Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-11-17 / 46. szám

,,>' y í ií v i r> í: rc.'< értékű terményeket loptak el. — Hamvay Pál nagy-halászi lakostól, a saját hasonnevű fia 116 forintot lopott el. A tettesek mindannyian letartóztattak. — Kiss Áron a tiszántúli egyházkerület érdemek­ben gazdig pű-pöke e hó 22-én tölti be élete 80 ik évét. Ei alkalmat egyházi és világi tisztelői nagy ová­ciókra akarják felhasználni. — A „Szabolcsvármegyei ált. tanítóegyesület" nevében Orsovszky Gyula elnök, StofTan Lajos Í. alelnök és Werner Gyula főjegyző f. hó 10-én tisztelgett Velkey Pál tanfelügyelőnél, átadva neki az egyesület disztagsá­gáról szóló oklevelet, hálájának jeléül azon érdemekért, melyet a tanfelügyelő a tanítói iránt mindenkor tanúsí­tott jóindulatán kivül azzal is kivívott, hogy ő az „Alta­lános tanító-egyesület" anyagi erejének megteremtője, a mennyiben néhány év előtt az egyesületnek juttatott több mint 500 frttal megvetette az egyesület jelen tőké­jének alapját. Tiszteletbeli tagjává választotta továbbá az egyesület vármegyénk főispinját Kállay András ur őméltóságát, a ki székének elfoglalása alkalmival ÍO'JJ forintos alapítványt tett megyebeli szorgalmas tanítók jutalmazására, Likits Vendel fővárosi tanítót és a ma­gyarországi tanítók Országos Bizottságának nagyérdemű volt elnökét, kinek nevével a tanítóság részéről történt minden ujabb egyesületi és a nevelés tanítási fontos mozgalom elválaszthatatlanul összeforrott; gr. Dessewffy Aurélt, a ki több éven át volt közgazdasági tevékeny s kiterjedt mjzőn mizgó m'íködése mjllett is — az egye­sület buzgó elnöke. — A kirabolt községi pénztár. A Martonfalva köz­ségben történt vakmerő rablás részleteiről, a járási főszol­gabíró hivatalos jelentése alapján, közöljük még a kővetke­zőket: Folyó hó 8-án este 6 óra tájban 3 álarczos rabló Gelberger Bernát Mártonfalva község pénztárnoka lakásán megjelenvén, nevezettet felhívták, hogy a házánál levő pénzt adja át, ki is a saját pénztárában levő 45—50 frt készpénzt azonnal át is adta, ezután a 3 rabló nevezett pénztárnoktól a községi pénztár kulcsát vették át, Gel­bergert és nejét, valamint ennek fiát Emilt összekötözve átkísérték a községházához; első sorban a községháziban lakó Gcre László községi cseléd lakására mentek, ahol azt és az ennél levő Fazekas Sándort összekötözték és az előbb nevezettekkel együtt az ajtó betörése után be­hatoltak a jegyzői irodába, hol a Wertheim-szekrény volt elhelyezve, azonban azt felnyitni nem tudták, mivel a szekrény külső ajtajának kulcsa a főbírónál volt elhelyezve, minélfogva a 3 álarczos rabló közül kettő az összekötö­zött Gelberger Emilt magukhoz vették és átkísérték a szomszédban lakó főbíróhoz, ott behatoltak és Sipos Albert, főbírótól a szekrény kulcsát követelve, a fiatal Gelbergerrel együtt átkísérték a községházához aWertheim szekrény felnyitása czéljából. Itt a főbiró a pénzszekrényt felnyitotta s a rablók az ott talált 480 frt 2 krt maguk­hoz véve, a pénzkezelőt isrnct házához kisérték, hogy részükre adjon egy liter pálinkát. A rablók menekülése közben egy néhány embernek tudomására jött a rablás, üldözőbe is vették, azonban eredménytelenül, mert felette sötét volt és a rablók nagy mértékben lövöldöztek. Az eddigi nyomozás semmi eredményre sem vezetett. Márton­falván ez idő szerint 8 csendőr van jelen, azonfelől még 6 csendőr kirendelése kéretett a nagykárolyi ker. szárny­parancsnokságtól. — Műkedvelői előadás Mándokon. A mándoki felekezetküiöubseg nélküli szegéuy gyermekek felruhá zására Mándokou, a uagyvendéglő termében 1895, évi november 17-én, Tóth Ele ismeretes népszínművét „A toloncz* -ot adják elő az ottani műkedvelők. Ilelyárak: 1-aő hely 1 frt, 2 ik hely 60 kr., állóhely 30 kr. A jótékony czél érdekében felültuetések köszönettel fo­gadtatnak s hirlapilag nyu^táztatuak. — Osztrigaárus és magyar mágnás. 1860 ápri lis 1-én este 8 ónkor a sötétség vódószirnyai alatt egy bárka suhaut ki a pólai erősség kikötőjéből. A bárka tulajdonosa egy jólelkű veleuciei halász volt; nagyon kéuyes portákat. 14 osztrák katoaii u nt'orinisba bújta­tott tiut, kellett a kikötő tátongó ágyutorkai közepette kicsempészuie. Szerencsésen kijutott a kikötőből. A p>lai kaszáruyábau csak ralisnap reggel vették észre az ifjak szökését Azouual telegrafáltak Triesztbe, honnan gyors­gőzöst menesztettek a szökevények elfogására. A halász­bárka azonban a kedvező s:elet felhaszuálva, ekkor már közel járt a szabad olasz földhöz. Itivennában április 2-án szerencsésen partra is szálltak a menekültek, hol a lakosság valóságos diadalmenetben vitte be őket a virosba. A tizeunégy űri ember között 11 felsóolasz­országi, 3 meg magyar volt. Midőn a hősies elszáutsáim halaszt arra kérték, hogy rneutse meg őket az osztrák szolgaságból, előre kijeleutették, hogy most nincs péuzük, de ha megmlueklllnek, meg fogják szolgálatát hálálni. A három magyar ur közül csak egy tudott olaszul. EÍ, egyik tarsara mutatva, elinoudta, hogy barátja nagy uri cialáduak sarjadéka; testvérbátyja a magyar szabadság lnrczbau tábornoki rangot viselt s azért 1849 ben fóbe­lótték; atyja uégy évi siulódés után a börtöabeu halt meg. Jószágaik konfiskálva vaunak, ha azonban vissza­kapják javaikat, féuyesen meg fogja jutalmazni a hós lelkű halászt. Írást is adtak neki a magyarok, meg­hagyva ueki, hogy jobb időkben ezzel jelentkezzék Magyarországban. A bátorlelku halászt a szökevéuyek megraentóseórt — titkos be.-ugás következtében — Zt­rában nemsokára elfogták; Oimützbe vittek, hol öt évig kellett hőstettéért rabkenyéren élnie; testvérbátyja ugyan­ez okbol három évi fogságot szenvedett; bárkáját és raiuden egyéb javait pedig koufiskálták. A magyar úrtól kapott írást, elfogatása előtt egy barátja kezeibe c<ütz­tatta. Mire azonban a börtönből kikerült, se ama barát­jának, se a levélnek többé nyomát sem találta. Mint­hogy e bátorlelkü halász, nevére uézve Spmnio Federico (jelenleg tiumei oszirigaárus), épp hóstette következ­tében egész életére nyomorúságba jutott, tnelyuek ter­hét most, hetven éves korában, még sokkal inkább érzi, miut ennekelőtte: kérjük mindazokat, kiknek a szóban forgó magyar ur kilétéről tudomásuk van, — szívesked­jenek erről a fiumei „M igyar Tengerpart" czimü hetilap szerkesztőségét értesíteni, hogy ez, a hőslelkü halász erdekében a további lépéseket megtehesse. — Milyen telünk leszi Falb Rudolf a csalhatat­Uu időjós legújabb közlése szeriiit oly hideg télre van kilátásunk, aminő már emberemlékezet óta nem volt. Mar uoveinberben nagy hidegek és óriási havazások lesznek, blr ezen idiszák tartatna rövid le>z s februlr ban tavaszias napikat várhatnak. Szépen vigasztal ben­nünket Falb. — Felhívás a hazai gyümölcstermelő gazdatár­sakhoz. Az utóbbi években, midőn a külföld figyelme gyümMcsterményeink felé mind fokozottabb mérvben irányult, tapasztaltuk, hogy az élénk kereslet daczára az értékesítés körül nehézségek merültek fel. Nein voltak ugyanis tájékozva a venni akarók, hogy bizonyos gyümöl­csöt, mely vidéken és kitől szerezhetne* be. EÍ irány­ban az országos magyar gazdasági egyesület egy hézag­pótló munka kiadását vette tervbe, mely munka egyfelől ismertetni fogja, hogy bizonyos gyümölcsnemek (alma, körte, baraczk stb.) egyes fajtái mely vidéken termeltet­nek főképpen, másfelől a hazai gyümölcs termelők név­és lakjegyzékét s a települcet ismertető adatokat tartal­mazza. Hogy ez a munka minél teljesebb legyen, felkéri az országos magyar gazdasági egyesület a gyümölcster­meléssel foglalkozó gaziatársakat, miszerint az alábbi ada­tokat saját érdekükben is tudoaiisira hozni szívesked­jenek. 1. Híny kat. hold i gyümölcsleiepe, vagy hány darab fája van? i. Evenként mennyi a gyümölcstermése-' 3. Milyen fajtákat termel az egyes gyümölcsnemekből. Ez adatok az országos magyar gazdasági egyesület titkári hivatalához (Budapest, Köztelek) küldendők. — Testegyenészeti müiutézet. Keleti J. czég, Budipest, IV., Koronaherczeg utcia 17., az eddigelé sérvkötők ós betegápolási eszközök készítésére létező gyárán kivül e^y nagysíibá ?u, a modern technikának teljeseu megfelelő műhelyt nyitott, Badipest, IV., Ros­tély-u'.cza, (Károly laktanya 15.) melyben orvossebészeti aczéláru't, testegyenészeti készülékek^ Ilessing rendszerű elismert müderékfüzók, nyújtó- és járógépek, mű'ábak és miikezek, valamint minden e szakmába vágó aczéláruk, villanygépek, kötőszerek stb. készíttetnek. Szenvedők, kiknek ily készülékekre szükségük van, felkéretnek, szíveskedjenek fenti czégtől költségelőirányzatot vagy képes árjegyzéket kérői. Vagyontalanoknak minden lehető, e szakba vágó készülékek havi részletekre adatnak. Ismét­eladóknak engedmény. Üzleti elv: Szigorú pontos ki­szolgálás, legju'ányosabb árak. — Anyakönyvi rendeletek. A belügyminiszter az anyakönyvvezetés dolgában megint adott ki két rende­letet. Az egyikben azt rendeli el, hogy ha valahol az anyakönyvvezető és helyettese egy időben akadályozva vannak dolgaik vitelében: a főispánnak joga van az ideiglenes helyettesítéssel a szomszédos kerület anyakönyv­vezetőjét megbízni, aki ebben az esetben napidijat és útiköltséget is számíthat fel, a melyet a belügyminiszter fog saját tárczája terhére utalványozni. Hosszabb időre terjedő helyettesítésnél a miniszter mérsékelt átalányt fog megállapítani. A másik rendeletben pedig a pénzügy­miniszterrel egyetértőleg azt mondja ki a miniszter, hogy a dispenzáczió iránti kérvenyekre ivenkint 50 kr. bélyeg dukál s még a liázasulóknak azt a kijelentését magában foglaló jegyzőkönyvre is 50 kros bélyeg ragasztandó, hogy köztük nincs házassági akadály, lu ebbe a jegyző­könyvbe beleírták a fölmentés iránt való kérelmet is. — A tengerfenék világa. Egyik kiscsudáji lesz az ezredéves kiállításnak. Egy kis előcsarnokból a földbe menő félig homályos barlang szerű folyosóba jut a láto­gató, s a mikor mind lejebb és lejebb megy, sziklatöm­bök, oszlopok, cseppkövek között találja magát misztikus félhomályban, temperált nedves, hűvös légkörben. Mintha egy ismeretlen világban, a tenger fenekén járna. S jobb­ról balról, fölül-alul üveg-falakon át egy csodálatos, sohase látott világ tárul eléje, az elméseu, panoráma­szerüeu megcsinált tengeri aquarium, bBnne a tenger lenekének bámulatos, eleven világával. A legváltozato­sabb élet, a legcsudásabb állatfajok. Emitt bizarr alakú halak, csikók, tühaiak, teugen ördögök, odább a folyton mozgó lágytestü polipok, csigák és kagylók között a tengeri-rózsák százai lepik el a fenekét, kitárják tarka karjaikat, azután egy rez/.enésre összebújnak s perczekbe telik, a mig újra kinyitják pimpás, piros, narancssirga, zöld és kék szirmaikat. Tüskebőrüek, lomha tengeri csillagok hevernek szerte. Kigylóhéj:k közt miszik visszafelé a remete rák, tengeri uborkák hevernek a különös alakú algák közt. Hogy az illúzió teljes legyen, messze a háttérben egy óriás körkép lesz folytatásakép a tengerfenéknek, folyton mozgó, változó vetített ké­pekkel. Egy elsülyedt hajó széthullott roncsai fokozzák a kép hatását s körülötte mozognak, úszkálnak a halak és medúzák, a tengerfenék csülálatos lakói eleven pél­dányokban. — A régi 30 és 4 krajezárosok ma már teljesen kimentek a forgalomból, azokat csakis az állami pénz­tárak és hivatalok fogadják el, de csakis ez év deczem­ber hó 31-ig. E naptól kezdve e pénznemeket illetőleg az államnak mindennemű beváltási kötelezettsége megszűnik. — Az ujonezokat nem szabad ütni. A hadügy­minisztérium az ujiaczoí Kiképzésére vonatkozó leg­újabb rendeletében szigorúin meghagyja, hogy a kikép­zést vezető altisz'ek és tiszteknek az ujinczo tat semmi­féle körQlméayek között tettleg bántalmazni nem sz»bid. Ha az ujonezuak nehéz a felfogásaj.s a gyakorlatot rosszul csinálja, addig kell azt neki mutatni és magya­rázni, mig jól el nem sajátítja. — Uj Ohnet-rcgény. A Singer és Wolfaer kiadá­sában immár évek hosszú sora óta megjelenő Egyetemes Regénytár legujibb kötetei Ohaet György legujibb re­gényét a Rígi harag-ot hozzák. Ez az üj mű e?yik legkitűnőbb és legérdekesebb regénye a világhírű fran­czia irónak, a kiról minden ujabb műve egy-egy esemény az olvasók milliói,előtt az egész művelt világban, Mind­azon jeles tu ajdonok, amelyekkel Ohnet a világ közön­ségét meghódította, benne vannak ebben az üj regényé ben is. Á mese érdekfeszítő, fordulatokban gazdag, az alakok világosan vannak rajzolva, természetesek és üdék, az előadás sima, gördülékeny, tetszetős, humoros és szel­lemes. Sehol egy sértő hing. bántó vonatkozás, kétértelmű cíélzás — csupa olyan tulajdon, a melyek ritkán egya­süluek egy-egy műben és a melyek igazi családi olvas­mánynyá "teszik ezt a valóban kedves, bájos regényt. A Régi harag egy remekül rajzolt öreg kisasszonynak a szerelmi haragja egy férfi ellen, a kit szeret és a ki őt nem akarta nőül venni. E körül forog egy fiatal szerelmes piroak az idilli regénye, a melyet mindun­talan megzavar az a másik szerelem, a mely, mivel édes idillé nem lehetett, konok gyülfllséggé savanyodott mig végre. . . DJ a többit olvassa el a közönség maga, nem fog kirba veszni a fáradsága. — A csinos két kö­tet ára 1 frt. — Községi iskola Xyiradonyban. A vármegye közigazgat.isi bizottságának legutóbbi ülésén bejelenté a kir. tanfelügyelő, hogy a nyiradonvi községi iskola léte­sitese ügyében felírt a közoktatásügyi miniszterhez valamint fölkérte gróf Karolyi Tibort, hogy az iskola ezéljaira. az ő tulajdonát képező nyiradonvi 195. számú házat engedje áL Választ még nem kapott. Csarnok. Az illatszerekről. Egy szellemes iró szerint, egy még szellemesebb vegyész ártatlan leáoyok pityolatjftíhérnemüinek illatát lopta meg, hogy abból ex ratuuot keszitseu. S igy szü­letett meg ax első parfüm. Hogy mennyi igaz, mennyi nem e poétikus histó­riából, nem az én kötelességem kisütni; előttem csak az érdekes^/. egészből, hogy az első embernek, a kit ai illatszerek Ádámjának lehetue nevezni, az lebegett szeme előtt, hogy a természetet nagyon meghamisítani nem szabad. S5t ina is ez a czél! Igaz, hogy at a mesterséges rezeda, ibolya rózsaillatt oly távol áll a természet remekeitől, min' az az első parfüm attól at utánozhat­lan, észbontó illattól, a mely me* igéi, megrészegít s rabbá tesz Az üde testnek észbontó illatát, melyet a műértő kéjjel, táguló tüdővel szívbe; nem pótoljs semmi — senki. „ S még is! Az illatszerekre szükség van! Igaz, • em abból a czólbói, mint azt sokan használják; mert végre is a parfümöknek nem az a cséljuk, hogy a ruha benzin szagát üsse el; de igenis, hogy egy kéjes ideg ingerül szolgáljanak, csak ügy, mint a kávé, csakúgy, mint a szivar vagy pezsgő. Hisz az illat mi volna egyéb, mint a szaglö ideg alkoholja. S hogy a kávéban levő koffein, ugy, mint a pen­gőben foglalt alkohol felfrissíti az agyat, szellemessé téve is, sokszor még a butát a mint azok ragyogóvá teszik a szemét, élénkké a petyhüdt izmokat, u^y a finom illat is. Vagy mi az, a mi a balzsamos levegő­ben életet ad: a fenyő illat! Miért vágyói ugy a tavasz után, ha nem kincse iniatt: az illatokért. Vagy miért örvendenél s miért szoritnád szerel­mesen ajkadhoz az első száll ibolyát, ha nem. sza­gáért?! . . . Minden illatos nő egy darab tavasz! Igaz, hogy csak mesterséges, mert azt az ezer uu+uQC-al, ezer változatban pompizó szagot, a mily egy bokor rezedá­nak is jutott; nem ad vissza egy vegyész sem! Dj hát mégis őröm, hogy ilyen tavasz is lehet — télben. Csakhogy tudni ked ám bánni a pirfümökkel is! Finom izlés, nagy művészet, valódi tudomáay kell hozzá. Mert a hogy felvillanyozz, könnyűvé, mozgé­konnyá tesz egy pohir pezsgő, de utálattal fordulunk el a dözsölőtöl, ugy nem szabad visszaélnünk a par­fümökkel sem. Nem többet az elégnél, ez legyen a jelszó! De hát mikor elég, mikor erre nincs szabály, hisz mérté­ket arra nem árulnak ? De épen ez, a mihez tudomáay; nem tudomány : művészet kell; éppen ez az, a midőn a parfümirozAs­ról rámondhatjuk: Ő a társasághoz tartozik; épeu ez az, a mi elválasztja a valódi delnőt a parveoütől. Csak olyan művészet ez is, mint az öltözködés, hisz ez annak egy fontos része s csak olyan ügyesség kell hozza, mint az uszály diseröt felcsipéséhez, hogy a formás boka fölött a csinos alsó szoknyából nem többel s nem kevesebbet lássanak a kíváncsi szemek, mint a mennyi elég. Állithat-e valaki erre szabályt, van-e vajon ennek mértéke ? A kézben kell meglenni ennak az ízlésnek a mely ezt szabályozza: miat a hogy a zoogora-mQvósz ujjai­ban az ő művészete. De vájjon gondoltak-e önök, bájos hölgyeim valaha arra, hogy tulajdonképen mi is az a szag s hogy jut az tudomásunkra. Gondolták-e öaök valaha arra, hogy aonak egy külön idege van, a mely vezeti, mint a drót a villamos­ságot s külöa központja az agyban, a mely felfogja s tudomásuakra hozza, csak ugy, mint szemünk a fényt, fülünk a hangot s tudják-e öaök, higy direct annak az idegnek fiaom végződésére kell behatni, aooak a bizo­nyos láthatatlanul eloszlott valaminek, a mi a szagot okozza, hogy megiaduljoa az inger, a mely tovább ve­zetődik az agyig. Nem mindom, hogy mindnyájin, de igen sokan nem gondoltak arra, hogy a szag any»g, a mely elosz­lott a levegőben s mozgást végez, miat a féoy, mint a hang. De hát ezt csak mellékesen említem meg! Jól tudom, hogy fontosabb kérdés önök előt az: milyen pirfümöket használjuk . Éa Istenem, ki merne erre felelői? Ki merne huezba szállni aanyi szép asszonnyal, mert hit a há­nyan vaonak, ao lyi a kedvelt parfüm is. Éi nem merek! Csak arra figyelmeztetem önö­ket, hogy akir nelyik le^yea is a keivalt: kifogistaUa helyről, raicula nélküli legyen, miat egy 16 éves lelay, (de olyan legyen ám a ruha is, a melyet érint, mert ez eriteriuma használhatóságának). * * * Kárpótlásul semmiségekért, néhány illat összeté­telét irom le, mert hát nem érdektelen tudni, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents