Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-06 / 40. szám

Y í R V I D É H» Tessék azonban megkérdezni Kossuth Ferenczet! Mit szól ő ahhoz, ha fölvilágosítják, hogy például mikor tavaly őszszel először volt itt nálunk, hát a golyoszakgatta dicső 48-diki zászlót olyan kezekből kellett átvennie, aki azt a zászlót a .sötét napokban* megtagadta; vagy hogy megtörtént vele ugyan csak itt nálunk, hogy közvetlen környezetébe juthatott nyilvános utczákon, kaszinóban, magánházaknál tett látogatásainál olyan ember, ki nyil­vánosan vádolva volt, hogy politikai kortes szolgálataival üzérkedett. Váljon kit, vagy kiket fogna Kossuth Ferencz azért, hogy ez megtörténhetett, vele, a Kossuth Lajos fiával, — felelősségre vonni? * * * A harmadik vád: hogy a .N'yirvidék* személyes sértést követett el Kossuth Ferenczczel szemben is az által hogy felelőssé tette őt is ama bántó jelensegekert, amelyek itt nálunk, itt időzésének ünnepi napján az 6 személyéhez kapcsolódva fölmerültek s amelyeket a .Nyir­vidék* preciz megjelölt. Mint pártvezér jött ide, megerősíteni a tábort. Fogadtatásanak külső hiányosságaiból s ha tudomására jutottak, az általunk felhozott bántó jelenségekből bizo­nyosan megvonta utólagosan a tanulságokat. Es Kossuth Ferenczre nézve, aki a Kossuth Lajos emlékezete­nek közöttünk járó élő alakja, ezekben az utólagosan szerzett tapasztalatokban és tanulságokban fejeződik ki a felelősség kötelessége, amelylyel ő a nemzet szívében Kossuth Lajosról élő és munkáló legendát minden csúnya dolgok koptatásától a saját maga egyéniségének tel­jes megőrzésével megvédelmezni tartozik. Hogy pedig az erre való utalás .személyes sértés* ienne Kossuth Ferencz ellen, ezt sem elhinni, sem pedig elfogadni nem tudjuk, nem akarjuk. Különben is maga az inkriminált közlemény hozza fel azon körülményeket, amelyek a Kossuth Ferencz el­járását menthetővé, igazolhatóvá teszik. * • * Mind ezekből pedig következik az, hogy mi az inkriminált czikkekből semmit vissea nem vonunk. Sőt ellenkezőleg, csak ismételhetjük és ismételjük mindazokat, amiket ott higgadt megfontolással, teljes tárgyilagossággal, semmiféle személyes és magántekinte­tekői nem vezéreltetve, tisztán azon magasabb eszmék szolgálatában irtunk meg, amit igazságnak és hazafiság­nak neveznek. Ezt megtennie kötelessége minden hírlapírónak, aki érzi és tudja, hogy nemzeti hőseink emlékének érintetlen és csorbítatlan megőrzése nagy nemzeti tőkét képvisel. Közleményünk történeti része a tényeknek megfelel. ÜUlkel elbeszéltünk, azok megtörtént dolgok. Megtörtént dolog, hogy a Kossuth Ferencz nyíregyházi fogadtatása, itteni tartózkodásának részletei, nem voltak méltók a Kossuth Lajos fiához, a Kossuth név örököséhez. Ezek tények s megtörtént tényeket meg nem tör­téntekké tenni nem lehet, sem az azokat közelbirálás alá bocsátó közlemény elitélésével, sem megbotránkozással fűszerezett visszautasítással! Ezeket az igazság és lapunk reputatiója érdekében kellett elmondanunk. • * * A végrehajtó bizottság határozata egyébként kö­vetkezőleg szól: Jegyzőkönyvi kivonat a nyíregyházi 48-as és függet­lenségi párt végrehajtó bizottságának 1895. szeptember 29-én tartott gyűléséről. Olvastatott a .Nyírvidék" 38- és 39-ik számában megjelent .Kossuth Ferencz Nyíregyházán" czimü két közlemény s beható eszmecsere után a párt a következő határozatot hozta: A nyíregyházi 48-as és függetlenségi párt elitéli s megbotránkozással visszautasítja a Nyirvidék 38-ik szá­mában használt azon személyes sértéseket, melyek sze­rint bűnösnek mondatik ki első sorban Beniczky Miksa, 14-szer. Az Uraság részéről pedig a megirt jöve­delmeken kivül engedte ik közönséges szükségre fordi taudó három forintig való büntetésre hatalom; és ámbatár. lö-ször. Az Jus gladium velek nem commuoical tathattik is, sött inkább az uraság Székére adjűdicáltat ván, kötelesegekben lészen az Bíráknak minden gonosz tévőt, akár az lakosok közül, akár idegent az Helly­ségben vagy annak Határáu talaltassék, aztat meg fog­váu az Uraság tisztjének keziben szolgáltattni. 16-szor. Az Ciivilis nem eriminális mindazonáltal első revisiója a Biró és Tanács authoritására, uay mind­azonáltal, hogy az meg nem elégendő fél az Urasáéra intradominium appellálhassa, és annak decisiója szerint menjen executióra, erról mindazonáltal jó prothocollumot tartson és tartasson a Város, és aztat minden Domi­uális Szóc. alkalmatosságával nyújtsa be az Birákuak, s Tanács választásának építésének idején az Város ládá­ján helyheztessék. 17 szer. Vásári privilégiumot még az idén fog az Uraság számokra szerezni, azért annak Taxáját leteszik annak jövedelme is az felyebb kötött eszteudőkig ke­zekben botsáttattik, mely ámbár egy ideig hely pénz­ből uem fog is szaporodni az bor keltésből mindazon­által ki fog jönni. 18 szor Assecuráltatuak ellenben, hogy a Taxában az felyebb kötött esztendők utánis, ámbár ujj alku mellett mindazonáltal ugyan tsak tóllök el nem vétiet­nek, hanem általok administráltatnak, az határ is meg irt móddal nálok haeyattatik, sött a' királytclki puszta is minden idegenek elótt nekiek ej-árendáltattik Gróf Karolyi áltaUs ha mely akár el idegenedett, akár ujj határ szerez­tethetik, számokra fordittatik, hogy az által az gazdáknak mind száma, mind tehetsége szaporittassék gyaripittat hassék. 19 •szer. Az erdőknek conservatiója kéményén pa­rancsoltatik 's concredáltatik az Bíráknak fából való segedelem mindazáltal mind két részről erga speciálem commiasionem igértettik. pártunk országos képviselője, inert neki volt szüksége, hogy Kossuth Ferencz Nyíregyházára lejöjjön, hogy a czél csak az volt, hogy az ő megválasztása alkalmával legnagyobbérdemeket szerzett .ösmert alakok' poharu­kat összekoczinthassák s együtt ebédelhessenek Kossuth Lajos fiával. Bűnösnek mondatik ki függetlenségi pártunk, mely a czikk szerint a legelemibb illemszabályoknak meg­felelő fogadtatásban sem részesítette Kossuth Lajos fiát s kitette annak, hogy oly környezetben s oly publikum előtt — fejtegesse mondani valóját, mint ezt vasárnap a csizmadia-szín előtti dobogón tenni kényszerült s eltűrte, hogy látogatásai alkalmával kíséretéhez oly egyének csa­tlakozzanak, kik előtt a Kaszinó, sőt a magánházak ajtai is zárva vannak s kik miatt a Kaszinó-egylet tagjai még a felállással való üdvözlést is mellőzték. S bűnösnek mondatik ki végre Kossuth Ferencz, ki magát ily czé­lokra kihasználni engedi. Megbotránkozással utasítja a párt vissza a fent el­sorolt sértéseket annál inkább, mivel köztudomásu tény, hogv Kossuth Ferencz nyíregyházi első látogatása alkal­mával tett s a nyíregyházi nők diszalbuma átadásakor megismételt ígérete következtében — s ezen kivül az okból, mert — miként a Beniczky Miksa orsz. hépviselő s a nyíregyházi 48-as és füg. párt volt elnöke által közzétett meghívásban is jelezve van — a párt-egyesités és szervezés végett tartandó gyűlésre a párt nevében, — több képviselőtársával együtt — meghíva lett, láto­gassa meg Nyíregyháza városát; — s itt, — éppen ugy, mint az ország több választó kerületében is, — ugy ő, mint képviselőtársai a közgyűlésen, mint az azt követő banketten — eltekintve minden magánérdektől — csupán az országos s a legutóbbi választás óta megszakadt nyír­egyházi 48-as és függetlenségi párt egyesítése végett emeltek szót. Tekintve, hogy pártunk Kossuth Ferencz méltó fogadtatása érdekében minden lehetőt megtett s hogy Kossuth Ferenczet ugy az ezret meghaladó számú polgárok jelenlétével megtartott közgyűlésen, mint láto­gatásai alkalmával orsz. képviselők s pártunk vezérférfiai környezték, a tiszteletére rendezett banketten legnagyobb számban Beniczkyre nem is szavazott s a társadalomban is számot tevő párttagok ós orsz. képviselők voltak jelen s hogy másrészről egy pártnak sincs hatalmában egy népgyűlésen bárki megjelenését s viselkedését korlátolni s mert a [párt a sajtó-szabadságot — mely teljes jog­egyenlőséget hirdető programmjának éppen egyik leg­szebb s sarkalatos pontja, — korlátozni nem akarja ugyan, de másrészről a társadalmi s politikai tisztességre a legnagyobb súlyt fektet s bármely esetben megvárja a sajtótól a tisztességes hangot s hogy minden szemé­lyeskedéstől tartózkodva mindég az igazságot írja. Kijelenti a párt, hogy ezen ugy a választó polgárokat, mint magát a pártot s vendégét sértő czikk felett vi­tába bocsájtkozni nem akar, de tekintettel arra is, hogy a „Nyírvidék" czimü lapnál ily tendentiozus szemé­lyeskedés már többször is előfordult — kijelenti, hogy ha a „Nyírvidék" a fent jelzett sértéseket legközelebbi számában vissza nem vonja, pártunk nem mulasztja el megtenni a szükséges lépéseket az irányban, hogy az el­követett sértések alkalmas inódon megtoroltassanak. Ezen határozatot a párt a helybeli lapokban közzé tenni rendeli. Kelt, mint feni. Szesztay Károly, Szesztay Zoltán, p. elnök. p. jegyző. Hitelesítjük: Lukács Ödön, Török Péter, Geduly Henrik, végrehajtó bízottá, tagok. Október elseje Nyíregyházán. Október elseje eddigelé a tényleges szolgálatra be­vonuló katonák, és természetesen azok hozzátartozói előtt birt uevezetes jelentőséggel. A folyó év október havának első napja azonban mig egyrészt a hadügy­minisztérium kegyelméből épen ezek előtt veszítette el nevezetességét, addig másrészt a magyar nemzet törté­netében tett szert korszakalkotó jelentőségre. 20-szor. Mind a Nemes Vármegye eiőtt, mind más akármely háborgatások ellen is minden tehetséggel meg óltalmaztatik, sem Zsidó, sem görög, vagy más velek egyben nem férhető kereskedő, vagy másféle lakos (Nemes ember értetődik: bizonyos Batisz uevü Ne­mes ellen szegült a Bíráknak, tehát ösze szedték holmiját és a határra ki vitték. Város irományai bizo­nyítják) közikbe nem egyenlitettik, hanem természetók­hez, szokásokhoz illő móddal engedtettik meg magok administratiója 21-szer. Ha mester emberek szaporodnak az Cze­hes privilégium szereztettik az kik szükségesbb, 's be­tsületesbb mesterséget űznek, ezen felül való könyeb ségeket szerezni igyekszik az uraság, tsak gyarapodáso­kon mesterkedjenek a' Birák és a lakosok. 22-szer. Az meg irtakon kivül, az uraság semmit tartozásból nem kíván, hanem az midőn Tiszteinek önön vezérlésekre nézve ottan meg fordulna 's kivált tör­vények igazításában, az szükséghezképpest mulatoznak fogadni ahozképpest de nem excessive accurate fel je­gyezni 's az Uraságnak be nyújtani provisióján kivül, hanem ha hivségeknek 's haladattásoknak be bizonyítá­sára az midőn akár egyik akár másik Uraság ottan megfordul, vagy azoknak parantsolatjából emberei meg­fordulnak jó szív fogadással 's forspont adással ked­veskedni. 23 •szor. Mind két rendbeli tisztekhez egy iránt jó ügyelmetesség és engedelmesség Sássió tartóztatása, botránkoztatásokk bejelentése, botránkoztató ki tsapása, Város eleinek való emberek szerzése 's neveltetése, szomszédsággal való jó élés keményen parantsoltatik. 24 szer. Mind ezen punctumok melyek most hirte­len tétettek pennára, bővebb magyarázással fognak ki tettetni, minekutána exmitalt tisztek telyesbb visgálás­ból bóvebb vigasztalást vészen az Uraság és az földnek fel tnéréseis az jelentett czél szerint véghez megyen. Üatm. N.-Károly 20-ik ápr. 1757. Gróf Károlyi Ferentz m. p. (L. S) Leirta Súlyán Ádám emerit. notar. E napon léptek életbe a kötelező polgári házas­ságra és az állami anyakönyvvezetésre vonatkozó tör­vények. Magukkal a törvényekkel lapunk már több izben és részletesen foglalkozott. Ez alkalommal tehát csupán arra szorítkozunk, hogy életbelépésük első napjának Nyíregyházán végbement eseményeit elmondjuk. Nyíregyházán is épen ugy, mint az ország számos más városában, ekkor kötötték meg az első polgári 1m­easságot. Paulay József, tartalékos honvedhaduagy, a Hazai bank elOKelő lisztviselője lépett először házas­ságra az uj törvény szerint Kovács Jolánnal, Kovács Ferencz városi házipénztáros szép ós kedves leányával. Az első polgári házasság megkötése nem csak azért, mert ez volt az első, de a házasságra lépók, különösen az idevaló menyasszony és családja iránt nyil­vánuló rokonszenv miatt is általános érdeklődést kel­tett fel. A házasság megkötése délután 4 órára volt ki­tűzve, de már három óra tájban nagy számú közönség gyülekezett a városház palota dísztermében és a kapu­bejáratnál. A házasságkötés színhelyéül, az ünnepélyesség emelése czéljából, de a nagyfokú érdeklődésre való te­kintettel is, volt ez .alkalommal a diszterem kijelölve, mert rendes körülmények között az anyakönyvvezetői hivatalos szoba — mely az eddigi főjegyzői szobában van Ízlésesen és csínnal berendezve — ós a tanácsterem vannak hasonló czélra rendelve. A tágas, de mégis szűknek bizonyult díszteremben főleg a hölgyvilág volt szép számmal képviselve, de számosan voltak ott társadalmi életünk kiváló egyéni­ségei is. Amint a nászközönség a házasulandó párral meg­érkezett és a teremben elhelyezkedett a hivatalszobák felé nyíló oldalajtón megjelent Bencs László polgár­mester, anyakönyvvezető délezeg magas alakja, fekete diszmagyarban s a közönség nem állhatta meg, hogy hangos éljenzéssel ne adjon kifejezést annak a lelke­sedésnek, amely ez ünnepélyes pillauatban lelkét be­töltötte A polgármester a terem túlsó oldalán levő és szőnyeggel borított emelvényre helyezett asztalhoz ér­kezvén, előbb rövid beszédet intézett a jegyes párhoz és jelenvoltakhoz, melybeu a nap, és a végbemeuendó aktus jelentőségét méltatta. Aztán előbb a vőlegényhez, majd a menyasszony hoz intézve, feltette a miniszteri rendeletben megálla­pított kérdéseket, hogy házasságkötési szándékukat ki­jelentik-e? A nyert igenlő válaszok utáu aztán szintén a miniszteri rendeletnek megfelelően a következő ki­jelentést tette : — Én tehát önöket ezen egybehangzó kijelentésük alapján a törvény értelmében házastársaknak nyilvá­nítom ! És ekként az első polgári házasság Nyíregyházán immár megköttetett. Az uj házasok ezután tanúikkal együtt az anya­könyvvezetői szobába mentek át hol Oberlánder Károly másod anyakönyvvezető helyettes a megkötött háiassá­got a szükséges adatokkal a házassági anyakönyvbe be­jegyezte, azt az uj házasok, a tanuk Somogyi Gyula és Kovács Gerő, valamint Bencs László polgármester mint anyakönyvvezető aláírták s az uj házasok részére a há­zasság megkötéséről szóló tanúsítvány kiadatott. Az uj házaspár a násznéppel együtt kocsikra ül­vén ezután az ág. evang. templomba ment, ahol az egy­házi szertartás ment végbe Itt Geduly Henrik segédlelkész és hittanár eskette meg az uj part, elObb lendületes beszédet intézve höízá­juk, melyet egész terjedelmében a következőkben közöl­hetünk: „Inkább kell engedelmeslcedni Istennek, hogynem mint embereknek" (Acta V. 29) mondja Péter s veie a többi apostolok. És valóban — szeretteim az Úrban — hol a szív­nek választania kell a zavaros emberi érdek és az Istennek hódoló igazság, — & helytelen emberi szokás és az örökké igaz isteni törvény között: nincsen jobb választás, nincsen tisztább ut, nincsen megnyugtatóbb megoldás, mint — engedelmeskedni Istennek s elvetni azt, mi hiu emberi találmány vagy tisztátalan emberi érdek. E felfogás szülte a világtörténelem legkiválóbb alakjainak élete sorsát; ez avatta hithósökké a lánglelktl prófétákat ós a vértanú apostolokat; ez fonta a nagy világszellemeknek, a szabadon daloló költőknek, a ret­tenthetetlen szabadsághősöknek és alkotmányvédőknek homloka köré a babért. Ellentét — keserű ellentét állottjelőttük! Választauiok kellett az isten utjai — a lelkiismeretben meggyőződés, a sziv benső parancsa a lélek tőrülhetetlen akarata — és másfelől a lélek nemes vágyainak elfojtása, a lelkiismeretnek, a meg győződésnek rabságul adása közt! Választaniok kelleti a hit és a leplezett gonosz érdek a jellem és a lélekerl feláldozása, a nap tisztán ragyogó fénye és a sötétben rejtőző emberi gyarlóság homályos útjai között — s ók inkább engedelmeskedtek amannak, mint emennek, — inkább Istennek, hogy nem mint embernek. Mi boldogok, kiknek lelkében e fájdalmas ellentét fel sem is merül! Mi boldogok, kiknek módjukban áll t helyes emberi szokást is betartani ügy, hogy e melletl az örökkön élő Isten törvényeinek isengedelmeskedhes senek. Legyetek üdvözölve itt, ar Úr ez oltára előtt, ti, kedves ker. házaspár, kik anyaszentegyházunkban elsőkül jövétek el, hogy a polgári kötést az Úr nevében való kö­téssel szent frigygyé avassátok; kik elsőkül jövétek el hogy megmutassátok az egyedül helyes módot, mint lehet a jónak ösmert emberi törvényt összhangzatba hozni Isten törvényével s azt, a mit ember kezdett, mint lehe Isten szent neve által folytatni s áldásai közt bevégezni. Bizonyitsam-é, hogy előttetek ez állítólagos ellen tét Isten és ember törvénye között fel sem is merül hetett? Bizonyitsam-é, hogy nektek pillanatra sem kel lett töprengenetek a felől, ha vájjon a szent frigy meg­kötésének egyik vagy másik módja helyes-é; ha vajjor eljöjjetek-é ide is, az égi béke és a szívbeli nyugalom Folytatása ai I. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents