Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-01 / 48. szám

Melléklet a „Myírvidék" 1895. 48-ik számához. fekszik, hogy a káros hatáayok kiküszöbölésével a halálozási aráuy 40% ra leszorítható lenne. Hazánk kulturális fejlődésének és a modern humanizmusnak ez képezi a legsötétebb fdtját?! Régóta figyelem ezen szomorú állapotokat, de nem akartam elébe vágui a hivatottabbaknak, de a helyzet mőg folyton roszabbul és lelkiismeretem arra késztet, hogy megrázva a vész harangot a felköltsem a szunnyadozó oroszlánokat! Házunk tetőzete meggyulladt fölöttünk, a felcsapott lángok erősen pusztítanak, mi pedig összetett kezekkel Lézzük a pusztítás rémes játékát, a bilál ha rangja pedig folyton — zug-bug! Én pedig rázni fogom a vész haraugját, mig czéliráuyos vállvete't muukaságra hatóság és társadalom együttesen nem sorakozik. A közeli viszontlátásra! G . . n. Az uj örökösödési eljárás. A jövő évi január l-sején ismét egy uj ós sok tekintetben nevezetes változásokat előidéző törvény lép életbe: az örökösödési eljárásról szóló 1694. évi XVI ik törvényczikk. Az eddig fenálló törvényeknek az örökösödési eljárásra vonatkozó rendelkezései oly sok hiányt és fogyatkozást tüntettek fel s ezenkívül az egyes szabályok szétszórtan annyi törvényben voltak feltalálhatók, hogy eligazodni is alig lehetett köztük, — miért égető szükség volt az egész eljárást felölelő és rendező tör- I vényre. Ez a törvény a már emiitett törvényczikk, s amelynek rövid ismertetését czélszerünek találtuk. Az örökösödési oljárás, vagyis az elhunytak (vagy holttanyilvánitottak) után maradt hagyatéknak az örökösök réBZére történő bírósági átadása, az uj (örvény szerint is vagy hivatalból, vagy csak valamely érdekelt fél kérvényezése alapján iuditandó meg. Hivatalból megindítandó az eljárás, ha az örökösök között kiskorú, vagy gondnokság alatt levő van, vagy ha nem az is, de ismeretlen helyen távol van, és ha tudvalevő örökös egyáltalán nem létezik. De hivatalból indítandó az eljárás abban az esetben is, ha a hagyatékban ingatlan is maradt s az örö kösök az eljárás megindítását az örökhagyó elhunytától számított három hónap alatt nem kérelmezik. Ez egészen uj és érdekes intézkedés, és czélja az, hogy az örökösök néha évek, sőt évtizedek múlva kérték az örökség átadását — ami aztáu sokszor felelte nehézzé vált, — megszüntettessék. Az örökösödési eljárás az uj törvény szerint kizárólag a járásbíróságok hatáskörébe fog tartozni. Eddig egyik hagyatéki ügyben a törvényszék, a másikban a járásbíróság volt illetékes eljárni; egyikbe belefolyt az elöljáróság, a másikba a gyámhatóság, a lnrmadikat a közjegyző előtt kellett betárgyalni, a negyediket egyszerű hirdetméuyi eljárással lehetett átadni különbség volt abban, hogy csak ingók, avagy ingatla nok is marad'ak e; városban halt e el az örökhagyó, vagy a megyében stb. stb. Az uj törvény szerinti eljárás a következő: A halottkém minden halálesetről jelentést tesz a községi elöljáróságnak. A jelentés beérkezése után a községi vagy körjegyző, illetve városokban az e ezélra kirendelt közeg az érdekeltek meghallgatása alapján fölveszi, és pedig három nap alait, a halálesetet, ha végrendelet maradt — kivéve természetesen, ha az valamely hatóságnál vagy közjegyzőnél volna letéve, — azt is halálesetfelvételi ívhez csatolja és szükség esetén a hagyatékbau maradt tárgyakat biztosítja, őrizet alá véteti. A halálesetfelvételi iv a halottkém jelentésétől számított nyolez nap alatt azon járásbírósághoz küldendő be, amelyhez a község tartozik. Ha a járásbíróság a hagyaték elintézésére nem illetékes, az iratokai átteszi az illetékes hagyatéki bírósághoz. A hagyaték elintézésére illetékes járásbiró ság azon hagyatéki ügyekben, amelyekben ingatlanok is szerepelvén, a hivatalbóli eljárási ez okból rendeli a törvény, az ügyet három hónapi nyilvántartásba teszi. Ha az örökhagyó után végreudelet maradt, ezt a járásbíróság hirdeti ki. A hagyaték leltározását a községi vagy körjegyző, illetve városokbau az e ezélra kirendelt közeg, szükség esetén (nagyobb hagyatékokuál) a kiküldött kir. közjegyző teljesiti. A leltározás a haláleset felvételétől számított nyolez nap alatt foganatosítandó. Ha ingatla nok maradtak, azok telekjegyzőkönyveinek bélyegmentes másolatát a leltározó a telekkönyvi hatóságtól megsze rezni köteles. A leltár szintén azon járásbírósághoz küldendő be, amelyuek területéu a község fekszik. A hagyatéki bíróság a hagyaték tárgyalásával kir. közjegyzőt biz meg. A tárgyaló közjegyző kötelessége a netán felmerülő vitás kérdéseket lehetőleg tisztázni, a feleket egyezségre bírni, az esetleg rendezetlen telekkönyvi állapotokat rendezni, szóval mindent elkövetni, hogy a hagyaték a tárgyalás alapján az örökösöknek átadható legyen. A tárgyalás befejezése után — amelyért a közjegyzőt a törvényben fokozat szerint megállapított dij illeti, — a közjegyző a hagyatéki iratokat visszaterjeszti a hagyatéki bírósághoz, illetve amennyiben kiskorúak is vannak érdekelve, jóváhagyás végett a gyámható sághoz. A bíróság az iratok visszaérkezése után érdemileg határoz a hagyaték felett, vagyis ha vitás kérdések fen nem forograk, a hagyatékot átadja az örökösöknek; ha pedig az örökösök között megegyezés nem jött létre, a perreutasitást mondja ki. Ha azonban csak egyes olyan vitás kérdések forognak fen, amelyek a hagyaték többi részének átadhatását nem akadályozzák, ez esetben az átadható részt a bíróság átadja; ami fontos ujitás, minthogy eddigi törvényeink részletes átadást uem ismertek. Perre utasítás esetén a per megindítására 30—60 napi záros határidő tűzendő ki s a per megindítása, amennyiben a kereset más bíróságnál indítandó meg, a hagyatéki biróBág előtt igazolandó. Ha az örökösök valamennyien nagykorúak és cselekvőképesek (gondnokság alatt nem alianak), örök lési igényükre hivatalos eljárás nélkül, maguk között is megegyezhetnek, s az osztályt megállapítják. Az igy kiegyezett örökösök, ha a hagyatékban ingatlan is van, azok telekjegyzőkönyvi másolatainak és a/ osztályokiratnak bemutatása mellett kérhetik az illetékes hagyatéki bíróságtól, hogy részükre örökösödési bizonyítványt adjon ki. E< az .örökösödési bizonyítvány* pótolja a hivatalos eljárás alapján hozott hagyaték átadó végzést s ennek alapján rendezhetik az örökösök a telekkönyveket is. Ezen örökösödési bizonyítvány kiadása előtt a bíróság 45 napi hirdetményi határidő alatt jelentke zésre hívja fel azokar, akik az örökség' e netáu igényt tartanak. Ez tehát tulajdonképen az eddigi hirdetményi eljárás újított alakja. Ováció Ujfalussy Bélának. Alig van életüoknek felemelőbb jeieosége, boldogitóbb igaz öröme, raiutha a közügyekért tett fáradozá sainkat elismerik és méltáuyolják főként azok, kik velünk együtt ujyaoazon szent érdekeket szolgálják. Azonban az ilyen i^az örömöt nyújtó pillauatok igen ritkák az ember életébeu és ezrek közül alig egynek jut osztályrészül. Itendeeen nem igen vaunak méltányolva a közügyek szolgálatában végrehajtott cselekményeink, vagy ha igen, akkor meg az emberi élet — az örök idők végtelen folyamának eme cseppecskéje — hamarabb végződik, mint sem hogy az öröm teljes lehetne. A tiszta örömnek ezt *z aranyos derűjét élvezle Ujfalussy Béla egyházkerületi s egyházmegyei tanácsbiró ur, midón e hó 24 én születésének 50 éves évfordulóját ünnepelte nagy miveltségü kedves családi körében Mihálydiban. 50 évet igaz és nemes munkában eltölteni nem mindenkinek adatik meg Ő elérte, hogy a magyar ember szent háromságának szolgálatábau a szeretet, közbec:ülés és tisztelet veszi körül akkor, midőn az élet delelő pontjára eljutott. Van e a közéletben, a ki ne tudná, hogy ő imádásig tzeretet férj, családapa, kinek szerető családi körében a legridegebb sziv is felmelegszik, látva azt a boldogságot, mely házáuak legkisebb részét is eltölti? Szilárd jellemű hazafi, áldozatrakész igaz magyar ember, a közmivelődésnek buzgó hirczosa, nagy tudásu tiszta jellemű férfiú. Hogy mit tett egyházáért — ós ez napjainkban, midőn az idealismus napja annyira leáldozóban van, nem kicsi érdem — szóljmak helyettem ismert nemes tettei, az egyházi lapokbau megjelent láDgbuzgóságu czikkei, a két rendbeli egyházkerületi s egyházmegyei tanácsbirói szék, melybe őt több százezer tiszta magyar refor mátus ember akaratát képviselő szavazat ültette. Ezt a férfiút ünnepelte a f. szabolcsi egyházmegye az emiitett uapon, mely- születésének évfordu'ója s a mihálydii ev ref. egyház újból épüit iskolájáuak fel avatási napja volt. Az előző

!ep tartott hálaadó isteui üszlelet után, melyen Lukács Ödön esperes úr a tőle megszokott szónoki szépséggel teljes beszédet mondott s kérte I sten áldását a magyar inivelődés egyik legújabb templomára a mihálydii ev. ref. iskolára, az e. megyei küldöttség saját uri lakásán kereste fel az ünnepeltet. A küldöttség tagjai voltak az esperesen kívül Elek Dáuiel P. m. tanácsbiró, Vitéz Mihály számvevőszéki elnök, Mezőssy Gusztáv világi tanácsbiró, Nagymáté Albert e. m. főjegyző s tanácsbiró, Vass Mihály e. m. jegyző, Bikos Pál, Mózes András, Nagy Kálmán, Kálmán Dezső 8 a helybe'i lelkész Marton Gyula. Viruló családja körében fogadta a tisztelgő küldöttséget az ünnepelt s midőn az ékesszavu esperes meleg hangon tartott üdvözlő beszédét végezte, meghatott érzelemmel köszönte meg a hozzá intézett igaz szívből jövő jó kívánságokat. Majd a mihálydii egyház tanácsa élén a lelkész üdvözölte ót mint 25 éves presbytert, mit látható megindultsággal fogadott s azzal viszonzott, hogy minden presbyternek emlékül az életnek könyvéből a protestáns embernek oly drága bibliából egy egy példányt ajándékozott. Az e. megyei gondnok Gencsy Albert ur akadályoztatása miatt személyesen jelen nem lehetvén, levélben fejezte ki jókivánatait. Azt talán említenem is felesleges, hogy a szép és sikerült ünuepélyt az ünuepelt házánál tartott magyaros szívességgel gazdagon felszolgált ebéd fejezte be, hol a legszellemesebb tósztokban gyönyörködve majdnem egész az esti órákig együtt maradt a társaság. Nagymáté Albert, e. m fojegyió • uoáctbiri Az általános tisztújítás. A vármegye fóispánj* által e hó 7-én d. e. 11 órára összehívott éitekezlet meghívottjainak teljes névsorát az alábbiakban közöljük: Gróf Dessewtfy Aurél, próf Dessewffy Miklós, gráf Dessewffy Alajos, gróf Dessewffy D-nes. gróf Dessewffy Béla, gróf Forgácb László, Jarmj Miklós. Salamon Tódor, Hrabovszky Rudolf. Hrabovszkv Guidó. Liphtay Be la, Orosz Sándor, Nozdroviczky György, Ferenczy Emil. R-izmann Hermán. 0*olic-ányi Meojhért, Okolicsányi Lajos, Eiek Emil, Szalánczy Ferencz, Borbély Gáspár, Propper Sámuel, gróf Vav Ádám. gróf A aj Tibor, Jármy Márton, Ibrányi Z-igmond, Szentmariay Dénes, Bányász Slndor, Borús Lijos, báró Vay Arnold, Lukács Ödön, gróf Pongrácz Jenő, Kovács Ferencz, Bencs László, Simogyi Gyula, Bodnár István, dr. Heu mann Ignácz, dr. Ferlicska Kálmán, Lízár Kálmán, Megyery Gáza, Kornis Ferencz. id. Szunyoghy Bertalan, ifj. 'Sziinyoghy Bertalan, Gmcsy Sámuel, Szunyoghy Imre, Gaal Elek, Gencsy Béla, dr. Kállay Rudolf, dr. BIeuer Miklós, Ferenczy Bertalan, Gencsy Bertalan, bogáti Pscherer József, Borv Béla, Molnár Gyula, Ujfalussy Béla, Haas Mör,_Farbaky József, V.rzár Istváu, Fekete István, Jármj Ödön Liskod, Jármy Ferencz, Vay Péter, Harsáuyi Menyhért, Mezőssy Gusztáv, Klár Dávid, Szesztay Károly. Frenkel Sámuel. Korányi Imre, M.rtinyi József, Török Péter, Fried Dániel, Burger Móricz, Patár István, Czukor Vilmos, Mindéi Ede, Mikolay Lajos Görömbej Péter, Buday Gyula. Kállaj Ubul, Oláh Józ.eí, Bekenj Péter. Baj Ferenci, dr. Meskó Lá-sló, dr Farkas Bilázs, Unody' Gíza, Kállav Leopold, Beniczky Mik

?a. Szabó József, Katz Mihály, dr. Baruch Kór. BIeuer Lijos, Birtholomaeidesi János. Somogyi Ilezső, Mezőssy Béla, Nyírj János, Szomjas Ignácz, Erőss György, dr. Trajtler" Soma, Sütő József, Bogár Lijos, dr. Vadász Lipót, Pilisj Géza, Zoltán Ödön, Almássj István, dr. Strvaj János, Héczej László, Buday Gyula, Péchy Pál, Mikolay Lájos, Májerszky Béla, Pilissj István, Szalánciy Bertaián, Csillag Kálmán, Zoltán Sándor, Jármy András, Jármy Ődöo, Silárek Ferencz, Királj József, Bitta Ignácz. Soldoa Pál, Pethö Antal, Elek László. Molnár Gusztáv. Lövej János, Tersztyánszkv Dezső, B»j István, Síuojoghj Miklós, Orost Miklós, Jármy Imre, id. Mikecz János, Mikect Miklós. ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél. A vármegye közönségét Kállay András főispán e hó 7-éo d. e. 9 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze, melynek 27 pontból álló tárgysorozatát lapunk e számának élén közöljük. A tárgysorozatba fölvett a elintézésre váró ügjek kó/Ul általánosabb érdeklődésre tarthatóak számot a következők: kuldöttségi jelentések a kanjári védtöltés megvizsgálásáról és a nyíregyházi vármegyei kórház építési tervére beérkezett páljamüvekről; át aliapáu előterjesztése a belügyminiszter ama rendeletére vonatkozólag, amelyben kimondotta, hogy január 1 tői kezdve a szegénj betegek részére kiszolgálta tandó gyógyszerek árait a községek fizessék; a tiasti ügyész javaslata Napkor község képviseletének az állami anyakönjvvezetó kinevezése és az állami anjakönyfl hivatal dologi kiadásainak fedezése ellen iránjuló s a községi jegyző által megfelebbezett határozatára. — Elismerés az alispánnak. A vármegyei közigazgatási bizottság a f. hó 14-én tartott rendes havi ülésében Mikecz János alispánnak — a vármegyénk területén fellépett sertésvész tovaterjedésének meggállása érdekében foganatosított szakavatott és széles körű óvrendszabályok elrendelése körül tapasztalt ügybuzgalomért és a tett intézkedéseket feltüntető alapos és kimerítő előterjesztéséért — elismerését fejezte ki. — Adomány. Tisza Kálmdnné, a „Jó sziv* egyesület elnöke, annak nevében Bezdéd község tűzkárosultjai részére 100 frtot adományozott. Kiss Áron püspöknek. A ti; intuli ev. ref. egyházkerületnek nagyérdemű püspöke. Kitt Áron, e napokban 80-adik születése napja alkalmából nagy óvácziók tárgya volt. Debreczen városa, a/, egyházak, a tiszántúli kerület, Hajduraegye, a helyőrség tisztikara sa szomszéd megyék hatóságai mind nagyobbrészt küldöttségileg vagy táviratilag üdvözölték az ünnepeltet. Szabolcsmegye főispánja ez alkalomból hivatalosan üdvözölte az agg püspököt, Mikecz János alispán szintén, az utóbbi a következő távirattal: „Nyolczvanadik születés ünnepe alkalmából fogadja Méltóságod Szabolcsvármegye általam képviselt közönségének őszinte szerencse kivánatait.* — Ülések a vármegyén. Az árvaügyi felebbviteli küldöttség folyó évi deczernber hó 7-én d. u. 3 órakor ós ugyanezen napon d. u. 4 órakor a fegyelmi választmány ülést tart. — Njlregyháza Táros központi választmányát a hétfőn délután tartott képviseleti RJÚIÓB a következőleg alakította meg: dr. MeskS László, Beniczkj Miksa, Somogji Gjula. Májerszkj Béla, Zombomkj János, Lukács Ödön. Tőrök Péter, Bogár Lsjof, Szesztay Károlj, Mikecz József, Nádasj Lajos és Racskó Mihály. — Jegyzői vizsga. A folyó hó 24-én és 26-én megtartott községjegyzői -/.igorlaton Itubay György napkori s. jegyző és Kiss Isi/os f.-litkeí s. jegyző a jegyzői vizsgát sikerrel telték le. — Helyettesítés. Kállay András főispán, a vármegyei árvaszéknél megüresedett kiadói állásra Incte György vármegyei írnokot helyettesítette. — Eljegyzés. Bányai József gyáros Debreczenben e héten jegyet váltott Bergstein Lajos nyíregyházi kereskedő kedves leányával, Herminával. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését 12 dikén, c-Otörtökön délelőtt tartja meg a vármegyeháza kis termében. — Tea-estély. A helybeli jótékony nőegylet, mint már említettük, deczernber 7-én tartja első tea-esUlyét. Külön meghívókat szokás szerint most is csak vidékre küld a nőegylet, mig a helybelieket ezúttal is falragaszok utján értesiti az estély megtartásáról. A meghívók szövege a következő: .A nyíregyházái jótékony nőegylet f. 1895. évi deczernber hó 7-én a „Korona' vend&ú nigytermében tánczmulatsággal egybekötött tea-cstélyt rendez, melyre czimed és becses csaladját tisztelettel meghívja a rendezőbizottság. Szeroélvjegy es páholyúlés 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Teáról, hideg süliről mersékell árakon gondoskodva van*. — A nőegylet vigalmi bizottsága felkéri a hölgyeket, hogy minél egyszerűbb toillettekben jelenjenek meg. Háziasszonyok lesznek : Flegmán Lipótné, Jóba Elekné. Mann Józsefné, Sülő Józsefnc. Halasi Janosné, Pazár Istvánné úrnők, pinczérnők pedig: ifj. Kovács Mihályné iiraő, Basthy Berta, llaas Margit, Korányi íren, Kovács Edith. Mann Jolán, Martinyi Irén és Roltman Anna kisasszonyok. Megjegyezzük még, hogy a karzat páholyokká lesz átalakítva s egy-egy páholy ára 4 frt lesz. — Nyirviz-társulatl közgyűlés. Gróf Károlyi Tibor elnök a nylrviz társulati érdekeltség őszi rendes közgyűlését deczernber hó 16 dikára ^összehívta. A közgyűlés e napon d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében fog megtartatni. Az összehívásra vonatkozó meghívást és a közgyűlés tárgysorozatát hirdetéseink között találják meg olvasóink.