Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-11-17 / 46. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1895

. 46-ik számához. jövedelemre tehetae szert a nőegylet minden nagyobb kiadás és koczkázat nélkül. És bizonyításra 3em szorul, hogy ezeknek a matinéeknak az anyagi hasznon kivül még szellemi és erkölcsi haszna is volna. Ezért voltunk elég merészek azt mondani, hogy a nőegylet téli programmja már nem elégit ki bennünket s vagyunk még merészebbek reményleni azt, hogy felvetett eszménk illetékes helyen is szóba kerül s kezdetnek legalább kisérlet, próba gyanánt, még ez évben megvalósul. Közegészségügy és gazdtiközöuség. Hosszú évek során át bő alkalmam volt kőzvetleu szerzett tapasztalatok nyomán meggyőződést szerezui magamnak arról, hogy a uagvmérvü halálozási arányra rászolgáló okok távolról sem oly természetűek, hogy kevés jóakarattal módunkba ne volna azokat tettemesen tapasztalni. Régóta tapasztalom, hogy a teljesen vagyontalan néposztálynál — noha a gondozás és táplálkozás ennél sokkal fogyatékosabb, mint a jómódúiknál, az anyagi küldelmek és nélkülözések kemény próbára teszik ki a szervezetet, mi miatt az ellenállási képesség is sokkal lustább amazokénál — mind amellett a megbetegülési eseteknek arányához képest, a halálozási arány itt sokkal kedvezőbb mint amott. S én ezt nagyon természetesnek találom. Mert általánosan elösmert köztudomású tény, hogy köznépünk nem szokott valami nagyon orvoshoz sietni betegével, s még a legmódosabbak is olykor már elkésve hivatják az orvost. Itt rendes gyógykezelésről szó sem lehet, mert egyszer-kétszer elhivatja az orvost ős ha betege ekkor sem lesz jobban, Isten kegyelmére bizza, mig jobbra vagy balra meg nem fordul, de mert minden komolyabb betegségnek meg van a maga kritikus fordulópontja s gyógykezelése bizonyos időt igényel, magas árral fizeti meg közönyét, mert akár hány oly beteg pusztul el, mely rendes gyógykezelés mellett megmenekülhetett volna. Nem ugy áll ám a dolog a teljes vagyontalan néposztálynál, ezek teljesen ingyen kapják gyógykezelésüket. A gyógyszereket az állam fizeti, az orvost pedig az Úristen elégiti ki. Da mert nem kerül semmijébe, rá is szalad az orvos nyakára, sokszor be sem várja mig a rendelt gyógyszer elfogy, s nem nyugszik mig betege meg nem gyógyul. A gyógykezelés folytonossága legyőzi azon hátrányokat, melyeket a szegénység a szervezetbe oltott s ha csak mód van benne, a beteg megmenekül. Itt csak az orvos károsul, mi olykor rosszul is esik neki, főleg midőn zsebje üres ós a paciensektől várja a húsra valót, s ingyenes betegekhez kell neki baktatni, a nemes állam miatt pedig akár felkophat az álla. Hja, de azért vagyunk mi a humanismus felszentelt papjai, hogy az emberiséget szolgáljuk még éhes gyomorral is, de azért a mostoha anyagi helyzetünk ne lankaszszon bennünket nemes munkásságunkban s vigasztaljon bennünket az az édes öntudat, hogy földi hivatásunkat nemesen töltöttük be. íme itt van a külömbség a „teljesen vagyontalan" ós a „jómódú" köznép gyógykezelése közt s az eredmény nyiltan fekszik tenyerünkön. Da a köznép eme két osztálya közt van még egy harmadik osztály is — a cseléd osztály, — értem azokat, kik kisebb-nagyobb gazdálkodásodban vaunak alkalmazásban. Hogy állunk itt közegészségügyi tekintetekben? Hát bizony nagyon csehül, gyatrán, elszomoritóan! Megyénkben százakra menő kisebb-nagyobb gazdálkoa K. jegyzékkel leendő összehasonlítása után lévén a központi számvevőség által foganatosítható, ennek esz közléséig a kérvéuy irattárba tétetik." — Tudom is ón, hogy tettek, mit tettek, ki kellett fizetnem 10 frt 50 krajczárt. — Tudod öregem: tegnap meg az árvatörvényszéken voltara, a hol protokollumot írtak arról, hogy Pistának más gyámot rendeljenek. Az volt az utolján : k. m. f. Azt mondták, hogy írjam alá; de már azt nem teszem, rajtam ki nem fognak. A hányszor csak alá irtam valamit, a hol az az ördöngös három betű ott volt, miudig fizetség volt a vége, mert az azt jelenti, hogy Ke'es Márton fizess. — Litod anyjuk, hogy mennyi bajba keveredtüuk HU most már arra kérlek, menj be holnap a főszolgabíróhoz, úgyis hétfői heti vásár van, oszl' neki mondj' el ápertén mindent. Az öreg Kezes Márton ezeket elmondván, nyugodt álomra hajtotta fejét életpárjával s azt más napou kora reggel a városba útnak iuditotta. Kezesné már reggel hatkor ott várta a folyosón a főszolgabírót. Vár — vár, s mikor megpillant egy uagy robogással elsiető katzenjammeres alakot, nagy alázatosau köszönti: „Jó reggelt, nagyságos főszolgabíró ür! Rámordul a szegéuy asszonyra ,Nem vagyok én főszolgabíró, én közigazgatási gyakornok vagyok Mit akar?* — A halálra rémült asszony keresztet vet magára, miközben ijedten mormolja magában .Szent kereszt, veszítsd el! Hát ez mi az Isten csudája?!' — M íjd magához térve, előadja illendően, hogy panasza lenne, a uiire a közigazgatási gyakornok azt mondja: ,Nem tudja, hogy szerdán és szombaton van pinaszuap, jöjjön akkor." A szegény asszony haza megy, szerdán azíáu a főszolgabíró ur magas színe elé juthat, a ki végig hallgatja s kimondja a kegyes döntést: ,Az ügy nem tartozik ide." * * * Képviselő koroinbiu hallottam ezeket elbeszélni s falhoztam oda fent, hogy jó lenue taláu egyszerűsíteni a dolgokat; mart a szegéuy közuáp u^rn tui eligazodni ügyes bajos dolgaiban. Meghallgattak; de uekera nera szóltak semmit Később azoabau azt hallottara, hojy azf mondták rám jaj, beh kellemetlen: Fráter. dásókban, beleértve az alkalmazásban levó cselédek családtagjait is 25—30 ezer leiekszárara rug ezen osztály coatingeuse. A aok kisebb-nagyobb gazdálkodások közt van ugyau egy elenyésző csevely számmal olyan, a melyben kellően gondoskodva van az által, hogy a cseledig számára komraenczios evi orvos van alkalmazva, ezek körülbelül tizedrészét teszik ki az egészuek, s igy 20—25 ezer lelket szainiáió tömeg Isten Kegyelmére van bízva betegevei, mert lugyeues gyógykezelésre nem tarthat igényt, gyógykezelési költségé pedig nincsen, mert csekéiy pénz fizetéséből nem telik s nem telhet, termény kommencziója is oly kevés, hogy a megélhetést is szűken fedezi, lljnuet vegyeu tehát a szegény cseléd pénzt a gyógykezelésre, p.aue ha komoly betegségrő. vau szó, raidón gazdija soíszor még a fuvart is megtagadja tőle, hogy betegét az orvoshoz vitetné: és hogy Kemény érzekteieuséget burkolhas=a, még le is beszeli ráadásul a jó szándéKról. .Mijl m;g gyógyul magátul is, van purgyed ugy is eleg* stb. stb. Számtalanszor hallottara szegeny cselédek ílyforma panaszukat. Könnyen elképzelhetjük tehát, hogy raegyéukben ezeu tömeg közül hány meg hány pusztui el, kik gyógykezelés mellett köauyu szerrel megtarthatók lettek volna az életnek! Pedig az a komraeucziós évi orvos nem valami sokba kerülne* annak a gazdálkodó philantrop ellenlá bassáuak. Mart amint tudom, azon gazdálkodásokban, ahol kommencziós orvos vau alkalmazva az orvos évi fizetése 50—100 fit közt váltakozik, néhány nagy terjedelmű gazdálkodás kivételével, ahol valamivel több, a gyógytári számla is 50—150 frt közt váltakozik, de fedezetül ezekre minden cselédnek 2 frt vonatik le évi fizetéséből e czimen, mi magába véve igen csekély, de kevés hiánynyal a kiadásokat fedezi. Nagyon természetes az is, hogy ily cselédek nem is késnek betegeikkel, hanem gyógykezeltetik hűségesen s a kedvező eredménynem marad el. Amilyen bizonyos az, hogy itt ezek közül sok menekül meg, kik különben elpusztultak volna, ép oly bizonyos az is, hogy ott sok elpusztul olyan, kik rendes gyógykezelés mellett megmaradtak volna! Nem tudom, hogy eddigi törvényeink mellett lehetne-e humánusabb érzésre puhítani az indolens gazdálkodó közönséget ós a közegészségügy érdekében ezeu visszás állapotok megszüntetésére kényszeríteni, de hosszú évi orvosi tapasztalataim után bizonyos meggyőződésem van arról, hogy nagyon érdemes volna, ha megyénk törvényhatósága a kérdést kezébe venné és módot találna ezen visszás állapot megszüntetésére. Lesz még alkalmam ezen kérdésre vissza térni s ha felszólalásom akár közvetlen, akár közvetve némi javuláshoz vezetne, közegészségügyünk egyébb hézagosságára fjgok rámutatni, mely szintén erősen hizlalja halálozási statistikáukit s kevés jóakarat mellett szintén könnyen elhárithitó lenne. U—n. A város bálja. Csütörtökön este avatták fel a KoroDa vengéglő táneztermét a városi tisztviselők nyugdij-alapja javára rendezett bállal. A tánezterem és mellékhelyiségei ugyan még a hót első napjaiban, főleg a villamos világítás feltűnő lassan haladó munkálatai miatt olyan állapotban voltak, hogy a rendező-bizottság tagjai kedden már az elhalasztásról gondolkoztak, — azouban végre is sikerült a csiga mód.a haladó munkákat odáig juttatni, hogy szerdán este a próbivilágitást is megtarthatták. Miuthogy ez volt az első bál a kizárólag e czélra rendelt teremben, bizonyára érdekes lesz magát a termet és berendezését is rövidan ismertetni. A terem hosszúkás négyszög, amelynek szélessége is olyan, hogy két colonne egész kényelmesen járhatja benne a négyeseket. Igy két colonueban kéuyelmesen 80, de szükség esetén 100 pár is felállhat, amire azonban aligha lesz eset a közelebbi évtizedekben. A terem belső oldalán van a karzat, amely páholyokul szolgál A karzat alatti rósz három fülkére van osztva, melyek közül a középső a zenekar helye, melynek számára a terembe is kiszögellő emelvény alacsony rácscsal van bekerítve. A terem falait ós mennyezetét csinos szobrászmuakákdiszitik ugy, hogy a festés tulajdonképen csak ezeknek kiegészítésére szolgál. A fal mentén körül pompás, piros plüs-divánokon foglalhat helyet a tánezterem közönsége. A mennyezetről két dúsan aranyozott díszes — 1600 forintba került — csillár csüng alá, 24—24 karral. A karok közül 28—28 tizeuhat gyertyaféuya, 6—6 padig ötven gyertyafényü villamos „körté"-vel volt ellátva, ugy hogy a csillárok a karzaton éo a fülkékben elhelyezett villamos lámpákkal együtt, mintegy 1450 gyertyafényü világosságot árasztottak a teremben. Ugyanilyen fénynyel volt világítva a tánezterem mellett °levő feltüaóeu ízlésesen kifestett buffet és ezukrászda helyiség is és miután a villamos áram egész éjjel kifogástalanu. mükódótt, szószerinti értelemben is el lehet mondiui, hogy a bál fényesen sikerült. Siker lt azonban a csü-.örtöki bál egyébb tekiotetekben is. Tánczosnók ugyan nagyobb számmal is lehettek volna, de a férfinem annál tekintélyesebb számmal volt képviselve. A notabilitások sorában ott voltak: Kállay András főispán, Megyery Géza kúriai biró, a kir. törvényszék elnöke, Lafontainc huszárezrede, Pongracz Jenő gróf, Beniczky Miksa, dr. Makó Liszló orsz. képviselők, Farbaky József ág. ev. Fekete István gör. kath. fóesperesek, Popp György kir. pínzügyigaigató, Laxar Kaimán kir. ügyész, Szikszay Pál vármegyei tiszti fóigyész. Somogyi Gyula kir. közjegyző stb. - Lejött a bálra a Korona-épület tervezője Alpár Ignicz műépítész i«, Alpar Ede mü!aiatos, J/a-/ Ferencz akad4miai festő, Verán József szobrász és Czigler Géza múípitész társaságában A közönség 9 óra tájban kezdett gyülekezni, s csakhamar megkezdték az első csárdást, melyet Bencs László városunk polgármestere nyitott mag dr. Kovaüi Ekkné úrnővel. A páholyok is mihamar megteltek. Az ott megjelent hölgyek közül a következők neveit sikerült följegyeznünk. Márky Elekné, leáuyával Józával; Keresztesy Istcánné es dr. Trajtler Sománé; Básthy Barnáné, Básthy Berta. Palict Jánosivé és Palics Ilonka; Kállay Andrásné, Killay Sarolta, Kállay Judith ós Jósa Mártha (kik re-zt vettek a tánczmulatsáuban is); Farbaky Józsefné, Farbaky Gizi és Mijerszky Bliné; KovácJi Gerőné, Kocách Bella; Kovács Istvánná, Koncs Edüh és Süti5 Józsefné. A bálban részt vett hölgyek névsora a következő: A«sznnyok: Bar tó Isttánné, Bencs László né. Béres Mihály né. Búzán Gyuláné, Braun Sándor né, Burger Mihályné, Czukker Henrikné, DnUsch Geziné, dr. Édelstein Aladámé, Ferenczi Miksáné, dr. Flegmán Sándorné, Fried Dávidné, Haas Morné, dr. Henman Ignáczné, Juhász Péterné, Kazár Jánosné, Klár Guszhivné, Korányi Imréné, dr. Kovách Elekné, Kovács Sominé, Lafontainc Henrikné, Mikecz Dezső né, OberUin.ler Károly né, Stestiek Lijosné, Szenle Z$igm>miné, Szlaborzky Imréné, Stop tó Alfrédné és Fojtorics Bertalanné. Leánvok: Bencs Etelka, Bencs Mariska, Béres Erzsike. Bozán Marislüi, Enlás Berta, Fried .bnrilux, Haas Margit, Kaz.ir Mariska, Korányi Margit, Stesnch Emma, Szopkó Olga, Tolnay Hona, Turnust Amália, Turnusz Zsófia. Az első négyest 32 pár, a másodikat 36 pár tánczolta. Szünórakor az egész társaság levonult az étterembe ahol a Benczy zenekarának játéka mellett megvacsorázott, meggyőződést szerezvén egyidejűleg a vendéglő bérlőjének kitűnő konyhájáról és kifogástalan kiszolgálásáról. Szünóra után kezdetét vette a souper csárdás, amely majdnem teljes három óra hosszat tartott, ugy hogy csak öt óra felé ért véget, amikor is a közönség, különösen a véget érni alig akaró csárdásban tökéletesen kifáradt tánezosnőkre való tekintettel, oszladozni kezdett. A mulatság azonban átnyúlt egész a pénteki nap késő reggeléig. A bál tisztajövedelme, az eddig befolyt felülfizetésekkel együtt meghaladja az ezer forintot; felűlfuetések azonban még folyton érkeznek, ugy hogy a bál tekintélyes összeggel veti meg a majdan létesítendő nyugdíjintézet alapját. UJDONSÁGO K. — Kinevezés, ó Felsége a király dr. Szikszay György nyírbátori járásbirósági albiról a helybeli ügyészséghez alügyészszé, Tóth Pál debreczeni Ítélőtáblai tanácsjegyzőt pedig, ki csak pár hónap előtt rendeltetett be a nyíregyházi törvényszéktől, a ^munkácsi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Állami iskolák a vármegyében. A közigazgatási bizottság csütörtökön tartott ülésén felirat intézését határozta el a közoktatásügyi miniszterhez, azzal a kérelemmel, hogy a inillénium alkalmából létesítendő állami iskolák közül négy a mi vármegyénkben szerveztessék, még pedig Nyiradonyban, Kércsen, az ibrányi tanyán és a t.-löki tanyákon. — Diploma-átadás. A szabolcsinegyei általános tanító-egyesület Kállay András főispán urat tiszteleti tagjául választván, az erről szóló díszoklevelei a héten nyújtotta át az egyesület egy küldöttsége a főispán úrnak, Orsovszky Gyula vezetése alatt, kinek bestédére őméltósága válaszolva, biztosította a tanítók küldötteit, hogy az oktatásügy és annak férlia továbbra is egyik főgondoskodását fogják képezni. — A n&gykállól országos tébolyda orvosai. A belügyminiszter a uagykállói országos tebolydához igazgató főorvossá dr. borosnyai Lukács Brlát a nagyszebeni országos tébolyda főorvosát, intézeti orvossá pedig dr Grünfeld Károlyt, a budapest-lipótmezei országos tébolyda másod-orvosát nevezte ki. — Ideiglenes villamos világításunk. Szinte unalmassá kezd már válni, hogy folyton az ideiglenes villamos világítás hihetetlenül lassan haladó munkálataival vagyunk kénytelenek ismételten foglalkozni. Az a feltűnő nem sokat törődés, amelyet a Ganz czég a berendezések körül Nyíregyházán tanusit, bosszantóvá kezd válni és mindenféle mendemondákra szolgáltatom már is okot A városi tisztviselők nyugdij-alapja javára csütörtökön rendezett bál is majdnem elhalasztódon a villamos világítás berendezési munkálatainak késlekedése miatt. A tánezterem egyik csillárját csak épen előtte való nap függesztették ós szerelték fel. A kaszinóban még mi sincsen raeg minden lámpa. A színházban is petroleura lámpa mellett tartj* előadásait a passiójátéktársulat, mert ott m4g egyetlen villamos lámpa sincs. Nera csudálkoznánk annyira mindezeken, h» valamiféle gyenge vállalatra volnának bizva ezek a munkálatok, de hogy a Ganz-czég igy feleljen meg elvállalt kötelezettségének, arra már csakugyan nem voltunk elkészülve. Avagy csakugyan olyan .nagy ur* az a Gsnt C'.ég hogy Nyíregyházával tetszése szerint paczkázhat? Vagy tényleg mis okok rejlenek a kuliszszák mögött? Annyi bizonyos, hogy ideiglenes világítás berendezési munkálatai nem a legjobb véleményt keltik a mij-lan bekövetkező általános világítás berendezési munkálatai iránt sem mert amilyen arány vau a kettő között, el lehetünk készülve arra, hogy az általános világítás nem lesz meg ebben a században. — Jegyzői szigorlat. A község jegyzői szigorlat f évi november hó 31-én és 2ö-ik napjain fog Nyíregyházán a vármegyeháza kistermében megtartatni. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter a nyírbátori önkéntes tűzoltó-egylet alapszabályait jóváhagyta. — Hymen. IV-nvus egybekelési ünnepély tartatott folyó hó 10-én a v.irosháza dísztermében, dr. Heuman Ignácz leánya. Honnan Klára kisasszony lepett házasságra, dr. Kén'MilUós komiromi törvényszék, bíróval. Az anyakönyvvezető Bencs Liszló polgármester a formaságok előtt szép beszédet tartott a ma kapar előtt, melyet a termet betöltő diszes közönség lelkesen megéljenzett.