Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1896-03-29 / 13. szám
/ értőül Koczok László kiriílyi főmérnök, jegyzőjéül pedig Okolicsányi Dezső aljegyző kineveztetnek. A kisajátítási terv és összeírás egy-egy példánya a tárgyalásnál leendő hivatalos használat végett Mikecz János küldöttségi elnöknek, másik példánya pedig Rakamaz község elöljáróságának oiy utasítással adatik ki, hogy azokat a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegye ki, az érdekelt feleket ezen körülményről, valamint a tárgyalás halárnapjáról értesítse s a kiküldött iratokat, a közszemlére kitételt és az érdekeltek értesítését igazoló bizonylatokat a tárgyalás kezdetével a küldöttség elnökének adja be. Jelen határozat a Budapesti Közlönyben egyszer, a „Nyirvidék" czimü vármegyei hivatalos lapban pedig háromszor egymásután közzétételni s e végből a nevezett lapok szerkesztőségei megkerestetni rendeltetnek. Miről Mikecz János alispán — küldöttségi elnök — a kisajátítási terv és összeírás egy-egy példányával, Darvas István és Liptay Jenő, Koczok László kir. főmérnök küldöttségi tagok, Okolicsányi Dezső küldöttségi jegyző, Rakamaz község elöljárósága a kisajátítási terv és összeírás másik példányával és általa Kéki László és neje, Tóth M. György és neje s Kéki László és neje rakamazi lakosok, a magas kincstár képviseletében Kikinday Gyula kir. főmérnök Tokajban, Gregersen G. és fiai még Tokajban (a járási főszolgabíró utján), végül a „Budapesti Közlöny" és a „Nyirvidék" szerkesztősége jelen határozaton értesíttetnek. Nyíregyházán, 1896. márczius 18-án. (3—2) Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 1 1586 . K. 1895. Szabólesvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 46302/95. sz. alatt kiadott körrendeletet, melyben kijelenti, hogy közvágó hidak nem az ipartörvényben előirt telep engedélyezési eljárás, hanem építési engedély mellett létesíthetők, tudomásul vétel, alkalmazkodás, illetőleg közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1896. február 28. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 46302. III. b. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Az 1888. évi VII. t. cz. végrehajtása iránt kiadott utasítás 43. §-a szerint közvágó hidak felállításához is engedélyt kell kérni. Minthogy a közvágóhidat kezelő közhatóság iparosnak nem tekinthető, a belügyi és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urakkal egyetértőleg értesilem a törvényhatóságot, hogy idézett utasítás 43. §-ában a közvágóhidakra nézve előirt telepengedély kifejezés alatt nem az 1884. évi XVII. t. cz. 25. §-ában érintett iparhatósági engedély hanem egyszerűen építési engedély értendő. E szerint közvágóhidak felállításának engedélyezésénél nem az iparhatóságok, hanem az építészeti rendőri közegek járnak el és az erre vonatkozó tárgyalásnak a köz- és állategészségügyi, valamint az 1885. évi XXIV 7. t. cz. 24. g-ában jelzett szempontokra kell kiterjeszkedni. Ellenben a magán vágóhidak felállításánál az 1884. évi XVII. t. cz. 25. tj-ában érintett iparhatósági telepengedély is kieszközlendő és az erre vonatkozó tárgyalásokon kívül a fent jelzett tekintetekre is kiterjeszkedő építészet-rendőri tárgyalás is megtartandó. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a jelen körrendeletemet tegye közhírré és alattas közegeit megfelelően utasítsa. Budapest, 1895. évi julius hó 22-én. A miniszter megbízásából: Liptliay, s. k. —Szabolcsvármegye erd. alb. elnökétől. 189b. A járási löszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 6296/96. szám alatt kelt pályázati hirdetményét szabályszerű közhírré tétel és esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1896. márczius 31. Hrabovszky, elnök. 6296/1-4/896. szám. Pályázat erdősítési jutalmakra. Az országos erdei alapból a magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegyomlások, hó vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok tovább terjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. I. cz. 165. §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból szükséges, s a melyeken létrejövő erdők véderdőkül fognak szolgálni, — a f. évre 6 nagy jutalmat és 6 elismerő jutalmat tűzök ki, és pedig: 2 elsőrendű nagy jutalmat egyenkint 1000 koronával. 2 másodrendű „ „ „ 800 „ 2 harmadrendű „ „ „ 500 „ 2 elsőr. elismerő „ „ „ 400 „ 2 másodr. „ 200 2 harmadr. „ „ 100 „ Versenyezhetnek mindazon erdősítések, a melyek a folyó évben nem állami költségen foganatosíttattak, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy vagy két tagban legalább 10 (tiz) k. holdra terjednek. Versenyezhetnek erdőbirtokosok, birtokos-testületek, polgári, egyházi, vagy úrbéres községek s illetve erdőtisztek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesíttetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s az erdősitett területet a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett a folyó évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges ujabb erdősilési munkálatokat is évenként eszközölték s a létrejövő erdőnek véderdőként való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1901. évben szolgáltatnak ki, s azok két harmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egy harmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A jutalmakat az országos főerdőmester vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből alakított 5 tagu bizottság ítéli oda, a beerdősűlés s illetve a szükséges állabalakulás biztosításának megtörtént igazolása alapján, a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A bíráló-bizottság ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közig, erdészeti bizottságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőnek a versenyző erdősítések felett adott javaslatai és a bíráló-bizottság részéről esetleg teljesítendő helyi szendék. A kik a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, a folyó év tavaszán történő erdősítést, legkésőbb f. évi julius hó végéig; a f. év őszén történő erdősítést pedig legkésőbb f. évi deczember hó 25-ig, az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kat. holdakban) az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemeknek s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett nálam jelentsék be. A pályázati feltételek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után. Budapesten, 1896. évi márczius hó. Földmivelésügyi m. kir. miniszter, Szabolcsvármegye alispánjától. 3891. K. ~18967 A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 324/1896. eln. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1896. márczius 2-án. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 324. eln. Valamennyi törvényhatéságnak. Hivatalbeli elődömnek mult évi szeptember hó 5-én 63261/III. szám alatt kelt rendeletével kapcsolatosan, tudomás vétel és sürgős közzététel végett értesítem a czimet, hogy a leölt sertések, friss sertéshús és szalonna, zsír, sörte, bőrök, kolbasznemüek, sonka és szaláminak Szerbiából való behozatala iránt a fenti szám alatt kiadott tilalmi rendelet hatályon kívül helyezése mellett, a kérdéses termékeknek behozatalát folyó évi márczius hó 1-től kezdve ismét megengedtem ; azzal a korlátozással, hogy a nevezett sertéstermékeknek — hogy behozatalra bocsájthatók legyenek — (az olvasztott zsír s a zárt ládákba vagy hordókba helyezett száraz vagy sózott belek kivételével melyek
