Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-09-22 / 38. szám

halálokok nyilvántartásától, összeállításától s évi kimutatásától. Minthogy azonban az állami anyakönyvvezető a halál okának az anyakönyvbe való bejegyzésénél azt tartozik alapul venni, a mit e részben a halottkém által kiállított halott vizsgálati bizonyítvány tartalmaz, — a végből, hogy a halottkémek által nyújtott adatok az állami anyakönyv vezetők által kellőleg (elhasználhatok, az országos statisztikai hivatal által könnyen feldolgozhatók, a közegészségügy javára pedig előnyösen értékesíthetők legyenek: a halál okának a halottvizsgálati bizonyítványba bejegyzését illetőleg következőleg rendelkezem. Az or?zágos kőzegészstgi tanács javaslata alapján a halálokoknak kétféle elnevezési sorozatát állapitot- i tani meg. Az egyikbe csak oly fontosabb halálokok vétettek fel, melyek bárki altal is könnyen felismerhetők s a halott környezetétől kikérdezés utján is megtudhatók. Ez a sorozat u nem orvos halottkémek számára való. Ha tehát a nem orvos halottkémnek, vagy a halottkenu teendőt teljesítő előljárósági tagnak sikerült a halál okat megtudni s az megfelel az ezen elnevezési sorban talalbutó betegségek vagy halalokok valamelyikének, ugy a halottvizsgalati bizonyítványba ezen megnevezéssel jegyezze azt be; ellenkező esetben írja oda, hogy a halál oka ismeretlen. A másik elnevezesi sorozat az orvos-halottkémek számára való. Kz azon czelból állapíttatott meg, hogy a hazánkban előforduló betegségeket, gyakoriságukat és egyéb viszonyaikat megismerhessük s hogy ennek alapján okaikat s ezek elhárítását tanulmányozhassuk. Az orvos-halottkémek feladata leend a halálokok bejegyzésénél egyöntetűség okáért mindig az ezen sorozatban megállapított elnevezéseket hasznalni. Azon esetben, ha az orvos ki a halottat utolsó betegségében gyógykezelte s ki a halál okáról az 1876-iki 81025. számú kórrendelet li?-ik pontja szerint az előirt minta szerinti bizonyítványt kiullitani s azt a halott hozzátartozóinak kiszolgáltatni köteles, oly kórismét jelzett volna fej, mely ezen nevsorozatban nem foglaltatik, az orvos-halottkém feladata leend ezen névsororatból a kezelő orvos kórisméjének leginkább megfelelő elnevezest kikeresni s ezt jegyezni be a halál okául, zárjelbe odairvan a kezelő orvos diagnózisát is. A halálokok névsorozatának az országos kőzegészségi tanács altal megállapított mind a két csoportját lúggelékképen ide ./• alatt csatolva azon felhívással küldöm meg a törvényhatoságnak, hogv az I. ./• alatti névsort a nem orvos halottkemekkel és" a halottkémi teendőket teljesítő előljárósági tagokkal haladék nélkül közölje s utasítsa őket, hogy folyó évi október hó elsejétől fogva a halál okának a halottvizsgálati bizonyítványba való bejegyzésénél csak e/.en elnevezéseket használjak. Magában értetődvén, hogy ha a halál okát kideríteni nem képesek, a halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő rovataiba azt jegyezzék be, hogy a halál oka ismeretlen. Az orvos halottkémeknek kézbesittesse mind a két névsorozatot, az elsőt egyrészt tudomásvétel végett, másrészt a végből, hogy azok az orvos-halottkémek, kik egyes nem orvos halottkémek felett ellenőrzést gyakorolni hivatva vannak, azt megfelelően gyakorolhassák, — a másodikat miheztartás végett azon utasítással, hogy folyó évi október hó elsejétől a halál okának megnevezésére az ezen sorozatban előirt betegségi neveket használják. Az orvos-halottkémek ezen intézkedés szükségét és fontosságát minden további magyarázat nélkül megértik, nekik tehát jelen körrendeletem egyszerűen kiadandó. A nem orvos halottkémeknek s a halottkémeket helyettesítő előljárósági tagoknak azonban, azon alkalommal, a midőn velők ezen körrendelet közöltetni fog, a megfelelő kör- vagy járásorvosok magyarázzák meg a körrendelet tartalmát, az intézkedés czéljat s a teendők ini módoni teljesítését, világosan kijelentvén nekik, hogy a halottkémlésre vonatkozó minden egyéb rendelkezés továbbra is érvényben marad. A fentiek után tetszesére bízom a törvényhatóságnak, hogy az 1876-iki 31.025. számú körrendelet 22-ik pontjának azon intézkedését, mely szerint az elsőfokú hatóság a hozzá beérkezett halottvizsgálati jelentésekből szakközege közbenjöttével a halálozási viszonyokat kimulató D. alatti kimutatást készíti s azt évnegyedenként a törvényhatóságnak beterjeszti, beszüntethesse, miután a fentieknek megfelelően ugyanezen körrendelet 23-ik pontját, valamint az 1877-iki 13331. szám alatt kelt itteni egész rendelet és a közegészségi évi jelentés szerkesztését szabályozó 1894. évi 104341. számú körrendelethez mellékelt utasításnak „Halálozás' czímű fejezetét ezennel hatályon kívül helyezem. A mennyiben azonban a folyó év első három negyedének halálozási viszonyai s ugyanezen időszakról a halálokok is még a törvényhatóságok kimutatásaiból lesznek összeállitandók, felhívom a törvényhatóságot, hogy a halálozást kimutató D. mintát és a halálokokat az 1805. évi január bó 1-től október hó elsejéig még az eddig szokásos módon összeállítva, folyó évi október hó végéig mulhatlanul terjeszsze fel. Végül tekintettel arra. hogy az állami anvakőnyvvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-cz. 70. §-a szerint a halottkém által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt a haláleset bejelentésekor az állami anyakönyvvezető előtt fel kell mutatni s az állami anyakönyvvezetőnek az anyakönyvi bejegyzés megtörténtét a felmutatott balottvizsgálati bizonyítványra rá kell vezetnie, az anyakönyvvezető munkajának megkönnyítése érdekéből utasítom a tőrvényhatóságot, hogy a haloltvizsgalati bizonyítványokra nyomtatásban vezettesse rá a következő záradékot: Bejegyeztetett a i anyakönyvi kerület 1 .... évi halotti anyakönyvébe. Kelt n, 1 ... évi .... hó .. . napján. Ezen rendelkezésem azonban csak akkor alkalmazandó, ha a halottvizsgálati bizonyítványokból jelenleg meglevő készlet elfogy és a törvényhatóság uj készletet szerez be. Budapesten, 1895. évi julius hó 19-én. Perezei, s, k. (54919/895. B. M. szhoz.) I. Azon halálokok kimutatása, a melyeket képesített (azaz nem orvos) halottkémeknek valamint a halottkémi teendők végzésével megbízott községi előljárósági tagoknak a halál okának a lialottvizsgálat bizonyítványba való bejegyzése alkalmával használni kell 1. Veleszületett gyengeség. 2. Görcsök. 3. Gyermekaszály. 4. Gyermekek hasmenese. 5. Ázsiai kolera. 6 Vérhas. 7. Roncsoló toroklob (Diphtheria). Torokgyik (Group). 8. Kanyaró (Veres himlő). 9. Szamárhurut. 10. Vörheny (Skarlát). 11. Hólyagos himlő. 12, Hasi hagymáz (Typhus). 13. Kiütéses hagy máz (Petecses.) 14. Orbáncz. 15. Pokol var. 1G. Gyermekágy. 17. Veszettség (Víziszony). 18. Tüdőgümőkór (Tüdővész, hektika). 19. Tüdőgyuladás, mellhártyagyuladás. 20. Gutaütés. 21. Vízibetegség. 22. Sérvek (Szakadás). 23. Elmebaj. 24. Aggkori végkimerülés. 25. Öngyilkosság (megnevezendő az öngyilkosság módja is, például: öngyilkosság lövés, vizbeugrás, akasztás, mérgezés által stb.) Jfi. Gyilkosság (megnevezendő annak módja is, például: lelövés, megfőj tás, agyonütés stb.) 27. Baleset (megnevezendő annak módja is, például: vizbefulás, mérgezés, lezuhanás, elgázoltatás, agyonnyomatás stb.) 14011. K. ~1»95. Szabolcsvárinegye alispánjától. A járási föszolsabirákna Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Tisza-Dada községhez tartozó „Központ" tanyán Mandel Ármin gazdaságában állítólag sertésvész gyanús betegülési és elhullási esetek történtek, s ez okból az ezen tanyán levő sertésállomány zár alá helyeztetett, s az elhullott sertések hullarészei bakterologiai vizsgálat végett az állatorvosi akadémiába felküldetlek. Ve

b-ül tudomására hozom, hogy a már előzőleg felküldött hullarészekbül orbáncz betegség állapíttatott meg. Nyíregyháza, 1895. szept. 14. Mikecz János, főjegyző, mint alispáni helyettes. 13201. K. 1895. anyakönyvvezető. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 74.740/VI-a./1895. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel és ahoz leendő szigorú alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyháza, 1895. szeptember 1. Jlikecz János, főjegyző, mint alispáni helyettes.