Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-07 / 27. szám

megfelelően és alaposan kioktatni, továbbá a szükséges adatokkal és nyomtatványokkal ellátni. 25. §. A kötelezettek részéről minden serelein a törvényhatósági közúti személyzet ellen, valamint az utóbbiak részéről minden panasz a kötelezettek ellen a főszolgabíró illetve városi kapitány elé terjesztendő, kik az ily ügyekben haladéktalanul intézkedni kötelesek. 26. g. Az 1890. évi I. t.-cz. 123. §-ának végpontja szerint ónként lévén értendő, hogy az a ki községi közmunka alól az idézett törvényszerint lel van mentve, nem rendelendő ki az ezen utasítás szerinti szolgálmány teljesítésére; ezen mentességek tekintetében az idézett törvény 49. §-a mérvadó, miért is az ott felsorolt kivételekre a jelen utasítás határozniányai egyáltalán ki sem terjednek. III. Fejezet. Büntető határozatok. 27. g. A ki az ls90. évi I. t.-cz. 123. §. rendeletei értelmében jelen szabályrendelet határozataihoz képest kiadott meghagyásoknak nem engedelmeskedik, vagy a segítéstől másokat visszatart vagy lebeszél, ugyancsak az érintett g. értelmeben kihágást követ el. s az ott meghatározott büntetésekkel büntetendő. A kihágás büntelése körüli eljárás az érintett tőrvényben állapittatik meg. 1. ./• mell. Hivatalos megkeresés. A törvényhatósági közút .... kilometer szakaszán .... évi ... . bó . . . . ik napján . . . . következtében előfordult közlekedési veszély és akadály elhárítása illetve megszüntetése érdekében .... község elöljárósága (városi kapitányi) hivatala megkerestetik, (utasittatik) hogy a fent nevezett törvényhatósági közút szakaszra a községi (városi) közerőből a közlekedés biztosítása végett ... kén .... igás napszámot . . . . szerszámokkal, eszközökkel ellátva ... évi.... hó . . . ik napján órára pontosan kirendelni szíveskedjék (kirendelje.) Kelt év .... hó ... . nap. aláírás. 2. ./• mell. Kézbesitési-iv. A közút .... kilometer szakaszán . . . . következtében előfordult közlekedési veszély és akadály elhárítása, illetve megszüntetése érdekében . . . évi . . hó . ik napján kelt s községi elő járósághoz (város kapitányi hivatalához i intheti hivatalos megkeresést (rendeletet) .... évi .... hó .... ik napján . . . órakor átvettem. Kelt .... év .... hó ... n. aláírás. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, az 1894. évi deczember hó 29-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Kiadta: Kornis (íéza, aljegyző. 25399/95.-I szak. Jóváhagyom. Budapest. !S9">. ápril 25. A miniszter helyett: Csergeó, államtitkár. Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán, 1S95. évi május hó 14-én tarlóit rendes tavaszi közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 71/893. Bgy. 1240. 1848/895. K. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter 10802:1/VI-a/94. számú leirata, melyben a községi szülésznői állások rendszeresítése tárgyában 301/894. Bgy. szám alatt alkotott szabályrendelet 1-ső §-ának az 1876. XIV. törvényezikk 140. g-ának rendelkezéséhez képest való módosítására a vármegye közönségét felhívja s ezzel kapcsolatban tárgyalás alá vétetett a vármegyei egészségügyi bizottság javaslata, melylyel a szülésznői gyakorlat szabályozását tárgyazó szabályrendeleti tervezetet elfogadás végett bemutalja. Határozat. Tekintettel azon körülményre, hogy a vármegye községei által a községi- és kör-szülésznék mellékjái ulékainak fuvar illetményének és a szülésznők kötelezettségének megállapítása tárgyában al.otott s törvényhatósági jóváhagyás végeit ez ideig bemutatott szabályrendeleti tervezetek egymástól a legnagyobb mérvben eltérnek — s a községi és köiszülésznők mellék javadalmazását oly csekély összegben, illetve oly kevés értéket képviselő terményekben szabják meg. hogy épen ezen ténynél fogva a jelzett állásoknak okleveles és minden tekintetben kifogástalan egyénekkel leendő betöltése iránt meglelt intézkedések eredményre nem vezethetlek; — s tekintettel továbbá arra, hogy a vármegye közönségének az általános egészségügy érdekeit szem előtt tartva oda hatni kell, hogy a községi és körszülésznői állásoknak lehelőleg minden községben okleveles és kifogástalan egyénekkel való betöltése mielőbb lehetővé tétessék, amely körülmény pedig csak ugy érhető el, ha a szülésznők javadalmazását és kötelezettségét tüzetesen meghatározó, azoknak existentiáját teljesen biztosító s az egész vármegye területére kiterjedő hatálylyal bíró szabályrendelet alkottatik és az u. n. czédulás bábáknak működése kellő korlátok közé szorittatik: a vármegye közönsége a 301/804. Bgy. szám alatt alkotott szabályrendelet szövegét az egészségügyi bizottság által bemutató

11 szabályrendeleteti tervezet szövegébe beillesztve az alább egész terjedelmében közölt szabályrendeletet fogadja el. Szabályrendelet a szülésznői gyakorlat szabályozása tárgyában. 1 g. Szülésznői gyakorlatot csak olyan egyéi.ek űzhetnek, kik a magyar állam területén létező valamelyik bábaképző-intézetben oklevelet nyertek. 2 g. Oklevéllel nem bíró u. m. czédulás vagy a főorvos által képesített bábák csak olv községben gyakorolhatnak bábaságot, hol okleveles bába nincs és kivételképen a községektől távoleső nagyobb tanyákon, addig mig oda okleveles szülésznő le nem telepedik; de csak is a vármegye alispánjának engedélye mellett. Ugyanazért a járási fószolgabirák a jelen szabályrendelet életbe lépte után a járásorvos meghallgatása mellett a vármegye alispánjához jelentést tenni kötelesek arról, hogy mely községben vagy tanyákon lakó oklevéllel nem biró szülésznők részére volna ideiglenesen a gyakorlat folytatására engedély adandó, ki is ezen jelentések alapján, s a vármegyei főorvos meghallgatásával az illetők részére a működhetési engedélyt megadja, a mely azonban érvényét veszti, mihelyt az illető községben vagy tanyán okleveles szülésznő állandóan letelepedik. 3 g. Szülésznői gyakorlat czéljából 1000 lakosnál többet nem számláló községben az eddig ott letelepült bábáknál több le nem települhet. 4 g. A községi vagy körbába köteles szakkönyvet, a bábaságra vonatkozó törvényeket, miniszteri és hatósági rendeleteket, valamint az előirt szereket és eszközöket beszerezni, az utóbbiakat jókarban tartani, a szülési esetekről nyilvántartást vezetni és a hatósági orvos előtt kívánatra bármikor megjelenni és a jelzett tárgyakat az ellenőrzés gyakorlása czéljából bemutatni. Joga és kötelessége a hatósági orvosnak, a szemle alkalmával meggyőződést szerezni a községi vagy körbába szakképzettségéről, valamint arról, liogy

kaz illető ismeri-e a bábaságra vonatkozó törvényeket és rendeleteket? 5 g. Az 1876. XIV. t. cz. 140 g-ának b. pontja és az ugyanezen törvény 146 g-a értelmében minden község önállóan, vagy egymással szövetkezve községi vagy körszülésznő tartására és kiképeztetésére köteleztetik. Ha azonban valamely 1500 lakost nem számláló község a községi szülésznői állás rendszeresítését jogérvényesen elhatározza és a községi szülésznői állás betöltése czéljából általa megtett intézkedése* eredményre vezetnek, az egyes községek között a körszülésznő tartása tekintetében a 211/87. Bgy. számú határozattal már megállapított szövetkezés hatálya önként megszűnik. 6 g. A községi bába évi fizetése 50 frtnál, a körbába fizetése pedig 60 frtnál kevesebbre nem szabható, a mely fizetés negyedévi részletekben szabályszerű nyugta mellett utólagosan a községi pénztárból szolgáltatandó ki. 7 g. A községi vagy körbába rendes szüléseknél köteles a gyermekágyast és az ujszülöttett a fenn álló utasítások szerint 8 napig gondozni, azokat naponta egyszer, szükség esetén többször is meglátogatni. Ezen ténykedéseért a községek belterületén a felek által fizetendő 2 frt díjazásban részesül. 8 g. Ha szolgálata 8 napon tul is igénybe vétetnék, minden látogatása 30 krral dijjazandó. 9 g. Ha a felek, vagy ha azok cselédek lévén készpénzzel nem rendelkeznek, s a szülésznő követelését a cselédtartó sem fizetné meg, köteles az elöljáróság a községi szülésznő követelését a számla felmutatásától számítva 14 nap alatt közigazgatási uton behajtani. 10 g. A vagyontalan szegénységi bizonyítványra jogos igényt tartó egyének közül tett fáradozásáért a községi vagy körbábát díjazás nem illeti. 11 g. Ha a községi vagy körbába tanyára vitetik, természetbeni fuvarra tarthat igényt, vagy minden megtett kilométer ut után 10 krt számithat fel. A fuvar szolgálatban állókért első sorban a munkaadók, teljesen vagyontalanoknál pedig a községi pénztár terhére állítandó ki.