Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-25 / 34. szám

„IN Y t n V t I> ft (Másolat.) 5080/1895. alap. Győrvármegye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. Verner Ferenczné szül. Nagy Katalin pinnyédi lakos azon panaszt terjesztette elő, hogy férje ezelőtt 7 évvel őt elhagyta s azóta sem vele, sem családjával nem gondolt, minélfogva családjával együtt nyomorban tölti életét s még azt sem tudja, váljon férje életben van-e. Ez okból panaszos kérelme folytán van szerencsém hivatalos tisztelettel megkeresni, hogy nevezettet törvényhatósága területen nyomoztatni, s eredmény esetén engem arról értesítem méltóztassék. Személyleirása: 32 éves, magas, sovány termetű, haja és bajusza gesztenyeszínű, szakála 7 évvé ezelőtt nem volt, szeme kék, orra, szája rendes, beszel magyar, német és tót nyelven, különös ismertető jele nincs. Győr, lö95. julius 0. Lippay Géza, alispán. Szabolcsvánuegye alispáni hivatalától. Szabolcsvármegye alispánjától. 12109. K. 1095. , . A Járá-il fószolijablráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 55 127/1II./6.-95. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1895. augusztus 13. Szlkszay Pál, főügyész, mint alispáni helyettes. (Másolat a 12109. K. szhoz.) Földmivelésügyi in. kir. miniszter 55127/95./II1.-6. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudoinásvétel és miheztartás végett értesítem^ törvényhatóságot, hogy a boszniai és herozegovinai országos kormány f. évi julius hó 27-én 87 122. sz. a. kelt értesítése szerint a szarvasmarha, juh és kecskének BÍCSBodrog, Somogy és Zalavármegyék valamint Pécs város, továbbá sertéseknek Baranya és Toronlálvármegyék területéről Bosznia és Herczegovinába való bevitelét további intézkedésig megtiltotta. Budapesten, 1895. évi augusztus hó G-án. A miniszter megbízásából: Dobrovszlcy. Szabolcsvármegye alispánjától. 12507. K. 1895. A Járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Nyíregyháza város határához tartozó Gőrögszállás tanyán levő szarvasmarha között a száj és körömfájás betegség fellépett, s ez okból az ezen gazdaságban levő hasított körmű állatállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1895. augusztus 12. Szlkszay Pál, főügyész, mint alispáni helyettes. Szabolcsvármegye alispáni hivatalától. 11285. K. 1895. A Járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 19925/VII./2./0.-95számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1Ö95. julius 20. Szlkszay, főügyész, mint alispáni helyettes. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 19925/VII./2.-b. Valamennyi törvényhatóságnak. Vezetésemre biiott minisztérium évenként több helyen időleges patkolási tanfolyamot szervez melyen a felvett kovácsinesterek és a kellő minősítéssel bíró kovácslegények a patkolás tanból ugy elméleti mint gyakorlati oktatást nyernek, a tanfolyam sikeres bevégzésével pedig bizonyitványnyal láttatnak el. Miután az eddigi tapasztalat azt igazolja, hogy ezen intézmény a hozzákötött várakozásnak teljes mérvben megfelel, azt továbbra is fentartani lévén szándékom, felhívom, a közönséget, hogy alanthatósága alatt lévő törvényhatóság területén a lótulajdonosokat figyelmeztesse arra, hogy ott ahol a szóban levő tanfolyamot sikeresen végzett kovácsok vannak: lovaikat a saját jól felfogott érdekükben és ezen szakképzett kovácsokkal vasaltassák. Budapesten, 1895. julius 13. Lipthay, s. k., a miniszter megbízásából. A „NYIRVIDEK* TÁRCZÁJA. A kerékpározás veszedelmei. Sir Benjámin W&rd Richardson nemcsak egyik leghíresebb orvosa Angliának hanem egyszersmind a legszenvedélyesebb veloczipédezóje is az Egyesült-királyságnak. Valamikor jó régen, egy egészségügyi kiállításon megpillantott egy Teloczipédet. Föltűnt neki a különös jószág, vett egy hozzá hasonlót és nemsokára oly lelkesült hive lett a veloczipédezés sportjának, hogy egy orvosi kongresszuson, amelynek ó volt az elnöke, valóságos hymnust zengett róla. Á dicsbeszédnek akkora hatása volt, hogy a tudós gyülekezet majdnem belement egy tricycle-versenybe. E nap óta Ricbardson doktor a legnagyobb és a legtiszteltebb tekintély a/, angol kerékpározók között. O maga ugyan megmaradt a háromkerekű masinánál, de ezt azután szereti is lelke egész hevével. — Csak olvasni kell azt a pár sort, amelyben leírja a gépet és az ember szinte maga is érzi a megindultságot, amely az öreg doktort elfogja, ha tricycle-jére gondol. „Kissé nehéz egy gép ez — írja — magas kerekű, meg azután más hibái is vaunak, ámde mindig hűségesen szolgált. Sok utat megjártunk mi ketten, sok meredek hegyre kapaszkodtunk és sok veszélyes lejtón ereszkedtünk alá.

u — Azonban Richardson doktor nem csak törhetlen hive a kerékpározásnak, hanem egyszersmind egyike e sport legtevékenyebb apostolainak. Bevallja ezt maga is, ámde illó szerénységgel „Sohsem ingadoztam egy perezre sem — írja — a veloczipédezés iránt való szeretetben és minthogy érzelmeimet gyakran fejeztem ki a nyilvánosság előtt, talán abban is közreműködtem, hogy ez a sport olyau széles körökben elterjedt.' Ilyen körülmények között mi sem természetesebb, minthogy egy amerikai újság a napokban kérdést inté zett Richardson doktorhoz, hogy mit gondol ő, aki egy 11350. K

l Í89">. .4 járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi rn. kir. miniszter 49417 III.-6. száma rendeletének másolatát tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadóin. Nyíregyházán, 1M15. julius 26. Szlkszay Pál, főügyész, inint alispáni helyettes. (Másolat.) Füldmivelé-agyi magyar kir. miniszter 48417/III.-6. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó evi márcz. hó 19-én 18890. sz. a. kelt körrendeletem kapcsán felhívom a törvényhatóságot, hogy minél kiterjedtebb módon mielőbb tegye közhirré, miszerint a cs. és kir. közös külügyminiszter ur f. évi julius hó 12-én 29491. sz. a. kelt értesítése szerint a svájezi szövetség tanács 1895. évi julius hó 10-én kelt határozatával a vágó marhának az Osztrák-Magyar ruonarchi i területéről Svájczba való bevitelét ismét megengedte. Ehhezképest a vágó marhának Magyarország területéről Swájczba való bevitele az általános állategészségügyi feltételek mellett ismét szabad, ellenben a tenyészmarha, juh, kecske és serles bevitele ellen kiadott forgalmi korlálozás továbbra is érvényben marad. Mindazonáltal figyelmeztetem a közlekedési intézeteket, hogy a mennyiben f. évi február hó 12-én 9988. sz. a. kelt rendeletem második bekezdése a Tirol és voralbergi cs. kir. helytartóság a Pozsonyvármegye és Pozsony város, nemkülönben Nyitra, Trencsén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Szepes és Sárosvármegyék, valamint a Selmecz-Bélabánya város és Budapest területéről (kivéve a budapesti marhavásárt) származó szarvasmarha Tirol és Voralbergen való átvitele ellen kiadott tilalmat ez idő szerint még nem vonta visza; az itt felsorolt törvényhatóságok területéről szarvasmarhának Tirol és Voralbergen át a Svájczba való bevitele további intézkedésemig, csakis külön engedélyem alapján lehetséges. Budapest, 1895. julius hó 22-én. A miniszter megbízásából: Lipthay, s. k. 12245. K. 189^. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy K.-Semjén községben Bleuer Béla gazdaságában takonykór fertőzés gyanúja miatt zár alatt állott 10 db takonykór miatt a f. hó 2-án és 9-én ismét kiirtatott, s a megmaradt 6 db csikó további zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1895. augusztus 17-én. Szikszay Pál, főügyész, mint alispáni helyettes. 12509. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem hogy Nyíregyháza városhoz tartozó, Tamás bokor tanyán Duljánszky Andrásné ottani lakos kárára 2 dib. ló a folyó 15-én lépfenében elhullott s ez okból a nevezett tanyán 1 drb. ló fertőzés gyanúja miatt zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1895. aug. 19. Szikszay, főügyész, mint alispáni helyetles. Szabolcsvármegye alispánjától. 12573. K. 1895. Értesítem, hogy a Rohod községhez tartozó „Csere" tanyán Grünvald és társa gazdálkodásában egy darab szarvasmarha lépfenében elhullott s ez okból az ezen gazdaságban levő 5 drb szarvasmarha, 3 drb ló s 15 drb sertés 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1895. augusztus 20-án. Szikszay Pál, főügyész, mint alispáni helyettes. személyben az egészségtudomány búvára és a kerékpározás apostola, — a bicycle higiénikus hatásáról? Annyi bizonyos, hogy senki sem hivatottabb e kérdésben ítéletet mondani, mint ó, csak attól lehetett félni, hogy az a szenvedélyes szeretet, amelylyel a tricycle iráut viseltetik, elfogulná teszi e sport hátrányaival szemben. Ámde, csodák csodája, épp az ellenkező történt! Richardson doktor ama czikke, amelyben a kérdésre válaszol, teljességgel át v.in hatva azzal a melancholiával, amely azokban a vallomásokban uralkodik, amelyet azok a hivők tesznek, akik immár nem hisznek, a melyek azoktól az apostoloktól erednek, a kiknek meguyilt a szemük és litják, milyen üres az egész doktrínájuk. Az angol kerékpározók doyenje kiábrándultnak látszik és minden bók mellett, a melylyel tricycle-jét ós általában a bicycle istákat még mindig elhalmozza, észie lehet venni, hogy immár csak szokásból száguldozik a vasparipín, épp ugy, mint a beteg, a ki nem tudja abbanhagyni a dohányzást, noha tudja, hogy káros hatással vau a szervezetére. Ez a hasonlat a „káros határok" kai épen nem erőltetett. Valóban, Richardson doktor czikke, a melyről azt hitték, hogy a kerékplrozás apológiája lesz, tulajd mkép Dem más, mint hosszú felsorolása a/oknak a kártékony következményeknek, a melyeket a kerékpározás idéz elő. A ki meg akar ismerkedni a kerékpározás veszedelmeivel, nem találhat kimerítőbb forrást, mint Richirdson doktor czikkét. Megtanulhitjuk u»yan' belőle azt is, hogy a veloczipéd hithatósan közremű ködik a „köszvény, a dyspepsia, a inelankhjlia, sőt a vérszegénység* gyógyításában, ámde a czikkból azt is ki lehet venni, hogy sir Benjámin mégsem bízik valami nagyon a veloczipéd gyógyító erejében. Bizonytalan dolog ez, mint a hogy bizonytalan nujdnem minden, a mit az orvostudomány a betegségek gyógyításáról regél. Ezzel ellentétben azonban a veszélyek, a mik a kerékpározással járnak, ugyancsak bizonyosak, meg Szépészeti szempontok. Szépészeti — rettenetes szó. Az embernek szinte szellemi légvonat járja át az agyvelejét, ha rá is gondol. Talán épen ezért gondolnak reá olyan kevesen és törődnek vele olyan keveset. Mert hogy Nyíregyházán mennél kevesebbet törődnek vele, az bizouyos. Az emberi nem fejlődésével együtt fejlődik a szép iránt való érzéke. Mikor a szükséges, majd a hasznos iránt támadó igényeit már kielégíteni képes, a szép iránti fogékonysága is előtérbe lép és kielégítésre vár. Legalább ez a logikus sorrend. Vannak kivételek is, de azok most reánk nem tartoznak. Nyíregyháza városának lakossága, mikor az elpusztult régi város helyén megtelepült, első sorban szintén csak ittlétezésének legszükségesebb feltételeiről gondoskodott Felosztva ugyanis a határt a még ma is divó tanyai rendszer szerint, a belsőségben, a mostani város területén, a mocsarak, tavak között kiemelkedő partos, dombos helyeken, mondhatni minden egységes terv nélkül építette fel lakóházait. Innen ered az a rendetlenség, amely összevissza kuszált görbe utczáiukban máig is feuáll. Majd mikor már a szükségesen kivül a hasznosra is figyelmet fordíthatott, kezdte mocsarait lecsapolni, a vizállásos helyeket — amelyek még pár évtized előtt is meg voltak — kiszárítani, s használatba venni. A mai nemzedék még élénken emlékezik arra, mikor épült az első — valóban — emeletes ház. Gyakran emlegetik, különösen ha a városnak szinte páratlanul rohamos fejlődése feletti lelkesedés adja meg a beszélgetés irányát, hogy minő volt alig két évtized előtt a mostani városházpalota helye és környéke. Az utczák meglevő kövezetének kiépítése meg épen az utolsó két évtized alatt történt. Távolról sem mondhatjuk ugyan, hogy ma már mindaz meg van, ami szükséges és hasznos egy igazi városnál, — de ha már ennyire jutottunk, ha már az okvetlen szükséges és hasznos dolgok közül annyit létesítettünk, amennyivel birunk, ideje volna, hogy a szépre is gondot fordítsunk. Mert hogy ma Nyíregyházán a „szépészeti szempontok" kellő figyelemre méltatnának, azt még a legelfogultabb benszülött sem mondhatja. Csak egy futó áttekintést kell vetnünk a város külső képére! „Kis ház mellett nagy ház; nagy ház mellett kis ház" — mint a népmese mondja. De ez még a legkevesebb, mert a kis házak egyszerre nem lehetnek nagy házakká, viszont azonban az is bizonyos, hogy a kisházakból — előbb-utóbb — nagy házak lesznek. Csakhogy itt van ám épen a bökkenő, hogy milyen nagy házak lesznek] (Nem, hogy milyen nagyok, hanem hogy milyen házak?) Es hogy azok a nagy házak miként illeszkednek az eddigi házrendszerbe, avagy miként jáazután évről évre nagyobbak lesznek. A veszedelmek közül az első és a legnagyobb, hogy a kerékpározás kiforgatja az alakjából a biczikliző fiatal embereket és megrongálja az egészségüket. Mindenki, a ki huszonegy éven felül kerékpározó lesz, egy sereg kellemetlen következménynek teszi ki magát. Mindenekelőtt nagyon félő, hogy a gerinezoszlop eltorzul, a mi pedig nemcsak hogy elcsúfítja a termetet hanem komoly idegbajokat is idézhet elő. Veszélyben forog továbbá a sziv is. A kerékpározás gyorsítja a szív működését és nagyon gyorsan ki is fárasztja. Mindehhez járul még az is, hogy a veloczipéd & rajta járók izmai közül némelyeket a mások rovására aránytalanul kifejleszt. Még pedig miféle izmokat? Azokat, 1 amelyeknek az ilyen tulerős kifejlődésre a legkevósbbé vau szükségük: az alsó végtagok izmait. Ha már a műkedvelő fiatal emberekre nézve is ilyen gyászos követelményekkel jár a kerékpározás, mily veszedelmeket idéz elő azoknál, akik foglalkozásj szerüleg űzik a kerékplrozást ? Richirdson doktor kijelentése szerint egy sincs ezek között, aki előbb vagy kissé utóbb kegyetlenül ne lakolna, amiért a kerékpározás fáradalmainak magát kitette. A legártatlanabb következménye a veloczipédezésnek az álmatlanság, a szívdobogás ós az ideges nyugtalanság. Ily áron azonban csak azok menekülhetnek a kerékplrozás egyéb és súlyosabb következményei elől, akik csak nagyon kevés időt töltenek vasparipájukon. Richardson doktor azzal az intéssel végzi czikkét, hogy • senki se bizzék nagyon azokban a jó hatásokban, amelyeket a kerékpározás eleinte előidéz, mert idő folytán ezek mind gyöngébbekké válnak és mindinkább átengedik a tért a káres következményeknek. — íme, ezt mondja az angol kerékpározók vezórj, okulhatnak belőle azok a sportkedvelő ifjak és ambiciózus kisasszonyok, akik a bicycle-ről álmodják legszebb álmaikat. Folytatást! a. mellékleten.