Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-03 / 5. szám

„N Y í R V I D É K.< Cognackeroskedok és Cogaackeávelőkaek foatos! Fel lettünk kérve annak köiléiére, hogy c<akis azon - „Tokaji Cjgnac' — valódi —, a mely 1 .Tokajban* kóízül, 2. a c.imke, kupik és dugisz az .Első Tokaji CjguacgyAr" bejegyzett védjegyével, az az — .Tokaj város cziinerével" vau ellátva, 3. a mely az .Első Tokaji CjguicjyAr' készítménye és — a ungas m. kir. kereskedelemügyi minisztérium ellenőrzése alatt áll, és mely a Párizs. Bordeaux, Nizza, Htga, Brüs,el. London, Bjrlin, ós Chicagói kiállításokon az arany er met nyerte el, az 1894 évi kiállításon Bicsbeu pedig a díszoklevéllel lett kitüntetve. Ezen vállalatnak jegye az áru kitűnő minőségénél fogva az egész ontineusen is neretes lévén, a t. kó zöaség legnagyobb keJveltségéaek örvend és így nagyon természetei, akidtak olyanok, aki* a/. „Első fokaji Cjgaacgyár* nevét és esi nít Ugyeiea imitálták, amiért is cogatcvételnél Ügyelni kell e.óször a teljes Ciimre .Első Tokaji Coguacgyár* Tokajban, 2. Tokij város czimére, nehogy kitűnő tokaji oguac helyjtt vajmi teljesen értéktelen uníUtiót kapjiuak. ( J59 - io—7) A gazdahitel és a belterjesseg. Végre odajutottunk, hogy illetékes köreink a gazda hitel kérdésével komolyau ós jóak irattal foglalkoznak. A nézetek a kivételt illetőleg azonban korántsem tisztultak. Abban mindnyájan egyetértUuk, ho;y az aunyit hangoztatott belterjesség egyik nélkülözhetleu eszköze a pénz, a hitel, fontosabb még a szakértelemnél is, mert mig ezt a gyakorlat hosszú évei alatt megszerezhetjük, addig a legkitűnőbb szakképzettség sem érvényesülhet tőke hián. Ez egyik oka annak is, hogy a magasabb szak képzettség nálunk oly ritka s hogy a szakértelem oly lassan emelkedik a nyugati államokhoz képest, mert megszerzőié szükségét senki sem érzi s a kiuek meg is van, midőn a gyakorlatba jut, cialódva látja, hogy minden ideálja, minden törekvése a mezőgazdasági kultura belterjessé fejlesztése körül első sorban az anyagi eszközök hiányán hiusul meg. Csodálatos egy anomália is az, a mi a mezőgazdasági hitel terén észlelhető Vau a gazdának mondjuk egy tehermentes birtoka, mely a hitel legbiztosabb alapja, vau szakértelme is, mi biztosíték ismét a hitelezőnek arra, hogy az igóuybe vett hitel gyümölcsözőleg fog a birtokba beruháztatni s íme mégis, ha egy ily gazdáuak hitelre vau szüksége, nem a pillanatnyi pénzzavara megszüntetésére, de a belterjes üzem megteremtéséhez. ugy csak hosszas utánjárással bir pénzhez jutni. S akkor is hogyan? A gazdáuak csak jelzáloghitele van hosszú évekre kiterjedő kötelezettséggel. De még e hitel igénybevétele is mennyire körülményes, mintha csak e törvény és a jelzálogintézetek valósággal arra törekednének, hogy a gazda a hitelt igénybe ne vegye, mert arra éretlen. Jelzálogkölcsönt csak a birtok értéke háromnegyed részéig kaphat a gazda. Es érték a kataszteri s uem a használati érték után állapittatik meg, már pedig a kettő között tudvalevőleg nagy a különbség. Személyi hitele a gazdának nincs, így állapította meg ezt az osztrák-magyar bank, így kiveti az uzust ciekóly kivétellel az egész magyar pénzpiacz. Igaz ugyan, hogy azért a gazda jelzáloghitele igénybevétele nélkül is köunyeu juthat, már t. i. a nagyobb birtokos, ha váltóját kereskedő utján hozza forgalomba, csakhogy az igy szerzett pSnz 2—3 százalékkal mindig drágább, mint az a pénzintézetektől direkt beszerezhető volna. Lehetetlen itt uem vonuunk párhuzamot a gazda és a kereskedő s iparos hitele között. Egy 10—15,000 frttal rendelkező czég 50 -60,000 frt váltóhitelt élvezhet, a nélkül, hogy ez feltűnnék valakinek a fizet 4—7 száza'ék kamatot, a nagyobb czógek még kevesebbet de egy 50—00,000 frt értékű ingatlannal bíró gazda, ba 5000 frt váltóhitelt kaphat valamely póuzintézetnól 8 százalékos kamat mellett, ugy szerencsésnek tarthatja magát. íme tehát a példa is mutatja, hogy mennyire nyomasztólag hat a mezőgazdaságra a hitel megszorítása. Aggódva nyujtjuk a gazdinak a hitelt, de hogy birtokát megtarthassa, arra nem goudolunk. Sokszor néhány ezer forintnyi hitel megmenthetné a gazdit a bukástól, birtoka elárvereztetésétől, de hát, hol az a pénzforrás, mely egy válsággal küzdő gazda segélyére aietue. Kérlelhetleuül érvényesül a hitelező biztosítása a gazdával szemben, ugy a hitel adásuál, mint annak behajtásánál. A helyett, hogy a hitelalap, a birtok fenntartását biztositaudók, mely legjobb kezekben a birtokoséban vau fukar kézzel szabjuk meg a hitelt s kérlelhetlenül megvonjuk azt midőn a gazda válságos helyzetében legjobban szükségeli. A mezőgazdaság iránt való — hogy ugy mondjam — e bizalmatlanság ma már korántsem indokolt, mert a kultura haladásával a mezőgazdasági technika is nagyot változott. Azelőtt a gazdának iukább annuitási kölcsönre volt szüksége, hogy vagy pillanatnyi péuzzsvaráu segítsen, vagy nagyobb telkesítéseket végezhes seu, vagy végül épületekkel s felszerelésekkel lássa el birtokát, mert a teljaseu külterjes gazd .Ikodás egyéb hitelt nem is ig-ínyelt. Mióta azonban a mezőgazdaságban is a tőke mellett a munka és szakérielem a bejterjes kultura meghjnositásával érvéuyre jut, a mezőgazdisági üzem is más képit nyer s valósággal üzletté fejlődik, melybeu többé nem kizárólag a talajtóke, ha nem a munka és a szakértelemmel hasznosított forgó tőke játszák a főszerepet. A mezőgazdasági üzemek ez átvaltozása mellett, mely ma még általáuos, mert a szükséges forgótőke nem áll rendelkezésre az olc=ó s könnyen hozzáférhető hitel képiben, de általánosan kiváuatos s minden szá mottevő fiktor által sürgetett, kénytelenek vagyunk felvetni a kérdést, hogy ugyan menuyivel kevésbbé hitelképes alany a gazda miut a kereskedő. A kereskedőnek kereskedelmi, a gazdának mezőgazdasági szakértelme van, a kereskedő vagyona in

öó, a gazdáé ingó, dí főként ingatlan, a kereskedő bejegyzett czég, a gazda birtoka telekkönyvileg nyilvántartott, a kereskedő mozgékonyabb, de kevésbé biztos, a gazda konzervatív, de megbízhatóbb hitelalany. De akármint terheljük meg a mérleget az egyik részen hasouló sulylyal, egyeusulyozódik az a másik részen. A megbízhatóság tekintetében tehát nem találunk keresve sem iülömbsóget a két hitelalany között, sőt lehetetlen nem a gazdinak adnunk az előnyt, mert pénzügyi válságok alkalmával a föld az, a mely legkevésbbó koczkáztatja a hitelező érdekeit, a föld az a melyekre a vihar után az uj egészségesebb közgazda sági rendszer felépül. (Vége köv. ) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1895. február l-én. Eladó nád és gyékény. Legjobb minőségű fedni és szegni való nád és gyékény nagyobb mennyiségben eladó. Szegegyházi gazdaság (23-3—2) posta Hajdu-Dorogli. fOTA INTOUÜ. A K VAJ.6 g^f

a, EOZEGEDTK KÖZJEGYZŐI MEGHATALMAZÁSSAL BffiKAg l gabona-csarnoknál j Burgonya 1 DO kii S 2.— bejegyzett árak. Marin hús 1 . -.52 liuza 100 kiló 5 70 5 80 ! Borjú aús 1 > —.52 Rozs 100 . 4.70 4 80 Sertés hús 1 > -.48 Árpa 10 » » 5.— 5.10 Juh hús 1 > - 28 Zab 10J . 5 10 5 25 Háj 1 > —.— Kuk •riczalOO » 5 80 5 90 Diszun-zsir 1 > —.64 K repez" 100 > —.— — .— Sz tlonua 1 » —.56 Paszuly fehér • 5 60 5.70 Faggyú (nyers) 1 > —.24 Szesz litereukéut 153/, 52'/j Zöldség 1 csomó — .07 Piarzi árak. Papriki 1 kilő -.80 Borsó 1 kiló —.18 írós va; l liter -.80 Lencse 1 » —.22 Eczet 1 » _ 08 Mund-liszt 1 » — .13 Sséna OJ Kiló 2 80 Zsemlye liszt 1 c —.11 Szilma (t:ik i 100 > 1.90 Buza-Iiszt 1 > - 10 Bikfa 1 köbmtr 3.40 Barna kenyér-liszt 1 > —,U9 Tólgyf> 1 > 3.20 Hirdetmény. Nyir-Bitor város tulajdonát képező alábbi javak és javadalmak folyó 1895. év február hó 11-én délelőtt 9 órakor a városházánál tartandó nyilvános árverés utján folyó év ápril hó 24-től kezdődőleg hat évre haszonbérbe fognak kiadatni. Hová az árverezni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a megkötendő szerződéshez a képviselőtestület által elfogadható két kezes állítandó. A részletes bérleti feltételek a városházánál hivatalos órákban megtekinthetők. w -O "o PM Bérlemény tárgya Föld kiterjedése Kikiáltási ár Leteendő bánompénz w -O "o PM Bérlemény tárgya hold • öl frt kr frt kr. 1 Városkert szántó és ka29 —. 562 56 20 2 Régibb faiskola kerített szántó 4 1169 20 — 2 —3 Széna, rét és szántó 31 1138 248 24 80 4 Két országos és minden heti vásárvám szedési joga — — 1405 — 140 50 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Köhögése megszűnik a hírneves (469-17 -8) Kayser mell-bonbons-jainak használata után, mely kitü.iő szer köhögés, rekedtség, katairhus és eJnyálkásodás ellen. Hiztos hutást érünk el, az elismert és nagyra becsült Kayser-féle Pfefftírinunz-Caramellák által, étvágyhiány, gyomor fájdalmak, rosz és elromlott gyomornál. — Kapható 20 krért Lédercr Ignácz gyógyszertárában NyíregyházánNyir-Bátor, 1895. január 8-án, Márkus Antal, Baluszan István, jegyző. (20-3—3) főbíró. Árverési hirdetmény. 441. Vsz. 1894. Alulírott bírósági végrehajtó az 18SI. LX. t cz. 102. §. értelmében közhírré teszi, hogy a bécsi cs. és kir. kereskedelmi törvényszék 163165/1894. P. számú végzése következtében Flaschner Arthur végrehajtató javára, Csokouay István és neje Bárányi Ziizsánni elleu, 14 1 frt töke, ennek 1894. augusztus 2-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 35 frt 47 kr. perköitség, ugy 3 frt hirdetési és postadíj, valamint 2 frt 40 kr. árveréitüzési költségkövetelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag Je és felülfoglalt és összesen 3170 frtra becsült gépek, gabona sthból álló ingók nyilvános árverés utján eladatnak, mé« pedig figyelembe vét-lével az 1881. LX t. cz. 120. §-inak. Ezen árverésnek a 2789/894. P. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Geszteréd és határátun végrehajtást szenvedettek laiása és raalotnépületében leendő eszközlésére az 1895-ik év február hó 4-ik napjának délelőtti 10 órája hataridőül kilüzütik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingók ezen árverésen az 1881. LX. t. cz. 107. és 108. §§-ai értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Nigy-Kálló, 1891-ik év január hó 1-jő napján. (53-1-1) Körtvélyfáy Péter, kir. birós. végrehajtó. Nyíregyházi takarékpénztár-egr.yeslilet. Közgyűlési hirdetmény. A nyíregyházi takarékpénztár-egyesület folyó évi február hó 17-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. cz. részvényesek ezennel meghivatnak. Az igazgatóság. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági jelentés az 1S94- 3. A tisztajövedelera fölötti intézdiki Ozletévról. kedés 2. Az 1894-ik évi mérleg előter- 4. Három igazgatósági tag és egy . jesztése, annak megállapítása igazgatósági póttag választása. s kapcsolatosan a felügyelő- 5. A felügyelő-bizottságba egy bizottság jelentésének felolva- rendes tagnak és egy póttag"s^

s

a | • uak választása. A folügyeló-bizotuig által megvizigi t mírleg- és jővedílem-kiuiitatás az igazgatóság es felügyelő-bizottság jelentésével együtt 8 nappil a közgyűlés előtt az intézeti helyiségben kitéve leend. (49_1_1) Meghívás. 1 nyírbátori takarékpénztár rendes évi 1 9 i folyó évi február hó 17-dikén délelőtt 10 órakor saját helyiségében fogja megtartani, melyre a t. részvényesek ezennel tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Igazgatósági jelentés. 2 Felügyelő-bizottság jelentése az általa megvizsgált évi számadás és mérlegről, és ennek alapján a felmentvény megadása 3. Az előterjesztett javaslat alapján az évi nyeremény felosztása Nyírbátor, 1695. január 26 4 Elhalt Mandel Izrael ig. tag helyett egy igazgatósági tag választása. 5. Vadász Pál főkönyvvezetőés Fehér Antal hivatalszolga fizetés emelés iránti kérvénye, és 6. Netalán írásban bejelentett indítványok. í 1 L: Az igazgatóság. i^a'ósági és felügyelő-bizottsági jelentés és a mérleg a közgyúléstmegflozo 8 nappal az egylet helyiségében megtekinthetők. (45_i_j)