Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-15 / 11. szám

zatí kérvényeiket alólirolthoz f. éri ápril 15-ig annyival inkább beadják, mivel a később beérkezett kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A községi jegyző évi javadalmazása: fizetés 400 frt, fűtés, világítás és irodaszerekre 00 frt, 5 és hold szántóföld haszonélvezete, természetbeni lakás: 3 szoba, konyha-, kamarával. Gáva, 1896. február hó 29-én. (2-1) Kömmerling, főszolgabíró. ^ao- Szabolcsvármegye alispánjától. | 1Ö9Ö. A községek elöljáróinak. Raád község vadászterületének bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt közhirrététel végett másolatban kiadom. Nyíregyháza, 1896. márczius 4. Mikecz János, alispán. 9/896. K. Árverési hirdetmény. Alólirt elöljáróság ezennel közhírré teszi, hogy Raád község határában az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-a alá nem tartozó, mintegy 1180 hold kiterjedésű területen a vadászati jog folyó évi január hó 1-től számítandó 6 egymást kővető évre 10 frt kikiáltási ár mellett f. évi márczius hó 22-én d. e. 10 órakor Raád község házánál nyilvános árverés utján haszonbérbe fog adatni. A haszonbérleti összeg fele részben az árverés befejezése után azonnal, másik fele részben pedig f. évi julius hó 1-ső napján, míg a kővetkező években egy összegben mindenkor a bérleti év julius hava 1-ső napján Raád község pénztárába pontosan befizetendő. Miről az árverezni szándékozók ezen hirdetmény utján értesíttetnek. Raád, 1896. évi február hó 27-én. Főbiró helyett: P&wtor Endre, kjző. Kriston Dániel, tbiró. Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán 1896. évi február hó 2 l»én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 36/1896. Bgy. 19346/1895. K. Tárgyalás alá vétetett Gyulai János körállatorvos kérelme, melyben a dadai alsó járás sertésvésszel fertőzött községeibe az elrendelt óvintézkedések végrehajtása feletti felügyeletre tőrtént állandó kirendelése folytán felmerült nap és fuvardijainak megtérittetése iránt folyamodik. Határozat. A vármegye alispánjának az 1895-dik évi október hó 12-én kiadott 15399. K. számú azon intézkedése, melyszerint Gyulai János körállatorvos a sertésvésznek I fellépése folytán szükséges óvintézkedés végrehajtásának biztosítása czéljából T.-Bűd, Sz.-Mihály és T.-Dada községek fertőzőit • részeinek állandó felügyeletére kirendel* | teteti. Iiclyeaioterf tudoin.i-ul_vátey^_

= kezelése alá a dadai alsó és felső, nyir-bogdányi és nagykállói járások helyezve vannak, a fent megjelölt kötelezetségnek, miután a vész a nagy-kállói járásban is fellépett, a még naponként előforduló szórványos és járványos más állati betegúlési és elhullási esetek okainak megállapítási kötelezettsége mellett eleget tenni képes nem lehetett, holott pedig az említett felügyeletről való gondoskodásra feltétlenül szükség volt és szükség van. Épen ezen okból Gyulai Jánosnak a T.-Dada község fertőzött részeiben teljesített felügyeleti és ellenőrzési működése után felmerült nap és fuvardíjai 227 frt 94 krban a vármegyei ebadó alap terhére a m. kir. belügyminiszter jóváhagyásától feltételezetten megállapittatnak, a SzentMihály és T.-Bűd községek fertőzött részeiben teljesített felügyelet után ellenben költségek megállapítása nem eszközöltetik, mert ezen két községben Gyulai János körállatorvos lévén, ott nevezettnek az óvintézkedesek végrehajtása feletti felügyeletet hivatalos kötelességéből kifolyólag teljesítenie kellett. Végül a jelen közérdekű határozat közhírré tételt igényelvén, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói felhivatnak, hogy e határozat közhírré tételét azonnal eszközöljék, s a közhírré tételt igazoló bizonylatokat közvetlenül, illetve az illetékes főszolgabirák utján a vármegye alispánjához 8 nap leforgása alatt beterjesszék. Miről a m. kir. belügyminiszter a közhírré tétel megtörténte után felterjesztésen, a vármegye alispánja, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, a községek elöljárói, ez utóbbiak a „ Nyírvidék" vármegyei hivatalos lap utján s végül Gyulai János kőrállatorvos jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sipos Béla, tb. főjegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. 3832. K. 1896. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Tisza-Lök községben Leuviczki István ottani lakos kárára egy darab ló rühkór miatt 30 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1896. márczius 2-án. Mikecz János, alispán. 711/1896. K. (Folytatása a 9. és 10-ik számhoz.) Az crtlóörök fegyverviselési, fegyver használás! és fegyelmi szabályai. (Az 1894. évi XII. t.-cz. 92. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadta a m. kir. belügyminiszterrel egyetértőleg a földmivelésügyi magy. kir. miniszter, 1895. évi 72086. szám alatt. A fegyelmi eljárástól. 17. §. A fennálló törvények és törvényes szabályok alapján bűntettnek, vétségnek vagy kihágásnak tekintendő Ha a közigazgatási uton elrendelt vizsgálatból a

z tűnnék ki, hogy a fenforgó cselekmény nem csupán fegyelmi eljárás utján megtorolható, hanem a fennálló törvények és törvényes szabályokhoz képest büntetendő cselekményt képez, akkor azon esetben, ha a fenforgó cselekmény már tisztán fegyelmi szempontból is a szolgáláiból való elbocsátást teszi szükségessé, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül íolytaI tandó és befejezendő, de az erdészeti bizottság által az illetékes bíróság vagy hatóság a büntető eljárás megindítása végett a szükséges adatok közlése mellett értesítendő; — ha pedig a fenforgó vétségek a szolgálatból való elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolják, az iratok azonnal átteendők, mely esetben a fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős Ítélettel való befejezéséig függőben tartandó. 18. §. Büntető vizsgálat esetén a közigazgatási erdészeti bizottság az erdőőrt szolgálatától és fizetésétől, a körülményekhez képest, bármikor felfüggesztheti, jogerőre emelkedett vád alá helyezési határozat esetén azonban a felfüggesztés feltétlenül eszközlendő. 19. §. Azon erdőőr, ki 1. gondnokság vagy csőd alá került; 2. nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétségben jogerősen bűnösnek találtatott, vagy más vétség miatt hivatalvesztésre itéltetetett; 3. a ki bármely törvényszegés vagy megbecstelenítő tény miatt a közbecsülést és bizalmat elvesztette, — ha az erdő-törvény 17. §-ában megnevezett bármely birtokos szolgálatában áll, ezen állásából minden előzetes rizs- j gálát vagy kihallgatás nélkül azonnal elbocsátandó, — eskü-bizonyítványa pedig — tekintet nélkül arra, hogy kinek a szolgálatában van, feltétlenül megsemmisítendő. Az ily erdőőröket tehát kötelesek a birtokosok és azok erdőtisztjei a feleskető hatóságnak haladék nélkül bejelenteni s a felesketésről szóló bizonyitrányt beszolgáltatni. 20. §. Az erdők törvényszerű megvédése és őrzése a fegyelemnek ezen szabályrendelet értelmében való gyakorlását igényelvén, a fegyelmi hatóságok kötelességében áll őrködni a felett, hogy a fegyelem gyakorlásánál s a ! vétségek megtorlásánál a fenforgó gazdasági érdekek mindenkor kellő figyelembe vétessenek s az erdőőrök személyéhez kötött törvényszerű jogok általában csak oly egyének által gyakoroltassanak, a kik arra minden tekintetben érdemesek. Budapesten, 1895. évi deczember hó 27-én. Darányi, s. k. földmivelésügyi m. k. miniszter 4163. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Karász községben levő összes kutyák egy veszett eb kóborlása következtében 40 napi zár alá helyeztetek. Nyíregyházán, 1896. márczius 6.