Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

Melléklet a „IMyírvidék" 1895. 42-ik számához. emlékmű felál itá3a alkalmiból és hivjuk meg arra legalább a szomszéd társtörvényhatóságokat, a szomszéd vármegyék közönségét! Szerény vélekedésem szerint kiindulhatna millennáris vármegyei ünneplésünk a székhelyen, Nyíregyházán és nyilt helyen tartandó istentisztelet után az országos bizottság által proponált májusi megyei díszközgyűlésből, melynek napján megyei közművelődési alapunk javára egy vármegyei bál volna még a székhelyen tartandó. Alkalmul szolgálhatna az ezredév-fordulói vármegyei díszközgyűlésre megjelenés egy vármegyei közművelődési egylet megalapítására is, melynek bővebb kifejtését máskorra hagyandónak vélem. És erre a napra volna teendő a millennium alkalmából épülő vármegyei közkórház alapkőletétele, vagy ha már ez nem volna akkorra lehetséges, bokréta ünnepélye! A díszközgyűlés utáni napon volna u szabolcsi földvárhoz való kivonulás és az emlékmű felállításának ilnoepélye ott megtartandó Követné ezt a többi megjelölendő helyeknek is a felkeresése éa bezárná az ünnepségeket minden községben egy időben ünnepélyes disz községi képviseleti gyűlések tartása — megelőzvén természetesen ezt is minden községben nyilt helyen tartandó istentisztelet, a melynek helyén a szorosan vett istentisztelet elvégzése után a községben egyházzal biró felekezetek lelkészeinek, vagy az általuk közös megállapodással kijelölendő egy lelkésznek volna alkalom adandó az ezredéves évforduló jelentőségére, hazafias, nemzeties érzés felkeltésére szolgáló beszéd tartására! Lélekemelő volna, ha ez ünnepélyeken vármegyénk közönsége, kivétel nélkül nemzeti viseletben venne részt. Nem u. n. nemzeti diszöltözékekre goudolok, öltsön azt is, aki akarja, hanem öltsünk egyszerű magyar ruhát, mint 1861-ben! Igy gondolnám én rövid körvonalakba foglalt vélekedésem szerint, Szabolcsvármegye által ünneplendőnek az ezredéves évfordulót! Kovács István. Szin ügyünk. Nemsokára beáll a tél. As ősz már itt is van s a meghosszabbodott esték nagyon is alkalmasak arra, hogy a téli még hossiabb estéket eszünkbe juttassák. Ha pedig a hosszú esték unalmaira gondolunk, önkénytelenül is keressük, mivel, miféle szórakozással töltsük el aiokat? Mert hogy, legalább akinek egyéb foglalatossága nem akad, as szórakoiással és padig mennél kellemesebb szórakozással igyekszik elölni az esték unalmas óráit, az bizonyos. Tapasztalati tóny, hogy ilyen szórakozásra legalkalmasabbak a színházi előadások, iniut ahogy viszont a szinielóadásokra legkedvezőbb az őszi és téli időszak a maguk hosszú unalmas estéikkel. Minden valamire való uagyobb városban az évnek ezt a részét foglalj t le a sziniidény. Maguk a színészek is ezt az időszakot tekintik tulajdonképaui saisonjukuak. A tavaszt ós nyárt inkább c?ak kihuazák vándorállomásokon ós vakácziozásokkal. No az én embereoi akárhogy kívánta magának a halált, erre a szóra mégis nagyot nézett. Látszott rajta, hogy csöpp kedre sincsen követni az óu tanácsomat. Pedig ón meggondoltam, amit mondtam. Ki is migyaráztatn magamat nyomban utána. — Kend atyafi — kezdtem a dolgot — kedvére akar tenni a feleségének? Vegyen egy kőtelet, verjen szeget a falba a azután a felesége szeme láttára fogjon a saját akasztásához. Ha a felesége visszatartji ettől az attentátumtól, akkor ne akassza föl magát s Igy kend éppen azért, mert a felesége kérésére nem kötötto föl magát, már megtette a kedvét. Hi pedig még biztatni találná, hogy húzza föl magát, akkor meg azért se tegye, mert az az asszony ugy sem érdemli meg, hogy a kedvében járjon. Erre a Salamoni bölcsessógre az én emberem nem állhatta meg, hogy ismét rá ne üssön kezének a buzogányával arra az asztalra. A poharak olyan csörgést vittek végbe, mint a dolinczi tótok, mikor ötvenen egy rókát kergettek. Még azoknak is tetszett volna a haditerv. Az atyafi nyomban odaszólt a korcsmárosnak, hogy az elfogyott decziket szerezze meg hamarjában egy plr jó fajta literrel. IUngosakat cselekedett belőle. Nekem is fölviradt volna, ha elejét nem veszem a dolognak. Miután a medve bőrére előre nem akartam, tanácsosabbnak tartottam odább állani, nemcsak egy házzal, hanem egy egész faluval. Azóta a dolgot régen átadtam a feledésnek. Hinem a véletlen úgy akarta, hogy három évvel e korcsmai jelenet után éppen abba a faluba kerüljek. S az első ember kivel találkoztam, az én régi atyafi ismerősöm volt. Hogy észrevett, mindjárt megismert. S hogy megismert, hatalmasat szalutált. A szalutálást pedig e szavakkal kisérte: — Akasszanak föl, ha az akasztás nem sikerült. Nyíregyházán eddigelé még nem volt alkalmunk igazi téli sziniévadot átélni és megfigyelni. Da azért aligha csalódunk, ha azt állítjuk, hogy Nyíregyházán is •élen, esetleg késő ószszel kezdódőleg' volna legczélszetlbb tartani a rendes szinielőadásokat, mert hiszen Nyíregyháza és a nyíregyházi közönség sem lehet kivétel a más városokra és más városok közönségére áiló szabály alól. Az uj színházban ugyan két társulat tartott már — nem télen ugyan, de még is — hidegebb éTszakban előadásokat. Djbó februárban nyitotta meg a szinhlzat és Szalkaiék is deczemberig voltak itt a mult évben. E:t a két saisont azonban tévedés volna következtetéseink alapjául venni fel. Djbőnak jól ment dolga, •le hát akkor a színház uj, a színházba járás pedig újdonság volt Szilkaiéknak nem ment jól a dolguk, de hit egészben véve a társulat gyenge, a színház padig fúthetlen volt. Hogy azonban a tavaszi és nyári időszak színházi előadásokra Nyíregyházán mennyire nem alkalmas, azt a Tiszaiék ez évi és műit évi itt tartózkodása bizonyítja. Pedig ez a társulat — legalább részleteiben — már csakugyan több, mint amennyit a nyíregyházi kö'őQség joggal igényelhet azért a viszontszolgáltatásért, amelyet belépti dijakban, bevételben nyújtani képes! Négy saison folyt le az uj színház falai között. Ezek alatt ha még talán nem is minden oldalra kiterjedő, de legalább megközelítő eredményre juthattunk tanúságok dolgában. E'só sorban is kitapasztalhattuk azt, hogy maga a sziihiz épíllete átalakításokra szoru', mert eredeti alakjibau, illetve berendezésében nevezetes hibákban szenved. Fúthetlen volt s a léghuiam megviselte nem Ciak a színészeket, de a közönséget is. Hit ezen a bajon most segítenek. Vajha sikeresen -agitenének, mert tény, higy nem csak hideg időben, •le meleg nyáron is biztos megbetegedés, meghűlés várt uem csak a szegény színészekre, de azokra is, kik a színházba gyakrabban jártak. A másik az, amit már fentebb is említettünk, hogy a nyári saison még olyan jó társulat mellett sem felel neg a közönség természetes igényének. Oaként következik ebből, hogy ha azt akarjuk, hogy a közönség hisználja, látogassa a színházat: a téli időszakra kell fektetni a fősúlyt. U^y de télen a dsbreczeni társulat például nem jön át hozzánk, mert hiszen Debrecenben szep'ember közepétől április végóig talál jó és jövedelmező állomást, ihol az olyau nyári állomások biztos deficitjét, — mint amiuő páldiul Nyíregyháza is a debreczeni társulatnak, — képes ellensúlyozni. Télen tehát — ezidőszerint legalább — olyan társulattal kell beérnünk, amilyen jut. Igen is, amilyen ju\ Mart még a vidéki kisebb társulatok is válogathatnak jobb állomások között mint Nyíregyháza ma, amelyről a drága szinházbér, és az eddig füthetlen épület miatti gyér látogatás, mint szintén a Tiszai deficzitj u következtében olyan kedvezőtlen vélemény u-alkodik a színi jajgatók és egyáltalán a színészek között, hogy egyáltalán nem csudálhatjuk, h i valamire való tirsulat csak kísérletezni jön hozzánk. DJ hát vegyük ugy. hogy maga a sziuhác már teljesen rendben lesz, mikor Bikodi most novemberben előadásait megkezdi. Bikodit mint színészt s talán mint direktort is legalább hirből ismeri a közönség. Társulatát azonban nem ismeri s a ma mir annyira falszaporodott társulatok között nem is csuda ha nem ismeri. Ismeretlen társulat, ismeretlen színészek nagyon valószínű, hogy nem telt ház előtt nyitják meg saisonu kat. M;geshetik aztán, hogy a kevésbbé telt nézőtér, avagy egy vagy más ok miatt a bemutató előadás nem a legjobban sikerül. Az úgynevezett „próbapublikum" kedvezőtleu véleménynyel tér haza, és kedvezőtlen véleményt hint szót: vége az egész saisonnak! Nyíregyháza padig ma már nagy város ahhoz, hogy a szimelőadásokért lelkesüljön és elmenjen a színházba csak azért, mert színészek jöttek a városba. Higy padig hazafiságból, vagy más eff;le magasabb eszményi szempontokból váltsa meg belépti diját, ahhoz meg az általános korszellem vált reálissá, de nagyon. A sziuházak — bármit sóhajtozzanak az állítólagos idealisták — ma már voltaképan üzletek. A közönség fiiét, hogy élvezzen, és élvezni akar, ht fizet. A kérdés ezen oldalának fejtegetése azonban nagyon messze vezetne. Miradjunk tehát csak ott, hogy folyton é3 ismételten uj társulatokkal találkozni, uj társulatokat megismerni, azokhoz szokni, esetleg azokat megszeretni nehéz a közönségnek s épen ezért nem lehet helyes sem a szerenc-epróbáló igazgatóra, de ezzel együtt, illetőleg közvetve a színházrészvénytársaságra sem. Lapunk többször foglalkozott már ezzel a kérdéssel. Mindannyiszor arra a következtetésre jutottunk, hogy leghelyesebb volna valamelyik velünk egyenlő igényű egy, vagy két várossal szövetkezni s azokkal együttesen huzamosabb időre szerződni egy igazgatóval, amely aztán társu'atával a téli saisont megosztva tölthetné el a szövetkezett városokban. Ilyen színi szövetkezet az országban nem egy van. Legutóbb például Sopron szövetkezett Ssékesfehérvárral. Azelőtt Győrrel, volt szövetségben, de ma már kevésnek találták a soproniik azt az idót, amelyet a téli saisonból Győr juttatott nekik. Miért ne tehetné meg ugyanezt Nyíregyháza Szathmárral, vagy valamelyik más közel, vagy akár távol eső várossal? A téli saisonban egyik is, másik is kibírna igy legkevesebb három hónapos saisont és volna állandó társulatunk, amelynek igazgatója kiismerné a mi igényeinket s a ki az év nagyobb részére biztosítva lévén az igényekhez képest szervezné társulatát, mert nem kellene attól tartania, hogy a Nyíregyházán szükséges nagyobb, erósebb társulattal mit csináljon az év többi részében apró helységekben? Ueje volna már egyszer ezzel a kérdéssel behatóau foglalkozni, végét vetni a bizonytalanságnak, s megszüntetni azt a már emiitett nagyon i* kedvezőtlen féieményt, amelyet a színészek táplálnak Nyíregyháziról, amely szerint mi kitűnő társulatot, kitűnő előadásokat kívánunk, de hat hétnél tovább nem bírunk és nem akarunk eltartani egy társulatot és a hat hét után nem bánjuk, ha koldulni megy is a szélrózsa minden irányába! ÚJDONSÁGOK. — Kállay András főispán ur őméltósága, az alispán esetleges akadályoztatása esetere az alispáni teendők ellatusával — a törvényhatósági bizottság további intézkedéseig — Ssikttay Pal vármegyei főügyészt biztameg. — Személyi hir. Kállay András főispán ur őméltósága pénleken este, — hivatalos ügyek elintézése czéljából — a fővárosba utazott. Tisztelgés az uj alispánuál. A szabolcsvármegyei általános tanitó-egyesület tisztikara Ortovsiky Gyiila elnök vezetése alatt, folyó hó 17-én tisztelgett az uj alispánnál, felkérve őt az egyesület támogatására. Az alispán úr hosszabb beszédben válaszolt az elnök üdvözlő szavaira, kiemelte, hogy mint alispán és mint ember tisztének, hivatásának, kötelességének ismeri, vallja azoknak javát előmozdítani, támogatni: akik a család, a társadalom, a haza ügyének anyagiakban soha meg nem hálálható fontos szolgálatokat tesznek. — Hivatal vizsgálat. Kállay Atánis főispán, Kertész Berta'an főispáni titkár kíséretében folyó hó 12-én a kisvárdai járás, folyó hó 13-án pedig a tiszai járás főszolgabírói hivatal ügykezelését vizsgálta meg. — Villamos-világítás. As általános villamosvilágítás kerdeseuek eidöltóig tudvalevőleg egyelőre c-ak a Kiróna-vendéglő, a kaszinó és a színház lesz ós pidig már november 1 ótól, illetve a színház a legközelebbi saisontól kezdve villammal világítva. — Az e czélból szükséges muikálatok már jivában folynak. — A villamos áramot szolgáltató telep Mtjerszky Barnabásnak a Vasuti-utou fekvő gépgyára ssomszédságában, a Tex'oris féle telken rendeztetik be. Innen vezetnek a majdnem kisujnyi vastag réz- ós vas-vegyülékből készült huzalok a világítandó három helyiségbe. Az utczákon a hatalmas árboezokat már felállították s nagy részben a vezetékeket is elhelyezték. Ezeket az árboezokat már ugy állitjik fel, hogy az általános világításhoz is ezek maradnak meg. (Talán épan esért nem ártott volna mindjtrt be is festeni azokat, mint a távírda oszlopok vaunak.) A vendéglő épületén kívülről több ivlámpit is helyeznek el, amelyek novemberben már nappali fényt árasztanak a vendéglő körül s különösen az elsó esté ken bizonyára sok bámulójuk akad. A berendezéseket a Ganz és Társa czég eszközli. — Gyászrovat. Alólirottak mély fájdalommal jelentik a gondos mamának, felejthetetleh testvérnek, a jó anyósnak és szeretett jó nagymamának özv. Deák Péterné született Starek Eleonórának folyó Cvi október 16-án reggel 2 órakor életének 68-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentség ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytál. A boldogult hűlt tetemei október 17-én délután 3 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise pedig október 18-án fog az Urnák beinutattatni. Büd-Szt.-Mihály, 1895. október 16-án. Rézler Aurélné, szül. Deák Eleonóra. Lukács Ferenczné, szül. Deák Ilona. Nagy Kálmánné, szül. Deák Etelka. Friedl Jánosné, szül. Deák Terézia, Kabay Józsefné, szül. Deák Piroska, Deák Ida, Deák Amália, gyermekei. Starek Ferencz gyermekeivel, özv. I'app Jánosné, szül. Starek Etelka, gyermekeivel. Testvérei: Rézler Aurél, Lukács Ferencz, Nagy Kálmán, Friedl János, Kabay József vejei, Rézler Stefánia, Rézler Piroska, Rézler Etelka, Lukács Dénes, Lukács Mária férjével Popovics Jenő, ifj. Lukács Ferencz, Lukács Dezső, Lukács Gyula, Lukács Ilona, Lukács Pálma, Lukács Ida, Lukács Margit, Kabay Péter, Kabay József, Kabay Piroska, Kabay Valéria, ifj. I Friedl Ida unokái. Áldás és béke hamvaira! — A vármegyei árvaszék mull havi tevékenységéről a következő adatok számolnak be: Az előző hónapról elintézetlenül átjött szeptember hóra 607 ügydarab, eliez szeptember hó folyamán érkezeit 1248, elintézendő volt 1891 ügydarab, am-ílyből elintéztetett 1515, elintézetlenül maradt 376. — Örvendetes tény e jelentésben, hogy a hátralék 231 ügydarabbal apadt. — A szabolcsvárineuycl általános tanítóegyesület központi választmánya f. évi október 21-én d. e. 11 órakor Nyíregyházán a vármegyeház kistermében rendes gyűlést tart, melyre a választmányi tagok ezennel meghívatnak. Tárgysorozat: 1. A f. évi julius hó 8-án megtartott rendes évi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. A* egyesület folyó ügyeinek elintézésére vonatkozó elnöki jelentés. 3. Pályakérdések és a járáskőrök által kidolgozandó vitatételek kitűzése. 1. Megyei tanszermúzeum létesítése tárgyában teendő intézkedés. 5. Az alapszabályokban jelzeit harmadik tanítói járáskör megalakítására vonatkozó javaslat fárgyalása. 6. A .millennium" alkalmából jövő évben megtartandó ünnepélyes közgyűlés előkészítése ügyében teendő intézkedés. 7. Az egyesületi pénztár kezeié-ének s a tagsági dijak befizetésének módosítása. 8. Indítványok tárgyiüása. Kelt Nyíregyházán, 1895 október 15-én. Orsovszky Gyula, elnök. Wcrner Gyula, főjegyző. — A szlnház-részvénytársasáir igazgatósága folyó hó 16-án tartott ülésében helyszíni szemlét tarlott a színház fűtési berendezésének munkálatanal. A folyamatban levő átalakítás annyiban fontos, mert kizár minden tűzveszélyt s egyrészt a nézőtér, másrészt a színpad külön fűtésével a legkényesebb igényeket is ki fogja elégíteni. Ugyancsak folyamatban van a villamvilágitás bevezetésére szükséges előmunkálat is, ugy hogy Bokodi Antal társulata november hó vége felé elektromos fénynél fogja rendezhetni szinielőadásait. Egyben megemlítjük azt is, hogy j a részvénytársaság igazgatósága beszüntette a földszinti