Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1895-09-15 / 37. szám
Melléklet a „IMyírvidék" 1895. 37-ik számához, ipartestületi pénztár van, kereskedők, gyárosok, pénzintézetek stb. alkalmazottai is az ipartestületi pénz tárba vonattak és a kerületi pénztárba való belépéstől vonakodnak és hogy az idegen vállalkozók alkal mazottai is a helyben létezó ipartestületi pénztárhoz csatlakoznak, daczára, hogy munkaadójuk nem tagja azon ipartestületnek. Ezen felfogás helyes vagy helytelen voltát csakis Nagyméltóságod dönthelué el elvi határozattal. Azonban sajnos, erre reményünk nincs, mivel Nagymeltó-agodnak több vármegye alispánjához intezett magas .eir.iáuak tartalmából következtetve, a múlt évi jelente.-üukbeu felsorolt konkrét és mindenütt egyformán érzett serelmek és jogos panaszok orvoslása tekintetebeu c^upin az iparhatósági fórumok állal konkrét alakbau felmerülő ügyekben hozott és az érdekeltek részeról esetleg megfelebbezett határozatok esetról-esetre való harmadfoau elbirálára szorítkozott, holott a be'egsegelyzó pénztárak és az ezek által közelről érdekelt iparosok és kereskedők érdekében üdvösnek tartottuk volna, ha N igymeltó ságod formaszeriuti felebbezesen kivü 1 egyes felvetett kérdésekre elvi jelentőségű döntvénynyel kegyeskedik tisztázni a törvény praecis szövegezést nélkü özó §§ aiuak többféle módún való értelmezése által keletkezett viszszás helyzeteket. Mert ha ezen elvi határozat, csakis rendes köz igazgatási uton, Nagyméltóságodhoz ju tathitó felebbe zóssel érhető el, akkor évek telhetnek el, mig a folyamatba tett eljárás oly stádiumba jut, hogy az a harmadfokú iparhatósághoz megfelebbezhető. Példaképen fel emiitjük, hogy a debreczeni kerületi betegsegélyzó pénz tár támaszkodva országos törvenyekbeu foglalt törvényekre, a bujakóros ós bizonyos ragadós betegsegek után felmerült s nézete szerint is az állampénztár által fedezendó kórházi költségeket megfizetui vouakodott. Az első fokú iparhatóság vonatkozó kedvezőtlen határo zatát még az 1893. év elején m 'gfelebbezte, talán egy vagy másfélév múlva a II od fokú iparhatóság határo zatát is s a harmad-foku határozat még az 1895. óv első felében sem volt közölve a pénztárral. Hasouló, azonban különböző ügyekben több más betegsegélyzó pénztárnál is már évek ó<a vanuak fokozatos < ldöntés alatt bizonyos elvi kérdések, melyek ugy a pénztárakra nézve, mint az érdekelt ip<ros osztályra életbevágó sürgős jellegűek. Mire ezekben az ügyekben fellebbezés folytán Nagyméltóságod dönthet és ez a döntő határozat az érdekeltek birtokába jut, addig a felebbezés alatt álló ügyek által érdekelt pénztárak, — különösen a bizto sitásra kötelezettek hova tartozandósága tekintetébeu — folytonos hadi lábon állanak egymással, a munkaadók számos vállalatot teljesítenek csendes várakozásban arra nézve, mily irányban lesznek a felmerült kérdések eldöntve ós egyáltalában nem érzik magokat kötelezve arra, hogy minden alkalmazottat rendszereden bejelentsenek, mert egyik pénztár sem érzi magát a kérdés végleges eldöntésóig jogosítottnak, a perben álló felekkel szemben mindaddig követelőleg fellépni, mig Nagy méltóságod döntvénye ismeretes nem lesz. Nem lesz szándékunk Nagymóltóságodnak a most általánosságban jelzett kérdésekben hozandó magas határozatát befolyásolni, de nem zárkózhatunk el azon kötelességünk teljesítése elől, hogy rámutassunk arra, mikép azon esetre, ha — például a biztosításra kötelezettek hova tartozandósága kérdésében — Nagyméltóságod is oly magyarázatot adna a törvény 31. § ának, mely szerint az eiismert jellegű betegsegélyzó pénztárba beléphet mindéi ki, ki ezáltal felmentetnék a foglalko zása minősége szerinti betegsegélyzó pénztárba való belépésének kötelezettsége alól, a betegsegélyzó pénztárak közötti versengésnek, az áldatlan tagfogdosásuak, az Üzletszerű koukurreuciának tág tért nyit és eraiitt a legnagyobb apparatussal való dolgozásra kényszeritett kerületi betegsegélyzó pénztárak liuznák a rövidebbet mivel ezek a kisebb regievei dolgozó, ennélfogva kisebb járulékkal is megelégedő egyébb elismert jellegű pénztárakkal az olcsóság terén a versenyt ki nem állhatják. Talán épen az olcsóság, illetve a járulékok alacsony volta okozza, hogy az eddigi tapasztalatok szerint leginkább a kerületi pénztárak váltak be a gyakorlati életben és szervezetüknél, valamint vezettetésüknél fogva aránylag még a legpoutosabban felelnek meg törvényes hivatásuknak, amit lehet elmondani minden más oly jellegű pénztárról, mely a kerületivel konkurrálandó az illetékes első fokú iparhatóságoktól kieszközölt jóváhagyással kisebb dijtizetést követel tagjaitól, számítva arra, hogy a tagok legnagyobb kontingense az olcsóbb forrásokat még akkor is legjobban szereti, ha az ezért szerzendő előnyök is áldozata arányában kisebbek lesz nek. Innen van az, hogy mig a kerületi pénztárak által nyújtott kedvezmények, legalább megközelitőleg, a biz tositottak igényeinek és szükségleteinek megfelelők, addig a kis hozzájárulási kulcscsal dolgozó egyéb vidéki pénztárak által nyújtott elónyök oly csekélyek, hogy azok a beteg munkás életfentartási és gyógyítási szükségleteit még részben sem fedezhetik. Innen van továbbá az, hogy mig a kerületi pénz tárak egytől egyig az előirt könyvvezetést és nyilváu tartást végezhetik, a statisztikát vezethetik és a szük séghez képes* alkalmazott személyzetükkel a törvény minden követelményének eleget tehetuek és tesznek addig a többi pénztárak — tisztelet a kevés kivétel nek — csekély anyagi erejükuél fogva nagyobbára oly olcsó és eunélfogva primitív kezelés és vezetés alatt állanak, hogy az semmi tekintetben nem felel meg a követelményeknek. Végül innen van az is, hogy mig a kerületi betegsegélyzó pénztárak mindegyike tartalékalap létesítéséről gondoskodik, addig a többi pénztárak egyrésze felemészti az egész jövedelmet, sőt rendszeres évi mérleg készítéséről nem is gondoskodik. Mindezekből kifolyólag, mig egyrészről szükségesnek tartjuk azt, hogy Nagyméltóságod 77524/91. számú magas rendelete 45. § a szerint a pénztárak ügykezelését saját közegei által legalább a pénztárak most folyó harmadik évében szakszerüleg megvizsgáltassa, másrészről kiváuatosnak tartjuk, hogy mindazok a pénztárak, melyek prosperálni, a törvény követelményeinek eleget tenni, a tagok szükségleteit kielégíteni, a rendszeres kezelésről és a meghatározott könyvvezetésről gondoskod ni képtelennek bizonyulnak, beszüntessenek és az illetékes kerületi betegsegélyzó pénztárba olvasstassanak; ujabb pénztárak eugedelyezénél pedig legalább az illetékes kerületi pénztár jelentése is kikéressék arra nézve, hogy a tervezett uj pénztár által érdekei nem lennének-é veszélyeztetve. Sok bajt és kellemetlenséget okozott a tárgyalás alatti evben a betegsegélyzó pénztáriknak az, hogy uiuc-eut-k megallapnva azok az alapelvek, melyek sze riut a törvéuyes kötelen^ük t»-ijtíiitesét megtagadó es eimu.aszió munkaadók ellen folyamatba tett kihágási eljárás az iiieiéaes hato-ágok által inegiuditandó és el- j bírálandó. {y ége kő T.) Vármegyei tisztviselők mozgalma. Szebenvármegye tisztikara nevében Reissenberger alispán a következő felhívást intézte vármegyénk tisztikarához : Tisztelt Kartársak! A folyó évi julius hó 7-ikéről keltezett 68. számú utolsó körlevelünkben arra kértünk felhatalmazást, hogy a vármegyei tisztviselők Budapesten tartandó országos értekezletén előkészítésére és egybehívására az esetben, ha pestmegyei kartársaink ezt magukra vállalni nem volnának hajlandók, egy a fővároshoz közelfekvő vármegye tisztikarát kérhessük fel. Már ez alkalommal egy a 'fővároshoz közel eső vármegye tisztikarához előzetes kérdést intéztünk az iránt, hogy pestinegyei kartársaink kedvezőtlen válasza esetére hajlandó lenne-e, az értekezlet egybehivását magára vállalni ? Időközben Pestmegye nagyságos alispánjának válaszát is vettük, mely szerint „az országos mozgalom működését örömmel üdvözli és az országos bizottság működését szívesen látja a vármegye termében, a melyet e czélra rendelkezésünkre bocsát azzal, hogy az országos értekezlet idejét mi határozzuk meg és arra a vármegyék tisztikarait mi hívjuk meg". Miután a fővároshoz közelfekvő fentérintett vármegyének tisztikarától hasonértelmü választ nyertünk, félre kellett tennünk mindazon aggályokat, melyek bennünket eddigelé az országos értekezlet összehívásától visszatartottak. félre kellett lennünk annál is inkább, mivel az idő már annyira előrehaladott, hogy a tett terére való lépést most már semmiképpen sem tartjuk elhalaszthatonak. Ezen elhatározásunkban különösen meg lettünk erősítve azon informácziók által is, a melyeket a fő- és székvárosba e czélra kiküldött meghatalmazottunk által beszereztünk. A Pestvármegye nagyságos alispánjával történt megállapodáshoz képest értesítjük ennélfogva összes tisztelt kartársainkat, hogy az országos értekezlet 1895. évi szeptember hó 24-ik napján, délelőtti 10 órakor, és a szükséghez képest folytatólag fog Pestvármegye közgyűlési termében megtartatni. Az értekezletet megelőzőleg 1895. évi szeptember hó 23-ik napján, délutáni 5 órakor, ugyanott előértekezlet lesz oly czélból, hogy egyrészt a kiküldött képviselők egymással megismerkedjenek, másrészt pedig a hivatalos értekezlet előkészíttessék. A? értekezlet tárgyát az eddigi körleveleinken jelzettek szerint az elnök és jegyző megválasztása után képezné: 1. Egy érdekeinken mindenkor és minden tekintetben leendő megvédésére hivatott állandó országos bizottságnak alakítása és a kellő felhatalmazással való ellátása. 2. Legégetőbb sérelmeink megbeszélése és az azok orvoslására alkalmas lépések megállapítása és megtétele. Az értekezletre összes kartársainkat teljes tisztelettel meghívjuk, remélve, hogy azon valamennyi vármegye tisztikara képviselve lesz. Ezen reményünk annyival is erősebb, mivel azon még mindig elég nagyszámú tiszttársainkra is számítunk, a kiknek válaszát eddigelé még nem vettük és mivel az országos értekezlet eszméjét eddigelé nem pártoló néhány tisztikar átiratából csak azt véljük kivehetni, hogy álláspontjuk azon nézetből keletkezett, mintha az országos értekezlet czélja pusztán a fizetésrendezés kérdése .volna. Ezen nézettel szemben utalunk ,a f. évi január hóban kelt első körlevelünkre s jelen körlevelünknek az értekezlet tárgyait feltüntető pontjainak elsejére, melynek kiváló fontosságát és életbevágó horderejét bővebben fejtegetnünk nem kell. Egyúttal őszinte köszönetet mondunk: Abauj-Torna-, Alsó-Fehér-, Arad-, Árva-, Baranya-, Bereg-, Besztercze-Naszód-, Brassó-, Csanád-, Csik-, Csongrád-, Esztergom-, Fejér-, Fogaras-, Gömör-KisHont-, Győr-, Háromszék-, Hunyad-, Kis-Küküllő-, Kolozs-, Marmaros-, Maros-Torda-, Moson-, Nagy-Küküllő-, Nógrád-, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun-. Pozsony-, Sopron-, Szabolcs-, Szathmár-, Szilágy-, Tolna-, Torda-Aranyos-, Torontál-, Trencsén-, Udvarhely-. Ung-, Ugocsa-, Vas-, Veszprém- és Zóiyomvárraegvebeli tisztelt kartársainknak, a kik az általunk indítványozott mozgalom pártolása által annak létrehozatalát lehetővé telték. Őszinte köszönetet mondunk továbbá Pestvármegye nagyságos alispánjának azért is, hogy a vármegye üléstermét az országos értekezlet rendelkezésére bocsátotta s ezáltal annak létrejövetelét lényegesen elősegitette. Végre felemlítvén, Jiogy képviseltetésünk czéljából háromtagú küldöttségünk megy az országos értekezletre, ismételve kérjük összes tisztelt kartársainkat, hogy az értekezleten kiküldöttjeik által okvetlenül részt venni szíveskedjenek, mert annak elsősorban az impozáns részvétel biztosithat eredményt. J Nagy-Szeben, 1595. évi szeptember hó 6-án. Kartársi üdvözlettel Szebenvármegye tisztikara nevében: Reissenberger, alispán. Millénniumi kiállítás. Az 1896-iki ezredéves országos nemzeti kiállítás tartatna alatt az alább megjelölt időben és helyen élő állatok időleges kiállításai rendeztetnek. Ezen kiállítások ügyeinek rendezését egy külön rendező-bizottság eszközli. Az élő állatok időleges kiállításai, a sertéskiállitások kivételével, Budapesten, a városligetben. a m. kir. államvasutak úgynevezett Delta-területén, a sertés kiállítások Budapesten (Kőbánya) tartatnak meg. A kiállítások sorrendje a kővetkező: 1.Elsó lókiáll.(Használati lovak) május 5—13-ig. 2. Hizott szarvasmarhák s juhok . 15—21 „ 3. Tenyészjuhok kiállítása , 24—31 „ 4. Baromfi- és ebkiállitás junius 6—11 „ 5. Élőméhek kiállítása augusztus 20—31 „ 6. Tenyészsertések kiállítása szept. 1—8 . 7. Hizott sertések kiállítása „ 1—8 „ 8. Tenyész szarvasul, és bivalykiáll. , 14—22 . 9. Második lókiáll (Tenyészlovak) okt. 5 -12 . Tanügy. A helybeli községi polgári leányiskola megnyitó ünnepélye folyó hó 1 6-án, hétfőn délelőtt 10 órakor az ág. ev. közponli elemi iskola dísztermében tarlatik meg. Az ünnepélyre az érdekelt szülőkel s a tanügy barátait tisztelettel meghívja Bölcsházy Vilma, igazgató. ÚJDONSÁGOK. László kir. herczeg halála. | ha^fiapuSeJutóbbi számaban tettünk már szomorú jelentést. Kállay András főispán ur első volt megyénkből a részvét kifejezésében; mig a megye közgyűlése a részvét mikénti kifejezése felett határozni fog, a főispán ur József ő császári és kir. Fenségéhez, a főudvarmesteri hivatal utján, — a kővetkező részvét sürgönyt intézte: „Azon mérhetlen csapás, mely Cs. és kir. Fenségedet és fenséges családját sújtotta, — mély gyászba borilotla az egész országgal együtt Szaboicsvármegyét, e megyének minden polgárát! Mint ilyen s mint a megye főispánja tolmácsolom legmélyebb részvétemet Fenséged és fenséges uram családjának pótolhatlan vesztesége és a magyar nemzet reményének sirba szállta felett.' E részvét-táviratra József főherczeg ő fensége a következő távirattal fejezte ki köszönetét: Méltóságos Kállay András- főispán urnák Nyiregyhtitán. Fogadja őszinte köszönetemet Szabolcsvármegye az oly szives résztvétért. József főherczeg. * * * Nyíregyháza városa kedden tartott képviseleti közgyűlésén Bencs László polgármester a gyűlés első tárgya gyanánt az őszinte részvét és mély meghatottság hangján jelentette be a kénviseletnek a gyászos vesztességet. A képviselet erre a következő határozatot hozta: A képviselőtestület igazán érzett mély fájdalommal veszi tudomásul a polgármester szomorú bejelentését, s a nagy reményekre jogosított s oly korán elhunyt László kir. főherczegnek kedves emlékét jegyzőkönyvében ezúttal megörökíti s a gyászoló fenséges főherczegi családhoz részvétirat küldését határozza el. A részvétiratot Májerszky Béla főjegyző készíti el s e napokban küldik fel József főherczegnek. * * * A nyíregyházi Vörös-kereszt egyesület a következő részvét táviratot intézte a gyászoló főherczegi családhoz: „ő csász. és kir. fensége József főherczeg urnák Alcsuth. A nyíregyházi Vörös-kereszt városi választmány hódoló tiszteletteljes legmélyebb részvéttel járul a vesztességök nagyságában kesergő fenséges szülők és testvérek fájdalmához." Kállay Andráiné, Sztárek Ferencz, társelnökök. * * » A nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesület szintén résztvett a főherczegi család fájdalmában a kővetkező részvétiratot intézvén József főherczeghez, mint az orsz. tűzoltó szövetkezet fővédnökéhez: .Csász. és kir. Fenség! A nyíregyházi önkéntes tűzoltó-egyesület működő, alapító és pártoló tagjai a legmélyebb részvét könyeitől áztatott hódoló tiszteletteljes soraikban arra kérik a mindent intéző és tudó jóságos Istent, miszerint a gyászba borult Fenséges szülők és testvérek fájdalmát a vigasz balzsamával enyhítve, e nagy csapás elviselésére irgalmával áraszsza el. Bencs László, elnök. Sztárek Ferencz, főparancsnok." A tűzoltó-egyesület részvétiratára József főherczeg a következő táviratot intézte Sztárek Ferencz főparancsnokhoz : Fogadják őszinte köszönetemet a szives részvétért, amely atyai szivemnek oly jól esett. József főherczeg. * * * A nyíregyházi kaszinó a főudvarmesteri hivatal útján József főherczeghez a következő részvétiratot intézte: Nagyméltóságú Főudvarmester Ur! Kegyelmes Urunk! László főherczeg ő fenségének megdöbbentő kora halála gyászba borította az egész magyar nemzetet.
