Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-27 / 43. szám

„IN Y í It V I o 1. n«« Csarnok. Guyon tábornok halála. Irta: Haláaiy Caosar Október 11-én mult 39 éve. hogy Stambul utczáin megdöbbenve adták a korai járókelők szájról-szájra Kborschid pasa halálát. A váratlan esemény meglepte a politikával foglalkozó emberek gondolkozását. S mire a hir bejárta Ualatát, Pezát, Ejubot ás átröppenve a szomszéd világrészbe Skutari lakosait szomorította meg: Stambul «zük utczáin az érdekeltek, kíváncsiak és naplopók kisebb nagyobb csapatokban vonultak az Aja Sóha felé. Iunen tul esik az Achme'. mecset, melynek átellenében lakott Khor scbid pasa. A halálhír legközvetlenebbül a magyarokra és lengyelekre hatott. Azért sietnek a pasa lakására. A hírek megbizhatlanok. Megakarnak győződni mindenáron. A beszédes ajkak elcsendesülnek; a heves vitatkozók elfelejtik beszélgetésük tárgyát. Mindenek betelnek a másithatlau való keserű érzetével. A branyiczkói hós csakugyan halva fekszik hálószobájában. A diplomaták a „magas portádnál akarnak egyetmást megtudni, a nép meg a közélet egyedüli fóruma, a bazár felé siet, hol most a kevés beszédű török is éléuken vált szót a ji pasa hirtelen haláláról. Geysi gróf Guyon Richárd, Pampelonni báró török néven; Khor.-chid pasa halálát eddig a titok fátyola födte. Hiányzott oly tanú vallomástétele, kinek szavahihetősége ellen józan kételyt támasztani nem lehet. A körülmények gyanúra elegendő tápot nyújtó töredékeiből pedig a legkitartóbb történetírói igyekezet se tudott meggyőződéshez'jutni. Történelmi bizonyosságunk most már megvan. A tábornok öa, Guyon Edgár gróf lekötelező barátságával lehetővé tette, hogy igaz képét vázolhatni nagynevű atyja halálának a távolabbi és közvetlen okok megjelölésével. Addig is mig szabadságharczunk e kimagasló alakjának életét megírom, szolgáljon e néhány sor adalékul hazai történeti vázunkhoz. A historico politicai visszapillantás kezünkbe adja az események szálát, mely elvezet a tábornok ravataláig. A diplomaták politikai törekvése Törökország sorsa fölött ugyauaz volt a Krimi hadjárat alkalmával, mint ma, az örmények és albánok lázongása idején. Törökország épségét fenn akarják tartani. Nem szeretetből. A szeretet ismeretlen a politikában. Hanem a féltékenység régóta indokolt azzal a hatalommal szemben, mely a földközi tengerre irányozva tekintetét, befolyását nagyra növelte Balkán népei között. Mig a többi államok a forradalom sebeit gyógyítgatják, Oroszország miután segített leverni Magyarországot, Törökországra veti szemét, hol a lengyel és magyar emigránsok oly vendégszerető szivekre találtak. Oroszország jogtalan beavatkozása Törökország ügyeibe előidézte a krimi háborút, melynek csatamezóin az orosz hadsereg nem a megtámadott török, hanem a szövetséges angol, franczia, piemonti katonákkal áll Bzembe. Ezt a hadjáratot ellehet nevezni Európa harczának Oroszország ellen. A napi sajtó és irodalom legnépszerűbb tárgya Törökország lett. Az élet török divatokat kedvelt. A politika nem kímélte a pénzt és életet. Muudus vult decipi Ellehet mondani. A Krimi hadjárat a legellentétesebb elemeket egyesíti, mert a legellentétesebb érdekek kedvező alkalmául kínálkozik. A magyarok fellélegzenek. Pie montiak és görögökkel örömmel szemlélik az északi szövetség felbomlását. Az örmények, szerbek, románok, bolgárok nemzetiségi érzete Európa rokonszenve mellett fejlődik. S mig Anglia és Francziaország az orosz túlterjeszkedése elé vet gátot, amazok a népek óráját várják, melyben az állami függetlenség hajnalhasadását nem kell siettetni forradalmak és összeesküvések máglyáinak rémes hangjaival. 1855-ben megegyeznek az emigránsok, hogy a ked vezó alkalmat felhasználják Migyarország függetlenségé nek kikiáltására. A tervet ismerte és támogatta us;y Napoleon, miut a szultán oly föltétel mellett, hogy Magyarország, mihelyt öuállóságát biztosította, csatlakozni fog a szövetséges seregekhez. A marészterv kiviteléhez Guyon tábornok hadvezéri talentuma és hazaszeretete kellett. A Porta Konstantin nápolyba hívja Erzerum és Kars hősét. Beleegyezik, hogy a Montenegróból kiűzött török haderő önkéntesekből kiegészíttessék e czélra. Guyon igen sokat várt az olaszországi magyar katonák csatlakozásától. Döntő volt a tervben Ausztriabevonása a háborúba. Napoleon ez irányban mindent elkövetett, de semleges magatartásából kimozdítani nem tudta. Különben is, ha Ausztria részt vett volna a krimi háborúban, hálából Oroszország mellett kellett volna fegyvert fognia. Dj a magyar huszárok e'hamarkodott zendülése a majlandi kaszárnyában, világos jel volt, hogy háború e-elén Magyarország és Olaszország kikiáltja vala függetlenségét. ValószinD, hogy a tábornok kisebb fiíntk, Edgár nak nevelője, Dóuát küldött Bécsbe értesítéseket a magyar függetlenségiek tervéről. Csak ó tehette azt olvan pontosan. Ausztria értesülvén Guyon küldetéséről, minden követ megmozdított, hogy a háborút megszüntesse. Oroszország Schastopol eleste (1855. szept. 1) után híjlandó is lett a békére, melynek föltételeit tárgyalta a párizsi congressus 1856. febr. 17 én. Ugy látszott, hogy a magyarok reményei füstbe mentek. Nem. Csak egy kedvező alkalommal" kevesebb. A párizsi congressus nem szolgált absolutisticus érdekeket. Egyedüli czélja Törökország állami életének meg mentése volt azon nehézségek miatt, melyekkel örökségének kérdése Európára nézve elkerűlhetlenül össze van kötve. Montenegró, Bosznia, 0:asz- és Görögország földjén a congressus szemeláttára, Európa tapsai mellett lengetik a függetlenség zászlóit. 11a ezeknek lehet, miért lehetetlen Magyarországnak. 1856. október 10 ón Omer pisával értekezett Guyon. Déltájban vendégek érkeztek. A többek között a német származású Omer pisáné és nővére. A tábornok kedélyesen társalgott velük. Délután ebédhez ültek. Az asztalnál, a török szokás szerint, első helyen ült a tábornok és kis fiín, Elgáron kívül mini nők foglaltak helyet. Ebéd végén a t4boruok kedvelt tésztája', chocolat tortát szolgáltak fel. A tortát Donát, a nevelő készítette egy stambuli görög czukrászszal. O hozatta haza is és közvetlenül ebéd előtt egy helyen megmetszve bevitte az ebédlőbe. Itt neháuy cselédet és a franczia nevelőleányt találta, kit nanyon kért, vigyázzon a tortára, hogy ahhoz senki ne nyu hasson. Alig fordult ki Donát az ebédlőből, a nevelóleány nem állhatta meg, hogy a kimetszett szelet szép czukor díszítéseiből egy darabkát szájába ne tegyen. Meg is adta az árát. Oly rosszul lett tőle, hogy le kellett feküdnie még ebéd előtt. Ebéd után a tábornok rosszul érezte magát. Kénytelen volt lefeküdui. Neháuy óra múlva heves fájdalmak lepték meg. Donát orvosért ment, de csak éjfél u'.án tért vissza ^nern a rendes katoua orvossal, hauem egy ismeretlen úrral, ki olasz orvosnak mondta magát. Ekkor már késő lett volna minden segítség. A tábornok erős, edzett szervezete iszouyu harczot vívott a ha ál ellenállhatlanul hódító okával. Akik esik ettek a tortából, mind betegek lettek. Omer pasáné és nővére sem kerülték ki a betegséget. De nem ártott egyiknek sem annyira, mint a tábornoknak. Es a hölgyeken az is segített: hogy sikerült háuyniok. Mire az Achmet mecset minaretjéről elhangzott a muezziu la Allah, il allah imádságra hívó, vontatott éneke, Guyon tábornok arzenikum mérgezésben meghalt. Scutari rózsás ligetei mögül fölbukkanó nap aranyos sugarai már csak hideg, eltorzult arczát csókdoshatták. Es a Bosporus árhocerdői nagy, fekete lombokat hajtottak, melyeket hosszan lengetett a Fekete tengerről kelt reggeli szél, hogy megzavarja vele az aranyszarv édes mosolygását. Eltemették másnap nagy katonai pampával aSkutasi és Kadi kőj közötti au'ol temetőbe, a hárem iszkeleszibe (kikötő) nyúló Mirméra tonger gyöjgédeu átölel, hogy édesen zsangó, jttszi habjiival uutalau folytassa a porladi hős altató dinájit. A sírjára fektetett nagy kő lapról leolvasható élettörténete a következő magyar nyelven irt négy sorban: •Itt nyugszik Guyon Richlrd gróf, Tórök fótibornok, Frank hon ivadéka, Angol hon szülöttje, Migyar hon vitéze. Meghalt október 11-éu 1356. élete 4t-ik évében. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1895. ok'óber 26-á-i. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kín —.04 bejegyzett árak. Marha hús 1 > —.52 Buza 100 kiló 5.85 6 Borjú hús 1 > —.52 Rozs 100 > 5.40 5 50 SertéB hús 1 > -.48 Árpa 100 » 4.9J 5.J ih húa 1 > — .— Zab 100 » 5.10 5.20 Háj 1 > —.60 KukoriczalOO » — _— . Disznó-zsír 1 > —.62 K. repeze 100 » —.— ,— Szalonna 1 > —.58 Paszuly fehér > 7.— 7.20 Faggyú (nyer3) l > —. 26 Szesz literenként 16 ö2'/z Zöldség 1 csomó — 15 Piaczi árak. ö2'/z Paprika 1 kiió 1 60 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter -.80 Lencse 1 » —.26 Eczet 1 » _ 42 Mund-liszt 1 > —.17 Széiia 100 kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 < —.15 Szalma (Uk.) 100 > 1.— Buza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.3 J Barna kenyér-liszt 1 > — .12 Tölgyfa 1 > 3 80 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér*) Tudatom a nagyérdemű és mélyen tisztelt közönséggel, hogy lakásomat november hó l-étöl Kürt-uteza (ezelőtt Augyal-zug) 14 ik szám alá helyezem át, ini a legelegánsabb téli kalapok nagy választókban a legjutányosabb árak mellett kaphatók. Ugysíiutén mindiinamil divatáruinöi munkát és ruhavarrást elvállalok. Vidéki megrendelések pontosan teljesíttetnek. Nyíregyháza, 1895 október hó. Tisztelettel: (433—1—?) Btiday Irén. *l4444444«4444444444444444444444444)f t * j MANDL ETELKA, £ Drs. SZAMETZ IGNATZ NAGY-KÁTJIJÓ, JEGYESEK. £ & £• jU (1-0 / A Hirdetmény. Folyó 1895 évi október hó i9 én délelőtt 9 órakor a Mu ikácsi (Virpilauka) cs. és kir. katonai élelme zésl raktárnál íli-lejtés fog tartatni az ágynemüek mosási és jivitá i, továobá az elh isznált ágyszalmák elalása szempintjából, Munkics, Síitmár, Nyíregyháza, Ungvár, M.-Siget és Síobráncz—Rijbnice állomásokon 1896. évi szükségletére, mig hi az ajánlat kedvezően fog kiütni, további két évre. E'.en alkalommal üjy Írásbeli valamint szóbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Minden további felvilágosítás megtudható a 4589 számú kiragasztott falragaszokból. A cs. és kir. katonai élelmezési raktár (445—1—1) Munkácson. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem feldiós a bzerk. Nyilatkozat. Mi Kenézlő, Viss, Zalkod körközségek összképviselőtestülete a „Hazánk" cz. napilap f. évi szept. 29-iki 266. számában Lőrinczi István kenézlői ff. körjegyző aláírásával megjelent „Nyílttéri" közleményre vonatkozólag, kizárólag igazságérzetünktől indíttatva s a tisztelt olvasó közönség helyes informálására következő nyilatkozatunkat teszszük közzé: 1. Lőrinczi István f.-f. körjegyző, előttünk, községeinkben és környékünkön általában mint erkölcsileg elzüllött egyén ösmeretes, kinek is elmozdítását kimondó első fokú elitéltetését közörömmel és megnyugvással vettük és ezen ítélet megerősítését óhajtva várjuk. 2. Kléger Béla körünkben működő h. körjegyzőt teljes bizalommal környezzük s őt tanúsított viselete mellett korrekt egyénnek jelentjük ki. Kapcsolatban pedig ezekkel a Lőrinczi István által megtámadott és meghurczolt vármegyei tisztviselőknek épp az ő basáskodását megszüntető buzgó fáradozásaikért s a Lőrinczi István f.-f. körjegyző által sokszor megsértett községeink érdekének erélyes, bátor megvédéséért a reájok vonatkozólag közzétett vádok és állítások ellenében bizalmunkat és hálás köszönetünket ez alkalommal is kifejezhetni kedves kötelességünknek ismertük. Egyébiránt Lőrinczi István sülyedését legjobban mutatja az, hogy a mult év nyarán a képviselőtestület egynehány tagja az ő javulását remélve, részére kedvező bizonyítványt állított ki, melyre nyilatkozatában okmányként hivatkozik, s ma ugyanazon alól is irt képviselők az igazságnak megfelelőleg kénytelenek az ellenkezőt nyilvánítani ki. Kelt Kenézlő, 1895. október hó 5-én. Boócz Ferencz s. k. főmérnök, főbiró, mint elnök, Kutka Izidor s. k. gör. kath. lelkész, Bartha József s. k. ev. ref. lelkész, ifj. Mató János s. k. r. k. kántor-tanitő, Oláh Ignácz s. k. mérnök, mint özv. Bonis Barnabásné megbízottja. id. Mató János s. k. nyug. tanító, főbiró, Bcreznai Imre s. k. gőzmalom tulajdonos, Takács János s. k. közs. pénztárnok. Pávay Miklós s. k. gk. éneklész-tanitó, Halmi István s. k. főbíró, Meisels Sámuel helyett Liszt Géza p. ü ig. számtiszt, Hegedűs János ev. ref tanító, Oldal Pál s. k. Gyurcsák János s. k. Lefkovics Ábrahám bérlő, Lefkovics József s. k. bérlő, Elner Sándor s. k. földbirtokoj, Bakó István s. k. földbirtokos, Paraszkai Barna s. k. földbirtokom Körtvélyessy Emánuel s. k. rk. k tanító, Krákó Ferencz s. k. Schwarcz József reg. bérlő. Klein Sámuel s. k. bérlő. Klein Bernát s. k. bérlő, képviseleti tagok megbízásából: Bukó István. A másolat hiteléül: Kléger Béla, h. körjegyző. Dr. SPRINGER GÉZA egyetemes orvostudor, gyermek orvos. Lakik: Tokaji-atcza 11. szám alatt. Hirdetmény. Van szerencsém a n. é. helybeli ós vidéki közönség becses tudomására hozni, hogy az Er-utcza 9-ik számú házban lövő férfi-ruha műhelyem mellé, melyben saját szöveteimből is vállalok legelegáusabb uj ruhákat rutajavitó is mosS, illetve tisztító műhelyt rendeztem be, mit midőn a n. é. közönség becses tudomására hozok, figyelmeztetem még, hogy nemcsak a legjobb állású, legújabb szabású, mindenféle a legfinomabbtól a legegyszerűbb férfi- és gyermek-ruhákat a legjutányosabban készítek el megrendelésre, hanem mindennemű javításokat ós tisztításokat is elfogadok a legjutányosabb árszámitás mellett. A tisztítás gőzzel eszközöltetik és akár világos, akár sötét ruha tisztítandó, mintegy uj kerül ki a tisztításból üjy, hogy eddig az általam eszközölt tisztítással mindenki legjobban meg van elégedve. Nyíregyházi, 1895. szeptember hóban. (a66-?-5) Takáts József, szabó-mester. Árverési hirdetmény. 1619. Vsz. 1895. Alólirott kikfl'dött végrehijtó az 1881. évi LX trvezikk 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a nyireg/házii kir. járásbíróság 6568/1892. P. sz végzése által, Básthy Bírna, — mint a »Himes< kertség jelenlegi filttgyelője — végrehajtató javára Hegedül József nyiregybázi lakos ellen, 119 frt 10 kr. tőke, ennek 1832. junius hó 13-iK napjától számitandí 6"/, kamatai, és eddig összesen 105 frt 82 kr. perkö'tség követelés erejéig elrjndelt biztosít isi végrehij'U alkalmival bíróilag lefoglalt és 60) forintra becsült — alperesnek Nyireg/híza virositól val i vétel által a »Uimes. kertségi I. dűlő 11., 11., 15., — II. dü!ó 12., 13 — és IV. dü'ó 6 részlethez szerzett vételi jogábM állóingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 9693/1895. P. szimu kiküldést rendeli végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyirejybájin, a királyi törvényszék árverési helyiségében leendj eszköz'ésére 1895. évi november hó 1-sö uapjáuak délelőtt 9 órája hitáridiül kitüzetik és ahhoz a venui szándékozik ezennel oly megjegyzéssel hivatnak ineg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. § a érteimóban a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladitni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881 évi LX. t.-cz. 108. §-ában megá'lapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházin, 1895-ik évi október hó 19. napján. Oláh Gyula, (444—1—1) ti

r- birós. végrehajtó.