Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-09-29 / 39. szám

„IN Y I K , | § r{ i«J " vímii aika sifierek CTPftClí TOlOft, • H. náltik. A 'amilU tikjaira « "ea etirklltak i a i. nyugdlja-a ) H>úg a S,ugdi ; i -A*? cyufc'dijjik miű ' L-' », éri okt < , áir -ui ±1 ételt ne tol bm frmVIcI a díjemelésekkel azt hiszik leknél beállott hiányt kiegyenlíteni, hányok. A csütörtöki nagykállói ujával a tokaji ut mentén hizafelé ovikéi au-'lkal, hogy a rajta ll'ok a ViM'kas kivágásával alaposan yruu » n hedt timári Mikula czi­abban az időbeu a kör­i ,i tartóztattak. , agtál. Köztudomásu dolog, . " "illető lelkészek igazolására \ klügvminiszter most elren­. cjétő'l a nyugdijasok nyug­lelk-'-szi hivatalok, hanem a tagok latolják. >h lóru áa Bikaj=ia Istvánné f-litkei iu'egéB a hó 17 én férje helyett, — ki nnnfcávu TU n elf .-;a a — bevitte Kis-Várdába tort McUmatterC A i-vak a caillagutczai eőz ... Het' megijedtek » nagyot rántottak a szeke i y.n a a l'ftkal hajtó Bik.jízáné oly szerencsétlenül i tU . i izek írről, ho*y * egyik ló halántékon ru^ta < a .te|éoj asszony bo!t»n mtradt az utcza kövezetén. . - Ái állatklilIHások rendező bizottsága leg­utóbD tartót' <ló« ózta, hogya májusi nagy lókiálli­U.-..- »onat vjzó bejt határidejét 1896. évi február hé li-n in 'ghossiabbi ja Ez az intézkedés a gazda­óhajára történik, valamint az októberi nagy tókiifflti* bejelentési terminusának meghosszabbítása is, uely a jövfl é? junius 1-én jár le. ' árverés. A földművelésügyi magy. kir. minisz­* Otfctnl adja mindazoknak, akiket illet, hogy a illa mi ménesekből es méntelepekből kisorsolt ! c, szamftl' tti íiata kaoczák, kiselejtezett herél­lek árverése 1*95. évi október hó 4., 5., C. . én Budapesten a .Tatersall" kerepesi-uti helyi­log ai >' i A t'>vak leírását és a részletes • i tar dmazó vertsi jegyzék a postabélyeg mollal' ' sall igazgatóságától kapható, öngyilkosság. H»Uodi József, ki a helybeli joggal Éa talar a magyarázat holott itt Nyi akarják t-szrí például, hogy Jutó tfép< JIUU eu .írként volt alkalmazva, csütörtökön udvarán zy fára vaslag ezukor spár­• mag U. A házbeliek reggel már halva i .;y a vckonv fa annyira lehajlott terhe "lt a földen a 65 éves öngyilkos. < -< k a humanizmus szolgá­.«, d iskolás gyereknek, hogy az 'i < r.jiott eituo . . - • < gek fejében egy szerecsen j^.^.jlgál válthasson ki rabságából. Ez a nemes ambi­> a mely majdnem minden iskolás gyerekben meg V , tlieii5ve teli hogy 1 rüszelben, abban a központ­; " ! * htva i vi mindea részéből gyűjtött bélyegeket <• :u nék. ui-gv vei millió elhasznált bélyeg gyűljön össze. ^lioiTibilis m< nyi b.lyeget azután értékesitet­' Wíolyt árból a Kongó államban falut alapítottak. 1 y buzgalommal . ,'üjtő gyermekek intencziója, teljesedik a - > szoros értelmében, mégis Jidásos hatása lesz az uj falunak, hogy a •n Uk'i-v',;o', a m^lypl nrla fngnalr tplepitpni, % ösmeríetni a k ,ltura áldásos vívmányaival. *" u banküzlet. \ ^-hröder Rob. Th ezég, nepi na^y^i^igijij l 0Lto— és bankezégeknek a konti­leaté^et^Oost Budapesten is alapított üzletet, hogy Ma­ágon nagytcrjedelni i banküzletet folytasson. — •cltáért C7 a cí« r -t mindenütt kedvelik s igy .a rövid időn hazunkban is sok liive lesz. — A i.up i>,.». ../'• t_ CZ t.g .y; "őre a Magyar Osztálysors­- • - í 'iit fo/ szerepelni. A külföldön, hol „ { \ .,», , /enykorát éli, előszeretettel vásárol­ni . ichröder-czégnél, mert a legtöbb fő­flu® 1, '' Kél vásáiolt sorsjegyekre esett. — utóbbi iJöbi>. 'jak., nag^ nyereményt fizetett ki a VLi Vler-deg vevőinek, köztük egy 600.009, egy 400.000, negy 300,'XK), három 200.000, két 150,000 márkásat s etonkivül még sok nagyobb összegű nyereményt. — A .Vliróder 'lob. Th. czég l'inküzlete Budapest, Károly­törut 28 szám alatt van. <udomái)Uakra jutott, hogy lieiner Mór, a " "Hexntr Tettvérek mi divat es confectió czég • A Mer 1- es . tu Nyíregyházán (Áldási fele, .Csillag • 1 lo itiar> dus minta collec ióvii fog i, mire a t. uuigj ligot figyelmeztetjük. Magyaror y; leggazdagabb birtokosai. M.­tjOo a le^iit ' cbb földbirtokos maga a magyar ilynek '-'.810,418 kat hold fö.dje van. tehlt í ti-edr uxe a múveiés alatt levó összes terű A m^íu) rtokosok között herczeg Eszterhá/y ' az eidü, aki. nk 421,053 hold birtoka van. — ok k>iHt a legij-zdtgjbb gróf Scbönboru Ervin holddal, útin-jön Festetich Ta-ziló 135 541 l A réaz '".ytársa^agok között az osztrák magyar -vatpá.ji ,158 holddal, utánna ötödik sorban tkeaik Kobi. Füiop berezeg, 214,838 h >ld fólduek A .eggazdagabb főherczeg Albrecht (f), , , földbe \an, mig az uralkodó család »ág. luti' a "6,012 holdat tesz ki, Jjzsef ^ , ecit ik 5ti,9?Q hold; e szerint a vallás­v'v'v, Jle ; } . :" f0T keze ,» háromszor akkora. 0um»U1 Uizul legnagyobb a na^y váradi róm. ^rTJ^iOIé. 18í»,934 hold, ezután következik a na ;y­-i. 1 gi kaib pUspOk 130,808 holddal, ung a leg uagy kiau bn esz telt kalocsai érseki uradalom c-ak 13H' : Old A káptalanok között legga/.d .gabb az egri kapulan 91,702 holddal, ^pI Uél a herczecprimás csak Holddal g^aigabb. A városok közül a legnagyobb . .»a Bobicizea /árosának van, 91,618 hold „-,,-; 1 íveiké.,k bxeged 72,127 holddil. Az izraeliták wgiaijrobi) földbirtokos báró Schossber^er /. Í.127 holddal, azután jön l'opper Armiu ój °a Kaií«" HOlón 25,900 hold földdel- — orsugi birtoknagyság e szeriut a következő ^0.000 holdtól 30,000 holdig 31 nek • ro V uldiól 20,000 holdig 54 uek, 20 000-10 000 K 7 a 1 6 'ulajdouoáuak, 10,000 5.000 holdi : k, 5,000 holdtól 1000 holdig - nek és 1000 holdtól 755 981 földbirtokosnak van d-gyarorsaágon tehát csak 3191 nagybirtokos van­— Táborszky Nándor nemzeti zenemű kereske­désében, uehiuy nap elolt jeleut meg Ríiuprecht Ala­jostól, az ismert nevü szerzőiől, .Mária Dorottya ke­ringő, egy igen c-inos dallamos táuczd.rab, mely máris általános elterjedésnek örvend s rövid idő alatt a ko zöQségnek kedvenezóvé fog válni. A csinos kiállítású füzetet, melynek ára 1 frt, fö.ösleges dicsérnünk mivel már több műve is forog közkézen, nagyon ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe, megrendelhető Táborszky ísándor nemzeti zenemű kereskedésében, Budipast IV., \acu utcza 3. sz. — „Röptében a nagy Tilág körül. 4' Most küld­ték be nekuna e nepszerü diszmű 13 dik füzetét, mely Ujy a képek szépségére, mint változatosságára nézve még felülmúlj* az előbbieket. Az első kép a füzetbeu a londoni par.ament tiszta góth-stylben épült 286 mé ter hosszú palotája, mely egyike a világ legszebb épí­tészeti alkotásainak, Ezt követi a régi Fontainebleau kastély fényképe és ennek egyik pazar fenyü terme: II. Henrik műcsarnoka, melyet a londoni Albert herczeg emlékszobor ós a brandenburgi kapu Berlinben követ­nek az érdekes történeti multu quidrigával a tetején. Ezt a négy bronz ló által husott kocsit a győzelem istennőjének szobrával Napoleon császár 1806 ban le vétette a kapuról és Párisba vitette, hogy ott vele a diadalkaput feldíszítsék. Napoleon bukása után a poro szok ujougva vittek vissza és vi=szatet ék előbbi helyére A következő kép Scheveniugeu tengerpartját mutatja be, majd egyszerre Brüszei legelőkelőbb Bauievardj n talál­juk magunkat az ő Parisra emlékeztető épületeivel. — A következő fénykép a bécsi Hofburgtheatert mutatja be, melyet Róma egyik legszebb pontjának bemutatása követ. A San Aagelo kastélyt látjuk magunk előtt, Had riau császárnak ezt az 1750 éves sirhilyét, a háttérben Szent Péter fönséges székesegyházának kupolája látszik. Most a teljeseu márványból épült Rialtó hid fényképe következik, majd a pompás nápolyi völgyben találja miigát a szemlelő, a regén/es fekvésű Sorrentoban, Tasso születéshelyén. A következő kép Turiunak, Kos suth második otthonának főterét mutatja be Carlo Alberto király lovasszobrával, majd az Athén melletti Piraeus kikötőben, melyet Himér után bizonyára min den mfivelt ember ismer, gyönyörködhetünk. A sorozat folytatását Cairo városának látképe képezi a czitadellá­val, mely után a budapesti Mirgitsziget fürdőházáról felvett fénykép következik. Végül a Salt Laké Cityban épülő uj mormon templom fényképe fejezi be a füzetet, mely 1853. óta épül, ős már eddig is milliókba került. Ez a füzet is, mint a többi, vidékre küldve 35 krért rendelhető meg az Egyetértés kiadóhivatalában Buda­pesten, mely előfizetéseket is elfogad az egész műre 16 füzetre 5 frt 60 krral, 8 füzetre 2 frt 80 krral, 4 füzetre 1 frt 40 krral. — Az egész műhöz diszes be­kötési táblák készültek, melyek 1 frtért kaphatók. — A „Sólyomvadásznő" jutalomkép részére pedig egyiü legnagyobb hazai keretgyárban pompás keretek készül nek, melyek gyári áron lesznek megrendelhetők. — A Hét. Kiss József szépirodalmi hetilapja, a század végén modern szellemet jelenti irodalmuukban. Két törvényt szabott magának. Az egyik negativ termé­szetű: kerülui mindazt, ami üres és nagyképű, ami ko­pott, elcsépelt ós banális, ami bornírt ós Ízetlen, ami hamis és hazug; kerülni a formátlanságot, költőieden séget, tartalmatlauságot. A másik positiv törekvés min denek ellenkezőjére mutat. Keresni az eredeti gondola­tot, az uj eszmét, s csak az igazi tehetséget juttatni szóhoz, de tért nyitni a szellemi erö minden érdekes és elmélyedésre ösztönző nyilvánulásának. Az egyszerű lélek nemes és örök szép poézise és a bonyolult lelkek poétikus tartalma egyaránt vonzó tárgya e lapoknak; csak az együgyűség vau kizárva A Hét birodalmából. Különösen szereti azokat az érdekes, mély problé mákat, melyek a kort jelzik s az élő legnagyobb gondolkozókat foglalkoztatják. Mindezzel első sorban és mindenekfölött a magyar irodalom érdekét kí­vánja szolgálni, ami természetes is oly lapnál, mely­nek szerkesztője maga poéta és segítői oly nagytehet­ségű emberek, mint a Het munkatársai. Pszihologiailag lehetetlen, hogy ily taleutumos emberek, ily öntudatos, komoly irók, egyenként véve is kicsinyes, öuző czélt kövessenek s hogy egyesülve ne nagy dolgot szolgájanak. Az irodalom szentsége a Hetnek, s a tehetség bálványa neki, abban gyönyörködik, az előtt leborul, bárhol találja is. Rendkívül finomra csiszolt Ízléssel őrzi irodalmi színvona­lát és — amennyire viszonyaink között csak lehetséges — valóban több ambiczióval, mint számítással, igazán be­cses közleményekkel szolgál közönségé .ek. A belletrisz­rika ós kritika mellett hétről-hétre pompás politikai „Krónikákkal" szolgál A Hét. Ezek régen kivívták politikai nagyságaink tetszését. Ép oly figyelemben ré­szesül a lap Innen onnan rovatja, melyet sokszor pró­báltak már utánozni, de a halovány másolatok csa< annál jobban dicsérik az eredetit. Érdekes e lapnál, hogy kicsi keretében mindig élénk visszhangja a hét eseményeinek és tájékozást nyújt a hét hangulatáról. Csarnok, A negyedik toast. — Elbeszélés. — A »Nyirvidék< számára irta: Q (Folytatás.) Az történt ugyan is, hogy a bátyja Pali ugy találta, hogy a Katinka dióbarna villogó szemeiben van valami különös varázsfóny, amely őt mennél többszöri ós huza­mosabb beletekiutésre készteti. Viszont Katinka gyere­kesnek kezdte találni a Margit beszédét, amely a leg­utóbbi falujokbeli majálison rajta volt ruha szövetén színén ós szabásán alig terjedt tul. Pedig ez nagy ese­mény volt a Margitka éleiében, lóvén az első hosszú ruha, amelyet kapott. A másik oldalon meg Ferinek tünt fel, hogy milyen ábrándosan szép kék szemei vannak Jolánnak ós a csön­des, szinte zárkoxott természetű Jolán érdeklődését vi­szont a Feri piros, napsütötte arcza és hozzáillő fekete kis göndör bajusza látszott lekötni. Szóval a kis Margit magára maradt. Ha szólt is hozzá, felelt is kérdéseire egyik máeik, csak u*y oda­vetőleg tette. Mit volt mit tennie, kenyórhéjbol apró galacsinokat csinált s titokban hol egyik, hol másik testvérét, vagy unokatestvérét vette czélba ós dobta orron, vagy fülön. Már mikor hogy sikerült. Mikor aztán ez sem használt, az öreg nagytiszte­letü urat vette szemügyre. Feladta találós kérdés gya­nánt önmagáuak: vájjon hány óves lehet? szőke volt-e, vagy barna, mielőtt galambősz lett? mindig olyan exer­ránczu volt-e az arcza? Sőt utoljára még az is, hogy vájjon visszafelé eltudná-e már mondani a „Miatyánk" ot? hiszen élőiről már jól tudhatja! Nagytiszteletü Gerzson Tamás úr, ki épen kedvelt tyúkjainak jó és rossz tulajdonságait tárgyalta az asszo­nyokkal, véletlenül észrevette, hogy Margit milyen figyelő tekintettel nézeget reá. Valahányszor azonban egyenesen Margitra nézett, ez — mint akit valamin rajta csípnek — mindig hirtelen hol az egyik, hol má­sik mellette ülő pár felé fordította tekiutetőt. A nagy­tiszteletü ur szintén mindannyiszor önkénytelenül kö­vette tekintetének irányát, de eleinte ópenséggel nem talált benne semmi különöset, hogy a fiatalok olyan bizalmasan beszélgetnek páronként. Ez az önkéuytelen szemjáték azonban többször ismétlődött s egyszer valami különös gondolat futott végig a nagytiszteletü ur agyán. Ugyanaz, ami másnak is végig futott volna: milyen két egymáshoz illő pár! Az ám, mintha az egek ura is ugy rendelte volna l Közben a tyúkokról, a reájuk gondot viselő haran­gozónö-, ennek férje a harangozó , azután az egyházfi­ós kántortanító viselt dolgainak révén az esketesekre és esküvői szokásokra ment át a beszéd fonala, de ez alatt folyton ott motoszkált a nagytiszteletü ur fejében a két egymáshoz illő pár, ugy hogy nem egyszer szinte érthetetlen választ adott egyik másik hozzáintézett kérdésre. A vacsora már a vége felé járt. A nagytisztelotü urnák kiisó talán a fejébe is szállott a tüzes régi bor, amelyet a házi gazda vendégei tiszteletére és a kőt család kibekülésének örömére a legjavából hozatott fel. Elég az hozzá, hogy hova tovább, egy hihetetlen terv érlelődött meg a nagytiszteletü úrban: megszegi a házi­gazda házi rendszabályait! — Megszegi, akármi tör­ténik is! És ugy is tett! Egyszer csak a Szobránczy Endre nagy ámulatára, kezébeu pohárral felemelkedik s belekezd egy dikezuba — Uram, uram, Szobránczy Endre uram; uram, uram Szobránczy Menyhért uram, szállok az urakhoz \ — Hohó, de nem addig van az! — kiált közbe tréfára fordítva a dolgot a házigazda. Nagytiszteletü ur elmondta a maga felköszöntóit mind a hármat.^Többhöz nincs jussa! Nagytiszteletü Gerzson Tamás ur azonban ügyet sem igen vetett a tiltakozó közbeszólásra, hanem szó­lott a két asszonyhoz is olyan ihletteljes ünnepélyes­séggel, hogy Szobránczy Endre esett ki a szerepéből s mert a többiek is csöndesitették, hallgatni kezdte a nagytiszteletü urat. Magában azonban feltette, hogy bármi legyen is a tószt tárgya és tartalma, a nagytisz­teletü ur „kihágásának megtorlása iránt szükséges in­tézkedéseket annak idején ós helyén megtenni szoros kötelességének ismerendi.* A nagytiszteletü ur pedig folytatta megkezdett pohárköszöntőjót, Mindenek előtt a szentírásból vett példázatokkal kifejtette, hogy az embernek nem jó egye dül lenni. Majd elmondta, hogy a férfi sorsa a nő és a nő sorsa a férfi. Hogy a férfi az erős tölgy, melyben a nő, mint a repkény, biztos támaszát leli. A két család el sem tudta képzelni, hova czéloz mindezekkel, de hát a pohárköszöntők legtöbbjével ugy van az ember, hogy a legvégén tudja meg, kiőrt, vagy miért kell ürítenie poharát. A nagytiszteletü ur, mint gyakorlott tosztozó, mestere volt a csattanó befejezésnek. Hogy mi mindent beszélt, azt nehéz volna rendre ismételni. A befejezés azonban, a mely mindenkit meg­lepett, ilyen formán hangzott: „Mindezeknek utánna pediglen, azon biztos tudat­ban, hogy merészségem, amelylyel a Szobránczy Endre ur ő uagysága tilalma és tiltakozása ellenére ez alka­lomból újból és immár negyed izben felszólalni bátor valék, megbocsáttatást nyerend, végzem szavaimat azon szívből jövő jókivánalommal, hogy a mindenható egy igaz örök isten azon tiszta szerelemből kötendő frigyeket, melyek az itt együtt jelenlevő két család kőzött helyre­állott békés egyetértést mind az idők végezetéig fen­tartani hivatva leendenek, kiapadhatlan jóságának bőséges kegyelmével árassza el! Éljenek az uj párok!" Ha hideg zuhanyt nyitott volna meg a nagytisz­teletü ur a társaság feje felett, sem hűtötte volna le egyszerre ugy a kedvét mindenkinek, mint váratlan jó kívánságaival. A két asszony zavartan tekintgetett egymásra ós férjeikre, mintha nem fogták volna fel teljesen a nagy­tiszteletü ur szavainak értelmét. Szobránczy Menyhért piros lett 8 mosolyogni igyekezett. A házi gazda el­komolyodott s bajuszát kezdte idegesen sodorgatni, — A fiatalokban meg épenséggel elhűlt a vér. Még Mar­git is belesápadt és tágra nyílt szemekkel nézett me­rően a nagytiszteletü úrra. A nagytiszteletü ur is észrevette a frappáns ha­tást. Valami ilyesfélét várt ugyan, de még sem egészen ennyire igy képzelte magában s éppen ezért kissé zava­rodottan nyújtotta poharát koczintásra a családfőknek, A valósággal kinos csendet a házigazda törte meg, szinte rekedtté vált hangon kérdezvén : — De hát hogy érti ezt nagytiszteletü ur? A nagytiszteletü ur sietett a felvilágosítással: — No hát hogy másképen ? Katinka kisasszony, meg Pál ur, aztán meg Margit kisasszony ós Feri. (Ferit csak Ferinek hívta, mert az „az ő keze alatt nőtt fel". 0 keresztelte, a betűvetés tudományába is ő vezette be, még ^mielőtt iskolába került volna.) (Folyt. köv.J

Next

/
Thumbnails
Contents