Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-11 / 32. szám

Szabolcsvármegye alispánjától. 11 628. K. 1895. A járásl|föszoli;abiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a f. évi május hó 13-án, junius hó 10-én és U-én s a f. hó 13-án 7308, 8749, 8850 és 10566 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a T.-Pálcza községhez tartozó gróf Forgách László-féle bárgazdaságban, a Balkány községhez tartozó, Kecskés és ujhe'yi tanyákon és a Székely községhez tartozó, Sárgödör tanyán uralkodott sertésorbáncz járvány foly­tán elrendelt zár a mai napon feloldatott. Nyíregyháza, 1895. julius 31. Szikszay Pál, főügyész, mint alispáni helyettes. Szabolcsvármegye alispánjától­1161 4. K. 1895. Értesítem, hogy Nyíregyháza városban Papp István kárára, ki Kálraánczhelyi Bertalannak az Ujfehértó köz­jégheZ tartozó tanyáján lakik — egy db. ló a f. hó 29-én takonykór miatt kiirtatott, s a mennyiben nevezett egyén ezen lovat a f. hó 20-án Kondás István ibrányi lakostól vette — a szükséges óvintézkedések megtételére ugy a dadai felső, mint a nagykállói járás főszolgabirája egyidejűleg felhivatott. Nyíregyháza, 1895. julius 31. Szikszay Pál, főügyész, mint alispáni helyettes. Szabolcsvármegye alispánjától. JJ260. K. 1895. Hivatkozással a f. évi junius 15-én kelt 9015. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Veres­mart községben Mandl Mór gazdaságában felmerült sertés orbáncz járvány nevezettnek még a zár hivatalos elren­delése előtt Piricse községbe áthajtott sertéseire elrendelt zár a mai napon feloldatotL Nyíregyházán, 1895. julius 25. Mlkt-ez János, főjegyző, mint alispáni helyettes. soknak, hogy az összeírást a velők közlendő rendelet értelmében, a meghatározott alakban a legnagyobb lelki­ismeretességgel és pontossággal foganatosítsák, előre is figyelmeztetvén őket, hogy ha az összeírás hiányossága, összeállítása ellen kifogás emeltetik, vagy az összeírást a velők közlendő rendeletben megszabott határidőben be nem mutatják, az összeírás hiányainak pótlása, illetve elkészítése végett, a mulasztó közeg terhére fogok gon­doskodni. A községi elöljáróknak pedig kötelességébe teszem, hogy az összeírás teljesítésénél a hatósági orvosoknak minden irányban segédkezet nyújtsanak, mert ha a miatt panasz fog emeltetni, a kellő segély nyújtást megtagadó községi, illetve városi közeget a legnagyobb szigorral fogom büntetni. Végül a járási főszolgabiráknak meghagyom, hogy a kiadott rendelet végrehajtását úgy a f. évben eszköz­lendő községi ügykezelési vizsgálatnál, mint általában a községekben való megjelenése alkalmával ellenőrizze, a tapasztalandó mulasztásról hozzám jelentést tegyen. Nyíregyháza, 1895. május 6. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 28240/VI/fő. sz. M. kir. belügyminiszter. Szabolcsvármegye alispánjától. 6675. K. 1895. Nyíregyháza város polgármesterének, a községek elöljáróinak. A in. kir. belügyminiszter az 1890-ik évi népszám­lálás adatait kiegészítendő, az ország területén levő elme­betegeknek összeírását, osztályba sorozását elrendelvén, annak foganatosításával általam a vármegyei főorvos s ennek utján a hatósági orvosok lettek megbízva, s az e tárgyban kiadott rendelet és a szükséges nyomtatvá­nyok a főorvos által fognak kiosztatni. Az összeírás nemcsak általános egészségügyi és statisztikai szempontból, de azon okból is, mert az összeírás nemzetgazdasági és közigazgatási szélesebb irányú intézkedéseknek kiván alapjául szolgálni, — rend­kívüli fontossággal bírván: meghagyom a hatósági orvo­Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Minthogy az 1890-iki népszámláláskor az elmebete­gek száma hazánkban kisebbnek lett kimutatva mint az 1880-iki népszámlálás alkalmával, az általános tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az elmebetegek száma sajnos mértékben növekedőben van, a mit úgy az elmebetegek­nek tébolydáinkban napról-napra szaporodó jelentkezése, mint a külföldön alaposan felvett statisztikai adatok vi­lágosan bizonyítanak: az 1890-iki népszámlálásnak az elmebetegekre vonatkozó adataihoz kétség fér. Minthogy pedig az elmebetegek ügyét intéző állami igazgatásnak az elmebetegek számáról megbízható ada­tokkal kell bírnia, elhatároztam, hogy az 1890-iki nép­számlálás adatainak kiegészítéséül az ország elmebetegeit az 1895. év folyamán az erre leginkább hivatott szakértő közegekkel, a törvényhatósági tiszti, a városi, községi és körorvosokkal iratom össze. Az orvosok által felveendő statisztikánál azt re­ménylem, hogy bizonyos mérvű szakszerű adatok birto­kába is fogok juthatni, a melyek népszámlálás utján meg nem szerezhetők, de mely adatok közigazgatási tekintet­ből nagy jelentőséggel birnak. Az elmebetegek összeiratása a tiszti főorvosok fel­adatát fogja képezni. A tiszti főorvos megindítja az alábbiak nyomán a számlálást, az év folyamán felügyel reá és ellenőrzi; meggyőződést szerez a számlálás kellő előhaladásáról és az év végével a számlálást befejezteti. Vármegyékben a tiszti főorvos a járásorvosok közre­működésével, a rendezett tanácsú városi, községi- és kórorvosok által hajtatja végre a számlálást; kerületi orvosokkal biró törvényhatósági városokban a tiszti fő­orvos a kerületi orvosok által ejteti meg azt; kerületi orvosokkal nem biró törvényhatósági városokban pedig maga a tiszti főorvos oldja meg. Minthogy e felvételre 9 hónap áll az illető orvosok rendelkezésére, ezen nagy 'munka minden sietség nélkül, kellő nyugalommal s utánjárással végrehajtható, a miből folyólag az adatok megbízhatóbbak lesznek s az orvosi személyzet e statisztikai felvételt különös megterheltetés nélkül végezheti. Igaz ugyan, hogy elhalálozás és új megbetegedés következtében a tiszta létszám ily hosszabban tartó fel­vétel által nem lesz oly hű, mint a népszámlálási rövid határidő alatt, de tekintve az elmebetegségeknek na­gyobbrészt hosszú tartamát és hogy az új megbetegedés és halálozás által bizonyos kiegyenlítés éretik el a szá­mokban, az ez úton czélzott felvétel előreláthatólag erő­sen meg fogja közelíteni a tényleges létszámot. Az ezen statisztikát felvevő orvos első teendőjét képezze, hogy a munka megkezdése előtt kellő beosztási tervezetet készítsen magának, úgy hogy hivatalos bejá­rásai alkalmával a lakosságnak hely változását és egyéb körülményeket már jó eleve mérlegelve, felvételeit ezek­hez alkalmazza. A felvételek nyers anyagát a községi és kőrorvosok községenként álllitsák össze az I. minta szerint minden községről külön íven s az év végével a járásorvosokhoz terjesszék be. Oly orvosi körökben, melyek bármi okból nincsenek betöltve, a községi vagy körorvos teendőit a járásorvos teljesítse. Miután az európai statisztika adatainak eredménye szerint mondhatni minden 300 egyénre jut egy elmebeteg vagy cretin, alig lesz nagyobb község, a melyben ilyen feltalálható nem volna. S ezért az illető orvosok ügybuzgóságától elvárom, hogy akkor, a midőn ezen feladatuknak meg akarnak felelni, nem fogják a sok helyütt kevésbbé müveit köz­ségi elöljárók egyszerű tagadó kijelentésével beérni, ha­nem igyekezni fognak e tekintetben a község lakóitól is felvilágosítást nyerni, különösen olyan alkalomkor, mint például a himlőoltás, a midón a lakosság nagy részével érintkezésbe jönnek. Azon egyéneket, kiket nekik ilyen alkalomkor elme­betegekül vagy crelinekül bejelentenek, mindenesetre személyesen vizsgálják meg, hogy a nyert adatok helyes­ségéről meggyőződhessenek. Felvételi ívet minden egyes községről állítsanak ki, s azon esetben, ha valamely községben elmebeteg vagy cretin nem volna, azon község felvételi ívét, mely üresen bemutatandó, ne csak a községi vagy körorvos, de a járásorvos is irja alá. E czélra ide zárva '/. küldök megfelelő számú fel­vételi és gyűjtőívet. A kerületekkel biró városokban a kerületi orvosok irják össze az elmebetegeket s a tiszti főorvosnak ter­jeszszék be. (Vége köv.) Folytatása a főlapon.

Next

/
Thumbnails
Contents