Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-17 / 11. szám
„IV Y í R V I £> fe K.» kar ítélete folytán nyilvánult, nem is az okozta, hogy kétségtelenül hibás fiam büntetendőnek találtatott, hanem, hogy büntetése az eddigi, tán lanyhább gyakorlattal szemben tulszigoruan szabatott ki. A büntetésnek, hogy igazságos legyen és ezélját érje, arányban kell állania a cselekmény súlyosságával, amely miatt alkalmaztatik. Az igazságtalan tulszigor, mely a tettes iránt szánalmat ébreszt, mely mértéktelenül és vakon sujt, hatását téveszti s gyűlöletessé válik. — Az egészséges, józan jogérzet felfoghatatlannak találta, hogy a Vlll-ik osztályba járó, eddig.kifogástalan viseletű, s az első osztálytól kezdve jelesrendü tanuló nem is a tanóra közben, hanem a tanulóifjúság által alkotott és fenntartott körben a a gyakorlatokat vezető tanár irányában tanúsított illetlen ás kihivó viselete miatt, a legszigorúbb büntetéssel sújtassák s az érettségi vizsga küszöbén relegáltassék. — A középiskolai rendtartás világosan utasítja a tanári kart, hogy fegyelmi hatalmát kellő mérséklettel s a tanuló ifjúságnak könnyelműséggel párosult pajkossága figyelembe vételével, gyakorolja. A drákói szigor alkalmazása az ellen, a ki első izben — megengedem — eléggé súlyosan hibázott, ellenkezik az igazság, méltányosság és humanitással. Csak természetes tehát, hogy a ráció hiányában a voluntas elfogadható indokul és magyarázatul nem szolgálhatván, a tanári kar Ítélete többféleképen kommentáltatott, s azt, hol önkényre, hol szeszélyre, személyeskedésre, hol pedig, mint a „Kisvárdai Lapok" „a Petőfit secundába pónáló professzorság szellemére", bizonyára lévesen és helytelenül vezették vissza." Az igazgató ur nyilatkozatából kitetszik, hogy voltaképen a tornakör tagjai által a fiam iránt tanúsított pajtáskodás zúdította fiamra a fegyelmi eljárás keserveit. A tanulótársak nem találták fiamat illetlen viselete miatt a tornakörből kizárandónak; azon naiv hitben voltak, hogy nekik szabadságukban állana véleményüket saját belátásuk s mnggyőződésük szerint nyilvánítani. Pedig, ugy látszik, szavazatukkal csak az elnöklő tanár akaratát emelhetik érvényre, a ki azt a vakmerőséget, hogy ez esetben a verdikt nem az ő akarata szerint ütött ki, azzal torolta meg, hogy a kör elnökségéről leköszönt, s fiamat tanári szék elé idéztette. Az igazgató úr mélabús panaszai a terjedő fegyelmezetlenség szelleme'felett, arra engednek következtetni, hogy a tanári kar megrendült tekintélyének helyreállítására és az elharapódzott fegyelmezetlenség tovább terjedésének meggátlása végett, példát akart statuálni. Hogy éppen fiam került sorra, az elrettenlési theória első izbeni gyakorlati alkalmazásánál, hogy bűnbakul éppen ő szemeltetett ki, lehet hogy fátum, talán veleszületett fogyatkozás, de az is meglehet hogy fiam nem volt eléggé óvatos szülei megválasztásában. A tendenczia szempontjából a tanári kar ítélete jogosult és indokolt lehetett. Az igazgató ur hivatalos nyilatkozata azonban akként tünteti fel a kimondott kizáratást, mint megérdemlett büntetést, melyre fiam a kihágása folytán rászolgált, s utal a másodfokú Ítélet indokaira, mely a tanári kar többségének javaslatát elvileg helyeselve, a kisebbségjvéleményét inkább csak méltányossági okból emelte határozattá. Az igazgató ur ugyanis jónak látta ellhallgatni, hogy a tanári kar, javaslatában fiamat visszaesőnek jelentette ki, mint olyat, ki már egyizben (a rajztanár ellen a tanuló ifjúság részéről alkalmazott strike) kizárás terhe alatt meg lett intve, s hogy éppen ezen sulyosbbitó körülményre való tekintet tel mondta ki a kizár,itásl. Ámde a fiam terhére imputált ezen sulyosbbitó körülmény csak reá lett fogva, mert nem igaz hogy a fiam megintetett, s különösen a kizárás figyelmeztetésével megintetett volna. Sőt ugy tudom, hogy a tanuló ifjúság ama mozgalma miatt, melyben fiam is bizonyára részt vett, fegyelmi eljárás még sem indíttatott. A tanári kar ítélkezésének alaposságát, komolyságát és részrehajlatlanságát kétségbe kell vonnom, midőn a legszigorúbb büntetés alkalmazását egy légből kapott körülménnyel indokolja. Akarom hinni, hogy jóhiszemű tévedés és nem maliczia játszott közre, de a legkedvezőbb esetet is feltételezve, a fegyelmi bíráskodással járó felelősségérzetének némi fogyatkozására vall, ama könnyedség és felületesség, a melylyel teljesen valótlan körülmények, döntő és sulyosbbitó okoknak vakon elfogadtatnak, a nélkül, hogy azok fennforgásáról hiteles felvilágosítás szereztetnék. A tanárikar javaslata, fiamnak ezen légből kapott minősítésével lévén a fegyelmi bírósághoz felterjesztve, csak természetes, hogy az ekként félrevezetett bíróság sem zárkózhatott el annak mérlegelése elől, hogy egy rovott előéletű, már egyizben a kizárás figyelmeztetésével megintett tanuló, ismételt kihágását vizsgálja felül, s ugyanazért akizárásalkalmazásáthelyénvalónak találva, a tanárikar kisebbségének javaslatát,^már csak humanizmusból fogadta el, — azzal a megokolással, hogy fiam eddigi magaviselete súlyosabb beszámitás alá vehető nem volt, holott pedig e viselet az iskolai értesítők és bizonyítványok szerint mindenkor szabályszerű volt. tehát sem sulyo?, még kevésbbé súlyosabb beszámítás alá nem eshetett, sőt inkább lényegesen enyhítő körülményül kellett, hogy szolgáljon. Formailag tehát ratifikáltnak látszhatik a tanári kar szigorú rendelkezése, mert hisz- azt a fegyelmi bíróság helybenhagyta, csakhogy a modus, a melynek árán ezen jóváhagyás eléretett, nem válik a tanári kar tekintélyének emelésére s éppen ezért magam is u?y vélekedem, hogy nem volt czélszerü ezen esetet a sajtó utján szellőztetni ; de nem a sújtott tanuló vagy szülője, hanem a tanári kar érdekében. Hogy az igazgató ur az iskolai rendtartás tilalma ellenére a tanári kar által elhatározott kizárást a felsőbb fokú megerősítés bevárása nélkül fiam előtt kihirdette, immár csak alárendelt jelentőséggel bír bir, de végzetessé j.s válhatott volna. A lelkiismeretesség, melyet az.igazgató ur hivatalos nyilatkozatában kenetteljes szavakkal hangoztat, az ifjúság iránt való szeretet, melyre a Kisvárdai Lapokban utal, nem szorulnak bővebb illustrálásra, A gymnasium állami segélyezésben részesül, ráfér a szubvenczió nem csak anyagi tekintetben. Dr. Heuman Ignácz. Kérelem Szabolcsvármegye községi és körjegyzőihez. A belügyminiszter urnák, a parlamentben tett kötelező nyilatkozata szerint, néhány hónap múlva oly törvényjavaslat kerülend tárgyalás alá, mely századokon keresztül fejlődött intézményeket merőben ujakkal helyettesíteni lesz hivatva, a községi és körjegyzőkre nézve pedig életbe vágó intézkedéseket tartalmazand. Önmagunk iránti bűnnel volna határos, hatétlenül néznők, hogy ezt illetőleg, mint terelődik téves irányba a közvélemény, a nélkül, hogy mi, mint a községi élet legalaposabb ismerői, ezen közvélemény képződésére — némi befolyást gyakorolnánk. Ugyanazért igen kérem a tisztelt karlársakat, azokat is, a kik egyletünknek ez idő szerint nem tagjai, hogy egyletünk által Nyíregyházán, a vármegyeház kistermében, folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor tartandó közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek; mely gyűlésnek ezen, minket nagyon közelről érdeklő ügy is tanácskozási tárgya leend. Moravek Gusztáv. egyleti elnök. ÚJDONSÁGOK. — Márczius 15-tlikét főgitnnáziumuuk ifjúsága az idén is megünnepelte. A díszteremben folyt le a szép ünnepély, melyet az iskolai daloskör nyitott még szépen előadott énekével. Azután Fraenkel Henrik VIII. oszt. tanuló szavalt. Majd dr. Vietorisz József tanár ur tett jelentést a Kossuth Lijos alapítványra hirdetett pályázat eredményéről. Az 1000 frtos alapítvány kamatait Jakab Mihály VIII. oszt. tanuló kapta meg Bathlen Gáborról irott történelmi tauultmányáért, amelyből, valamint a mási'k két dicsérettel kitüntetett pályamunkából ú részleteket olvastak föl. A jutalmat Bencs László polgármester adta át, szép bsszéd kíséretében. Az ün •epélyt a daloskör fejezte be. Apolg. leányiskolában is szép ünuepet ültek márcz. 15 én. Szavallatokból és felolvasásokból telt ki az ünnepély prograinmja. Különösen Dietz Erzsike és Klintzkó Mariska tűntek ki Az előbbi a 15 ki forradalom történetét irta meg, Klintzkó Erzsike pedig egy regényes korrajzot olvasott fel, szintén saját munkáját, a szabadságharcz idejéből. — Kossuth halálának évfordulója. Lapunk más helyén foglalkozunk a magyar nemzet e nevezetes emlék napjával. E helyütt csak arról adunk számot, hogy a helybeli ág. evang. egyház e hó 20-án d. e. 11 órakor gyászisteni tiszteletet tart. Ugyancsak Kossuth Lajos elhalálozásának évfordulóját, márczius 20-át a helybeli statusquo ;zr. hitközség is d. e. 9/órakor fogja iskolája épületében megünnepelni. Az ünnepély istentisztelettel lesz egybekötve, melynek kiegészítő részét a halotti könyörgés is fogja képezni, s az annak idején hozott határozat értelmében az iskolaszék elnöke dr. Vadász Leó, valamint a tanítók fogják az elhunyt nagy hazafi érdemeit és élettörténetét vázolni. Ugyanezen alkalommal osztatnak ki a magyar nyelvtanban legjobb előmenetelt tanúsító 5 tanuló között a hitközség által tett 500 frt Kossulh-alapitvány kamatai. Az izr. iskolában az előadások e napon szünetelnek. —- Gyászmise Albrecht főherczegért. A helyben állomásozó cs. és kir. 10-ik huszár-ezred tisztjei a helybeli honvéd tisztekkel együtt f. hó 11-én reggel testületileg jelentek meg a róm. katholikusok templomában, hogy meghallgassák az Albrecht főherczegért elmondandó gyászmisét. A szertartásnál Matuszka segédlelkész celebrált. — A Kossuth-einlók-alapitvány kamatait főgymnasiumunk kormányzó tanácsa folyó hó 12-én tartott ülésében Jakab Mihály VlII-ik oszt. tanulónak ítélte oda, kinek Bethlen Gábor és a harminczéves háború czímű történelmi tanulmánya sok tekintetben kivált két másik hasonló tárgyú pályatársáétól. Ez utóbbi munkák szerzőit Gara Zoltán és Furmann Lajos VlII-ik oszt. tanulókat rendkívüli szorgalmukért dicséretben részesítette a tanács. — Kinevezések. Kállay András főispán az Ujlaky György nyugalomba vonulása folytán üresedésben levő vármegyei főlevéltárnoki állásra Márky Elek eddigi megyei allevéltárnokot nevezt: ki. — Fekete Jenő kisvárdai lakos, állatorvos pedig tiszteletbeli megyei állatorvossá neveztetett ki a főispán ur által. — Államsegélyek. A nyíregyházi iparos tanoncz iskola 650 frt, a kisvárdai 150 frt, a nagykállói 350 frt, a mándoki 120 frt s a nyirbaktai iparos iskola pedig 100 frt állami segélyben részesült a folyó iskolai évre. — Helyettesítés. A dadai felső járási orvosi állásra a főispán dr. Friedlieber Sándor rakamazi gyakorló orvost helyettesitette. — Gyász-isteni-tisztelet Dessewffy Ottóért. A hugyaji ág. ev. leányegyház nemrég elhunyt kegyes patrónusának emlékét akarván megünnepelni, f. hó 30-án gyász-isteni-tiszteletet tart, a melyen a helybeli ág. ev. lelkészek fognak gyásziinát és beszédet mondani. A gyászisteni-tiszteleten hihetőleg a városból is sokan fognak részt venni az elhunyt tisztelői közül. — Pályázat. A felső-tiszavidéki gazd. egyesület minta-telepén (Császár szállás) egy tiszti lakot építtet. E czélból fölhívja az építő vállalkozókat, hogy ajánlataikat e hó 24-éig a gazd. egyesület titkári hivatalánál nyújtsák be, hol ugyan e napon az árlejtés meg fog tartatni s a bizottság a beadott ajánlatok fölött dönteni fog. A tervrajz a titkári hiva álnál (orosi u. 30. szám) megtekinthető. Bánompénzül 5% teendő le, akár készpénzben, akár óvadékképes értékpapírokban. — Adomány. A Dr. Vietórisz József alkalmi költeményét, melyet a szerző oly nagy hatáss íl szavalt el a márczius 15-én lefolyt emlék ünnepélyen, míg az nap este kinyomattatván, Jóba Elek a nvomatás költségét, 3 frt *>0 krt a főgymnásiumi ifjúsági könyvtár javára adományozta s átszolgáltatta ez összeget Martinyi József igazgató-tanárnak. — llyiucn. Kovács Gyula helybeli fiatal vaskereskedő f. hó 10-én jegyezte el Zakár Anna, kisasszonyt Kisvárdán. — Köszönetnyilvánítás. A Szabolcsi Hitelbank a helybeli jótékony nőegylet czéljaira 20 frtot adományozott, a miért ez uton mond köszönetet az elnökség. — Közgyűlés. A szinház-részvénytársaság rendes évi közgyűlését folyó hó 20-án tartja meg. — Eljegyzés. Bodnár István dr., helybeli fiatal ügyvéd f. hó 10-én, azaz szombaton jegyezte el Takáts Sárikát, özv. Takáts Lajosné úrhölgy kedves leányát, Budapesten. — Eakamaz község közegészségügyi viszouyainak javítása erdekében « varmegye közigazgatási bizottsága legutóbb tartott ü eaeu elrendelte, hogy a községen kérésziül vonuló megyei üt árkai kitisztittassauak s az azokból kikerülő iszap a községből kihordassák. Meg fogja továbbá keresni a bizottság a közgyűlést, hogy rendelje el, hogy Rakamazon, a szükségnek megfelelő számban fürott kutak létesitessenek. — Értesítés. A Tarczali Dezső volt könyvkereskedő kiadásiban megjelent Stoffan-féle III ad és IV-ed osztályú földrajzok Jóba'Elek könyvnyomdájában kaphatók. — Az ev. ref. egyház lelkészei a múlt szerdáu, márcz. 13-án este tartották a második felolvasó estélyt.. Ez úttal Lukács Ödön esperes-lelkész olvasott fel az iskolatermek zsúfolásig megtöltött közönségnek a bucsujárásokról. A legközelebbi felolvasás közbejött akadályok miatt csütörtökön, márcz. 21-cn fog a szokott helyen és időben megtartatni. — A helybeli ev. ref. egyház a mult vasárnap, márcz. 10 én fontos közgyűlést tartott, gondnokokat, presbytereket és az uj zsinati törvény értelmében egyházközségi képviseletet választott. Gondnokok lettek: Miklós László kir. tanácsos, alispán, fó-, Deák József al-gondnok. Az egyházközségi képviselet 40 tagból áll, a presbyterium 20-ból. — Volt-e tcndcntiaJ Lipirik ,Fegyelmi eset a fögymnasiumban" czimü közleménye és a főgymnásiumi igazgató ur nyilatkozata folytán fogadás tárgya lett azon kérdés, hogy van e az igazgató ur nyilatkozatában és az általa kifogásolt körülményben előadott tényállás között külömbség és hogy a kifogásolt körülményből érezhető e ki valamelyes, a tanári testület ellen ős a tanuló melleit szóló teudeutia ? Doutő fórum gyauánt a „Pesti Hirlap* szerkesztője jelöltetett ki és kéretett fel. A válasz megjelent számának szerkesztői üzenetei között jelent meg s ekként hangzik : — Vitatkozók. Verdiktünk a következő : Az iucnminalt közlemény a tényállást nem mindenben ugy irja le, mint a helyreigazító nyilatkozat, nevezetesen pedig az elkövetett (máskülönben lényegte'en) fegyelemsértést valamivel szelideben adja elő; de mivel az esemény elő-idisá iái másrészről az llető tanárnik nem helyeselhető szavait is szelídebb álttlánosság alá. rejtette s máskülönben sincs az egész közleményben egyetlen olyan kif'jezés sem, ami egy vagy más iráuybin maliciára, vagy kedvezésre mutatna, fól kellett ismernünk : • hogy a közlemény a tényállást elég tárgyiasan tartalmazta s annak semmi iránybm nem volt tendenciája.. — Sörraktár Nyíregyházán. A kőbányai első magyar részvényserfőződe főraktára értesiti a közönséget s a t. cz. vendéglős urakat, hogy mai naptól kezdve ugy palaczk, mint hordóser naponta friss állapotban kapható. Raktár: Vasúti ut 15. — A gondatlanság áldozata. Dekmár Péterné kislétai lakos védekezni akarván a szélvihar ellen, mely a kályha füstjét a szobába szoritá vissza, betömte a kályhája csövét e hó 7—8 forduló éjjelen. Aztán teljes lelkinyugalommal nyugodni tért. A kályha lappangó tüze az éjjen át annyi széngázt fejlesztett, hogy reggelre az asszonyt megfuladva találták. — Don Quichotte a játékasztalnál. Cervantes reraekéDŐl mindannyian ismerjük a nemes Don Quichotte de la Manche lovag szomoru történetét. A „Figaro" egy legutóbbi számiban a nagy spanyol Írónak folytatója akadt Capus Alfrédben, a ki fölveti a kérdést, hogy mit csinálna az eszményekért küzdő lovag a játékteremben ? A felelet ugyan legkevásbbé sem hizelgő a nemes és erényes lovagra, de annyi szellemmel van megírva, anynyi finom humor van benne, hogy e helyen is reprodukáljuk. Don Quichotte tehát és hűséges szolgája : Sancho Panza belépnek egy elegáns párisi játékbarlangba Don Quichotte (lándzsáját készen tartva): Jöjj Sancho és csak bátorság ! Ugy hallom, hogy ez egy gyalázatos hely, a hol az emberek a játék szenvedélyének hódolnak, ez pedig nem illik össze a lovagi erényekkel. . .Nyomuljunk be e bünfészekbe, Sancho és szabadítsuk meg az emberiséget e pokolvartól. Jó lándzsám vasával átszúrom a hitványokat egytől-egyig, mint hajdanában leöltem a gaz varázslókat, a kik szélmalmok alakját öltötték magukra. Sancho: Emlékszem uram és most is megdermedek, ha reá gondolok. Egy szolga közeledik feléjük : Az urak tagjai a körnek ? Don Quichotte: Kardomra, a legkevésbbé sem gondolok Sancho: Hadd beszéljek én. (Udvariasan.) Ez az ura híres Don Quichotte de la Manche, a kinek hőstetteiről már bizonyára tetszett hallani és én vagyok az ő hűséges lovásza. A szolga (félre): Spanyolok ? Sok pénzük lehet. (Meghajtja magát.) Megyek és beirom az urak neveit. Mától fogva az urak tagjai a körnek. Don Quichotte (belép a játékszobába): íme, ezek az emberek, akik félelemben és aovár vágyban töltik az életöket. (Látja, a mint a croupier behúzza a pénzt.) Megállj! Előbb bizonyítsd be, hogy a pénz csakugyan téged illet, vagy pedig mérd össze velem a kardodat és ajánld lelked isten kegvelroébe. (Általános csodálkozás, a croupier azonban félreháritja Don Quichotte lándzsáját és behúzza a pénzt.) A bankadrt: (békéltetően.) Ne erőszakoskodjék Don Quicchotte ur. Ha játszani akar, üljön a nyolczai számú helyre, az szabad. Don Quichotte: Soha! A lovagi könyvek elítélik a játékot. Sancho: Én nem vagyok lovag és igazán beszélve, szeretném megkísérteni a szerencsé . Don Quichotte: Valóban, Sancho, benned minden hiba meg van. A bankadó (kiáltva^: Stnc'io Panza ur a nyolezas szám. (A játék tov.vbb folvik. A játékosok meg is f.;letkeznek az incziden<ről, min aho.j/ az izgatott játékosoknál történni szokott) S'incho: Don Quichotte ur, már száz aranyat nyertem. Don Quichotte: Pfuj! (Tovább is kíváncsi tekintettel nézi a játékot.) , Egyjátékos: Don Quichottehez : Uram. legyen o yan kegyes és kölcsönözze egy kissé a lándzsáját. Megvagyok róla győződve, bogv szerencsét fog hozni. Don Quichotte: Szívesen, de kikötöm, hogy ismerje el, nincs szebb hölgy a világon Dulcineanál A játékon: Készséggel elismerem. Don Quichotte: Íme a lándzsám. A játékos: Ugye bár megmondtam? Nézze, mennyit nyertem már előszörre is . . . Önnek is játszania kell ! . . • Nézz csak, lovásza minden játéknál nyer. Don Quichotte: Világos, hogy ha játszanám is, amit nyernék, arra használnám fel, hogy elterjesszem a világon a lovagi eszméket. (Nagy félénken elővesz egy aranyat és fölteszi a játékra. (Nyer.) A játékos: Hagyja rajt. Don Quichotte: Rajta hagyom.