Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-27 / 43. szám

IVYÍRVIDÉ: It." tes polgármester, Müller Arthur k:ipitáuy, Juler Gyula főhadnagy, Schlichter Gyula buuvedliuszár xzáaad..*, lieymann János aib»Ubu>0«, tagokból állott s muKödé sei ukióber 14 en megkezdvén, azt 19 eu fej-zte be. A vegyes bizo tsag elóbb a lakbér »do bevallási iveket re>te viz^a.at es tárgyalás alá. Ezek azoubau megbizbatlauokuak bizonyulván, heiy«ziui 'árgya ásókat és kihallgatásokat tartott. Nevezetesén kihallgatta azon háztulajdonosok leguagyobb részét, kikuek bérbeadó, vagy berbeadott lakájaik vaunak, úgyszintén a bérlő ket, szomszédokat stb, auuak megállapítására, hogy tényleg rninó bérösszegek igényeltetnek éi fizettetnek Nyíregyházán. Ezen fáradságos muukálat eredménye az, hogy Nyíregyházán a lakásviszonyok ma akként állanak, hogy a város az eddiginél legalább is három katonai lakbórosztilylyal magasabb osztályba, vagyis a \ U ik helyett a IV-ikbe teendő át. . A kipuhatolt adatok szerint uxyanis ezredesi lakás átlag 856 foriutért, alezredesi 563 forintért, századosi 492 frtért, főhadnagyi és hidnagyi 280 frtért kapható Éi ezzel szemben a katonai kincstár a mostani Vilik osztály szerint ezredesi lakásért 450 frtot, alezredesiért 360 frtot, századosiért 27C frtot fóhaduagyi és had­nagyi lakásért pedig 170 frtot fizetne és fizet — mig a megfelelő IV ik osztály szeriot az ezredesi lakásért 704 forint, az alezredesiért 500 forint, a századosiért 4 44 frt, a fóhaduagyi és hadnagyi lakájért 280 frtot fizetne. Tehát még a IV. osztály szerint fizetendő ösz­szegek — kivéve a fóhidoagyi ós hadnagyi lakásokért megállapítottat — sem fedezik teljesen a szükséglétét, de legalább csekély külöubözettel megközelítik. A vegyes bizottság kutatásának, eredménye a maga száraz adataival, valóságos képtelenség színében tünteti fel a mostani helyzetet. Ezredesi lakást például 856 frt évi bérért kaphat és bocsáthat a város a kiucstái rendelkezésére, s ezen 856 frtra a kincstártól a most érvénybpn levő osztályo­zás szerint csak 456 frtot kapna; alig többet a felénél! Ü.yan lakást, aminőt egy százados igényel, 492 frtért vehet bérbe a város a tulajdonostól, s azért a katonai kincstár a városnak csak 276 frtot köteles fizetni! Hogy ez ig nem maradhat, — az kétségtelen. Nyíregyháza vároa épen a legutóbbi időkben olyan áldozatokat hozott a katoua; kincstárnak az egymillió forintnál többe került mintaszerű nagylaktanya építé­sével ós a gyakorlótér megszerzésével, amelyekért jog­gal várhatja ugyanazon katonai kincstártól, a lakbér­osztályozásnál a megfelelő méltányosságot. Joggal várható, ez annál is inkább, mert hiszeu nagy része van a lakásbérek emelkedésében a katzua­ság idejövetelének, minthogy épen a tisztek számára volt és vau szükség több bérlakásra s épen e miatt kaphatnak drágábban most lakásokat azon polgárok, kik nek házuk nem lévén, bérlakásban lakni kényszerülnek. De utóvégre csakugyan netn lehet jogos az az állapot, hogy a kincstár felényi bórt legyen köteles fizetui, mint amennyiért a bérlakások tényleg kaphatók! A lakbérosztályozás kérdése azonban nemcsak anuyiban bir jelentőséggel, hogy annak helyes meg­oldása esetén a város nem fizet reá a beszállásolva levó tiszták lakásaira, — hanem a magasabb osztályo zás kihatással van a pjlgári tisztviselők, hivatalnokok lakbérilletményeire is. .Ez az Ugy tehát nemcsak a város magánügye, hanem szélesebb kört érdeklő közüjy is egyszersmind. Épen azért óhajtandó, hogy az illetékes intéző körök teljes buzgalommal lássanak utáua a kérdés ked­vező elintézésének, különösen pedig tekintettel arra, hogy az uj osztályozás most már 10 évre fog birui hatáiylyal s kiszámithatlan káros következményekkel járua, ha a következő 10 évre alacsony osztályban ma­radna Nyíregyháza városa. Irodalom. A Kállay család története. A I'allas nagy lexikona, mely minden egyes ujabb kötetével teljes mértekben beigazolja a hozzá fűzött várakozlsokat, legújabban megjelent s betürendszerint a ,Kacs és Közellátás" közé eső tárgyakat tartalmazó 10 ik kötetébea közli a vármegyénkben mondhatni a honfoglalás óta uagy szerepet játszó Kállay-zw\&d tör­ténetét. A kiszabott térnek megfelelően rövid és tömör leírást érdekesnek tartjuk egész terjedelmébeu repró­kálai a következőkben : A Kállay-család (uagy kállói), egyike a legrégibb ősmagyar csaiadukuak, mely Szabolcsvár.negyében a család nevét s predikátumát adó nagy kállói s egyéb ottani birtokait, minden oklevél emlékezetéu tul, való­színűleg az eredeti elsó foglalás óta bírja. Miut a ssa­lád levéltárában levő régi oklevelek bizouyitják, erede tót a 108 magyar ósnemesség egyikétói, a Balog Sjtnj-ín (Bolok-Simiin) nemből veszi. Oklevólileg ismert törzse az említett ősnemzetség­beli Ubul. ki II. E idre király korában élt a XIII. szá zad elején. Ennek fiaitól származtak le azok a Killay­nevet viseló harcxos vitézek s megyei tisztviselők, fó­és alispánok, országgyűlési követek, kik századokon keresztül szerepeltek Siabolcsvármegyében, s össze­házasodtak és rokouságbi lép'ek a tiszavidéki s erdélyi mágnás-és nemes-családok nagy részével; kelten közü­lük, ugyanis IV. István 1849 s I. Ferencz 1549. egy­egy Báthory Annát is vettek feleségül, s rnidón túlsá­gosan elszaporodtak, magából a család kebeléből is vá­lasztottak maguknak házastársakat. Mlr Ubul, ki az oroszok elleni hadban Klímán herczeg alatt vitézül hirczolt, kapt a II. Eudrétól adománybau a uapkori és KUthi pusztákat, melyeknek birtokában V. htvdu király Ubul fin, Mihályt megerősítette 1271. a melyeket a csilád ma is bir. — Budai Ferencz históriai lexikona említi Miklóst, Mkös fiit, ki Z igmond királynak tett lényeges katonai szolgálatokat, s Miklós fiit Jánost, ki 1426. Maróthi Jiuossal együtt Rulul oláh vajdi ellen harczolt s a rákosi országgyűlésen, mely lluayadv J nost kormányzóvá választotta, Várday Miklóssal együtt Szabolcsvármegye főispánjává tétetett. /. Egyed ágából, mely a XVI. szizad végén halt ki, nevezetes szerepet vitt IX.. János, aki kiskállói Vitéz János név alatt lett ismeretes, s 1522. Bithory Iaváu uádor által szörényi bluuá uevezteiett, To nori Pállal harczolt Ferhád pasa uhen s a miháC"t ütközetben is részt vett, de megsza naduit s mi idiá a uerazeti pírt s S/.apolyai Jáuos király híve voit. X. János pedig Erdelybeu harczolt B;kes Jauos zász.ói a au Bithíry I-tváu fejedelem ellen, — utóbb azoubiu a gyózóuek hive lett I. Pál állítólag együtt tauuit Erdeiyben Hua'yady Mityással s későbben Mnyás kirá y kamarása volt, s vitérül és sajit költsé­gen harczolt Jajca ostrománál s több más helyen is; minek jutalmául 1464. Parlagi Györgygyei s némely Killay rokonaival, harc.os társaival együtt, a rácz desz­potáktól hü lenség czimén elvett szolnokvármegyei nagy birtokot, Mezőtúrt kap'.a királyi adományul, melyet a család adominyos része a legújabb időkig osztatlan állapotban birt. A XVII. század első felében élt II. Ferencznek volt leánya Susánna, Kemény Jiuos, utóbb erdélyi feje delemnek neje. A XVII szizad vége felé már csak III. Miklósban állott feuu az ősi család fiiga, mely előbb oly terjedel­mes volt s üjitb korban ismét igen nagy számra sza­porodott. Es a III. Miklós (1651) lett a kihilással fe­nvegetett család restaurátora, — kinek egyik fiitól, XII. Jánostól száműzött a család orosi, másik fiitól, IV. Ferencztól pedig napkori ágazata, III. Miklós még református volt, s az eperjesi mészárszék korában s ennek rémitő befolyása alatt tért a róm. kath. hitre, melybea aztán utódai neveltettek s azóta az egész csa­lád róm. kath. hitű lett s maradt. Az orosi ágból XIII. János kerületi táblai elnökké, cs. kir. kamarássá ós 1770. ^roffi is lett; ez azonban kihalt s a csal >d ez ágát József tartotta fenn, kinek unokája volt István, királyi tanácsos s 1840. Csanád vármegye adminisztrátora, ki 1845. halt el s nejétől B!askovic'i Amáliától higyta hátra a családban legna­gyobb hirre emelkedett fiit, Benjámint, a minisztert. Nagy számban élnek még ez ágból a Gibor ós Péter utódai. A napkori család-ágból György fii volt Miklós, Szabolcsvármegye hires alispánja s királyi tanácsos e század elején, kiről igen sok érdekes adatot tartott fenn a megyei krónika s adomitár; ennek fii, Kristóf cs. kir. kamarás s 1840. Canidvárraegye adminisztrá­tora lett. Ugyanazon Györgynek fii s a hires alispin testvére volt György egri kanonok s albei prépost (1807). Egy másik testvere, IX. Istvánnak fi i, László hevesvár­megyei alispini széken ült a század elejen; eunek fii volt Kállay Leo ezredes, kinek Erzsébet leányát báró Jósika Miklós, a regényíró vette nőül. Egy harmadik testvér V. Ferencztól szirmizott Gergely fii, az 1815. szeptember 3. Napkoron született Kállay Ödön, ország­gyűlési követ az 1843—44 iki pozsonyi országgyűlésen s a szabadelvű radikál párt hive Perczel Mór iskolájá­ból; a Pesti nemzeti gyűlésen s Debreczenben pedig 1848—49. szabolcs nádudvari képviselő s a veres-tollas elleuzék egyik legszózitosabb tagji; komiromvárbeli élelmezési biztos; a szabadságharcz elnyomása után fogságra vettetvén, a hadi törvényszék által hilálra ítéltetett, de az,k sorába került, kiknek Hiynau 1850. nyarán megkegyelmezett. A család feirtokos Szabolcs, S'.atmir, Heves és Csanád vármegyékben. Jelenleg is van belőle 3 főispán, u. m. András Szabolcsvárraegyében, Zoltán Hevesvár­raegyében és Albert Szeged városában, ki a főrendi­háznak is tagji; 2 országgyűlési képviselő, úgymint: Ferencz i nigy-kállói, s Lipót a nyir bogdányi választó­kerületből; egy budipesti királyi táblabíró, Adolf. — 189 5 Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvény­hatóságánál megüresedett s 528 frt 8 7 kr. évi fizetés és 100 frt utiátalánynyal javadalmazott dadai felső járási járásorvosi állásra ezennel pályázatot nyitok, s a pá­lyázni kívánókat felhívom, hogy a törvényes minősit­vényüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvé­nyüket hozzám folyó év november hó 20-ikáig, — mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyháza, 1895. október 24. Kállay András, főispán. Értesítés. Az érdekeltek tudomására hozom, hogy az 1896-iki ezredéves országos kiállítás alkalmával rendezendő élő állat kiállítások, a gazdaközön­ség kívánságához képest, a kiállítási rendező bizottság által végleg a következőleg állapítta­tott meg: 1. Elsó (haszuálati) lókiállitás 1896. május 5-12-ig. 2. Hizott szarvasmarha és juh kiállítás (tenyész és hizott juhok) május 15—20-ig. 3. Tenyész szarvasmarha kiállítás május 24—31-ig. 4. Második (tenyész) lókiállitás (díjlovaglás hajtás és fogatok bemutatá-a) juiin? 5 — 12-ig. 5. Méh kiállítás augusztus 20—3l-ig. 6. Tenyész és hizott sertések kiállítása szeptember l—S-ig. 7. Baromfi és ebkiállitás szept. 14—22-ig. A második (tenyész) lókiállitásra vonatkozó j bejeleutések utolsó határnapjául p3dig 1896. év márczius hó 3 l-re tüzetett ki A fent jelzett kiállításokra vonatkozó be­jelentési ivek hivatalomban átvehetők, illetve azok kiváuatra postai uton megkűldetnek Nyíregyházán, 1895. október hó 22. Kállay András, főispán, mint a kiállítási helyi bizottság elnöke. ÚJDONSÁGOK. — Lapunk mai számához hátralékos elő&ze tőink s közöttük a községek t. elöljáróságai részére is utalvány-lapokat mellékelünk. Kérjük az Illetőket, hogy a liátrálékos előfize­tési dijakat ez utalvány-lapokon — melyeken a hátralékos előfizetési tlij összege is föl vau tün­tetve — az alulírott kiadó-hivatalhoz beküldeni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1895. október á6. Tisztelettel a „Xyirvidék" kiadó-hivatala. — Megyery Géza királyi kúriai biró, a helybeli királyi törvényszék elnöke hétfőn kihallgatáson volt a királynál, hogy megköszönje Ő Felségének királyi kúriai bíróvá történt kineveztetését. — Hivatal vizsgálat. Kállay András a várraegye főispánja, Kertész Bertalan fnspiui titkár kíséretében e hó 24 én a dadai felsó, 25 én pedig a dadai alsó já­rás főszolgabírói hivatalának ügykezelését vizsgálta meg. A fóispin a vizsgálat eredményéről a fószolgabirá­kat a várraeaye alispánja utján fogja értesíteni. — Küldöttség a volt kormánybiztosnál. Mecz­ner Gyu.áuas a „Nylrviz társulat" leköszönt miuiszteri­biztosának ezen minőségében szerzett érdemeit a tár­sulat méltáuyolva, elhatározta, bogy a társulat tagjainak sajátkezű aláírását tartalmazó albumot készített hivatali működéséuek eralékeül. A porapás kivitelű emlékalbum a napokban készült el Morzsányi fővárosi diszmü készí­tőnél a üuuepelyes átadásával egy több tagból álló kül­döttség biz itott meg a társulat által. Tegnap utazott el á Kállay András fóispin, Mikecz János alispin, Bencs László polgármester, Jármy Ödön, Gencsy Bertalan, Gencsy Samu, Kállay Rudolf, Pscherer József, Propper Samu társulati tagokból alló küldöitség a volt miuisz­teribiztosnak zemplénmegyei Makkos Hotyka lakhelyére. Az átadással jiró ünnepségek fényét emelendő, de meg a természetes folyományát képező vendéglátás kellemetes­ségeinek fokozása érdekében a küldöttséggel egyidejűleg oda ment Benczy Gyula is. Valóízinű tehát, hogy a Meczner Gyulát Szabolcsvarmegye részéről ért kitüutetós sokáig mirad emlékezetében Zemplénvármegyének is — Dr. Kállay Rudolfot, a nagy-kállói törvény­hatósági közkórház igazgató főorvosát a belügyminiszter az országos közegészségügyi orvosi tanács tagjává ne­vezte ki. — Előléptetés. A belügyminiszter, Kertész Bertalan főispáni titkárt, mint ezt a folyó hó 22-én megjelent hiva­talos közlönyben olvassuk — a kilenczedik fizetési osztályba lett kinevezéssel — előléptette. — Dr. liaruch Mór törvénya«.éki orvos több hétig tartó kü földi u'járól, melynek folyamán néhány egye­temet és törvényszéki orvostani intézetet látogatott meg, részint Sveiczban, részint pedig Dél-Francsiaországban, tegnap h íznérkezetf. — A bezdédi tűzvészről lapunk legutóbbi szá­mában tettünk már jelentést. Mint már akkor is jeleztük, Mikecz János alispán a tűzvészről érkezett távirati jelen­tes vétele után azonnal a helyszínére utaiott s momentán segélyt nyújtott a isükségben levőknek. Ezeu kívül az alispán 600 frt erejéig egy évi lejáratú 5%-os kölcsönt engedélyezett a szegéuyalapból s a pénzügyminiszterhez kedvezményes faanyag, a kereskedelmi miniszterhez pedig ez építő anyagok olcsó vasúti szállításáért fel­iratot intézett, valamint elrendelte, hogy a tiszai járás és a kisvárdai járásnak Bezdéddel szomszédos községei­ben élelmi czikkek gyűjtessenek. Kérvényt intézett még ez intézkedéseken kivül az alispán Tisza Kálmánnéhox, mint a „Jósziv" egyesület elnökéhez és Bischitz Dávid­uéhoz, mint báró HirSch, a jótékonyságáról ismeretes ember barát hazánkbeli megbízottjához, segélyt kérve az égettek jivára. A tűívészuek 24 lakóház s 83 mellék­épület esett áldozatául; a kárt körülbelól 22.000 frtra becsülik. Elégett ezen kivül mintegy,6000 frt értékű élet­nemű és takarmány. A tűzvész folytán 50 család fedél nélkül van. Az oltásban négy szomszédos község tűzoltó népe vett részt, de a nagy szélben és a nagy viz hiány miatt nem lehetett megakadályozni a veszedelem gyors terjedését. A megtartott vizsgálat szerint a tűz kelet­kezését gyufával játszó gyermekek okozták. — Helyettesítés. A dr. Kovács Lipót lemondása folytán megüresedett bogdányi járás orvosi állásra a fő­ispán dr. Horváth József kemecsei körorvost helyettesitette. — A nyíregyházi kölcsönsegélyező egyesillet második 6 éves évtáraulatára nagy számmal történnek jelentkezések. Ugy látszik az egyesület Nyíregyházán is nem csak bevált, hanem a legszebb jövő elé néz. Mint már említettük is, az elsó évtársulat, amely a mult évi november 1-sején alakult és indu't meg, 50,000 frtnál raigasabb összeget eredményezett s ekként ezen évtár­-ulat a 0 év elteltével, vagy is 5 év raulva, már 300,000 fjrintott meghaladó összeget és annak időközi jövedel­mét osztja szét tagjai — a betevők — között. A taka­rékosságnak tényleg a kölcsóusegélyezó egyletek a leg­sikerültebb és legalkalmasabb eszközei. A betevők alig érzik meg a törzsbetétet kép3ző hetenkénti 20 kraj­czárok, illetve azok többszörösének befizetését, és alig veszik észre, hogy a heti befisetésekkel a 6 év alatt már is csinos kis tőkét takarítottak meg maguknak. — A november 1 sején kezdődő uj évtársulatra legczólsze­rübb az előjegyzéseket november l-ig megtenni, mert később mir a közbeeső hetek után járó betéteket egy összegb3a és késedelmi karaatokkal együtt kell befi­zetni. — Mesterséges jégpálya. A közeledő tél szóra­kozásai között nem utolsó helyet foglal el a korcsolyá­zás. Ezt a testedző, egészséges sportot Nyíregyházán is nagyban űzik. Kár azonban, hogy a korcsolyázó egye­sület jégpályája a pazonyi ut mellett kissé távol esik, nem csak a város központjától, de még a város északi részében lakóktól is. Ezen a minden esetre kellemetlen, de az egyesületre anyagilag sem előnyös állapoton köny­nyen lehetne segíteni. Az ujabb időben ugyanis már

Next

/
Thumbnails
Contents