Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-01 / 48. szám

IVYÍRVIDÉ: K." — Az áruló lábnyom. Tóth Julii helyaélkuli cseléd csütörtökön éjjel behatolt Májerszky Béla városi főjegyző vasúti uti udvarába s ott az alsóház két abla kát benyomva, bejutott egy szobába, ahonnan Barcsák Pál tiszti szolga kárára több tárgyat ellopott. A rendőrség a tettest a betört ablak alatt megmaradt lábnyomok alapján állapította meg a fentebb már megnevezett Tóth Júlia személyében. Elfogták, s átkísérték a sir. ügyészséghez. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztalyáná végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Deczember 3. Keszler Májer magánokirat hami- i sitás. Klein Mór csalárd bukás büntette és vétsége. Kis János súlyos testi sértés vétsége. Deczember 4. Magyi József, liagány Mihály, ifj. Kapin László lopás büntette, özv. Német Jánosné. Ru'xin Péterné, tíóta Istvánná súlyos testi sértés büntette. Takács Péterné gondatlanságból okozott emberölés vétsége. Deczember 5. Lukács László, Kurcz Anna több rendbeli lopás büntette. Színház. Bokody Antal, ki társulatával deczember 10-én kezdi meg nálunk előadásait, beküldte hozzánk előzetes színházi jelentését. A jelentésben benne van a társulat névsora, valamint a műsoron levő darabok jegyzéke. A darabok összeválogatása helyes és fejlettebb mű érzékre vall s a heti műsorok megfelelő összeállítása esetén bizonyára jó saisonja lesz a társulatnak. A tagok — sajnos — legnagyobb részt ismeretlenek a nyíregyházi közönség előtl, ami azonban nem azt jelenti, mintha általában ismeretlenek volnának. A társulat énekes primadonnájaként a múltkor Szigethy Lujzát említettük. Szigethy azonban, mint egyik beszterczebányai lapban olvassuk, időközben a színházi törvényszék által hozott „Ítélet következtében a társulattól megválni kényszeríttetett". Szigethy Lujza helyett Bokodynak Inkcy Gizellát sikerült szerződtetnie, bár egyelőre csak állandó vendég szereplésre. Mint az igazgató bennünket értesít, szerződtetési czélból tárgyalásokat folytat Szathmáry Rózsikával is, hogy ekként az énekesnőivel a nyíregyházi igényeknek megfelelő számmal legyen képviselve. A színházi jelentés egyébként a következő: Színházi jelentés. Alól nevezett színigazgató teljes tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, miszerint igen jól szervezett dráma, vígjáték, népszínmű és operette színtársulatom és saját zenekarommal két hóra terjedő szinévadot nyitok a helybeli színházban. Megnyitó előadás f. hó 10-én, kedden: Otthon, Sudermann II. világhírű társadalmi színmüve. Műsorom a világszinirodalom klasszikai és legújabb értékes műveiből áll. i Dráma és színmüvek.- Bánk-bán, Szt. István király, IV-ik László, Lemondás, A dolovai nábob leánya, Lear király, Velenczei kalmár, Xl-ik Lajos, Hamlet, Romeo és. Júlia, Ármány és szerelem, Francillon, Denise, Odette, Kaméliás hölgy, Nóra, Lecouvreur Adrienne. Nagy Galeotto, A Ranczauk, Becsület, Vasgyáros, Elektra, Szókimondó asszonyság, Becstelen, Gyermekrablónő, Bernardo Montilla, Küzdelem a létért, Zách család. Vígjátékok: Három testőr, Nagymama, Mukányi, Váljunk el, Válás után, Makranczos hölgy, Mongodín úr felesége, Nagyzás hóbortjai, Fösvény. Tartuffe, Képzelt beteg, Tudós nők, Dandin György, Jóbarátok, Constantin abbé, Kis szórakozott, Pry Pál, Ahol unatkoznak, Utolsó levél, Pont Biquct család, Gharlie nénje, Egy bolond gondolat, Kisvárosi nagyságok, A tanfelügyelő, Tiltott gyümölcsök, Pillangó csata. Népszínművek és énekes bohózatok: Czígány, Nagyapó, Szökött katona, Vén baka. Falurossza, Toloncz, Sárga csikó, Viola, Csikós, Vereshaju, Tót leány, Huszár csiny, Marcsa az ezred leánya, Napraforgó, Asszonyok bűne. Asszony becsület. Próbaházasság, Mintaférj, Mi történt az éjjel?, Kis hörcsög, Méltóságos csizmadia, Politikus csizmadia, Goldstein Számi az uj honpolgár, Goldstein Száli a Számi leánya, Szamárbőr, Ördög pirulái. Operettek: Madarász, Lili, Angot asszony leánya, Furcsa háború, Üdvöske, Nap és Hold, Cziterás, Ripp van Winkle, Szultán, Suhancz, Szép Heléna, Hofifmann meséi, Comevillei harangok, Szép Galathea, Pajkos diákok, Petaud király és udvara, Faust, Háromcsőrü kacsa, Kis molnárné, Kis alamuszi, Brigitta, Rika. A társulat személyzete: Műszaki személyzet. Bokody Antal, igazgató, főrendező. Kovács Sándor és Könyves Jenő, rendezők. Ernyei János, ügyelő. Bánfalvi Béla, titkár. Ernyei József, szertáros három segéddel, Károlyi Lajos, ellenőr. Fehér' Mihály, ruhatáros egy segéddel. Máthé Júlia, pénztáros. Pécsi Mari, sugó. Huber Miksa, karnagy. Silbert Leo, zenekar igazgató 7 zenészszel. Előadó személyzet. Bokody Antal, jellemszínész. Könyves Jenő, hős szerelmes és társalgó. Kovács Sándor, jellemábrázoló és operette bufTo. Pénzes Andor, népsz. és operette bariton. Bánfalvi Béla, apa és operette buffo. Krasznay Andor, szalon komikus és társalgó. Ernyei János, lyrai szerelmes. Fűzi Árpád, operette tenor. Károlyi Lajos, apa és operette énekes. Szathmáry Árpád, Baróthy Antal, Molnár Bertalan, Bácskay György, Baranyai Ferencz, Rácz Károly, segédszinészek és kardalosok. Bokodyne Máthé Róza, drámai szende, fiatal hősnő. Feleky Nelli, szende és társalgó. Bánfalvi Etelka, naiva. Károlviné. anya. Pénzesné és Lígethy Józsika, operette és népszínmű primadonnák. Inkey Gizella, népszínmű és operette (soubrette) primadonna, mint vendég fog fellépni. Bánfalviné, anya és komika. Borsiczky Ilona, operette komika. Bándi Róza, Kovácsné, Krasznayné, Bácskayné, Liptay Irén, Molnár Erzsi, segédszinész és kardalosnők. Bérlet 40 előadásra nyittatik: A 40 előadásra terjedő rendes bérlet előfizetési ára: Földszinti páholy (5 frt helyett 3 frt) 120 frt. I. emeleti páholy (4 frt 50 kr. helyett 2 frt 50 kr.) 100 frt. Földszinti 1. rendű zártszék (1 frt 20 kr. helyett 70 kr.) 28 frt. II. rendű zártszék a földszinten (1 frt helyeit 60 kr.) 24 frt. Erkélyen I. r. (I frt helyett 60 kr.) 24 frL II. r. erkélyszék (80 kr. helyeit 50 kr.) 20 frt. II. emeleti záríszek (50 kr. helyett 30 kr.) 12 frt. — Fél rendes bérlet az első, vagy második 20 előadásra fenti bérlet árak fele. — Rendkívüli bérlet 20 előadásra páros, vagy páratlan számban • Földszinti páholy 70 frt, I. emeleti páholy 60 frt. Földszinti I. r. zartsz.-k 16 frt. II. rendű 14 frt. Erkélyszék I. rendű 14 frl. II. rendű 12 frt. II. emeleti zártszék 7 frt. — Szel vény bérletek, melyek a bérletes előadások bármelyikére érvényesek. — 10 drb szelvény fóldszinti páholyra 40 frt. I. emeleti páholyra 35 frt. Földszinti I. rendű zártszekre 10 frL II. rendűre 8 frL Erkélyszék I. rendű 8 frt. U. rendű 6 frt. II. emeleti zártszék 4 frt. Az előleges intézkedések megtételével, valamint a bérletek rendezésével Bánfalvi Béla titkáromat bíztam meg. A nagyérdemű közönség műszerelő pártfogásába ajánlom magamat és társulatomat. Mély tisztelettel Bokody Antal, a nyíregyházi, loioncii és b -bányai színházak igazgatója. Appoiiyi — magáról.*) Magyarország elsó szönoka és egyik legelső államférfia hatalmas két könyvben adta ki klasszikus beszédeit, amelyek a szónoki művészet mintái, nemcsak politikai szempontból fontosak, hanem magukban is rendkívül élvezetesek, tanulságosak és szükségesek mindenkinek, aki müveit embernek tartja magát e szónokló Magyarországban. Apponyi grófnak a beszédekhez irt előszavát, a kiadó előzékenységéből itt közöljük: Jelen gyűjtemény, kevés kivétellel, csak olyau beszédeket foglal magában, melyek közéletünk állandó fókérdéseivel, vagy a politikai helyzet nevezetesebb fejlődési mozzanataival függnek össze, és igy az utolsó két évtiz parlamenti történetéhez tartoznak, ,cujus pars aliquautula fui.' Megérdemlik-e, hogy életüket ily módon meghosszabbítsák az alkalomszerűség óráján tül: erre a kérdésre sem válaszolni nem vagyok illetékes, sem ebben az irányban felelősséget nem vállalok. A felelősségnek ezt a részét tisztelt kiadóimra hárítom át: náluk született az eszme, és csak ismételt sürgetéssel nyerték meg belegyezésemet annak megvalósításához. Viszont annál teljesebb az ón felelősségem a beszédek tartalmáért és formájáért. Midőn e gyűjtemény kiadásába beleegyeztem, tudtam, hogy ezzel mint szónok és mint politikus újból felhívom magam ellen a kritikát. Mint politikus is, ámbár kiadóim előtt nem lebegett politikai czél. De e beszédek mindegyikén anuyira rajta van a politikai akczió természete, hogy az esztétikai bírálat is csak ebből a szempontból méltányolhatja azokat helyesen; összeségllkben pedig megtestesítik egész politikai pályámat, annak eredményeit és eredménytelenségeit, alapgondolatait és hullámzásait. Itt tehát az alkalom, hogy barát és ellenfél itólőszéket ülhessen fölöttem és most már nem csupán egyes ténykedéseimet bírálhassa, hanem egész köztevékenységemet, egész politikai egyéniségemet. De vájjon nyerhet e igazságos ítéletet az, a ki még benne áll a küzdelem kellő közepében; a kinek sikerei vereséget, vereségei sikert jelentenek sokak számára? A kiknek velem szemben ez a helyzete, azoktól, hosszú évek bő tapasztalásai után, ilyet nem reménylek, de talán — az emberi természet törvényei szeriut — nem is kívánhatok. Ellenben az elfogulatlan hazai közönség ítéletét, mint magyar politikum nyugodt önérzettel várom. Mert ha tévedtem is gyakran: igen sok esetben beváltak előrelátásaim, és terjedtek, részbeu meg is valósultak eszméim. Ha nézeteim a fejlődés törvénye alá estek is, sőt némely részbeu átalakultak, — a mi talán senkinél sem természetesebb, mint annál, a kit a körülmények vezérszerepre hívtak, mielőit egyénisége teljesen kiforr hitott volna —: sohasem voltam kénytelen magamat a legfőbb iráuyzatok tekinteteben dezavuálni. Da leg inkább abban találok megnyugvást, hogy szígorü voltam a közélet erkölcsi alapjainak megóvásában, és íntranzigens a magyar nemzet jogainak és önérzetének lentar'ásában. Sohasem kerestem az egyéni ambiczió vagy hatalomvágy kielégítését a nemzet valamely jogának vagy jogos aspirácziójáuak árán; minden szavam e jogok és jogos kívánalmak védelmének volt szánva. A ki önnönmagáról ugyanennyit mondhat el, ám az vessen követ az én politikai tévedéseimre. Sokkal kevesebb önbizalommal teszem ki magamat annak az irodalmi bírálatnak, melyet e gyűjtemény közzététele előidézhet. Nagyon érzem szónoki alkotásaimnak hiányait és külöuösen azokat a nyelvészeti tökéletlenségeket, melyek szónoki módszeremnek majdnem elkerülhetetlen folyományai. Beszédeimnek nyelvezete ugyanis majdnem mindig a rögtönzésnek szülöttje. Egész közpályámon csak három politikai beszédre em lékszem, melyet szóról szóra előre leirtam: és ezeknek csak egyikét vették föl ebbe a gyűjteménybe, azt, a melyet Kossuth Lajos emlékének szenteltem a képviselőházban. Igen természetes, hog) ilyen módon nem keletkezhetik csupa kerekded és kifogástalan mondat. Hogy e beszédek nyelvészeti tekintetben is megüthessék azt az irodalmi mértéket, melyet önkénytelenül alkalmazunk, midőn könyvet veszUuk kezünkbe, ehez oly nagymérvű átdolgozást igényelnének, melyre én idő hiánya miatt nem vállalkozhattam, és melyet más nem végezhet a beszédek egyéni jellegének sérelme nélkül. Igy tehát, Benedek Elek barátom szíves segítségével, c-upán a legszükségesebb irályi simítást tettem és a beszédek minden lényeges változás nélkül, abban a szövegben jelennek meg itt, a melyben azokat elmondtam. Erről mindenki meggyőződhetik, ha e kiadvány bármely oldalát a megfelelő országgyűlési naplóval vagy hirlapi közleménynyel összehasonlítja. De legyen szabad e helyen kimerítőbb választ adnom arra a kérdésre, melyet már sokan intéztek hozzám, hogy miképpen készülnek tehát beszédeim. A politikai viták természetéből folyólag, van köztük egynéhány, a mely tartalmilag is rögtönzés, es ez nem is oly nehéz dolog, mint a milyennek azt a be uem avatott közönség képzeli. A sikerült rögtönzésnek titka többnyire az, hogy tulajdonkeppen nem is rögtöuzés. Hisi' olyan tárgyakról van sió, melyekről folyton gondolkozunk, melyekre vouatkozo minden érv és ellenérv fejünkben készen áll; es olyan ellenfelekkel állunk szemben, a kiknek felfogásán és esiejár.isAt alaposan tanulmányoztuk; ritka eset at, Logy valamely érvelés raiuket vaióbau meglepjen. Egy kis formai rouiine mellett tehát nem boszorkányság ezt az előre felhalmoaott uondolatkosrletel akármely pillauatban alakba önteni. Mindazonáltal, a mikor tehetem, a mikor előre tudom, hogy mely tárgyról es muor fogok beszélni, tehát az esetek túlnyomó többségében, itien gondosan ős nagy muukával ké.-zülök besiédeimre. Tartozni vélek eiiel ugy annak az ügynek, melyet képviselek, mint annak a közönségnek, melytől ügyeimet kívánok; mindkét irányban kötelességnek tartom azt, hogy csak olyant mondjak, a mi a figyelmet megérdemli, még pedig a legjobbat, és a legjobb formában, a mely tőlem telik. Es ezt a kettős kötelességértetet csak azért nem visiem a beszéd szövegének előzetes leírásáig, mert többsiörös kísérletek arról győztek meg, hogy, • közönséggel szemtől szembe állva, valami magnetikus kölcsönhatás befolyása alatt, sokkal biitosabban találom meg az előadásnak ait a formáját, mely — ha nem is a legtökéletesebb akadémikus szempontból — de a legkötvetetlenebb, legvilágosabb és leghatásosabb. Politikai szónoklatnál pedig ez a fő, nem az esztétikai tökéletesség. A készülés muukája tehát a tartalomra és annak elrendezésére vonatkozik. Először mindazokból a gondolatokból, adatokból, érvekből, melyek a bestéd tárgyára nézve kínálkoznak, kissemelem azokat, melyeket elmondásra és megh (Ugatásra érdemeseknek találok. Ez a kiválasztó és kiselejtező munka nem a legkevésbbé fontos. Sok képzett és okos ember válik unalmas siónokká azért, mert ugy hiszi, hogy mindent el kell mondania, a mit valamely tárgyról összehordani képes, és mert nem tudja magát abba belegondolni, hogy a hallgatóságot nem érdekli minden részlet, a mely ő előtte fontosnak látszik. Azután következik az ekkép kiválasztott anyagnak rendbehozása, az érvelések egymásutánjának, a beszéd logikai szerkezetének megáliapitáss. És ezt nagy gonddal, néha nagy munkával csinálom meg, föl ii jegyzem egyes számozott lapokra, és az utolsó pillanatig át meg átalakítom, össie vissiadobom, addig, mig véleményem szerint elértem a kívánt világosságot és folytonosságot, a szárazabb és érdekfeszítőbb részek váltakozását, egyáltalán a fokozatosságot és a prespektivát, t. i. azoknak a gondolatoknak a kellő kidomborodását, melyekről reménylem ós óhajtom, hogy a hallgató ewlékezetébeu maradjanak. A beszéd tervrajzának végleges megállapítása rendesen csak a beszéd elmondása napján, a reggeli órákbau történik; és ekkor azt föl is jegyzem — néha terjedelmesebben, néha csak igen kevés sorban, de mindig lehetőleg áttekinthető alakban. Ekkép fölszerelve bocsátom sajkámat a gyűlések tengerére, a hol azutáu uem csupán — mint már mondám — a nyelvezet a pillanat eredménye, hanem az egyes részek összehúzása vagy kiterjesztése is azoktól a benyomásoktól függ, a melyeket a hallgatóságtól veszek, és a hol a (. előttem siólók gyakran teljesen felforgatják, sót egyes közbeszólások is nem ritkán módosítják az előre megállapított tertet. Ezekből látható, hogy alig lóteznek kevésbbé akadémikus jellegű s'ónoki termékek, mint az én beszédeim. A politikai harezuak eszközei bit atok a bár esztétikailag elfogadható formára töreki tem, et a törekvés szükségképpen alárendelt Bterepet játszik, ama főczél mellett, hogy a fegyver védjen és találjon. Ua beszédeimet összegyűjtve, kiadásokra érdemeseknek találták, hát tartsák meg ez ujabb megjelenésükben ia eredeti jellegüket, auuak minden netán létező előnyével, és összes általam jól ismert hátrányával együtt. De, megvallom, sokkal több bizalommal bocsátottam azokat a politikai harezok nyilt tengerére, a hol elemükben voltak, és nem egy viharral sikeresen daczoltak, mint az irodalmi bírálatnak látszólag csendes kikötőjébe, a hol esetleg olyan építészek és ácsok ii fogják egyes részleteiket bírálni, a kik mesterek a kéjuiatásokr-t alkalmas, finom berendezésű vízi jármüvek összeállításában, de hadihajót sohasem építettek, sót talán harciban sem láttak. E bevezető szavak végezetéül, kósiönetet mondok Benedek Elek barátomnak, a ki uem csupán — mint már emlitém — az irályi csiszolás munkájában volt segítségemre, hanem a gyűjteménybe fölveendő beszédek kiszemelésében is, — az én jóváhagyásom mellett — és minden beszédhez az előzményeket ismertető bevezetést nagy praecisióval és történelmi hűséggel megírta. Budapest, 1895. évi május havában. Appenyi Albert irróf. ÜABONA-CíjA UNOK. Nyíregyháza, 1895. aovtaber 30 ia. *) Appooyi Albert gróf beszédei most jelentek meg a Sídger és Wolfner budapesti könyvkereskedő czég kiadásában. — A két kötet (95 iv) ára fiUve 10 forint. Diszkó.éibea 12 fjria'.. I galiona-csarnoknal bejegyzett arak. Bnza 100 kiló X.10 6 30 Rou 100 » 5.60 5 70 Árpa 10J . 4.9) VZab 100 > 5 30 5 40 KukoricxalOU > 4.15 4 21 K repcif 1J0 > —. .— Paszuly fehér » 7 - 7 T> Szesz 1.terenként l4</> 51 Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse 1 » —.26 Mnnd-liizt 1 » —.17 Zsemlye-liszt 1 « —.15 Ruza-liszt 1 » —-14 Barna kenyér-liszt 1 » —.12 1 kili 1 > 1 * Burgonya Marba húz Borjú bú. Sertés búi J.ih bús Hij Üitxoó-mr Szalonna Faggyú (nyert) Zöldség Paprika Írós vaj Ectet Széna Szalma (tak.) 100 » Bikfa 1 köbmtr Tölgyfa 1 » 1 . 1 . 1 » 1 » 1 » 1 . 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló -.0* -.52 -.52 -.48 -.60 —.6K —.58 —.26 _ 15 1.60 —.80 —.42 2.20 1.— 3.3 J 3.80 Felelős szerkesztő: INCZÉDT LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK.