítás tárgyát képező árukat szállító terhére és veszélyére máshol bármely áron beszerezni. Mindazon ajánlattevők, kik eddig ue.n állottak szállítási viszonyban, a magy. kir. államvasutakkal, — ajánlatukhoz szállítási képességüket és megbízhatóju­kat igazoló kereskedelmi kamarai bizonyítványt tartoz­nak csatolui. Az ajánlatok 1890. évi május hó 14-én déli 12 óráig az anyag és leltár beszerzési szakosztálynál benyújtan­dók vagy oda posta u'ján beküldendők. Az ajáulatok 50 kros magyar bélyeggel ellátandók, lepecsételendők és külczlnnnek: „Ajánlat szurkos fenyő­talpfákra 25,181\90. számhoz" ireudó. Bánatp nz gyanánt az ajánlott mennyiség érteké kének megfelelő 5% készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban az ajánlatok benyújtására ki­tűzött határidőt megelőző nap déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak igazgatóságának budapesti főpénztáránál leteendő. Az ajánlatban a megtörtént letétel megemlí­tendő, az arról nyert letéti jegy azonban az ajánlathoz nem csatolandó. Az árak az ajánlatban darabonként számokkal és betűkkel kiírva teendők ki. Az njiulat keltezend i és a lakás pontos megjelölése mellett aláírandó. Mindegyik ajánlattevő ajánlataival az a felett hozandó határozatig, azon ajánlattevő pedig, — kinek ajánlata el­fogadtat ik — a szerződés megkötéséig kötelezettségben (szó­ban) maradni köteles. gyorsvonal u jegygyei használhatók, mely jegyeken felül azonban még az ezen vonatokra érvényes külöu dij szabásban felsorolt pó!dijak lesznek fizetendők. E/."n pótdíjak a budapest—bécsi vonalon 2 frttal, a budapest—fiumei és budapest—brassói vonalra 3 frttal és a budapest—predeálíra 4 frttal lettek megállapítva, mig a budapest—fiumei és budapest—predeáli vonal részvonalaira megfelelően csekélyebb (1--3 frtnyi) pót­illetékek fognak beszedetni. Ezen dij-zabás példáuyai a m. kir. államvasutak díjszabás elárusító osztályában (Bpest, Csengery u. 33.) 10 krért kaphatók. A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a bihari h é. vasutou folyó év május hó 1 tői kezdve uj személy- ós podgyász díjszabás lép életbe. E/.en díjszabás szerint a szomszédos forgalom kettő helyett három szakaszba osztatik, miáltal ueháuy viszonylatba csekély menet dijfele.uelés áll be, továbbá felemeltetnek a távolsági forgalom I. osztályú menet dijai is csekély mérvben. Az uj díjszabás a magy. kir. államvasu ak díj­szabás eláiusitó irodájában (Csengery utcza 33. szám) 10 krért haphatók. Ungvárról Manoheim és Mannheím —Neckawjrstodt — a bádeni államvasutak, illetve a hesseui L ijos-va--ut állomásaira szállítandó — hajlított fából készült szét szedetlen, Ciomagolatlan, vagy csak szalmába, gyékénybe vagy vászonba csomagolt bútor-küldeményekre — a szál litási dijnak kocsi- és fuvar leveleukéut legalább 5000 hjg utáni díjfizetésnél — f. ó. május hó 1 tői visszavonásig — de légkésőbb 1896. év végéig való érvényességgel — 100 i'lg kint 6.54 márkát kitevő közvetlen dijiétcl lép életbe. Pályázati hirdetmény. A magyar kir. államvasutak budapest—jobb parti üzletvezetősége az üzletvezetőség központjában, a buda­pest—keleti, bpást—józsof városi, budapjst—dunapirti, bpast—fővámházi, bpest—ferencz-városi, Kőbánya hiz­lalda állomásán, továbbá a bpest—brucki, bpest—galgó tarjáni, duna-jobbparti gőzmozdonyu körvasút, bpest— belgrádi, budipest—esztergomi, almá-—füzitő—tokodi, tokod—aiina völgy—áárisápi, kis kőrös—kalocsai, baja— szabadkai, kec-kemét—füiöp szállási vonal állomásain, őrházaiban, nemkülönben egyéb épUleteibeu, továbbá ezeu felsorolt voualakou levő pálya-fenntartási, osztály­mérnökségek és fűtőház főnökségek hivatalos helyiségei­ben, a bpast—jobb parti és győri forgilmi főnökségeknél, valamint a budapest—központi és az állomásokon levő szertárakba.! létező 554 darab inga-óra, 202 db iroda­óra, 832 db schwarczwildi óra, 403 db zseb-óra, 5 db kivilágítható állomási óra, 2 db állomási ellenőrző óra faltereiben, 50 db Bürck féle ellenőrzési óra jókarban tartását, szabályozását és jivilását f é. julius hó 1 lói kezdve, három egymást követő év időtartamára, az az 1896. évi julius hó 1 étől 1899. évi juiius hó 30 áig sze.ződés.ieg biztosítani kívánván, arra ezennel nyilvános ajánlati tárgyalás hirdettetik. (203—2—1) csődtömeggondnok. -I „Nyíregyházai kerületi betegsegélyzö pénztár- által Nyíregyházán, a városháza tanácstermében 1896. évi ápril hó 26-án*) délelőtt 9 órakor tartandó évi rendes közgyűlésre az 1891 évi XIV. t-czikk értelmében megválasztott közgyűlési kiküldöttek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Jelentés az elmúlt 1895. évi pénztári évről. 2 Felüiyelő bizottság jelentése az 1895-diki pénz­tári év könyvei zárszámadása és mérlegének felülvizs­gálásáról s az ide vonatkozó felmentvény megadása. 3. Igazgatósági tagok választása. 4. Felügyelő bizottsági tagok választása. 5. Választott bírósági tagok választása. 6. Esetleges iuditványok.**) Nyíregyháza 1896. április 18. Nyíregyházai Ker. Betegsegélyzö Pénztár igazgatósága. *) Ha a közgyűlésen a kikü'döttek httározal-knpes szám­ban meg m-m je'ennek, úgy az alapszabályok 27. §-1 értelmében a közgyűlés f. év májú* 3-án — trkiutet nélkül a megjelent ki­küldöttek számira — f>g megtartatni. **) Csalc oly indítványok vételuek tírgyalás alá, melyek a közgyűlés napja előtt legalább 48 órával, irasban aditnak be i>z igazgatósághoz. (206—tl—1; 4942/896. P. Előleges árverési hirdetmény. Sürgős előleges árverés iránti kérvénye Egyesült magyarhoni üveggyárak részvénytársaságnak Puchy Endre elleni 857 frt 13 kr s járulékai iránti ügyében. Végzés. Folyamodók kérelmének hely adatik a kért előleges árverés az egyesült magyarhoni üveggyárak részvénytár­saság javára Puchy Endrétől 4941/896. P. sz. bizt. jegyzőkönyvben lefoglalt s 1—3G. tétel alatt összeirt tárgyakra a végr. törvény lOk g-a értelmében elrendel­tetik, az előleges árverés foganatosítására határidőül folyó évi április hó 32-ik napjának d. e. 9 órája a helyszínén kitiizetik, az árverésnek dr. Hartstein Sándor ügyvéd s a zárgondnok közben jöltéveli fogana­tosításával Oláh Gyula bír. végrehajtó a 4941/896. P. sz. bizt. 'végrehajtási iratok kiadásával azzal bizatik ineg, hogy a befolyandó vételárt helyezze bírói letétbe, az érdekelt feleknek szabadságában áll a hírlapi hirdetést eszközölni. Nyíregyháza, 189G. április hó 16-án. Nagy Lajos, kir. jbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents