Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-08 / 49. szám

Melléklet a „Nyírvidék" 1895. 49-ik számához. Míg hazánkban a süketnémákról, vakokról, munkaképtelen aggokról, őrültekről átb. ha nem is a kívánt módon, de mégis ugy a hogy gondoskodva van: addig a társadalom jószívűsége teljesen megfeledkezett a gyógyíthatatlan nyomorék gyertnekekről. Ki ue lattá volna, hogy e szegéoy gyermekek még városokban is, de menoyivel inkább falvakban a durvább lelkületű nép által a ,falu csúfjaivá, a falu bolondjaivá* téve, mennyire ki lesznek vetkőztetve még lelkileg is minden emberi formából. Ki ue látta volna, hogy korcs szüleiktől koldulásra unszolva házról házra vonszoljak nyomorult tejüket? hogy e szegény teremlések az emberis.eguek borzadaly ul, lelketlen szüleiknek pedig sokszor erkölcstelen keresetforrásul szolgálnak? Ki ne hallotta volna, ho.'y lebujokban úgynevezett .gyámolóik" úgy várnak rájok, mint odújában a dúvad zsákmányára, s ha koldulásai eleget nem kerestek nekik, kegyetlenül ütlegelik, kínozzák őket? Vagy végre — ha a legeslegjobb esetet veszszük — ki ne látta, vagy nem hallotta volna a nyomornak azt a megdöbbentő képét, mit ezek szülőiknél előidéz nek nyomorult életükkel, kiket mindennapi kenyérkeresetükben hátráltatnak? Ezek mind jól ismert dolgok! A könyörületes szívűekhez fordulunk. A könyörületesekhez, kik látták már, hogy mi a nyomor, mi a szegénység, mi a bülyedés, mi a végső elcsüggedés, mi a kétségbeesés! Fájdalom a nyomor annyi alakban látható, hogy az ember azt sem tudja melyikhez siessen előbb alamizsnájával ? A szegénységnek az a képe még, mely csak a nagy városok fényes csarnokaival képez ellentétet, szánalmat ébreszt csupán, de ha már oly nagy a nyomor, hogy annak hordozói még a legszegényebb ember szomorü viskójára is csak félelmetes irigységgel nézhetnek fel: a nyomornak az a képe borzadályt, rémületet BZÜI! Van szegény, a ki százszor szegényebb a szegénynél is! E szivükben csordultig keserűséggel telt szülőkön s nyomorék gyermekeiken kívánunk segíteni, kikben az Isten képét ü^y kell megmenteni! Vallás-erkölcsös nevelés, ápolás, gondozás által a rájuk nézve nyomorult életet elviselhetővé akarjuk tenni! azért elhatároztuk, hogy a külföld számoB városában már levő „nyomorék gyermekek menhelyéhez" hasonlót állítunk fel hazánkban. Saját erőinkkel ehhez teljesen hozzájárulunk; de ha csak 20—30 gyermeket akaruuk megmenteni, már ahhoz is oly nagy összeg kívántatik, hogy a jólelküek segítségért esedezni kénytelenek vagyunk Azért endve kérjük, e menháznak melybe az egész országból valláskülönbség nélkül fognak gynrmekek felvétetni s mely Soprou városa környékén irgalmas nővérek vezetése alatt fog felállíttatni, létesítéséhez kegyeskedjék bármily csekély alamizsnával hozzájárulni, köszönjük ezt előre is a nyomorék gyermekek uevében ; de ezerszeres lesz köszönetünk — és ezért különösen könyörgünk — ha a menház fenntartásához bármily csekély évi hozzájárulást, ha csak egy koronát is megajánlani kegyeskedik. Kelt Fülesen, 1895. évi október hó 20-án. Oróf Almássy Györgyné, szül. Zichy Zenaida Grófné. Id. gróf Almássy Kálmán né, ösv. gróf Zichy Rezsöné, ÖMV. gróf Andrássy Gyuláné, Simon Ödönné föispánné, gróf Andrássy Ttuadaritc, gróf Hadik Karolina, ÖMV. gróf Sztáray Vilmosné, gróf Andrássy Tivadar, gróf Pallavicini Crescencia, gróf Hadik-Barkóczy Endre, gr. Cziráki-AUnássy Erzsébet, gróf Andrássy Gyula, gr. Iladik-Barkóczy Endrcné, báró Augusztinetz. Jekelfalussy Sándorné, gróf Zichy Jakab, , gróf Bissingen Nándorm', gróf Almássy György. Pénzbeli küldeményeket, ajánlatokat, s minden nemű kérdezősködő levelet kérünk Köszeghy Sándor úrhoz Budapestre az Országos Levéltárba intézni. Az ado mányok minden hónap utolsó napján a .Budapesti Hirlap'-ban nyugtáztatni foguak. Ezredéves kiállítás. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter, mint az orsz. kiállítás bizottságának elnöke, a következő levelet intézte lapunk szerkesztőségéhez: Tekintetes Szerkesztőség! Kiváló súlyt helyezek arra, hogy a hazai vidéki sajtó az ezredéves országos kiállítás nagyfontosságú mú veiről mindenkor kellőleg tájékozva legyen s hogy ez alapon a kiállítás ismertetése ős propagálása közül való hazafias missiót legjobbau teljesíthesse. Szükséges tehát mindenekelőtt, hogy a t. szerkesz tőség egy megbízottja a helyszínén közvetlen szemlélet utjáu győződjék meg a kiállítási előmunkálatról, lássa a kiállítás keretét, terjedelmét s esetleg közölje ama kívánalmakat melyek a vidéki sajtó kiszolgálása érde kében támaszthatók. Van szerencsém a t. szerkesztőséget értesíteni, hogy a kiállítás igazgatósága f. é. deczember hó 8-ikán reggel '/• 10 órakor fogja a kiállítás területén az igaz | gatóság epületében a t. szerkesztőség kiküldöttjét várni s a vidéki sajtó többi képviselőivel együtt megejtendő közutban a kiállítási előmunkálatokat bemutatni s ezután a kiállítás területén rendezendő közös ebéd alkalmával melyie ezennel meghívom, a továbbiak fölött eszmét cserélni. A t. szerkesztőséget a magam részéről is kérem, hógy a kiállítás ügyét legjobb indulatára és pártfogására méltatni szíveskedjék. Budapesten, 1895. évi november hó 24-én. Az 1896 iki ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke: Dániel Ernő, kereskedülemllgyi m. kir. minister Készülődések a kiállításra. Az ezeréves ünnepére készülő Magyarország jövő évi kiállításának mintegy a földből elővarázsolt remek szép városa Budapest városligetének fasorai kötött, állandó és alkalomszerű palotáival, remek pavilloojaival és óriási csarnokaival jóval félévvel a kiállítás előtt már csaknem egészen készen áll. Körülbelül kétszázötven különféle érdekes és ízléses épület, többnyire már belül is készen, épen csak arra vár, hogy a tizenhatezret meghaladó kiálliiók érdekes, taomságos tártjaival be népesedjék és a melyek még épű ofelbeu v«nuak, ások , is annyira közelednek befeiezesQkhöz, hogy a mi jubi leumi kiállitá-unk lese a világon >z eisó kiállítás, mely megnyitásának napján, 1896 május 2 án valóban és tényleg be lesz fejezve. A magyar nemzet dicső em ekei részére épített hármas történelmi palotacsoport, mely a gót Vajda Hunyad várat, a jiki templomot, Magyarország legrégibb Arpidkorbeli romin epületét e's a renaiisauce stilt foglalja magában, gazdag falfestményeivel együtt adták át e napokban készen az igazga tó-ágnak A királyi pavillon berendezésével is már tüzetesen foglalkoznak. A hadfelszerelési kiállítás a bécsi Arzenálban már össze van gyűjtve és oly impozáns, nagyszabású benyomást tesz a uázóre, hogy szakembe- ! rek állítása szerint ilyen hadügyi gyűjtemény, mely a legújabb katonai felfedezések mellett a hadtörténelem emlékeit is oly gazdag gyűjteményben bemutatná, még soha egy kiállításon sem volt. Hátha mé* bozzáveszszük a törők szultán 0 Felsége által rendelkezésünkre bocsájtott, Konstantinápolyban őrzött temérdek ereklyéket, melyek a háromszáz éves török-mágyar háborúkra emlékeztetnek. Hasonló emlékeket kapuuk még a berlini Zeughausból, Petervárról, Lengyelországból. Nagyon érdekes az a mozgalom is, mely Amerikában kiállításunk jövő évi látogatására vonatkozólag széles körben megindult ,és mely abban is nyilvánul, hogy különösen az Egyesült-Államokban hazánkról és uépüuk életviszonyairól mioden vidéken ismertető felolvasásokat tartauak. A külföldi sajtó is, melynek képviselői csak nemrég voltak nálunk vendégek, telve van dicséretekkel kiálli tásunk előkészületeiről. A mai napra, vasárnapra, pedig hazánk összes vidéki hírlapjait invitálta Dániel Ernő kereskedelmi miniszter, hogy nekik az ezredéves kiállítás előmunkálatait és a már elkészült építkezéseket bemutassa. Mo-st készül a főváros és Pozsony városának pavillonj a; a faluból már egy ház sem hiányzik, csak az utczák feltöltése van hátra, s azután már csak a tipikus házak belső berendezése fog következni. Az iparos-segédek és tanonczok a kiállításon Hazánk általásos ipari haladásának bemutatása mellett iparnevelési szempontból országos érdek a serdülő muukás fiatalság ambicziójtuak fölkeltésére, szorgalmuk és ügyességük ösztönzésére a millennium alkalmával külön kiállítást rendezni az iparos-tanonczok, segédek és muukások készítményeiből. Hogy az ezredéves kiállitás hazánk kulturális visz.nyaiuak e tekintotben is hű tükre legyen, a kereskedelmi Miniszter most az összes kereskedelmi ős iparkamarákhoz, ipartestületek hez és társulatokhoz felszólítást intézett, hogy az ipari segédszemélyzetet a jövő év julius 15 én kezdődő és egy teljes hónapon át tartó időleges kiállításon tömeges részvételre buzdítsák. Ebben a kiállításban részt vehet minden magyar iparos tanoncz, segéd ós munkás akár itthon, akár külfóldőu tartózkodik, ha 1896. jai uár hó végéig sajátkezű munkáját az ezredéves kiállitás igazgatóságához Budapestre bejeleuti. A később jelentkezőket csak különös figyelmet érdemlő esetekbeu veszik figyelembe. A beküldött tárgyak kiállítása és elbírálására külön bízott ságokat szerveznek, melyek ugy az elismerő-oklevelek, mint a pénzbeli jutalmak magasságaról és mennyiségé ről szakbirálat nlapján a Miniszternek, mint a kiállítási országos bizottság elnőkéaek, indokolt előterjesztést teszuek. Miuden kiállító, még ha jutalmat nem uyer is, részvételének emlékére emlékokmányt kap. A kiállításra elfogadott tárgyak 1896. julius l-ig bérmentve küldendők a kiállitás igazgatóságához; a csomagolásra és szállításra nézve az általános szállítási szabályok irányadók. A küldeményhez a munkaadó vagy gyári vezetőnek bizonyítványát kell csatolni, hogy a kiállító tényleg nála van szolgálatban, a beküldött tárgyat tényleg ő készítette, mennyi időt fordított annak elkészítésére és milyen munkaeszközök állottak rendelkezésére. A gazdának ezt a bizonyítványát az illető ipartestület vagy iparhatóság igazolja. A tárgyak kiállításáért, úgyszintén azok elhelyezéseért, a szükséges asztalokért vagy állványokért dijat nem kell fizetni és a visszaszállítás költségei is a kiállitás terhére esnek. A tanonczoknak, segédekrek és munkásoknak tehát minden tekiutetben meg van könnyítve az ezredéves kiállításon való részvétel és ennek folytán remélhető, hogy tömeges jelentkezésük és üayes munkáik által az ipari remekelésnek ezen reájuk nézve gyümölcsöző ki állítását minél vonzóbbá, gazdagabbá és érdekesebbé fogják tenni. A jótékonyság pavUlonja. Magyaroszág sok ezer közjótékony intézete külön épületet kap az ezredéves kiállításon. Eredetileg a közművelődés és részben a közoktatás kiállításába szánták a jótékony iutézetek és egyesületek kiállítását, de ez is olyan nagyra és izmosra fejlődött, hogy külön hajié kot kell számára emelni. Ebben a legközelebb elkészülő pavillonban lesz a siketnémák, vakok, eyengeelméjüek nevelésére és oktatására vonatkozó minden eszköz és adat, árvaházak, szeretetházak, menedékházak kiállítása, a különféle közjótevó intézetek kiállítása, továbbá mindazok az érdekes dolgok, amelyeket maguk a társadalom gyámol'jai készítenek, előállítanak Ai uj pavillon terve a műszaki osztályban készül s rövid időn már hozzá fognak a kivitelhez. » * • A „Nylrvidék'-et az orsz. kiállitás előmunkálatai megszemlélésénél, a lap felelős szerkesztője fogja kép viselni. Értekezlet a tisztújítás iránt. A vármegyénk főispánja által e hó 17-ére össiehivott értekezlet az általános tisztújítás ügyében, a meghívott bizottmánvi tagok csaknem teljes részvételével tartatott meg. Az értekezlet összehívásának két czélja volt. Az egyik az, hogy a varmegye főispanja a törvényhatósági bizottmány kívánságai felöl tájékozást szerezhessen; a másik czél pedig, hogy a törvényhatósági bizottmány tagjai is meggyőződést szerezhessenek maguknak a közfelfogás iránt. Az értekezlet, meghívott tagjainak összeállítása szerint, teljesen alkalmas volt arra, hogy általa e czélok megvalósuljanak. A közdolgok iránt tanúsított érdeklődés mertéke. a függetlenség a köztevekenység jogainak a gyakorlásában és — ami ezekből következik — teljes kizárása annak, hogy ez értekezlet bármely párt-politika czéljaíra fölhasználtass* k: ezek voltak azok a fő szempontok, melyek szerint ez értekezlet, alkotó elemei szerint egybehívatott, s a főispán, aki ezt az értekezletet összehívta, e tényével nagy szolgalatot tett a jó közigazgatás* érdekeinek, s méltán részesült azért, az értekezleten kifejezésre jutott teljes elismerésben. Mi az értekezlet eredményei között a legnagyobbnak és a legfontosabbnak azt a kijelentést tartjuk — és ezt igazán a közfelfogás kinyilatkoztatásának tekintjük — hogy a vármegye közönsége az általános tisztujitásnál nem politikai pártok szempontjait hanem egyedül a ,jó közigazgatás* érdekeit kívánja és akarja megvalósítani. * • Az értekezlet lefolyásáról következő tudósításunk szól: Kállay András főispán elfoglalván az elnöki széket, mint az értekezlet egybehivója, hosszabb beszéddel nyitotta meg a tanácskozást. Jelezte mindenek előtt, hogy neki nem volt czélja eredetileg ez értekezlet összehívása. Felszólított többeket, hogy tegyék azt meg, de eredménytelenül. Közben szemrehányás-számba menő felszólításokat kapott, hogy adjon alkalmai a vármegye közönségének az előleges összegyülekezésrc s az elágazó vélemények tisztázására. Sajnos, hogy a választásokra való eddigi előkészületeknél merev pártszempontok uralkodnak, holott pedig — az ő véleménye szerint — a tisztújítást egyedül a ,jó közigazgatás" érdekei, nem pedig politikai pártok érvényesülésének a törekvései kell hogy irányítsák. A meghívóban az értekezlet czélja szorosan meg van jelölve, ő, mini a vármegye főispánja, tájékozódni akar a közhangulat felől, s alkalmul akart adni a tájékozódásra a bizottmány tagjainak. Bizonyos összbenyomás szerzésére van szükség, hogy a helyzet tis/.tázta»sék. Felveié ezután a főispán úr a következő kérdést: ..Ohajtja-c az értekezlet, hogy a lujrlóUt bizottság megalakítása után, a választás a következő napra halntttassék ?" Bory Béla, mielőtt a föltett kérdésre válaszolna, bizonyos kételyeknek ad kifejezést a tekintetben, hogy az értekezlet eredményre vezethessen. A föllelt kérdésre igennel felel. Megyery Géza, egész melegséggel köszönetet mond a főispánnak, hogy az értekezletet összehívta. A tájékozódás voit ez értekezlet összehívásának a czélja, s szóló a ,jó közigazgatás" megvalósításának erdekei neviben mond köszönetet a főispánnak. A főispán által föllelt kérdésre ő is igennel felel, ajánlja azonban azt a módosítást, hogy az alispán a: első napon mrgválasztassik. Komis Ferencz szintén elismerését és köszönetet nyilvánítja a főispán iráni. Igaz — úgymond — hogy ez értekezlet összehívásának a független választó polgárok köréből kellett volna kiindulnia, de a nagy indolencia, amelylyel a közönség legnevezetesebb érdekei iránt viseltetik, érthetővé teszi, hogy ez ilyen uton meg nem történhetett. Az értekezlettől nem sok eredményt vár, mert ez összejövetelben résztvevő intelligens közönség minden egyes tagja a maga meggyőződéseire nézve tisztában van, A főispán javaslatát, Megyey Uéza módosításával fogadja el. Mezóssy Béla kifogásolja, hogy Kallay András, • .főispán" és nem Kállay András, a .megyebizotlmányi tag* hivta össze az értekezletet. Kállay András főispán az észrevételre megjegyzi, hogy ő a maga egyéniségéi ilyen mereven megosztani není tudja, különösén akkor, midőn cgv vármegyei közügyben fontos értekezlet összehívásáról van szó. Orosz Sándor üdvözli a főispánt, mint egyedüli főispánját az országnak, aki ugy gondolkodik, mint ő, s i választásokból nem csinál pártpolitikát. (Hosszantartó zajos éljenzés.) A választást ő is a második napon akarja megejteni, de úgy, hogy akkorra már a várraegyének legyen alispánja. Lukács ódon. hasonló értelemben nyilatkozik, s helyesli a főispán eljárását. 7)r Hrumann Ignácé tárgytalannak tartja, hogy az ertekezletet a fő.spán által fölvetett kérdésre határozzon mert a közgyűlés berekesztése és a tanácskozásnak mas' napra való halasztása a főíspannak, mint közgyűlési elnöknek ugy is jogai közé tartozik. Sülő József indokolja, miért szükséges, hogy ;u alispán az első napon valasztassék. m.-g pedig azzal, hoffv a megválasztandó lisztikar az alispán felelőssege alatt működvén, szükséges, hogy az alispánnak ezetleges észrevételei a kijelölő bizottságnál figyelembe vetessenek. Kállay András főispán fölszólalasa után az értekezlet kimondotta, hogy óhajtja, miszerint a tisztujitas első napján, a kandidáló bizottság inegalakitasa után, egyedül az alispáni állás töltessék be. Kállay András főispán ezután föltette a másodikkérdést, indítványozván.- mondja ki az értekezlet, hogy a választásnál a jelöltek párt-politikai állásat gyeimen kmH hagyja!