Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1895-09-01 / 35. szám
Melléklet a „Nyírvidék" 1895. 35-ik számához. október hó 1. napja előtt történtek ugyan, azonban október hó l-ig a felekezeti anyakönyvbe be nem je gyeztettek. A ki újszülött gyermeket talál, köteles erről lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő napon a községi elő járóságnál jelentést tenni. A bejelenresre kötelezett, ki a bejelentést a megszabott határidőben nem teljesiti, vagy a ki tudva valótlan bejelentést tesz, a mennyiben cselekmenye súlyosabb beszámítás alá i em esik, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik " \f A Korona-vendéglő. Két hónap muiva, november 1 -sején átadják rendelteteséuek a város által épített és kerek összegben beszélve, harmadfölszázezer forintba kerülő Korouavendéglót. Bizonyára nem lesz érdektelen, ha ezt az oly régóta nélkü ozött, nagy szükséget pótolni hivatott és vá ro«unk forgalmára és ami annak természetes következménye, fejlődésére jelentékeny befulyással biró épületet e helyen kisé részletesebben ismertetjük. Most hogy már az építésnél szükséges állványokat elbontották, az előtte elterülő tért feli öltéssel elegyen gették, napról-napra jobban szembe tűnik, hogy viszonyainkhoz képest impozáns arányaival ős tetszetős kül sejével uagyban hozza fog járulni a város külső képenek, nagyvárosiasságáuak emele&ehez. Szakértők ugyan kifogásolj ák a stiljában nyilvánuló '"stííiélkültséget, y k ülső díszítésre felhasznált tul gflk afiró lékoB czi czomát, de hát ezt egy vendéglőnél, különöseifpedig a belső berendezés czőiszerüsége mellett, meg lehet bocsátani. Tcnezóie Aipár Ignác z tényIeg a belső berende z ésre"fektette a fősúlyt . Et sikerűit is az aránylag ki csíny területen mindazon helyiségeket elrendezni, ame lyukét a pályázati feltételek megkívántak; és elrendezni a nélkül, hogy bonyolulttá lett volna. Az épület alakja egy U betűhöz hasonlítható, amelynek az egyik szára — a selyem utczai szárny — hosszabb a másiknál, — a városháza felé néző oldalnál, — és ezenfelül mőg egy keresztópület osztja udvarát kőt részre. Az igy támadt két udvar közül az első az úgynevezett díszudvar, szabályos ötszög alakú, a hátulsó a gazdasági udvar, hosszúkás ós keskeny. Mindkőt udvarra két két bejárat nyilik. A díszudvarra az egyik a déli oldalon, — ez az épület főbejárata, — amely csak gyalogközlekedésre [van szánva; a másik a selyein utczai oldalon kocsik számára — ez azonban csak kivételes alkalmakkor fog szükség esetén igénybe vétetni. A hátulsó, vagy gazdasági udvarra az egyik bojárat a városházpalota felől, a pazonyi-utczáról nyilik; a másik pedig ezzel szemben a selyera-utczáról. Az épület földszintjének utczai részét a kávéház, sörház, korcsma és bolthelyiségek foglalják el. A kávéház a róm. kath. templom felé eső szögleten van, s egy nagyobb és egy kisebb helyiségből áll. Eléggé terjedelmes ugyan, de ha a benne levő téglából épített oszlopok helyén karcsúbb vasoszlopok lennének, jóval tágasabbnak látszanék s tényleg az is lenne. A sörház ős korcsmahelyisőg a selyem-utezai oldalon van. Nyáron azonban a kiválóan alkalmas díszudvart is fel lehet — s bizonyára fel is fogják — a sörcsarnok czéljaira használni, sőt nyári étkezőhelyiségnek is. De mőg zene estélyekre is kiválóan alkalmas lesz. A itágas, mintegy 100 étkezőre szánt étterem a keresztőpület földszintjén van elhelyezve. Mellette van a konyha, összeköttetésben ugy' a sörcsarnokkal, mint a korcsmával. A tánezterem a városháza felé néző oldalon kiemelkedő részt foglalja el az emeleten. Terjedelme nagyobb a vármegyeháza díszterménél. Karzata is van, ahonnan a bálokat kényelmesen szemlélhetik azok is, akik mngán a bálon részt venui nem akarnak. A karzat alatt, közepőn van a zenekar emelkedett fülkéje s mellette két oldalt azok találhatnak helyet, akik a tánezteremben ugyan bent akarnak lenni, de a táuczolók helyét még som akarják elfogni, (ha ugyan ilyen figyelemre a következő félszázad valamelyik mulatságában szükség leend.) mi társadalmunk nem képes a nemzeti dicsőségünk fényőbe bele píllantaui, következéskőp nem is érdekli egy csipetnyit sem. A falevelek pedig hullanak, mig majd tar lesz a bokor, kopaszok a fák és zordon a tájék. Külöuben ez az általános kietlenség jelenti a tavasz munkájának kezdetét. Az „Én" szeretete domborodik ki a mi társadalmunk eme részvétlenségéből. Az „Éu* nyugalmának feltétleu megóvása erősebb, mint a közért való munkalás etliikai kényszere. Ki törődnék itt azzal, hogy mindnyájunkért talán érdekteleuül is kellene valamit teuui. Nőzzünk el ezen kijelentés komoly értelmétől, s alkalmazzuk csupán a szórakoztatásra szánt társadalmi jelenségekre. Váljon azok, akik nálunk a mulatságok primipilusai, azért engedik-e át tevékenységüket, ho«y abból a .kőz" lásson hasznot? Meglehet, hogy igen. De bizonyos, hogy több goudot forditauak a hiszonhajtásra, mint a résztvevők igényeinek kielégítésére. Bizouyosaz is, hogy a leghivatottabb tényezők visszavonulnak a tevékenységtől, s végre való az is, hogy mindent kevés fáradsággal, sivár üreséggel szeretnek megcsinálni. Aztán ugyan mi is szokott nálunk csinálódni? Két-három problematikus sikerű tánczmulatság, ugyauannyi műkedvelői előadás, és vége van. No hát az a társadalom, amely mindössze ily c«e kély feladatokra tudja erejét egyesíteni, amely mindössze enuyi vágyat érez magában, s végül amelynek életereje csak ennyire képes, nem is érdemli meg, hogy többen részeltessék. Egyelőre jó lesz, ha alszik addig, mig megnő egy kicsit. A nagy átalakulás, melyet az október elején életbelépendő jogállapot teremteni hivatva van, nemes feladatokat ir a társadalom elé. A tánezterem mellett van a társalgó és ezukrászda kettős helyisége, amelyekbe és a táncíteremte egy akkora előcsarnokból lehet jutni, amelyben 30—40 pár kéuyelmeseu tanczmhatna. Ezen eiocsaruokból nyílnak a ruhatárak és női toillette szobák is. Az emeiet többi részét a vendég szobák foglalják el, szamszerint 40, es a vendéglős lakása, mely a keresztepüietbeu az eiterem feiett esik. Az egész épület egyemeletes; a selyem utczai szárny egy re=zen es a gazdasági udvar északi oldalán azouban a földszint es emelet Kóze feiemelet van elhelyezve, az alkalmazottak reszére szolgáló helyisegekkel. Az emeletre ket fó- és egy meliekiepcsózet vezet. A fólépctók egyike a déli főbejáratnál, a másik a pnonyiU'czai bejáratnál vau. Eí utóbbi foieg a táuczterembe közvetíti a közlekedést es pedig ugy, hogy a táncz teremből teljesen zárt helyen lehet lemenni az étterembe. Az épület a villamos világitá-ra van bereudezve. Szóval most mar csak jóravaló vendéglős kell, — és a bérlót, Biumeisztert, annak mondjak, — s megint egy nagy lepétsel haladt előre a város. Mert — hogy egyebet ne is említsünk — a kereskedelmi utazóit sem fogják már Nyíregyházát ezután Csak olyan közbeeső kihalló helynek tekinteui, ahonnan eddig Díbreczenbe, Mukolczra, vagy Kis-Várdára voltak kénytelenek meuui éjjen szállásra. Tanügy. Értesítésük az iskolai év kezdetóról. A nagykállói algimnázium megnyitása. A nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium folyó évi augusztus hó 23-án 44657. sz. alatt kelt rendelettel megengedte, hogy a nagykállói reáliskola fokozatosan állami gimnáziummá alakitassék át. E magas rendelet értelmében tisztelettel értesítem a t. nagyérdemű közönséget és az érdekelt szülőket, hogy reáliskolánkban a gimnázium első osztálya a közeledő 1895—96. tanév kezdetével, tehát már most szeptember hó 1-én megnyittatik, a többi reáliskolai osztályok változatlanul maradnak, s a tanulók megkezdett reáliskolai tanulmányaikat II., Iil. és IV. osztályokban akadálytalanul folytathatják és befejezhetik. A tanulók felvétele a gimnázium első osztályába szept. 1-én kezdődik és tart szeptember 15-ig, a reáliskola többi osztályaiba a beiratások az „Értesítő" szerint szeptember 1., 2., 3. napjaiban eszközöltetnek. A beiratásnál minden tanuló fizet felvételi dij czimén 2 frtot, ifjúsági könyvtarra 50 krt, értesítőre szintén 50 krt. A tandíj egész évre 18 frt, mely évközben négy részletben fizethető le; vallástani dijak czimén az ev. ref.-, ág. ev.- és izr. vallású tanulók fizetnek egész évre 5 frtot. A tandíjtól és a vallástani dijtól a szegények felmenthetők. A szállás és koszt iránt az igazgatóság szívesen ad előleges felvilágosítást. Nagy-Kállóban, 1895. augusztus 25-én. Schurina István, reálisk. igazgató. * # * A nyíregyházi államilag segélyezett alsófoku ipariskolába a tanonezok beiratása f. évi szeptember 8-án délelőtt 9 órakor, a központi ág. liitv. ev. népiskola hivatalos helyiségében veszi kezdetét, a jövő tanév ünnepélyes megnyitása pedig szeptember 15-én d. u. 3 órakor a r. kath. iskolák egyik tantermében fog megtartatni. Midőn ezen ipariskolai tanév megnyitásáról a tek. ipartestületi elöljáróságot, iparos mestereket és szülőket tisztelettel értesítem, egyszersmind felhivom, hogy tanköteles tanonczaikat azonnal a tanév elején az ipariskolába felküldeni, beíratni és az ipartörvény 62- és 82-ik pontjai értelmében a tanórák rendes látogatására szorgalmazni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1895. évi augusztus hó 28-án. Pazár István, ipariskolai igazgató. * * * A nyíregyházi alsó-foku kereskedelmi iskola tanulóinak beiratása az 1895/96. tanévre szeptember hó 8-án Megrögzött bennünk az iaaztalan előítélet, a tu datlan ba hit és a szürke elfogultság. Hatalmasabb résü'és alig volt évszázadok óta a meggyőződések egyoldalúságai ellen, mint azok a törvények, amelyek október 1-én élethez jutva, a legnemesebb társulás és annak további folyományait emancziplljik illetéktelen befolyások alól. Váljon ami társadalmunk érzékenysége megárti-e azt a szellemet, amely az uj intézményekben nyilvánul? Váljon lesz e elég alkalmazkodó képjsége hozá simulni változásaihoz? Mert jogos a p uasz, hogy állami életünkben igen, de a társadalmi szervezkedésünkben keptelen vagyunk még a modern nagy műveltségű nyugat örökös uiodulaczióival és finomult evoluczióival lépést tartani. Itt van a kedvező alkalom, hogy a viszonyokkal kevéssbé ismerős idegenek utolsó kifogásait is megdöntsük. Nemzetünknek nem annyira politikai, mint inkább etnographíai vagy szoczialis belehilyezkedése a nyugati vezérlő társadalmakba utolsó felvonásához ért, s ha kudarcz nélkül tolta fel magát lépésről-lépésre a legfejlettebb institutiók örömmel tett acceptálá-ia által a művelt nemzetek társául a mai napig; Cíak következetes marad önmagához, ha a csattanós befejezés szerepét is hasonló sikerrel jitsza meg. Mert az utolsó lépés elhatározó a tekintetben, hogy az előlegezett bizalom jogosan jutott e osztály részünkül? Ez lesz ami érettségünk legfényesebb bizonyítéka. Hanem ehhez persze több komolysági tudás és intelligenczia szükséges, mint imádság. A közeledő télnek tehát düs programmja van. Prok Gyula. délután 2—4-ig a központi ág. népiskola IV. fiúosztályának tantermében fog eszközöltetni. Minden tanuló 8 frt tandijat fizet. Ez ősszeg fele része a beiratáskor, másik fele része február hó 1-én előre fizetendő. Azon tanulók, kik első izben jelentkeznek tanulókul, a tandíjon kivül még 1 frt beiratási dijat is fizetnek, és az előbbi iskolai tanulmányukról, legalább is 6 osztályú elemi iskola sikeres elvégzéséről szóló iskolai s azonkívül lehetőleg születési és himlőoltási bizonyítványukat is bemutatni tartoznak. Ezenkívül minden tanuló tartozik beiratáskor az iskolai könyvtárra 20 krt űzetni. A javító vizsgálatok ugyancsak szeptember hó 8-án délután fognak megtartatni. Az 1893. évi szeptember hó 4-ik napján 24.784. szám alatt kelt miniszteri rendelet értelmében minden kereskedői pályán levő tanuló köteles az alsó-foku kereskedelmi iskolába való felvétel iránt a kitűzött helyen és időben jelentkezni Ez a kötelezettség a kikötött próbaidőre is szól (Szervezet III. 17. sz.). A beiratási határidő megtartását a t. főnök urak kiváló figyelmébe ajánlom, mivel a hataridőu tul jelentkező tanonezok addig mulasztott órái igazolatlan mulastUíioinak vétetnek. Kahmann Andor, vezető-tanitó. • * * A helybeli községi polgári leányiskoláién az 1895— 1896-ik tanévre a beiratások augusztus 31-től szeptember 8-ig a délelőtti órákban az iskola uj helyiségében eszközöltetnek. Werner László. • « Nőipariskolánkban a beiratások szeptember hó 2., 3., és 4-én tartatnak. Egyszersmind felhívjuk azon volt és leendő tanítványait az intézetnek, a kik a Millenniumra kézimunkákat készíteni óhajtanak, jelentkezzenek Kégly Szeréna nőipariskolai tanít ónőv el folyó hó 15-éig. A nőegylet elnöksége. * * * A központi ovodában a beiratkozások szeptember 2-án, hétfőn veszik kezdetűket. Nyíregyháza, 1895. augusztus 28. Melczer Margit, közp. óvónő. SzaSolcsmesyc anyakönyv vezetői. A belügyminiszter — a mint értesülünk — tegnapelőtt nevezte ki a szabolcsraegyei anyakönyvvezetőket. Ez anyakönyvvezetők kopócs-apáthi (melyre nézve a gyürei anyakönyvvezető van megbízva) kerületnek anyakönyvvezetőjét, valamennyien fel vannak ruházva a házassági ügyekben való anyakönyvveztés, illetőleg a házasságkötés körül való közreműködés jogával is. Megjegyzés. A kinevezett anyakönyvvezetők neve után zárjelben feltüntetett kerület azon szomszéd anyakönyvi kerület neve, melyre nézve ezen kinevezett anyakönyvvezető az ottani anyakönyvvezető -saját személyére, házastársára, gyermekeire, vagy szüleire vonatkozó anyakönyvi teendők végzésével van megbízva. Ott, ahol az anyakönyvvezetőnek helyettese nincsen, vagy ha van is, de házasságkötései nincsen megbízva, azon szomszéd anyakönyvi kerület, amelynek anyakönyvvezetője az előbbi anyakönnyvvezető saját személyére, házastársára, gyermekeire, vagy szüleire vonatkozó anyakönyvvezetői teendők végzésével van megbízva, sárjelben és dóit \betűkkel van megjelölve. Az anyakőnyvvezető-helyettesek jelzésére a h. betűt használjuk. A kinevezett anyakönyvvezetők a következők: 1. A nyíregyházi kerületbe Bencs László polgármester, h. Májerszky Béla főjző, 2. a tisza-lökibe Borbély Sámuel kjegyző, h. Rab József oki. gyógyszerész (Tisza-Eszlár), 3. a tisza-dadaiba Papp János kjegyző (Tisza-Dob), (Tisza-Dob), 4. a tisza-dobiba Bodnár László kjegyző (Tisza-Dada,) (Tisza-Dada), 5. a tisza-polgáriba Virányi János kjegyző, h. Tamás Gyula aljző, 6. a tisza-eszláriba, Gúnya Sándor kjegyző, (Tisza-Löki), 7. a gávaiba Andó Sámuel kjegyző, h. Czomba István k. főbíró (Vencsellő), 8. a bujiba Rácz Ferencz kjegyző, h. Fülöp Károly k. pénztárnok, 9. az ibrányiba Uray Béla kjegyző (Berezel), 10. a nagy faluiba Gsengery Károly kjegyző, h. Jármy Kálmán főbíró, 11. a rakamaziba Szitha Ferencz kjegyző, h. Szelóczky Géza gyógyszerész (Tímár), 12. a timáriba Somogyi Imre kjegyző (Rakamaz), 13. a vencsellőibe Tóth Gyula jegyző (Balsa), (Oáva), 14. a kemecseibe Géczy Ádám jegyző, h. Pethő Gábor főbíró, (Kótaj, Vas-Megyer). 15. a demecseribe Nemes Imre jző (Gégény), (Gégény), 16. a nagy-halásziba Sulka István jegyző, helyettes Lukács Pál községi biró. 17. a nyirbogdányiba Erdélyi Imre jagyző, helyettes Szalánczy Ferencz főbíró (Kék, Tura.) 18, a kótajiba Józan Pál kőzs. isk. tanító (Kemccse.) 19, az orosíba Lányi Antal közs. jző, h. Szabó Sámuel kőzs. esküdt. 20. a kisvárdaiba Ábrahámy Gyula h. közs. biró, h. Tardi Isván törvénybiró (Ajak, Pap.) 21, a dombrádiba Moravek Gusztáv közs. jző, h. Szobonya Nándor gyógysz. (Kanyár.) 22, a gyulaháziba Kürthy János közs. jző, (Karász.) 23. a karásziba Bedő Lajos közs. jző, h. Erdély Sándor földbirtokos (Gyulaháza.) 24, a tassiba Major Ferencz közs. jző, h. Papp László főbíró. 25, A mándokiba Jászay Bertalan közs. jző (Bezdéd.) (Eperjeske.) 26, a tornyos-pálezaiba Tauffer János közs. jző (Ór-Ladány.) 27, a nyir-bátoriba Márkus Imre kőzs. jző, h. Balaton István kőzs. bíró (Piricse.) 28, a bogátiba Kéky László közs. jző, (KisLéta.) (Kis-Léte.) 29, az encsencsibe Mikolay Bertalan közs. jző (Nyir-Lugos.) 30, a gyulajiba Mikolay György közs. jző (Mária-Pócs.) 31, a kís-lí taiba Horkovics Sándor földbirtokos (Bogát.) (Bogii.) 32, a nyir-béltekibe Szinegh Elemér közs. jző (Nyir-Lugos.) (Nyir-Lugoc.) 33, a nyir-lugosiba Tatos L községi jegyző (Éncsencs.) (NyirBéltek.) (Nyir-Béltek.) 34, a nyir-acsádiba Seres József községi jegyző (Mártonfalva.) (Szent-György-Ábrány.) 35. a nyiradonyíba Dankó Pál kjegyző (Mihálydi), 36. a balkányiba Nagy József kjző, h. Simándy Dénes közzégi bíró (Bököny), 37. az apagyiba Balog Sámuel községi jző (Napkor) (Napkor), 38. a bökönyibe Balogh Lajoí
