Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-24 / 8. szám

N Y f R V I D É fegyelmi tanács szerdán délután tartott ülésében nem tette magáévá a tanári kar határozatát, hanem az illető tanulót három órai elzárásra iiélte, és kötelezte, hogy az illető tornatanártól bocsánatot kérjen. — Ez a valódi tényállás. — A nyíregyházi takarékpénztár közgyűlése. A nyíregyházi takarékpénztár évi rendes közgyűlését a mult vasárnap folyó hó 17-en délelőtt 10 órakor tartotta meg. A közgyűlésen, melyen Somogyi Gyula igazgatósági elnök foglalta el az elnöki széket, nagy számmal jelentek meg a részvényesek. A gyűlés megnyitása után tárgyalás alá került az igazgatóságnak az elmúlt 1894-ik évről szóló immár XXXII-ik évi jelentése. Az évi jelentésből kivesszük a következő, a takarékpénztár hatalmas és folyton emelkedő forgalmáról tanúskodó adatokat: A pénztári forgalom kitett: bevétel: 21.070,856 frt 70 kr; a kiadás ugyanennyi, az összforgalom tehát 42.141,513 frt 40 kr ; az előző évinél 10.508,635 frt 34 kr.-ral több. A részvénytőke 200,000 frt; általános tartalékalap 100,353 frt, 49 kr, külön tartalékalap 35901 frt 42 kr; nyugdijalap: 43963 frt 78 kr. összesen 380219 frt 69 kr. A bevétel összege — az^l893. évi 1,519786 frt 28 kr.-nyi betéttel együtt — összesen 4.679,419 frt 88 krt tesz ki, melyből az elmúlt év folyamán 1.890,071 frt 06 kr. vétetvén ki, az év végén maradt 2,789348 frt 82 kr. Érdekes felemlíteni, hogy 10,000 lorinton felüli összeg 35 betétkönyvecskében van betéve. Az elmúlt év üzleteredménye 73,862 frt 78 kr. nyerességet tüntet fel, melyhez az azelőtti évről áthozott 559 frt 35 kr. hozzáadatván, a közgyűlés rendelkezésére 74,432 frt 13 kr. állott. Ezen üzleti nyeremény felosztására az igazgatóság a következő javaslatot tette: az általános tartalékalaphoz csatolni javasolt 10%,-ot, vagyis 7387 frt 28 krt. Igazgatósági tiszteletdíjul 6648 frt 48 krt, az igazgatósági elnök tiszteletdijául 1477 frt 44 krt, a felügyelő bizottság tiszteletdijául 1108 frt 08 krt, a nyugdijalaphoz 1477 frt 45 krt, a külön tarfalékalap javadalmazására 10,000 frtot, jótékony czélra 600 frtot, osztalékul 45,000 frtot vagyis az 1000 drd részvény után minden részvényre 45 forintot, végül a folyó évi számlára átviendő 733 frt 40 kr. A közgyűlés az igazgatóság jelentését örvendetesen vette tudomásul és Baruch Arnold indítványára az igazgatóságnak, az elnöknek és az ügyvezetőnek, valamint a tisztikarnak elismerést szavazott. — Kardpárbaj volt városunkban pénteken reggel egy h invéd és egy közös hadseregbeli huszárhidnagy közt. A párbaj — mint halljuk — a honvédhuszár had nagy sebesülésével végződött, oka pjdig — ahosy beszélik — az a különös viszony, amely szerte Magyarországon a közös hadsereg és a m. kir. honvédség tisztjei között létezik. — Tüz volt szerdán este 9 óra tájban az Ér utczán. Komán István gépész-lakatos házában támadt a tűz, melyet a tűzoltók csakhamar eloltottak. Megjegyezzük, hogy ugyan itt, másfél évvel ezelőtt szintén tűz volt. — Turolla Emma Debreczenben. Turolla Emma a budapesti m. kir. operaháznak nagyhírű volt énekesnője, — mint egy hozzánk érkezett jelentésből látjuk — márczius 10-én, Ammermann Vilmos zongoraművész közreműködésével hangversenyt rendez Debreczenben a színházban. Az élvezetesnek ígérkező hangversenyt műértő közönségünk figyelmébe ajánljuk — Névmagyarosítás. Weisliaus Mayer, Gyula, Ferencz, Frigyes, Imre és Zsuzsánna balkányi lakosok vezetéknevüket, belügyminiszteri engedélylyel „Hajdú"-ra változtatták. v — Halálozás. Eötvös Pál helybeli h. pénzügyigazgatót mély és fájdalmas csapás érte: 11 éves fia Aurél, főgimnáziumunk I-ső osztályának növendéke, e hó 23-dikán,elhunyt Temetése 25-dikén d. u. 3 órakor lesz. 1 — A vörös-kereszt-egylet nyírbátori járási tiékja által tartott thea estély igen fényesen sikerült. Anyagilag is nagy sikere volt a mulatságnak, amennyiben az egyleti pénztár javára 217 frt 41 kr maradt. Felülfizetést tettek: Mráz János 1 frt 50 kr, Kohn Ignácz 2 frt, Hehnel Ferencz 2 frt, Szálkái Érnil 3 frt 50 kr, Mandel Dezső 5 frt, Kende Sándor 3 frt 50 kr, Kreicz i József 1 frt, Vay István 1 frt 50 kr, Fintha Sándor 50 kr. Baksay Zoltán 10 frt, Weisz lgnácz 2 frt, Weisz Emil 2 frt, Kacz Mihály 5 frt, Dr. Szőke Jáuos 1 frt 50 .kr, Boldizsár Imre 50 kr, Erőss Kálmán 50 kr, Szii.szay József 1 frt. Mandel Eduárd 3 frt, Dr. Fiikor Lajos 1 frt, Mikolay Lijos 7 frt, Birkóczy Gyula 50 kr, Jeney Géza 1 frt 50 kr, Reisinger József 1 frt, Török István 2 frt, Bauer Zdgmond 2 frt, Kertész István 1 frt, Fisch L'ijos 3 frt, Steinhart Ferencz 1 frt 50 kr, Mandel József 5 frt, Gyuricska 50 kr, Kőrössy Sándor 50 kr, Kossuth Jáuos 50, Richter Gyula 2 frt, Derne Ignácznó 3 frt, Fisch Jakab 3 frt, Fisch Hetman 3 frt, Katz Dezső 1 frt 50 kr. Fogadják a felülfizetők az egylet h&lás köszönetét. Fuchs Ferencz egyleti jegyző. — Áthelyezés. A budapesti királyi Ítélőtábla elnöke a kisvárdai királyi járásbíróságnál alkalmazásban levő Róclifelder Józscl díjas joggyakornkot saját kérelmére a a dereczeni királyi Ítélőtábla kerületéből a budapesti királyntélőtábla kerületébe dijas joggyakornoki minősé gében áthelyezte. — Halálozás. A vármegye balkonjára kitűzték a gyászlobogót, Szabolcsvármegyének egy köztiszteletben álló bizottsági tagja hunyt el: Bessenyey László. Halálára vonatkozólag a következő gyászjelentést küldték be hozzánk : Özv. Bessenyey Lászlóné született Hegyessy Lujza, — Horváth Gyula és neje Bodó Ilona, gyermekeik Lujza, Gizella, Sarolta és Lajos, — ugy a számos rokonok nevében is, fájdalomtól megtört szivvel jelentik a legjobb férj illetőleg jóltevőjüknek: nagy-bessenyői Bessenyey László-nak, a Bessenyey-család szeniorénak. Szabolcsmegye bizottsági tagjának, élete 75-ik, boldog házasságának 41 -ik évében, folyó hó 15-én végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogult drágahalott földi maradványai folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor fognak Gáváról a gyászháztól az ev. ref. egyház szertartásai után délután 2 órakor Paszabon a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Kelt Gáván, 1895. február 11 -en Áldás és béke hamvairat — Jótékonyság. Gencsy Béla megyei nagybirtokos a helybeli ág. ev. főgymnásium czéljaira 50 frtot adományozott. Az adományért ez uton mond köszönetet az - igazgatóság. . — Dr. Jósa András várjmegyei főorvoshoz, egy betege, kit nagy betegségéből szerencsésen kigvógyitott, háláját tolmácsolandó, verset irt s beküldötte azt lapunkhoz, azzal a kéréssel, hogy köz :étegyük. Az egyébként is csinos költemény közlésével, zivesen teszünk eleget a kérelemnek: Dr. Jósa Andráshoz. A n.igy költőnek szobrot ád a hála, Babér övedzi a harcz bajnokát . . . S ereznél, babérnál szebb sorsot talála. Kit az élők közt száz jó tette áld : A nemes férfi, kit eszmék vezettek, Hogy orvosolja betegek b-ját; Apostola a tiszta szeretetnek. Ki az embert jobb létnek adja át. A nagy királyért lelkesül nemzet Ajánlva néki vért és életi t . S mert nemzetének hírnevei teremtett, Dicsőitik öt az évezredek. Emléke all, mint a Cheops gúlája : Tengeridőn át, rendületlenül. Nem félve, hogy a sir gyomrába zárja, Hogy elmúlás örvényibe merül. Halhatatlanság! érted küzd sok ember, Kik az eszméknek örök rabjai. Halhatatlanság ! te mélységes tenger : Fenekeden ki fog megállani ? Hisz ez az élet, mint egy perez : ellebben, S mit ér a hirnév a halál után ? Csak ő a szent, ki él e szeretetben, Csak ő nem hal meg a végső tusán ! Halhatatlanság a te osztályrészed, Mert sok betegnek adtál életet; Oh Jósa AnJrás, a szivekbe vésted Az égi hálát minden jók felett. Mert bár a bátor a végtől nem retteg. Porba tiporja a nagy szenvedés . . . S ki enyhülést ad a nagy betegnek : övé a legnagyobb elismerés! Te vagy az élet visszaállitója, Dicső hazánknak népét gyógyítod ; Életedet az ég kegyelme őjja, Matuzsálemi legyen a korod Különbség nélkül nyújtva orvosságot. Különbség nélkül áld a jó magyar S különbség nélkül halhatatlanságot Nevedre száz hálás ajak takar. Im én is, én is örök hálát érzek S hálám imája oly rövid, csekély ; Hogy elmulának a nagy szenvedések, Általad keblem újra hisz, remél. Hisz az életben és az emberekben S csak azt kivánjj. oh csak azt neked Hogy az ég annyi sok kíntól megmentsen : A mennyi kint meggyógyított kezed — Oh — s akkor a lét szent üdvét veszed! Máthé Miklós, pazonyi gör. kath. lelkipásztor. — Nyilvános köszönet. Alulírott elnökség kedves kötelességének tartja egyrészt Deutsch Gézáné úrnőnek, fia születése alkalmából tett 50 frtnyi, — másrészt a helybeli Takarékpénztárnak 30, a gazdasági és kereskedelmi hitelintézetnek 25 frtnyi adományáért ez uton is hálás köszönetét nyilvánítani. Az izr. nőegylet elnöksége. — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházi takarékpénztár-egyesület részvénytársaság a jótékony nőegylet alaptőkéjének gyarapítására 60 frtot, a nőegylet kebelében fennálló nőipariskola alaptőkéjének gyarapítására 20 frtot adományozván, — a nemes adományokért e helyen mond köszönetet az elnökség. — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházi gazdasági és kereskedelmi hitelintézet részvénytársaság a jótékony nőegylet alaptőkéjének gyarapítására 26 frtot adományozott. A kegyes adományért ez uton mond köszönetet az elnökség. — Tánczmulatság. A nyíregyházi iparos ifjúság önképző-egylete, saját pénztára javára, folyó 1895. évi február hó 26-án, egyleti helyiségben, családias jellegű zártkörű tánezvigaimat rendez. Belépti díj: Személyenkínt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hír lapilag nyugtáztatnak. Kívánatra meghívó előmutatandó. Kezdete este 8 órakor. — A nyírbátori izr. nőegylet saját alapja j ivára márczius hó 3 án az ottaui uagyvendéglő dísztermében zártkörű tánezvigaimat rendez. A rendezőség tagjai: Dr. Sehvarcz Adolfué e. alelnök, Maudel Béláné e. ellenőr, Dr. R'uh Izsó titkár, Biuer Zsigáué e. pénz tárnok, továbbá Dr. RUh Izsó b. b. elnök. Dr. Fiikor Lajos, Gutfreiud Henrik, Keude Sándor, Lövenberg Soma, Mehlhouse Ottó, Palai Eudre, Tóth István, Róth Emil, áchvarcz Enil, Schvarcz Pál, Tóth István. Belépti díj: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Felülfuetések köszönettel fogadtatnak ós hirlapil»g nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. — Tánczmulatság Kemecsén. A kemecsei ref. egyház „orgona alapji" gyarapítása czéljából az ottani .nőtlen urak" által, f. hó 17-én tartott tánczmulatság — a közbejött szerfelett kedvezőtlen idő daczára is — igen jól sikerült, ugy anyagi, mint erkölcsi tekintetben is. Kitörő jó kedvvel tartott a mulatság kivilágos virradtig; a négyeseket 36—40 pír tánczolta. A reggel el érkeztével vidékiek és helybeliek a rövid .viszontlátás" reményében vettek buc-ut egymástól. A jótékony czél érdekében türtént felülfizetéseket a goudnokság köszö nettel nyugtázza. A kővetkező felülfizerések történtek: Kriston Sándor 3 frt, Mikecz Ferencz, Ferenczy csendőrnrsparancsuok 1 frt 50 — 1 frt 50 kr., Szithi Miklós, Fáklya Zoltán 1 — 1 frt, Mikecz Pálné, Nemes Árpád, Kovács Imre, Marosi B;rtalan, ifj. Mikecz Miklós, Glüek Sámuel, Lorberer és Kalina 50—50 kr. — Gróf Esterházy (Jéza-féle cognac gyár részvénytársaság, Budapesten mint értesülüuk megaapta a magy. kir. pénzügyigazgatóságtól a kiviteli enged ményt jutalommal együtt és a társaság máris nagy mennyiségű cognacot szállított Németországba Ez a körülmény is bizonyítja, hogy nevezezett vállalat mind nagyobb területre terjeszkedik és hogy az Esterházy cognac mind kedveltebb lesz a közönség körében. A társaság ezen kedvező fejlődését legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a nagy fokú leírások és a tar talék alap növelése daczára a társaság mégis 8% osztalékot fizet és hogy az év első fele még nagyobb jövedelemmel zárult le, daczára vagy éppen azért mert a társaság elsőrendű minőségű cognacot bocsát a piaezra ós bevásárlásait csakis készpénz fizetés mellett eszközli. (3-3) — Nyugtázás és kszönet. A .Nyíregyházi takarékpénz'áregyesület* a f. évben ujbol 25 frt adománybin részesítette a helybeli .felekezetnélküli nevelési egyesületet." Fogadja az ajándékozó pénzintézet emberbaráti cselekedetért mélyen érzett háláját a népnevelési egyesület elnökségének. ~ Hymeu. Liszkay Károly zemplénmegyei fiatal földbirtokos f. hó 20-án tartotta eljegyzését Sexty Gyula városi tanácsos kedves leányával Juditkával. — Eljegyzés. Bede Jób fővárosi hírlapíró, a Nemzeti Újság segédszerkesztője eljegyezte Szamueli Emma kisasszonyt Szamueli Aurél helybeli tekintélyes földbirtokos kedves leányát. — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházai takarékpénztár-egyesület tek. igazgatósága a városi alsófoku ipariskola költségeinek fedezésere 40 frt összegei adományozott, A jótékony czélra szánt ezen nemes adományért fogadja a takarékpénztári egyesület őszinte köszönetein nyilvánítását. Pazár István, ipariskolai igazgató. — Hervadt virágok felfrissítése. Farsang idején tengersok peuzt költ a bálozó emberiség virágokra, a melyek néhány órai virulás után elhervadva lansasztják el szirmaikat. Pedig e hervadás köuuyü szerrel meg lehet gátolni, jobban mondva, a már elhervadt virágokat igen egyszerű módon újra felfirisithetjük. Nem kell hozzá más, mint egy keves kámfor és egy kevés finom borszesz. E két anyagot jól össze kell keverni, a fonuyadt virágok szárat lenyesni és e folyadékba bemartann Csarnok. Egy szép asszonyhoz. Emlékszik e még, midőn mint serdülő gyermekek, szülőink tágas kertjeben versenyt futkosva, üldöztük a lopkéket és legnagyobb boldogságuukát az képezte, ha egy jól nekihizott szitakötő vagy féuyes szárnyú lepke hálónkba került? Hányszor osztottuk meg egymással az ozsonára kapott vajaskenyereket, hányszor loptam meg édes apám gyümölcsösét, hogy Önnek a legelőbb érő baraczkot vagy elsőben piruló almát kötókosárába csempészhessem; én szelídítettem meg a .Bodrit* is annyira, hogy kegyed paráuyi kezeiből, mint szelíd bárányka fogadja azon ezukördarabokat, melyeket drága jó anyám ezukortatójából, az ön kedvéért oly gyakran elcseutem. Ártatlan megnyilatkozása a gyermeteg kedélynek, aranyos himpora az élet hajnalának, de messze, messze, ttlntél el mögötűnk ... ma már az emlékezet halvány árnyékában látunk, mint rég szétfoszlot kedves álmokat . . . Azután következett a,bájosi fjukor édes sejtelmeivel, titkos vágyaival, rejtelmes édes reményeivel . . . Holdvilágos csendes éjjeleken együtt lestük a csillagok hullását, — lombok susogását, — lágy szellő fuvalmát . . . minden, miuden olyan titkozatos volt, mint szivünk hangos érverése, melytől, ha egymásra borultunk, — néha önkénytelenül is megrázkódtunk; körülötünk a néma csend, telkeinkben a vágyak fakadása, mintha a feslő rózsabimbóval vagy a fák rügyeivel versenyt növekednének . . . beszédes hallgatásunk, ke zeink titkos érintkezése, tekintetünk találkozása, minden, minden édes sejtelemből ered; és midőn a kíváncsi hold egy sötét felhótömb közé tévedt, én felhasználva a kedvező alkalmat, szép selyem hajíatát, üde, piros ajkát csókjaimmal halmoztam el . . . öntudatlanul . . . állomszerűen . . . Fakadó szerelemnek bűbájos északái, titokzatos v gyak, édes sejtelmeknek elröppent órái, — miért nem tartottatok soká, örökké? Miért kellett az idővel, a mulandóság örvényébe eltűnnötök? . . . Elébünk állt rideg komolyságával az élet, — fagyos szele elsöpörte ábrándjainkat, elszakadtunk messze, messze egymástól . . . Emlékszik-e még a válás utolsó, nehéz pillanatára? Asszonyom emlékszik e még? Kézben kéz álltunk egymással szemben, könyeink permeteztek; megszéllesedett vállamra hajtá gonddal telt szép fejét és alig hallhatóan sutogá; „Isten veled, el ne felejts soha!* — Soha, soha! — rebegém ós elváltuuk. El kellett válnunk, szólított a kötelesség, tanulási vágy; önért akartam tanulni, hogy édesen szőtt álmaiukat idővel megvalósíthassam, hogy tanulmányaim végeztével hű szivemért cserébe, édes szerelmét elnyerhessem! Azután soká, soká nem láttuk egymást, de két szép szeme, mint vezércsillag ki&éit utamon . . . Egy nap valamely lapban eljegyzési hirét olvastam . . . Nem hittem . , . nem hittem . , . A hir igaz volt, kegyed maga igazolta, midőn leveleimet, az óntól kapottakat, mint lovagias ember, szintén átadtam az enyészetnek. Teljesítettem kérését; egy csendes téli estén, midőn az elhagyatottság kínos érzete, mint lidércz nehezedett a lelkemre még egyszer végig oWastam életem szép regényének egyes fejezeteit, — azután a kandalló tüzébe dobtam legdrágább, legszentebb emlékeimet és a mint a drága emlékek lassan-lassan hamvadni kezdtenek, hideg borzongás vett rajtam erőt; fáztam dideregtem, és szivemet lassanként dér lepte meg, mely tönkre tette utolsó, édes ábrándomat is . . . Azóta ma láttuk először egymást én, mint érett, tapasztalatokban és tanulmányokban meggazdagodott, az élet viharában edzett férfi' tértem meg, kegyedet, mint nőt és anyát tanáltam; bennem az önbizalom, egy szebb jövőbe vetett remény dagasztja ereimet, önnek bágyad tekintetéből a megadást, a lemodást véltem kikiolvashatni. Hát csakugyan boldogtalan? Csalódott az életben, csalódott reményeiben, férjében házasságában? Ugy fáj lelkemnek önt ily s envedőnek, ily boldogtalannak viszontlátni . . . Meghalgattam panaszát, megkönnyeztem sorsát őszinte, igaz részvéttel, — és midőn öntől távozva, sorsán elmerengek, midőn azon elmélkedem, miként lehetne képzelt, boldogtalan helyzetén segiteni, mindinkább