Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-23 / 25. szám

Melléklet a „Nyírvidék" 1895. 24-ik számához. - A vármegyei tisztviselői nyugdíj-választmány e hó 25-dikén ülést tart. — Jóváhagyott alapszabályok. A kemecsei r. kath. olvasókör alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Orvosaink a tanyákon. A város küisó területeinek enes/.-etíUüyi eiiaiasa tekiutetebea panaszos levelet kap'uuk egy tanyasi gazdától. Arról van szó ebben a levelben. bogy a Nyiregyhaza város határában levő tauyákon, ámbár ott lakó polgártársaink esik épen ügy, mint a városbau lakók, hoz/ájaruluak a város közterheinek eiviselesebez, ügy szólván egyáltalában nincs közegészségügyi kiszoigáiat. A levél irój* — igen he lyesen — hivatkozik arra is, hogy amidón néhány év előtt a három orvosi állás szerveztetett, ez epen abból a szempontból is történt, hogy a város külsó területein lakó népüuk is (pedig a 10.000 et jóval haladj t a szá muk) a lehetőség szerint részesülhessen a tiszti orvos urak meghatározott idóközönkiut való látogatásának szerencséjében. Nem tudjuk, hogy teljesen megfelel-e a valóságnak az emiitett levél Írójának az az állítása, hogy az ő környékükön hóuap-számra nem látnak váro-i t. orvost, de ha csakugyan igy áll a dolog, jogosan szólal fel ez ellen a levél irója s méltán hívja föl erre a körülményre a polgármester úr figyelmet. Mi pedig annál nagyobb készséggel teszünk eleget panaszával hozzánk fordult polgáriár-unk ama kiván-áganak, hogy levelének tartalmát a „Nylrvidek* ben közzé tegyük, mert nagy örömmel látjuk — bár egy fecske nem csinál nyarat — e levelben a közegészségügy iránt való érdek lődést, nem is s/ólva arról, hogy tauyai lakosságuuk közegészségügyi viszonyai igen nagyon igénylik azt, hogy a városi ti-z'i orvos urak — úgy mint például a körorvosok a maguk köz-egeit — a tauyákon legalább ket hetfnkint egy-zer mei.jelenjenek Persze hogy ehhez legelső sorban is az szükséges, hogy a varos vagy fuvar, vai/y megfelelő un áiaiáuv biziositása által az orvos uraknak e latoga

1 a>okat lehetővé tegye. — Kinevezés. A debreczeni kir. főügyész Dezsöfi. Mihály nyi eg) házai törvényszéki fogházőrmestert a ni gái apitott fizetési osztály legalsó fokozatára altisztté nevezte ki. — Anyakönyvi felügyelök. A belügyminiszter a hivalalos lap vasárnapi szamában huszonhárom állami anyakönyvi felügyelői állásra hirdet pályázatot. Ilyen anyakönyvi felügyelő lesz Nyíregyházán is, kinek hatásköre kiterjed Zemplén, Szabolcs es Hajduvármegyékre, továbbá Debreczen városára. „Nem értjük, — jegyzik meg e hir közléséhez a debreczeni lapok, hogy városunk ban miért nem létesíttetik anyakönyvi felügyelói állás, miért tétetett az Nyíregyházára, nem pedig a jóval nagyobb Debreczenbe ?!" — A uyirviz-szabályozó társulat juuius 30 án d. e. 10 órakor, a vármegyei székház nagy tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. A napirendre többek közt több rendbeli pótmuukák végrehajtására szükséges fedezet beszerzése iránt való intézkedés van kitűzve. — Nyugdíj a városnál. A belügyminiszter Nyiregyháza város képviseletének ez évi február 8 dikán hozott ama határozatát, melylyel a városi tisztviselők, a segéd és kezelő személyzet javára nyugdíj alap létesítéséhez, a gyámpéuztári tartalékalap terhére 25,000 frtot szavazott meg, a belügyminiszter megsemmisítette, még pedig azzal a megokolással, mert a Nyiregyhá'a városi gyámpénztári 1893. évi mérleg szerint 409,022 frt 2 kr fedezeti és 348,722 frt G3 kr tartozási állás mellett kimutatott 60,299 frt 39 kr felesleg, azaz tartalék alap a városi gyámpénztárnak forgalmához viszonyítva nem oly jelentékeny, hogy abból a gyámpéuztár érdekeinek sérelme nélkül 25,000 frt kiszakítható lenne. A belügy miniszter e határozatával a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak nyugdíj iutézetének megvalósítása ismét elodáztatott. Bir milyen fajdilmasan essék is azonban mindazoknak, kik Nyiregyháza város közdolgai iránt jóindulatúlag érdeklődnek, hogy ilyen módon a jó közigazgatás egyik nevezetes feltétele: a tisztviselők jövőjének biztosítása — ismét nem mehetett teljesedésbe, hiba lenne azért talán a belügyminiszternek tenni szemrehányást, mert be kell látnunk, hogy a szóban levő képviselőtestületi határozat megsemmisítésének megokolása teljesen igaz és jogos. Mi nem tudjuk, hogy a városi képviselőtestület február 8 diki határozata miért is insceniroztatott, holott — az előzmények szerint — igazán nem lehetett kilátás arra, hogy ez a határozat a legfelsőbb fórumon jóváhagyassák. Mert — amint az isrnetes. — Nyiregyháza város képviselőtestülete a koronázás 25 dik évforduló napján tartott ünnepies közgyűlésében a tisztviselői nyugdíj lutézet létesítésére nézve, az ez évi február 8 dikán hozott határozottal teljesen azonos határozatot hozott, s a belügyminisztérium azt a határozatot is már kénytelen volt föloldani, noha ezzel városunk képvilseló tesi ületének a király iránt kifejezett hódolati tényét kellett megsemmisítenie. Az ilyen próbálgatások egyáltalában nem kvadrálnak Nyiregyháza város képviseletének, egy olyan tekintélyes erkölcsi testületnek a méltó-ágával. A belügyininiszteii megsemmisítő határozat által teremtett helyzet pedig az, hogy a tisztviselői nyugdíj alap létesítésének a kérdése, mint türgós megoldást igénylő szükség, uj feladatként áll a város képviselőtestülete előtt! — Színház. A mult szombaton, junius 18-én tartotta meg Tiszay Dezső színtársulata tulajdonképen utolsó flóadását a lefolyt saisonban Ez alkalommal Gabányi Árpád uj vígjátéka a Kisvárosi >iagyságok kerüli sziure es pedig tényleg „mindeu vidéki sziupa«lot megelőzőleg * A vígjáték — mely a Püspöki Imre jutalmára ment — a tisztességesen megtelt nézőtér előtt közepes hatást ért el. Meséje nem sok, mindössze néhány tőről metszett alakjának ügyes megrajzolásával szerzett irója valamire való érdemet. Mókm Benedek—kit a jutalmazott személye sitett — továbbá Battonyainé (Cserni), Biliig András (Krémer), Petróczy (Sándor Emil), — eredeti alakok; szemenesitoik ki is használtak szerepeik előuyö* oldi lait. Mellettök még Szathmáry (Zováuyi) és Bajnóczy (Margit) arafak tisztességes sikert; utóbbi egy csokrot is kapott. Tapolczay nem tudta, bár akarta, kellően alakítani Bittonyait s fiatalos maszkjával is ellentótben állott szerepével. — Vasárnap még ráadásul a karszemólyzet juta mára a Falurossza került szinre, — az előadáson azonban erősen megérzett, hogy csak ráadás. A karszemólyzet tagjai egyébként jól jártak a jutalomjátékkal, mert készkiadásaikon felül egyre egyre még tisztességes osztalék jutott a bevételből ős a részükre aláírási íveken gyűjtött összegből. — A társulat tagjai hétfőn ós kedden mentek szét a szélrózsa minden iráuyában hat heti szabadságukra. — Köszönet. Riszdorfer Erzsike kisasszony az általa rajzolt humorisztikus képecskék árából 3 forintot gyűjtött és ez összeget egy kisebb gymn. tanulónak szánta jutalmul. A jótékony czélra nekem kézbesített 3 frtot további rendelkezés végett a főgymnasium igazgatójának adtain át. Nyiregyháza, 1895. junius 18. Leffler Sámuel. — Iktató — igtató I E szónak miként (k avagy g betűvel) való helyesen írására vonatkozólag Ujfalussy Béla úr a következő megjegyzéseket közli velünk: „Kéky Li^zlo bogáti körjegyző ur nyelvtani éitekezést közölt a „Nylrvidék'-ben az „ig ató* és „iktató* szókról s nézetein szerint helytelen következtetésre jutott, midőn az „iktató* szó helyes voltát védi. Hogy bizouyos legyek, hogy helyes nyomon jár e vagy nem, előkerestem a Ctuczi r és Fogarassy féle, a magyar t. akadémia által kiadott „Magyar nyelv szótárát", s ez épen nem ad igazat Kéky urnák. Tehát, ha a jegyző ur idáig „iktató* könyvet vezetett, azt helytelenül czimezte; igazítsa ki. Nem tudom, hogy a vármegyei hivataloknál e helytelen irásu czim van e használatban? Nem hiszem, de ha ez lenne, lökjük el. A magyar Szabolcs vármegyében illő dolog, hogy beszéljünk ós Írjunk magyarul helyesen!* — Eljegyzés. Szamuely Leontine úrnőt, Szamuely Lajos kótaji földbirtokos lányát eljegyezte dr. Kohn Ferencz gyakorló orvos Czeglédröl. Midőn Czimedet, mint egyesületünk választmány tagját, van szerencsém tisztelettel meghívni, nem mulaszthatom el kiválóan kérni szíves megjelenését, melyet a felmerült ügyek kö/.ül különösen a gazdisági egye ület alapszabályainak, a vármegyei mezőgazda-ági bizottság szervezésére alkotott szabályrendelettel egybehangzó módosítása, valamint a kőbányai katasztropha által napirendre hozott sertés-piacz deczentralizáció kérdése tesz szükségessé. Nyiregyháza, 1895. junius 20. Hazafiúi üdvözlettel Nyiri János, L alelnök. Tanügy. Értesítés. A nyíregyházi községi polgári leányiskola folyó évi zárvizsgái az ág. hitv. ev. központi iskolában a következő idő és sorrendben tartatnak meg: Junius 24-én d. e. 8 órától a polgári leányiskola I. osztályának; Junins 25-én d. e. 8 órától a polgári leányiskola II-ik osztályának; Junius 26-án d. e. 8 órától a polgári leányiskola III-ik osztályának vizsgája. Az évzáró ünnepély sorrendje a következő: 1. Hymnus. Előadja az intézeti daloskör. 2. Jelentés a tanév lefolyásáról. 3. A nővér Inczédy Lászlótól. Szavalja Steinfest Anna. 4. Szegény legény buja. Zenekép Ábrányi Kornéltól (op. 8.) Zongorán előadja Csapkay Ilona. 5. Ima Erkel Bánk-bán-jából. Éneklik: Fisch Ida, Klínczkó Margit, Seénfy Erzsike, Végh Irén. 6. Pázmán lovag Aranytól. Szavalja Fábián Cornélia. 7. Honi emlék. Ábránd Székelytől. Zongorán előadja Szénfy Erzsike. 8. Bízzunk Istenben. Irta és felolvassa Stern Malvin. 9. Magyar dalok. Előadja az intézeti daloskör. 10. A gyöngyvirág Tóth Kálmántól. Szavalja Végh Irén. — II. Az ódon szekrény elbeszélése. Irta és felolvassa Dietz Erzsike. 13. A sevillai borbély nyitánya Rossinitől. Zongorán négy kézre előadják Gzuker Etelka és Kubassy Berta. 13. Három a daru Tompától. Szavalja Szesztay Esztike. 14. Önképzőköri pályadijak kiosztása. 15. Esti ima Kreutzertől. Előadja az intézeti daloskör. Értesítés, A nyíregyházi alsó-foku kereskedelmi iskolában a tanévet befejező zárvizsgák junius 30-án a következő sorrendben fognak megtartatni: délelőtt 10 órától 12-ig a II- és Ill-ik osztály, délután 3—5-ig az I-ső osztály tanulóinak vizzgája. Ezen vizsgákra a főnök urak, valamint a tanügy barátok is tisztelettel meghivatnak. Iiuhinaun Andor, vezető-tanító. Értesítés. A helybeli izr. elemi iskolában az ezidei évzáróvizsgák f. hó 26, 27, 28 és 30-án lesznek, 26-án d. u. vizsgázik az I. oszt. 27-én d. e. a II., 27-én d. u. a III. és 28-án d. e. a IV. oszt. 28-án d. u. lesz tornavizsga, ösztöndijak és jutalomkönyvek kiosztása, 30-án (vasárnap) d. e. 10. órától lesz a hébertanfolyatn vizsgája. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. A in. kir. pénzügyminiszter Mann József, helybeli dohány-beváltó kezelőt, dohány-beváltó felügyelővé nevezte ki. — Hivatalok megvizsgálása. Mikecz János, főjegyző, h. alispán az elmúlt héten és e hét folyamán az összes járási főszolgabírói hivatalokat megvizsgálta s — mint értesülünk — az ügykezelést mindenütt rendben találta. A főjegyző úr Szikszay Pál, főügyész kíséretében ejtette ineg a vizsgálatokat. köuyek csillognak szemeiben és jól színlelt meghatott saggal, kissé remegő hangon folytatja beszédjét, pokoli művészettel remekelve az ékes szólásban. Aztán elhallgat és kérőleg, kérdőleg néz föl szép arczába. Az asszony ezúttal nem állja ki a férfi tüzes tekintetét, lehunyt szemekkel halkan susog hozzá: — Legyen. Holnap este kilencz órakor jöjjöu fel a hátulsó lépcsőn. 0 elutazik, egyedül leszek a kis szalonban. Most hirtelen egy kellemetlen, erős dissonaus akkorddal csap bele valaki a zongorába, s utána csengő, kaczagó leányhang váltja fel az elhallgató zenét. Az asszouy fölugrik s elvegyül vendégei közzé, átvéve kissé elhanyagolt háziasszonyi teendőit. A huszár meg feláll s megelégedett mosolylyal gyújt rá egy czigarettere. Többet aztán uem is beszéltek négyszemközt, Éjfél után járt már az idő, hogy a vendégek osz lani kezdettek. A főhadnagy utolsó volt. A szép asszony ott áll férje mellett, ki balkarjával átölelve tartja derekát, mig az inas rásegíti a vendégre huszárköpeuyegót. Az kezet fog a férjjel s aztán lassan, jelentőségteljesen nyul az asszony keze után s ajkaihoz emelve heves csó kot nyom rá. Edith olyan kéjes borzongást érez, amint a forró férfi ajkak reá tapadnak remegő kezére. S ismét érzi a cui de Russie átható illatát, mely kiváltságos parfümje a huszártiszteknek. (Sajátságos az, ez előtt néhány évvel még minden jóravaló uri nő prüszkölt a bagaria szagától s most egy pirisi hóbort szüleménye, a franczia orosz barátság folytán idealizálva van az s parfumt készítenek belőle) — Jó fiu ez az Almássy, szól Tarczalközy nejéhez, egy ásítást nyomva el, mikor végre egyedül maradnak. — Igen. Csakhogy kissé excentrikus. Holnap csakugyan utazol? kérdi a nő, mialatt lassan rendezgetett a thea asztalok közt. — A tiz órai vonattal. Kérlek, nézz utána, hogy a fiu becsomagolt e mindent rendesen Éu lefekszem, fáradt vagyok. S aztán könnyedén homlokon csókolva nejét, távozik. Az asszony utána néz vénülő férjének, amint a roskatag, gyenge bárány járásával végig megy a termeu. — Aztán fölsóhajt s folytatja szorgoskodását, hogy rendbe hozzon mindent, miben a szobaleány segit neki. S hogy nagyjából rendet csinálnak valahogy, elküldi a szobalányt aludni. Ő meg eloltva a gázt, kinyitja az egyik ablakot s kihajolva, azon némán bámul a csillagos égre. Meleg, balzsamos tavaszi lég csapja meg arczát. Csöndes, sötét az egész ház. csak a ház mestereknél ég egy kis világ. Az udvar közepén egy nagy platánfa rejtelyesen bóligat. Igen . . . Igen . . . Elhibázott lépés volt az egész Tarc/.alközy, mikor már busásan kivette részét a földi jókból, — arra gondolt, hogy meg is kellene nősülni. S minthogy akadt egy nálánál husz évvel fiatalabb leányra, aki komme il faut származása mellett szegény volt, és szívesen fogadta el a miniszteri tanác^osné czimet, nőül vette. Annak már tiz éve. de az a tiz év uem hozta közelebb őket egymáshoz. Erre goDdol Edith, meg arra a lejtős útra, melyre lépett. Behunyja szemeit s maga elé képzeli azt a daliás, erős férfit, kiuek lángoló szerelmi vallomasa olyan édes, kéjes visszhangra talált szivében. Képzeletben ismét érzi azt a sajátságos, bó litó illatot, a cuir de Russie erős illatát. Azuián megborzong. Hűvösödik A Kálvintéri toronyban hármat üt az óra. — Az utczán valami korhely kompánia csatangol, s ide hallik rekedt lármás hangjuk. Majd az egyik dalolni kezd Szeretlek Roxelánom . . . Aztán mindég halkabb lesz a lárma, s lépteik zaji, rikácsolásuk belevész a oéma, sötét éjszakába. Edith beteszi az ablakot s aludui megy. Ki kell, hogy aludja magát, mert hisz holuap szép akar leuni. Hát az a holnap pedig nem ugy ütött ki, amint képzelte magának. Reggel még ágyban volt, amikor sürgönyt hoztak neki, a testvérétől, aki a negyedik vármegyében van férjénél, valami kis faluban. Abban a sürgönyben az Istenre kéri, hogy jöjjön azonal, mert nagy beteg és látni akarja őt. Edith egy pillanatig sem habozik, mindig nagyon szerették egymást Ilonával, daczára, hogy olyan különbség van kettőjük sorsa közt. Az egy szerény körülmények közt élő kisbirtokos felesége, megáldva egy rakás gyermekke', ez pedig nagyvilági asszony, Femme Separée. U azott is azonnal. Alighogy sebtében a legszükségesebbeket csomagolta be magának, hogy le ne késsék a vonatról. Együtt indullak a férjével, csakhogy az már Hatvanban kiszállott. Edithnek meg másnap délig kellett utaznia, hogy Tuzslára érkezzék. Mélyen föllélegzett, amint egyedül maradt a coupéban. — Csak most szedte össze gondolatait. Minő fordulat. Daczára, hogy olyan nyugodt volt a lelkiösmerete, ős tényleg hálát adott az Istennek a dolgok ilyetén változása miatt, örömébe egy csepp bánat is vegyült. Sajnálta, amit elmulasztott, mert tudta nagyon jól, hogy most juniusig ottan marad. Almásyt már nem találja Pesten. — Sőt valószínű, hogy akkor többet nem is találkoznak. Mert most is csak az ő kedvéért maradt ott. S teljesen tőle tette függővé, hogy maradjon e végkép, leköszönve a katonaságról, vagy foglalja el uj állomását Galicziában. Pedig nem volt alapjában véve rossz asszony, csak gyönge jellemű, akit tulajdonképen mindig csak egy hajszál választ el attól, hogy jellemtelenné váljék, akit a körülmények tesznek jóvá, avagy roszszá. Amint megérkezett, sógora ott várta az állomáson. Jól esett becsüleies, napbarnított arczába néznie. Edith hevesen a nyakába borult 8 odaadó, gyöngéd rokoni szeretettel csókolták meg egymást. Ilona már tul volt a veszélyen, de azért még sokáig kellett ágyban maradnia, mig teljesen magához jön. Edith olyan kitörő örömmel ölelte karjaibá őt is, mintha oltalmat akart volna ott keresni maga ellen Soha hűségesebb, gondosabb ápolásban beteg nem ré-zesült mint ahogy Edith ápolta nővérét. A gyermekeket meg egész elkényeztette s amellett ráért felügyelni a háztartásra is. Talpon volt reggeltől estig, jól evett, jól aludt, nem ért rá rosszra gondolni. Sütött, főzött, a cselédekkel vesződött, mint hajdan, leánykorában. — Mert falusi lányok voltak ók. csakhogy Ilona hazulról ment férjhez, a szülei háztól. Edith pedig Pesten csinálta a szerencsét, az Olga tanteházától.