Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-21 / 29. szám

„is Y í K V I D É H' természetesen a házasu'ók nyelvére átfordítania és megmagyaráznia. A házasságkötésnél közreműködő tisztviselő a házasságkötésnél megfelelő tisztességes öltözetben - lébetőleg attilában - és nemzetiszínű vállszallaggal tartozik megjelenni ós általában ügyelni arra, hogy a háziasságkötés kellő ünnepélyességgel és jelentőségéhez illő komolysággá 1 történjék. ^ ^ ^ a házasiágkötéa az egyházi szertartás "tinzatán.k vagy épen helyettesitőjének tűnnék fcl s a házasulókat ez okból az egyház! összeadás igénybevételélő visszaUrtóztassa Sőt egyenesen kötelessége figyelmeztetni az Í Lázasokat, hogy a házasságnak előtte történt megkötésével vallási kötelességeiknek még eleget nem tettek. Mert a házasság ugyan a törvény szerint október 1-seje után akként és azzal jön létre, hogy a házasulók házasságra lépés, szándékukat két tacu jelenlété ben az e ezélra kirendelt polgári tisztviselő előtt kijentették s az őket, egybehangzó kijelentésük alapján a törvény értelmében házastársaknak nyilvánította ki, — de ez még nem szünteti meg, nem törli el az eddigi egyházi szertartásokat, csupán azok jelentőségét változtatta gyökeresen meg. A házasság megkötése után teljesen szabadságukban fog állani az uj házasoknak, hogy megkö.ött házas ságukra az egyház áldásait is kieszközöljék, az oltár előtti fogadalmat is letegyék, .megesküdjenek" S ezt bizonyára meg is teszi az uj házasok legnagyobb része, Magyarországon épugy, mint megteszik azt a németországiak, ahol 100 pár közül átlag csak 4 nem veszi igénybe az egyház áldását. Csakhogy az egyházi szertartás már inkább C3ak formaság számba megy s csak vallásos tekintetben, a lelkiekre nézve marad jelentősége. A házaság megkötésének lényege, a polgári tisztviselő előtti házasságkötés, amely nélkül az egyházi szertartás nemcsak hogy meg nem tartható, de ha mégis valami uton-módon megtartanák, abból házasság nem származik. Az egyházi szertartás természetesen megejthető közvetlen a polgári házasságkötés megtörténte után, avagy később, másnap, vagy több nap múlva. C-ak előtte nem. És érdekes, hogy a divat- és másféle noi-lapok tanúságaként már azt is tárgyalják — természetesen a nők — hogy minő toilletteben menjenek majd a menyasszonyok a polgári tisztviselő elé s a nézetek többsége amellett foglal állást, hogy oda egyszerű utczai öltözék a megfelelő — a hagyományos fehér menyaszizonyi ruhák aztán az egyházi szertartáshoz valók. A házassági anyakönyvvezetőnek jogában áll a helyi viszonyokhoz képest hetenként legalább egy, esetleg azonban több napot meghatározni, amelyben házasság megkötésénél közreműködik. Da természetesen sza badságában áll ezen napokon kívül is tisztében eljárni. De már ezen uapok kitűzésénél különös gondot kell fordítania arra is, hogy a házasuló feleknek módjukban álljon még házasságuk megkötésének napján, amennyiben óhajtják, az egyházi szertartást is igénybe venni. (Folyt, köv.) Iskolai értesítők. II. A polgári leányiskola értesítője. A nyíregyházi polgári leányiskola elmúlt tanévéről is gondosan összeállított értesítőben számol be az igazgatóság. Az értesítőben első helyen dr. Vietórisz József főgimnáziumi tanár, ki a polgári leányiskola 3 ik osztályában a magyar uyelvet tanította, „Leányolvasmányok" czim alatt hosszabb, és szellemesen megírt értekezésben foglalkozik azzal a mindenesetre jdlentós kérdéssel, hogy mit olvassauak a leányok „abban a korban, melybeu hajadouuá fejlődnék, melybeu a lélek miudeut hisz, mindent remél, minden reményre jogot ad; melyben az értelem és kedély mindenre fogékony, c^upa sejtés, csupa illusio; mely a miga öutuditlauságában zavartalan, mert boldog, — boldog mert tiszta, — és tiszti, — Az ellenséges járóőr! — Mit csinálnak most maguk fehérjeivényesek? — Az ellenséges járóőrt ki kell kerültünk s tovább kutatnuuk dél felé, ho^y az ellenséges csapat is az erdőn jó-e keresztül? Ciakhogy az embereimmel el kellene rejtőznöm, mig Csekőy odább megy . . . Az asszonyuak egy ötlet czikkázott az agyán ke resztül. Azt mondta Verőnek: — Rejtőzzék el a katonáival a folyo

;ó túlsó végén levő szobámba. Azt hiszem, talál majd olt czigarettát is. Verő felfüttyentette az embereit s Györgyiné elkísérte őket a szobáig. Mire a fehérjeivényes vitézek dolga rendben volt, Csekőy hadnagy oda érkezett a kastélyhoz. A szép szőke asszony elibe sietett s bevezette kaczér szobájába. Ctekőy szembeült az özvegygyei, de később, mikor felmelegedett a beszélgetésük, melléje telepedett a világoskék, selyemkerevetre Mikor a tekintetével megtalálta az asszony tekiutetét, a ki eleinte kerülni igyekezett a Csekőy szemepillantásait, melegen, lelkes érdeklődéssel mondta az asszonynak: — Sohse tudnám megunni ezt az édes, forró szembenézést . . . Csodálatos szép, kék szemei v.nuak, tele titokzatossággal . . . E^y darabig gondolkozott, aztán elszántan mondta: — Nem megyek az ellenség után! ... Az ellenség helyett inkább a mélységes titkokat kutatom, asszonyom, az ön szemeiben . . . — Ilát a szolgálat, a szent szolgálat? — A szolgálat asszonyom, . . . nos, a szolgálat hát'.érbe szorul egy fiatal, szőke, deli asszony előtt. — Ilyen rossz katona ön? — kérdezte mosolyogva Qyörgyiné. — Azt gondolom, ezért a nyilatkozatért önt bátian degradálhatná az ezredese. Csekőy megragadta az asszony kezét és azt kérdezte : — Eifogad-e komoly udvarlónak? mert természetes;' — mint ezt az értekezés költői lendülettel leirja. „Adj az ily gyermeteg, de már nem gyermekleány kezébe jó könyvet: szárnyakat kölcsönöztél neki, melyeken a lélek iszménvi tökéletességre juthat el; ne adj neki semmiféle olvasmányt: érző kedélye könynyen egyhangú lesz, szomjazó lelke tartalmatlan marad; rossz könyvet adj kezébe: megölted őt!" - fejtegeti tovább. „Mit olvasson tehát a mi lányunk?' — veti fel aztán a kérdést, hogy nyomban meg is feleljen reá: „olyat és csak olyat, ami kellő összhangban áll természetével, fejlettségével és képzettségeivel. Ami ezeknek megfelel, az jó, — ami nem, az rossz." Szóval az olvasmánynak terv- és czélszerünek, könnyűnek, érdekesnek, egyszerűnek és tisztának kell lennie. Végül azonban sajnálattal konstatálja, hogy míg németeknél, francziáknál, angoloknál egész irodalma, még pedig tekintélyes irodalma van az ifjúság — sőt közelebbről a serdülő leányok — részére szánt olvasmányoknak, addig nálunk alig az imént indult meg egy-két hetilap ilyen irányzattal, mig a hasonfajta eredeti könyveket ujjainkon is elsorolhatnék. A bevezető értekezés u'án Werner László tanár az elmúlt tanév történttót irja le, mindenek előtt örömmel jelezvén az iskola életében beállott azon nagyfontosságú választást, hogy felső-leányiskolaból rendes polgári leányiskolává lett. Az iskola az elmúlt tanévben még 3 osztályból állott, a következő évben azonban megnyílik a 4 ik osztály is, s így immár a leányok teljes elméleti kiképeztetést nyerhetnek Nyíregyházán i°. Az intézetbe az év elején 113 nyilvános és 1 magántanuló vétetett fel, kikhez az év folyamán még 3 tanuló iratkozott be Az összes létszám tehát a három osztályban 117 et tett ki, — az előző évinél 64 el többet! Ez kétségkívül világos jele az intézet szükségességének, és annak, hogy a szülők részéről megfelelő bizalomban és támogatásban részesül és fog részesülni a jövőben is. Az intézet tanítótestülete Jéger Emma képesített kézimuukatanitónővel erősbödött, kinek képzettségéről és buzgalmáról az iskola kézimunkakiállitásán volt alkalma a közönségnek meggyőződést szereznie. Rijta kívül a még nem rendszeresített tanerők helyét az elmúlt évben Porubszky Pál, Szlaboczky Imre és dr. Vietórisz József főgimnáziumi tanárok ős Stoffan Lajos népiskolai tanító töltötték be. A jövő évre azonban — mint híreink közt is olvasható, — már az újonnan választott rendes tanerők fognak működni az iskolában Az évzáró vizsgálatok junius 24—26 napjain tar ta'tak meg nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében és nagy megelégedésére. A tanulság kebelében dr. Vietórisz József tanár vezetése alatt a 3 ik osztály növendékeiből alakult önképzó-kör, továbbá a daloskör állott fen, melyek az évzáró ünnepélyen a nyilvánosság előtt is dicsőséget arattak. A jövő iskolai tanévre a — és pedig most már 4 osztályra — a beiratások szeptember első 8 napjában eszközölhetők, s ugyanezen idő alatt tartatnak meg a javitó és felvételi vizsgálatok is, melyek díjmentesek. A tanítás már az iskola utczai újonnan épült eme letes helyiségben kezdődik meg. A megkezdés pontos ideje a lapok utján fog közzététetni. Mint az értesítőből is láthatjuk, a nyíregyházi poigári leányiskola szép jövő elé néz és jól esik konsta tálnuak, hogy úgy az iskolaszék, mint a tantestület igyekszik minden lehetőt elkövetni, hogy az iskolát kellő szellemi színvonalra emelje és ott meg is tartsa. Tanügy. Figyelmeztetés a szülőknek! A „Szabolcsmegyei takarékpénztár egylet" a következő 1895/6. iskolai évben 300 forinttal fogja a n.-kállói reáliskolába járó, jó előmenetelt tanúsító tanulókat, egyen kint 40—50 forinttal segélyezni. Az asszony anélkül, hogy erre a kérdésre válaszolt volna, azt mondta Csekőynek: — Tudja, a .rossz katoná"t néha kisegítik a baj ból... Ugy e elfogadja egy asszonytól a segítséget? .. Jöjjön, elfogjuk az ellenséget. És a karcsú, délceeg asszony Csekővel meg a tíz katonával behatolt Verőhöz, aki egy pamlagon czigarettázott. Verő hadnagy és az öt embere könnyű szerrel foglya lett a boszuálló szép asszonynak, ki foglyait < parancs kíséretében adta át Csekőynek: — Ilidnagy ur, kisérjd el ezt az ellenséges jíró őrt az ön csapatjihoz és jelentse meg az őrnagynak hogy Verő hadnagy nem jól teljesítette a szolgálatát . . A szőke asszony tekintete ezután a sikerült tak tikai művelet után olyan volt, amilyen Napoleon hóditó tekintete lehetett, mikor a szövetségeseket megverte. Da Györgviné tekintetében a győzelemen büszke örömén kívül egyéb is volt: Csekőy hadnagy előtt leg alább ugy rémlett, hogy az asszony biztató, boldog odaadó tekintettel nézett a szeme közé . • • Ihárosy őrnagy megverte a fehérjelvényeseket. sikerült észrevétlenül közelükbe férkőznie és rajtuk ütnie. Az őrnagy ur kijelentette, hogy a győzelmet Cse kóy hadnagynak lehet köszönni, aki ,i lehető legbuz góbban teljesítette szolgálatát" és az ellenséges hir vivőket elfogta. Ciekőy hadnagy mosolygott, Verő azonban meg lehetősen feszélyezve érez:e magát. » « Meg kell jegyeznem, hogy C,ekőy hadnagynak igaza volt, mikor Györayiné biztató, odaadó tekintetét a saját előnyére magyarázta; a hidnagy ur belső szózatát egy későbbi esemény megerósili; a szőke asszony letette a kauciót, hígy Ciekóyhez férjhez mehessen. A hidnagy most csak arra vár, hogy a házaso dásban a sor reá kerüljön. A segélyegylet pedig ugyanezen iskola szegény, jó tanulóit 500 forinttal fogja havi részletekben segélyezni. Aki ezen segélyek valamelyikét elnyerni óhajtja, folyamodását, iskolai és szegénységi bizonyítványával felszerelve hozzám f. évi augusztus hó 25-ig bezárólag nyújtsa be. Dr. Bleucr Miklós igazgató, segély-egyleti elnök. A reáliskola első osztályának a jövő iskolai évben gimnáziummá való átalakítása kilátásba van helyezve. ÚJDONSÁGOK. — N"t. Farbaky József ág. ev. lelkész úrnak, kit ő felsége a király tudvalevőleg a Ferencz József rend lovag keresztjével tüntetett ki, az érdemrendet az ág. ev. egyház presbytériumának legközelebbi gyűlésén fogja a főispán úr őméltósága átnyújtani. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Szabolcsvármegye államépitészeti hivatalánál Jakabfalvy Endrét hivataltisztté nevezte ki. — A í.-szabolcsi ev. ref. papi értekezlet Nyíregyházán, aug. 6-ik napján gyűlést tart. A gyűlés az ev. ref. uj iskolában d. e. 9 órakor veendi kezdetét. Tárgyak: Elnöki megnyitó beszéd. Értekezés. Küldöttségi jelentés a f.-szabolcsi ev. ref. egyházi értekezlt alapszabály tervezetéről. Elnöki jelentés a reá bizott ügyben. A papiegylet könyvtáráról jelentés. Könyvek megrendelése. Esetleges indítványok. — Rendkívüli közgyűlés volt e hó 20 dikán délelőtt a vármegyénél, előrelátható csekély érdeklődés mellett. A közgyűlésen Kállay András főispán úr őméltósága elnökölt, ki — megnyitván a közgyűlést, a részvét igaz meleg hangján emlékezett meg arról a nagy veszteségről, mely a vármegye közönségét Miklós László alispán elhunyta által érte. A közgyűlés meghallgatván még Mikecz János főjegyző, h. alispáunak erre vonatkozó jelentését is, jegyzőkönyvében örökité meg az elhunyt alispán érdemeit a kifejezést adva mély részvétének, elhatározta, hogy küldöttség tolmácsolja az özvegy előtt a vármegye részvétét. A küldöttség vezetésére Kállay András főispánt kérték föl. Ezután az alispánválasztás elhalasztása iránt dr. Mezőssy Béla indítványát tárgyalta a közgyűlés, s az indítványozó felszólalása után elhatározta, hogy a belügyminiszterhez felirat intéztessék abban az értelemben, hogy az alispán-választás ne az októberi rendes közgyűlésen, hanem a deczember hó folyamán foganatosítandó általában tisztújítás alkalmával ejtessék meg. A feliratban hangsulyoztatni fog, hogy hasonló elhalasztásra már volt praecedeus. A nyíregyháza—mátészalkai vasút részvénytársaság igazgatóságában való képviselettel a közgyű és Mikecz János főjegyző, h alispánt bizta meg a közgjűlés. A tisztviselők javadalmazásának felemelése s uj állásod rendszeresítése tárgyában a közgyűlés elé terjesztett küldöttségi javaslatokat, melyeket annak idején már mi is ismertettünk, a közgyűlés — Lukács Ödön, Kovács István, Dr. Mezőssy Bála, Zoltán Aurél és Kornis Ferencz fölszólalásai után elfogadta. A vármegye történelmi nevezetességű helyeinek megjelölése tárgyában intézkedett ezután a közgyűlés, s Kovács István indítványára, e kérdéssel kapcsolatban elhatározta azt is, hogy a Margit-szigetnek a nemzet által való megvétele érdekében feliratot intéz a kormányhoz, s e törekvés támogatása végett átir a társ törvényhatóságokhoz. A vármegye monográfiája megírásának kérdésében, tudomásul vette a közgyűlés az eddigi intézkedéseket, a Bessenyei szobor felállítása dolgában pedig elrendelte, hogy a szobor létesítésére a pályázat, a képzőművészeti társulat utján kiírassák. A biráló bizottságba tagokul az alispánt, dr. Jósa Andrást és Kovács Istvánt küldte ki a közgyűlés. A Nyíregyházán építendő vármegyei közkorház létesítése kórdósében a közgyűlés mindenek előtt hozzájárult ahhoz, hogy a kórház az ó temető helyén épüljön föl, mely területet Nyíregyháza városa fölajánlotta. Megbízta egyszersmint a közgyűlés az állam építészeti hivatalt a tervek elkészítésével s megválasztotta az építő bizottságot. A Nyíregyháza városi .Korona" vendéglő bérbeadása ellen beadott felebbezést elutasította a közgyűlés, jóváhagyván az árverés eredményét; úgyszintén jóváhagyta a közgyűlés a színház részvénytársaság segélyezése ügyében hozott határozatot, azzal a változtatással, hogy a kölcsön visszafizetésének határideje megállapitassék. Elintézett még ezután a közgyűlés több községi számadást és költségelőirányzatot s néhány tisztviselő szabadságolási kérvényében is határozott. — Vármegyei ereklyék. Tettünk már említést arról, hogy a vármegyei régiségi múzeum, a vármegyei levéltárból több érdekes ereklye-tárgygyal gazdagodott. — Közöljük most az átadott tárgyak jegyzékét, felhíva azokra még egyszer az érdeklődők figyelmét: Jegyzéke azon vármegyei ereklyéknek melyeket Márky Elek főlevéltárnok úrtól szabolcsvármegyei múzeumban való megőrzés végett átadott. 1. Egy hóhér pallos, mellyel Krucsay alispán nejét lefejeztette kerék és akasztófa díszítéssel. 2. Egy zöld selyem zászló. Egyik oldalán Szabocsvármegye czimere, Comitatus de Zabolch. 1809, — másik oldalán Magyarország czimere, — Virtute, prudentia, fortitudine fel irattal. Szabolcsmegye czimerének négy mezeje körül 2 fehér, 2 kék. 3 .[Egy zöld selyem zászló, ugyanazon czimerekkel, és feliratokkal. Nyele a lobogó alatt letörve hiányzik. 4. Egy zöld selyem zászló, hasonló czimerekkel és feliratokkal. Szabolcsmegye czimerének mind a négy mezeje kék színű. 5. Egy selyem zászló, az előbbihez hasonló. 6. Egy veres selyem zászló. Egyik oldalán aranyos cserfalevél-koszoruban Szabolcsvármegye czimere a nyil ós kalászok ezüst-, a hal és fatörzs kék mezőben. — Másik oldalon aranyos cserkoszoruban A legjobb Feő Ispánynak a Tisztelkedő Nemes Bandérium 1830" nemzeti színre festett nyéllel. 7. Egy zöld selyem zászló a 2-ik számúhoz hasonló, csahhogy a zászló végén levő lándzsa felében letörve. — A letört darab hiányzik. 8. A 48-ik számn 1848/9. honvéd zászlóalj zászlója egyik szalagján „Győzni vagy meghalni", — másik szalagján „Szabolcs a hazáért 1848. sept." A nemzeti színű zászlón, egy himzett virágokkal diszitett szöveten a vitézségi érdemrend van a középre felvarrva. 9. Csokorra kötött, fehér atlasz zászlószalag gazdagon aranynyal