Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-13 / 2. szám

.N Y I R V I D É K" »mifc az egymásra következett nagy alkotások féTrehozisábas kijejtettünk, idő sem volt rá és kel ó fitfvelem sem volt forditható arra, hogy a tett alkotásokuak anyagi hasznai kiakuáztasaauak és kulturális eredményei érvényesülhesA nagy alkotások szünetelése" tehát nem stagnálást jelent, annál kevésbbé jelenti pedig azt°hogy most már megpihenhetünk babérainkon. Sót ellenkezőleg Ahhoz, hogy a túlfeszif tett áldozatokkal rakott alapokon városunk további fejlődésének természetes processzusa megindulhasson, hogy a megvalósított alkotások mo9t már meghozzák gyümölcseiket s termő fáivá, hogy úgy mondjuk, jól elhelyezett és dúsan kamatozó tőkéivé lehessenek, e város polgárai szellemi és anyagi fejlődéseinek eszközeiként: képviseletnek és városi hatóságnak kitartó, öntudatos ós programmszerü munkája szükséges ehhez. így értelmezzük mi a főispán figyelmeztetését, mely az ,eró-gyüjtést" jelöli meg a városi politika legközelebbi feladatául Tanügyi mizériák Szabolcs vármegyében. E czirnen hozott a budapesti Hírlap műit óvi deczember 23 ki száma egy közleményt, melyben az állíttatott, hogy a tanfelügyelőnek 1893/91 évi jelentése szerint Szabj.Civirmegyében a kimutatott 44927 iskolaköteles gyermek közül esik 4012 gyeiinek tauult meg irui és olvasni, hogy továbbá az iskola kötelesek 20 szazaiékát nem lehetett az iskolába járásra kötelezni, a hogy a többi része is csak néha-néha látogatott el az iskola falai közzé, s végre hogy a tanfelügyelői jelentés szerint az iskolaköteles gyermekeknek csak fele részesül iskolai oktatásban, a másik fele pedig teljes tudatlanságban nő fel. Ezen állításokkal szemben beszéljenek itt a szabolcsmegyei kir. tanfelügyelő 1893/94-ik évi fókimutatásának ide vonatkozó adatai; ezek szerint volt az 1893/94 ik tauévben: Tanköteles 44927. Tényleg iskolába járt . . . 37801. Iskolába nem járt .... 7126. Legalább 8 hóig járt . . . 33282. 8 hónál kevesebb ideig járt . 4519. írni és olvasni jól tudó s az 1893/94-ik tauev vegével kilépett 12 életévét betöltött gyermek 4042. Az itt felsorolt adatokból,, már most könnyen kiszámítható, hogy a közlemény aditai téves inforinátión alapulnak, mivel szemben a tankötelesek számával t. i. 44.927 tel az iskolába nem járók száma t. i. 7126 nem £0, — de mintegy 15 százalékot tesz — mely szám tekintettel arra, hogy az csaknem kizárólagosan egymástól távol eső s igy alig csoportosítható tanyákra esik, soknak nem mondható. A közleméuy szerzőjének azouban nem csak tévedésére, de az évi fókiinutatásokban való teljes járatlanságára vall azon calkulussa, hogy az 1893/94 ik tauévben iskolába járt 44 927 gyermek közül csak 4042 gyermek tanult volna meg írni és olvasni. Bjcsánat tisztelt barátja a tanügynek, ez uem igy áll; tessék csak eljönui majd a tanév vége felé, vagy a záró vizsgákra hjzzánk Szibolcivármegyébe, s meg fogja látni, hogy már az 1 -só elemi osztályt végzettek között is sokan, de a 2 ik osztályt végzettek valamennyien tulaak jól olvasni és irni; s kérem szívesen tudomásul veuui Jazt — s ez ama jára'lauságra való bosszantó tévedés — hogy azon 4012 szám nem azt jelzi, hogy a 11927 iskola köteles gyermek kizül csak annyiau tauultak meg irni és olvasni, hanem azt, hogy azon 4012, 12-ik életévöket betöltött és az elmúlt tanév végéig rendeseu iskolába járt gyermekek, kik a miudennapi iskolát elhagyva, már a jelen tanév (olyamáu ismétlő iskolába kötelesek járni, mindannyian tuduak olvasni és irni! S hogy ezek után közlő saját adataiból miként stlti ki azt, hogy Szabolcsvármegyébeu ezek szerint a tanköteleseknek csak fele jár iskolába, a másik fele pedig teljes tudatlanságban DÓ fel, azt Ő kívüle csak a jó Isten tudhatja. Végül még néháuy adat arra, hogy az utolsó 10 — 12 év alatt meunyire fejlődtek az iskolai viszonyok Szabolcsvármegyébeu. 1879—80. évi 1893—94. évi tanköteles gyermek 32.221 41927 iskolába járó gyermek 26.350 37.801 iskolába uem járó gyermek 8.871 7.126 legulább 8 hóig járt' 19.608 33 282 S hónál kevesebb ideig 6.742 4.519 irat olvasni j j tudó, a mindennapi iskolából kilépett 12 éves gyermek 1.652 4.042 iskolai könyvei voltak 24.481 36.199 isk. könyvei nem voltak 1.869 1.602 elemi népiskola volt 263 314 köxs. elemi iskola volt 2 U a pénzbirsággal fenyített mulasztások száma 0 16.339 Ha már most még megjegyezzük, hogy Szabolcsvármegye az állami iskola intézményeit, csak mint pium detideriumot ismeri, ugy el kell ismerni minden elfogulatlan tanügybarátnak, hogy a Szabolcsmegyei tanügyi viszonyok kedvezőn fejlóduek és eléggé megnyugtatók. Tanitó. Két felhívás. Kállay András, vármegyénk főispánja, mint a milleniumi kiállítás helyi bizottságának elnöke, ujibban ismét ''ét fölhívást intéz a vármegye iparosaihoz. Különös figyel'be ajánljuk a második helyen közölt felhívást s kériparosokat, hogy az abban jelzett — január hó 20-án tartandó — értekezleten minnél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A két felhívás a következő: I. Felkérem mindazon szabolcsvármegyei iparosokat, kik az 1896-iki ezredéves országos kiállításon leendő bemutatás végett egyes íparczikkel az általam kitűzött 150, 100 és 50 frtos jutalomdijakra pályáznak, hogy a verseny tárgyául szolgáló ipari mű általános és részletes tervrajzát az ipari helyi bizottsághoz (hivatalos helyiségemben) legkésőbb f. évi márczius ho végéig bemutatni szívesek legyenek. Nyíregyházán, 1895. január 3. Kállay András, főispán, mint a kiállítási helyi bizottság elnöke. II. Az 1896-ik ezredéves országos kiállításban tényleg részt venni kívánó szabolcsvármegyei iparosokat, a kiállítandó ipari tárgyak terveinek megvizsgálása, valamint a kiállításnál követendő eljárás módozataira vonatkozó közvetlen útbaigazítások megadása, nem külömben az egyes kiállítók esetleges kívánságaik meghallgatása és mindazon akadályok elhárítása tárgyában, melyek a kiállításban részt venni kívánók ebbeli szándékát meghiúsítani látszanak folyó év január hó 20-án d e. 11 órakor Nyíregyházán az ipartestület Szent-Mihályi utczai helyiségében megtartandó értekezletre ezennel meghívom. Nyíregyházán, 1895. január 11. Kállay András, főispán, mint a kiállítási helyi bizottság elnöke. Ügyvédek a törvényszéki elnöknél. Megyery Gézát a helybeli kir. törvényszék közszeretetben álló elnökét — miként lapunk mult számában jeleztük — Ő Felsége kúriai biróvá nevezté ki, s a ki r törvényszék vezetésével továbbra is megbízta. Ezen kiváló alkalmat a helybeli ügyvédi kar is felhasználta arra, hogy Megyery Géza személye iránt érzett osztatlan rokonszenvének s nagybecsülésének kifejezést adhasson. E hó 6 án délelőtt 11 órakor fogadta ő méltósága a teljes számmal egybegyűlt ügyvédeket, kiknek nevében dr. Meskó László országgyűlési képviselő a követke. ő beszéddel üdvözölte a kitüacetett eluököt: „Uj fény ragyogja körül a nyíregyházi kir. törvény szók eddig is diszes elnöki székét. Ő felsége a király közszeretetben álló elnökünket az elnöki székén érhető legmagasabb kitüntetéssel, kúriai birói czimmel és jeleggel ruházta fel. Az ügyvédi kart azonban nem ez a fény vonzotta ide, mert valamint a birói karnak, ugy az ügyvédinek is gondosan ápolnia kell kebelében a függetlenséget minden irányban, ha feladatánuk megfelelni akar. Fokozza a kitüntetés becsét, hogy az igazságügyminiszter ítélte arra valónak elnökünket, kinek ii'űködése pirt szempontból eshetik b;rálat alá, de a kiről minden magyar jogász kénytelen elismerni, hogy 187C. óta egy igazságügymiaiszter sem tett annyit az igazságszolgáltatás javítása, a jogegység és jogegyenlő ség nagy elvei érdekében, mint épeu ő. Ez az igazságügyminiszter leiismerte sasszemével eluökünkben a kiváló tehetséget, a páratlan birói jellemet s oda hatott, hogy az érdem jutalmát vegye. Szónok azután a birói karra tér át, melyet hivatása magaslatán állónak jelez, melyre méltán alkalmazhatók Puky Gyulának, a debrec/.ení kir. tábla elnökének külföldi utazásából visszatértekor mondott szavai: , \ magyar birói kar egyáltalán nem áll mögötte az európai nagy államok birói karának, sőt páratlanul áll az egész continensen, a mennyiben rendkívül szerény fizetési viszonyok között óriási munkát végez s e mel 1 ;tt megbízhatósága, lelkiismeretessége, szakképzettsége valóban csudálatos, ugy, hogy valósagos missiot teljesít hazánkbau." — Szónok a birói kart a sugár pálmáhiz hasonlítja, a mely mennél nagyobb teher nyomja, annál szebben virul. Igy fejlődött mostoha viszonyok között, saját erkölcsi erejéből a birói kar is azzá, a mi. Végül kijelenti, hogy megjelenésével sem hízelkedni sem a nagyobb fény előtt meghajolni nem kivánt az ügyvédi kar, mert hiszen egyenrangú társaknak s az igazságszolgáltatás egyenlő jogosukságu tényezőinek ismerik egymást, hanem csak örömüknek, tiszteletüknek és ragaszkodisuknak akartak kifejez-st adui azon alkalomból hogy az elnök a jól megérdemelt kitüatetésben részesült. Kjdves kötelessége az ügyvédi karnak mint a megjutalmazott működés közvetlen tanujának, hogy a bírói kar örömében osztozzék. Kiemeli azután azt a jó, barátságos viszonyt, melyet az elnök az ügyvédi karral szemben minden alkalommal táplált, óhajiji ho^y az a viszony továbbra is feuuálljon, az elnök ur psdig uj méltóságát viruló testi és szellemi erőben még soká'g viselje!" Megyery Géza, kúriai biró, töivényszéki elaök hosszabb beszédben válaszolt. Köszöni azon megtisztelő kitüntetést, meiybeu az ügyvédi kar őt ez alkalommal részesiti. Uj méltóiágát o nem annyira síját egyénisége érdemének, mint inkább annak köszönheti, hogy oly kiváló birói karnak áll az élén, oly birói karnak, a mely nemcsak hogy a kötelességét leijesiti hl/en, hanem még azonfelül is bámulatos buzgalommal dolgozik az igazságszolgáltatás nagy munkáján. 0; egész pályáján ez a két szó vezérelte: Becsületes munka, ez fogja vezérelui ezután is, ő semper idem marad Nagy súlyt helyez az ügyvédek páratlan tevékenységére is s hangsúlyozza, hogy az az ügyvédek buzgalmáuak nem kis része vau abban, hogy ó most e kitüntetésben részesük Felhívja őket a további összetartásra s vállvetett munkára, magát pedig további jóindulatukba ajánlja Ftlolvasó estély. Manapság a táuczreudező űrhölgyek ós uraknak ugyancsak gondot ad megválasztani a titulust, nevezetesen, hogy mily czl nen ürittessék ki fhtal embereink tárczáit, ama bizonyos „°zeuvedő árvák" javára, másrészt pedig mily czirnen hozzák össze a tánczolni vágyó leányok, asszonyok szépseregét. Tea estély, tombola, közvacsoru, stb., stb. A kereskedő ifjak egyletének éideme, hogy a csinek sokaságát, meg->zap)ritotta egygyel. Tánczczal egybekötött felolvasó-estélyt reudezett f. hó 5 én. Elakarják velünk hitetni, hjgy a szép asszonyok ós leányok a felolvasfls kedvéért gyűltek ös.-ze, az egylet tágas helyiségeibe, s csak ráad sból maradtak aztán ott reggelig, tánczolva folyton fáradhatatlanul. Annyi bizonyos, hogy a két felolvasás is megérdemelte a szép társaságot. Prok Gyula ösmert humoros előadását ezúttal nem élveztette velünk, hanem „Kórágyon" c/linű gyöuyörü elbeszélésében meghatóan irja le egy szerencsétlen nő életét. A közönség feszült figyelemmel hallgatta a felolvasót,s Prok ürnak gratulálhatuuk azon elösmeréshez, mely a szép szemekben előbukkauó könycseppekben mutatkozott, dokumentálván azt, hogy a hallgatok megértették a szegény asszonynak nem anuyira testi, mint lelki fájdalmait. Baruch Arlhur lépett fel utána az emelvényre Herczeg Fereucz „L-igény búc.u" c Í LŰ monologját adta elő, megváltoztatva egyszeribe a közönség hangulatát. Egy „fin de siecle" fiatal ember leánynézőbe indul, a hol szerinte biztos az eredmény. Hozzá készül, hogy miut fogja a bájos Erzsikénél komoly szándékát előadni egy „házassági program' bau. S végül elbücsuzik hgónykori emlékeitől, szobájától, bútoraitól stb. Geuiális költőnknek méltó műve e monológ, telve finom ötletekkel és az egészen végig vonul a franczia Íróknál tapasztalt szellemes, könnyed és amellett taríalomdus humor. Baruch úr otthonias fellépése, csinos és elegáns előadása nevelte a monológ érdekességét, s csak Siray Elemér juttatta eszünkbe, hogy tulajdonképeu nem csak arérí vagyunk itt, rázendítvén egy . .. mazurkát. (Miért nem c?árdást?) A táucz vígan folyt reggelig, megszakítva másfél óráig tartó kedélyes vacsorával, a hölgyek igen sokat tánczoltak, jutván minden tánezosnőre legalább 3 tánezos, Benczi bandája igen jól működött, a jó kedv általános, jó bor, jó ételek. . . . Istenem, hát kell e ennél több? R.-ggelfelé a szán* kába buvódva mon'ja egyik leány a másiknak: Mégis okos dolog ez a „f Molvasd-^tély !" ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. A válás és közoktatásügyi miniszter Gramma Dienest, a szabolcsvármegyei kir. tanfelügyelő mellé szolgálattételre beosztott oki. tauitót, ugyaniak Velkey Pdl kir. tanfelügyelőhöz toluokká nevezte ki. — A vármegye alispánjának a közigazgatási'bizottság csütörtöki ülésében előterjesztett havi jelentése konstatálja a többek között, hogy a tiszai.járásban,a közbiztonsági viszonyok, melyek ott egy hamis pénz-gyártó illetőleg hamis pénzekkel csalásokat elkövető banda állal megzavartattak, most már teljesen rendbejöttek. A,vármegye közigazgatási bizottsága, a jelentés alapján és a főispán ur őméltóságának indítványára Vidovich Lás$ó tiszai járási főszolgabíró és Szilágyi Ödön csendőrfőhadnagy irányában, kik a tettesek kinyomozása', és kézrekeritése körül, a hivatalos kötelesség mértékét felül jjialadó tevékenységet fejtettek ki, elismerését nyilvánította és köszönetét fejezte ki a helybeli kir. ügyészségnek t a közigazgatási közegek által teljesített előny.omozat sikerének előmozdítása érdekében nyújtott, előzékeny segédkezéseért. — A vármegye közigazgatási bizottságának különböző bizottságai az 1895-ik év tartamára a következőleg alakíttattak meg: . Fegyelmi választmány: rendes tagok:-Komis Ferencz, Lukács Ödön, Lázár Kálmán, Koczok László, •• póttagojc: Gaál Elek, Popp György. Felügyelő bizottság: r. tigok: Bodnár István, Lukács Ödön, p. t. Velkey Pál. Pótadó felszólamlási bizottság: Somogyi Gyüla, Bodnár István, dr. Meskó László, Lukács Ödön. Erdészeti albizottság: elnök: Hrabovszky Guidó, h. elnök: ifj. Szunyoghy Bertalan, r. tag: dr. Meskó László. Kihágási biróság: r. tagok Gaál Elek, ifj. Szunyoghy Bertalan, gróf Pongrácz Jenő, Hrabov.izky Guidó, póttagok Bory Béla, Kállay Leopold, Bodnár István, Somogyi Gyula. Börtönvizsgáló küldöttség: a főispán őméltósága által kinevezve: Nyíregyházán Bodnár István, Lukács Ödön, Koczok L tszló, Velkey Pál. Nyírbátorban elnökül Bory Béla, tagokul Kállay Leopold, Szikszay Pál, Popp György. T.-Lökre eln. gróf Pongrácz Jenő, tagokul Kornis Ferencz, Somogyi Gyula, dr. Meskó Llszló, Velkey Pál. K.-Várdába eln. Hrabovszky Guidó, tagokul ifj. Szunyoghy Bertalan, Velkey Pál, Popp György, Kállay Leopold. Nagykálióba eln. Gaál Elek, tagokul ifj. Szunyoghy Bertalan, Velkey Pál, Kállay Leopold, Popp György. — A helybeli kir. adóhivatal személyzetének — immár régóta emlegetett — szaporítása kérdésében a vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi UlésCben, a főispán indítványa alapján a bizottság fölhívta a kir. péuzügyigazgatót, hogy a bizottság legközelebbi ülésén tegyen előterjesztést ez ügyre nézve, ugy, hogy ha az adóhivatali személyzet szaporítását szintén szükségesnek tartja, e jelentés alapján a bizottság a pénzügyminisztériumnál azt kérelmezhesse. — Alapítvány fölemelése. A néhai Stern Sámuellele 100 forintos alapítvány néh. Stern Emánuelné Grószmann Mathild végrendelete szerint Stern Jenő úr által 200 forintra lett felemelve, mely összegnek kamatai örök időn át minden év február hó 10-én fognak szegény és jo előmenetelt tanusitó gyermekek között kiosztatni, me•yért e helyen is hálás köszönetét fejezi ki a nyíregyházi statusquo hitközség elnöksége: Baruch Arnold.