Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-14 / 28. szám

Melléklet a „ETyirvidék" 1895, 28-ik sxámáhoi. tetősére, abban a sorrendben, amelyet azok törvényeink között is elfoglalnak. Első közöttük az 1894. évi XXXI-ik törvényczikk, mely szól a házassági jogról. Eddig tudvalevőleg a házasságok az egyház köz­benjöttével, a lelkészek előtt köttettek. A lelkész előtt jelentkező jegyespár kihirdettetett, s amennyiben akadály fen nem forgott, a jegyesek a lel­kész és tanuk előtt házasságra lépési szándékukat ki jelentették, a fogadalmat letették (megesküdtek), és megáldattak. Ekként jött létre a házasság, amely egyik feleke­zet hitelvei szerint szentség és felbonthatatlan, a másik szerint nem az. Maga az eljegyzés az egyik egyház tanai szerint tulajdonképen mi jelentőséggel sem bir, a másik szerint a korábbi fenálló eljegyzés az ujabb eljegyzésre és házasságkötésre tiltó, sót bontó akadály. A házassági jogról szóló törvény az eljegyzésre kimondja, hogy abból még a jegyeseknek egymás irányá­ban semmi joguk, illetve kötelezettségük nem származik ; kivéve, hogy az eljegyzés által czélbavett házasság czél­jából tett kiadások megtérítése, az ajándékok visszaadása követelhető az alapos ok nélkül visszalépő jegyestől. A házasság megkötését — mint eddig — ugy ezután is kihirdetésnek kell megelőznie. A házasulandók kihirdetése tudvalevőleg oly czél­ból történik, hogy ha valakinek a tervezett házasság lótrejövetelét gátló akadályról volna tudomása, azt ideje­korán jelentse be. Ilyen akadályok az uj törvéoy szerint, ha a háza­sulandók valamelyike cselekvőképtelen, (12 ik évet még be nem töltötte, elmebeteg, gondnokság alatt van stb.); továbbá ha még fejletlen korú, (ha a férfi 18-ik, nő 10-ik évét be nem töltötte). Akadály a közeli vérrokonság fen­álló korábbi házasság, stb. A kihirdetés, nem mint eddig, a templomban élő­szóval, — hanem a házasságkötésre feljogosított házas­sági anyakönyvvezető által kifüggesztett hirdetmények útján történik. A községekben ezenkívül a község házánál élőszóval is kihirdettetnek a házasulandók. A kihirdetést, — mely alól kivételes esetekben a tör­vényhatóság első tisztviselője felmentést adhat, — vagy a házasulók személyesen, vagy törvényes képviselőik, vagy e czélra különösen meghatalmazott megbízottak kérhe­tik. Egyidejűleg bemutatandók a házasulandók születési bizonyítványai is, ós igazolandó — kiskorúaknál — a szülei, vagy gyámi beleegyezés, avagy ezek hiányában a gyámhatóság beleegyezése. Az utóbbit szükség esetén az anyakönyvvezető szerzi meg. Ha a kihirdetés ellen akadály fen nem forog, az anyakönyvvezető a kihirdetést elrendeli, vagyis a hirdet­ményt megfelelő példányban kiállítja, azokat saját hiva­talos helyiségében ós a községházánál (illetve városházá­nál) egy „Házasulandók kihirdetése" feliratú külön táb­lára kifüggeszti, illetve kifüggeszteti és amennyiben a házasulók egyike más anyakönyvvezető kerületében lakik, kellő számú hirdetményt küld annak az anyakönyvveze­tőnek is a kihirdetés foganatosítása czéljából. A hirdet­ménynek teljes tizennégy napon át kell kifüggesztve maradnia. Törvényhatósági joggal felruházott, vagy rendezett tanácsú városokban a kihirdetés cupán ilyen hirdetmé­nyek utján történik, — kis és nagyközségekben (Szabolcs­vármegyében tehát Nyíregyházát kivéve a többi összes helységekben) — a kifüggesztésen kivül a kihirdetés a kifüggesztés ideje alatt közbeeső két vasárnapon élő ­Bzóval is teljesítendő a községházánál, egyik előljárósági tag által. Ezen élőszóvali hirdetéseknél — a profanizá­lás elkerülése czéljából — a szokásos dobszó alkalma­zása tilos. A kihirdetés után, amennyibeu az egybekelés ellen akadályok nem jelentetnének be, történhetik meg a házasság megkötése, még pedig legkorábban a hirdetés ki­függesztésére szabott 14 napi határidő eltelte után 3 nap múlva. tek. város atyai támogatása nélkül kellően fejleszteni és a mai színvonalára emelni lehetetlen lett volna. Fogadja a nőegylet hálás köszönetét a múltért. Az emelkedő uj otthon, a városi hatóság ujabb ügyszeretetének fényes tanújele. Legyen áldott a város ezért most és a jövőben ! Az ágostai evang. nemes szentegyház tek. elöljárósága örök hálára köteleztek bennünket azzal, hogy népiskolájá­nak egyik legszebb helyiségét már két év óta czéljaink­nak engedte át ingyen és szívesen! Nemes szolgálatot tett áldozatkészségével a közügynek s lehetővé tette az iskola fennmararadását! Fogadja hálás köszönetünket! Legyen szabad továbbá szivem, mélyéből e helyen üdvözölni szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjét, aki szintén eljött ide, hogy lássa, miszerint nőipariskolánk ez évben is megfelelt hivatásának, s aki bizonyára eleget tesz azon kérelmünknek, hogy iskolánkat a magas kormány figyel­mébe ajánlja. Ne legyen visszatetsző az, hogy én e pillanatban a fentartó nőegylet vezető munkás tagjaihoz szólok s előt­tük is tolmácsolom c növendék-sereg háláját és forró kö­szönetét, kik oly ügyszeretettel csügtek ez iskola gondo­zásán, mint az édes anya szeretett gyermeke lényén csügg. Közel huszonkét éve vagyok szerény munkatársuk s közelről nyilt alkalmam meggyőződni fáradságot nem ismerő buzgólkodásukról. Leljék gazdag jutalmát nemes munkájuknak abban az öntudatban, hogy honleányi hitüknek tettek eleget! Végül önökhöz fordulok lanitó kisasszonyok! E mozaik kép, mely a falakat ékesíti, szépen érző lelkük, aestheti­kai ízlésük, kiváló szorgalmuk és szakképzettségük apró kövecskéiből van öszzerakva! Dicső szavak helyett emel­jék ki munkásságuk értékét e hozzánk beszélő kézimunkák százai. Isten áldja meg továbbra is nemes fáradságukat, kivánom, képezzenek minél több munkaszerető derék honleányt szeretett hazánknak! A kiállítást ezennel megnyitottnak nyilvánítom! A házasságot az e czélra kirendelt polgári tisztviselő előtt kell meglcotni. Ez a szabály, a melytől a „polgári hátasság' el­nevezés is származott. Es mert ezen szabály alól kivé­tel nincs, vagy is mert október 1 seje után bármi más modon kötött házasság érvénytelen, semmis, — innen ered a „kötelező polgári házassáy" fogalma és elnevezése. Mint polgári tisztviselő, a bázisság megkötésénél közreműködni elsó sorban a házassági anyakönyvvezetéssel megbízott anyakönyvvezető van feljogosítva. Ez is általános szabály. Tehát nem csak ugy álta­lában, mint a hogy beszélik, a városban a polgármester, a községekben pedig a jegyző, vagy az alispán, vagy főszolgabirák, hanem az anyakönyvvezetók, és pedig ezek közül is csak azok, akik a házassági anyakönyvvezetéssel meg vannak bízva. Mert mint később ráterüuk, nem min­den anyakönyvvezető fogja vezetni a házassági anya­könyveket is. Természetesen a házassági anyakönyvek vezetésével megbízhatók a községi jegyzők, polgármeste­rek is (ha ugyan ezt az épen nem kis fáradsággal és felelősséggel járó tisztséget elfogadják), de ebben az eset­ben is nem mint jegyző, vagy polgármester szerepelné­nek a házasság megkötésénél, hanem mint házassági anyakönyvvezető. A házasságkötésnél való közreműködésre azon anya­könyvvezető illetékes, kinek kerületében a házasulandók­nak, vagy azok,.egyikének rendes lakhelye, vagy állandó tartózkodási helye van akkor, midőn a házasság meg kötése czéljából előtte a házasulandók jelentkeznek. Több egyformán illetékes anyakönyvvezető közül a háza­sulók tetszésük szerint választhatnak Ha a házasulók más anyakönyvvezető előtt akar­nak házasságot kötni, akkor erre a reájuk illetékes anyakönyvvezetótől külön felhatalmazást kell kiesz­közölniük. Például ha a házasulók mindenike nyíregyházi, ugy a nyíregyházi házassági anyakönyvvezető az illeté­kes a házasság megkötésénél való közreműködésre. Ila közülök az egyik nyíregyházi, a másik nagykállói, akkor akár a nyíregyházi, akár a nagykállói anyakönyvvezető előtt köthetó meg a házasság. Ha azonban az egyik nyíregyházi, a másik pedig nagykállói, és a házasságot a kisvárdai házassági anyakönyvvezető előtt kívánják megkötni, akkor az előbbi két anyakönyvvezető közül attól, amelyik a kihirdetést elrendelte (a mit csak az il­letékes anyakönyvvezető, illetve azok egyike tehet meg), a kisvárdai részére külön felhatalmazást kell kiesz­közölni. Az ilyen esetek egyébként a ritka kivételek közé fognak tartozni, mert hiszen a házasságot a házasu­lók, vagy azok valamelyikének lakhelyén szokás meg­kötni. Kivételesen azonban a főispán (Budapesten a fő­polgármester) a házasulók indokolt kérelmére megenged­heti, hogy a házasságot az alispán (Budapesten és tör­vényhatósági joggal felruházott városokban a polgármes­ter), vagy a főszolgabíró, vagy a rendezett tanácsú váios polgármestere előtt kössék meg. Ez tehát szintén csak kivétel, s a kihirdetést ilyen esetekben is a házassági anyakönyvvezető teljesiti. Érdekes, hogy sem az anyakönyvezetők, sem az itt emiitett tisztviselők a gyermekeik, szülőik és saját házasságuknál közre nem működhetnek. Ezek házassága a helyettes, vagy a belügyminiszter által e czélra kiren­delt szomszédos anyakönyvvezető előtt köthető meg. (Folyt, köv.) A vármegyei tisztújítás. A m. kir. belügyminiszter az ez évi deczember hó folyamán végbe menendő általános tisztújításra vonat­kozólag a következő, igazán megszívlelendő rendeletet bocsátotta ki: Az 1889. év deczember havában megejtett általá­nos tisztújítás alkalmával hat évre megválasztott vár­megyei tisztviselők megbízatása a f. év deczember hó 3t-ik napján lejárván, — felhívom a vármegye közön­ségét, hogy az általános tisztujitásnak az 1886. évi XXI. t.-cz. 79. §-a értelmében az év vége előtt leendő meg­tartása iránt kellően intézkedjék. Nem kétlem ugyan, hogy a törvényhatóság teljes tudatával bir ama felelősség súlyának, mely a tisztvise­lők választása tekintetében részére biztosított jognak gya­korlásából reá háramlik, mindamellett kötelességemben állónak tartom a vármegye közönségét tájékoztatni azon szempontokról, amelyeknek jóakaratú megfigyelése fogja legtöbb biztositékát szolgáltatni annak, hogy a törvény­hatósági közigazgatás valódi szakértelmet, igaz köteles­ségérzetet s ezzel párosult hivatali buzgóságot igénylő sokoldalú teendőinek ellátásáról megnyugtató módon gondoskodva leend. Föltétlenül ragaszkodnom kell ahhoz, hogy a meg­választott egyének a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-czikkben az egyes hivatali állásokra előirt elmé­leti minősítésnek birtokában legyenek. Amennyiben pedig valamely tiszti állásra törvényszerű elméleti minősítéssel nem biró egyén a törvény 34. §-ában foglalt kedvez­mény alkalmazásával fogna megválasztatni, elvárom a vármegye közönségétől, hogy a törvény szóban levő kedvezményét az előfordulható esetekben csak a legszi­gorúbb értelmezés mellett alkalmazandja s ezen kedvez­ményben csak oly egyéneket fog részesíteni, kik a tény­leges szolgálat terén teljes hasznavehetőségüknek, gya­korlati képesítettségüknek megbízható jeleit szolgáltatták. Dc amellett, hogy a törvényhatósági tiszti állásokra esz­közlendő választásoknál a törvénynek szorosan megfelelő minősítést elengedhetlen feltételnek tekintem, — ezenfelül elvárom, hogy a választások eszközlésénél a minősítettség magasabbb foka, a physikai munkaképesség, a fedhetlen­ség° és megbízhatóság is részrehajlás nélküli megérdemelt figyelemben részesittessenek. Minthogy pedig a tiszti állások betöltésének nem az alkalmazást keresők megélhetési érdekeinek kielégítése, hanem egyedül és kizárólag az képezi a czélját, hogy a közigazgatási teendők kielégítő ellátása szakképzett és kifogástalan munkaerők megválasztása által biztosíttas­sák, azon reményemnek adok kifejezést, hogy a vár­megye közönsége "a tisztújító szék alkalmával a személyi vagy családi érdekeken alapuló jogtalan igények figyel­men kivül hagyásával, csakis oly egyéneket fog bizal­mára érdemesíteni, kik megnyugtató' kezességet szolgál­tatnak arra, hogy nagy felelősséggel járó megbízatásuk­nak a köz- és államérdeket minden irányban, kielégítő méitékben lesznek képesek megfelelni. Ezek után felhívom a vármegye közönségét, hogy liszujitó közgyűlésnek összehívása ' iránt, tekintettel az 1880. évi XXI. t.-czikk 83. §-ban foglalt rendelkezésre akként intézkedjék, hogy az uj tisztikar, a jövő év január 1-ével megkezdhesse működését. E helyütt, tekintettel arra, hogy az imént idézett 83. §. szerint tisztujitáskor azon törvényhatósági bizott­sági tagok bírnak szavazattal, kik a következő, tudniillik az 189ü-ik évre vétettek fel a legtöbb adót flaetS és választott bizottsági tagok névjegyzékébe, hivatkozással a folyó évi junius hó 10-én 50916. sz. alatt kibocsátott körrendeletemben előadottakra, figyelmeztetem a vár­megye közönségét, hogy a bizottsági tagok választása, valamint az esetleges pólválasztások megejtése iránt, a kellő időben és akként intézkedjék, hogy az 1890-ik évre megbízatással biró bizottsági tagok a tisztújító közgyű­lésre meghivhatók legyenek. A tisztújító szék határnapjáról és a tisztújítás ered­ményéről annak idején külön-iülön jelentést várok. Budapesten, 1896. évi julius hó 3-án. Perczcl, s. k. 3Iü vész-estéi y. Már a mult számunkban is megemlékeztünk arról a művész-estélyről, amelyet a nemzeti színháznak a Sóstón időző tagjai Nyíregyházán rendeznek. Aist tervezték ugyan, hogy az estélyt e hó 13-án, tehát tegnap, szombaton este tartják meg, minthogy azonban Zilahyéknak 15 -ére Bártfán volt egy hangver­senyük kitűzve, a nyíregyházi hangverseny 13-áról elhalasz­tatolt s az a jövő szombaton, 20-án fog megtartatni. A hangverseny iránt akkora érdeklődés nyilvánul, hogy a páholyokat még a mull vasárnap kettő kivételé­vel mind előjegyezték, s a földszint első négy sorából is alig egy-két hely maradt elfoglalatlanul. Az előjegyzések a mult hét folyamán természetesen még szaporodtak. Az előjegyzett jegyek a Jakabovits Fanny k. a. dohánytőzsdéjében vehetők át, s ugyanott válthatók meg tegnapelőttől kezdve a többi jegyek is. A művész-estély műsora a következő: I. rész. 1. Magyar rliapsodia, szerzé és zongorán előadja Gaál Pál. 2. „Az élet" (La vie) irta: Coquelin, előadja Zilahy Gyula 3. „A szerelem" melodráma, szö­vegét irta Gegus Dániel. Zenéjét szerzé Gaál Pál, elő­adják Zilahy Gyula és Gaál Pál. 4. Tanháuser opera nagy áriája Wagnertől, énekli: Zilahy né Singho/fer Vilma. II. rész. Egy csésze thea. vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Villedeuil báró Abonyi Gyula, Villedeuil bá-. róné Keczery Irén, Cimouílet Zilahy Gyula, Josephine, szobaleány Abonyi Gyuláné. III. rcsz. 1. szára, a.) „Téli dal" Koóstól. b.) „Hold­világnál" Aggházytól énekli Zilahym Singhoffer Vilma. 2. szára. „Fürdő orvos" irta Sipulusz. Előadja Zilahy Gyula. 3. „Tréfás egyveleg" Zongorán előadja Gaál Pál. Helyárak: Páholy 5 frt, Földszinti támlásszék 1 frt 20 kr, I. emeleti erkélyszék az első sorban 1 frt 20 kr, a többi sorban 60 kr. II. emeleti állóhely 40 kr. Álló­hely 20 kr. Jegyek iránt intézkedhet a t. cz. közönség Jako­bovics Fanny kisasszony szivar tőzsdéjében, ahol az előjegyzési iv is ki van téve. ÚJDONSÁGOK. — Kitüntetés. Ö felsége a király, mint azt az országos hivatalos lap csütörtöki száma publikálta, nt. Farbaky József nyíregyházai ^ág. ev. lelkésznek, tiszai egyházkerületi főesperesnek, az egyház és a népiskolai okLatás terén szerzett érdemei elismeréseül a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. Az ág. ev. egyház e kitűnő vezérférfiát ért kitüntetés, ama nagy érdemek mellett, melyekkel Farbaky József főesperes úr azt az egyház és tanügy terén kifejlett munkásságával valóban kiérdemelte, csak annál nagyobb megelégedést kelt tár­sadalmunk minden köreiben, mert a legfelsőbb helyen méltányolt érdemek között nevezetes része van annak az eredményes munkának is, melynek a kitüntetett fér­fiú városunk népének megmagyarositásában vezérlő ré­szese volt. — A kitüntetéshez számosan siettek gratu­lálni, s a tisztilgők között első volt a város tisztikara, mely Bencs László polgármester vezetése alatt tegnap délben tisztelgett a kitüntetett férfiúnál. — Néh. Miklós László alispán elhunytáról a vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön tartott ülésében a h. alispán jelentése kapcsán hivatalosan is tudomást vévén, egyhangúlag elhatározta, hogy részvé­tének bú tolmácsolása képen az elhunyt özvegyéhez részvétirat intéztessék s fölkérte a bizottság a főispán óméltóságát, hogy a részvétiratot az elhuüyt özvegyé­nek az 6 vezetése alatt küldöttséggel adja át s a bizott­ság részvétének élőszóval is kifejezést adni méltóztassék. — Kinevezés. A debreczeni kir. tábla elnöke Zimmermann Kálmán végzett joghallgatót a helybeli kir. törvényszékhez joggyakornokká nevezte ki. — Uj doktor. Szopkó Dezső, Szopkó Alfréd derék gyógyszerészünk fia a budapesti egyetemen mult napok­ban a vegytani tudományok doktorává avattatott. — Községi iskola Xyir-Adonyban. A közigaz­gatási bizottság csütörtökön tartott ülésén a főispán ür őméltósága felolvastatván a „Nyírvidékiben Ujfalussy Béla úr tollából megjelent ama közleményt, melyben előadva van, hogy Nyir-Adony községben az 1860 as években foganatosított tagosítás alkalmával a gróf Káro­lyi család a községi iskola létesítése czéljából egy ingat­lant adományozott, melynek időközi jövedelméből, ha az okszerűen kezeltetett, az említett iskola már felállítható is volna: felhívta a kir. tanfelügyelőt, hogy e községi iskola-alap állásáról, kezeléséről a bizottságot tájékoz­tassa. Lukács Ödön ez indítványhoz pótlólag javasolja,

Next

/
Thumbnails
Contents