Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-02 / 22. szám

Y t R V I D É K« nap pedig Tapolczaynak lesz jutalomjátéka, kissé talán nagyon is sok a jóból. — Zvora János helybeli illetőségű. Kassán állomásozó csendőr vezeték nevét, belügyminiszteri engedélylyel „Zoinbori"-ra. változtatta. — Majális. A nyíregyházi ágost. h. evang. főgymnasium ifjúsága 1895. évi junius 5-dikén a Sóstón majálist rendez. Rendező-bizottság: Porubszky Pál, Dr. Vietórisz József, b. társelnökök. Bartos Elemér, Bottó Milán, b. társalelnökök. Jakab Mihály, b. pénztáros. Gara Zoltán, b. ellenőr. Martinyi László, b. jegyző. Géczy Géza, Glück Henrik, Grosz Ferencz, Gönczy Sándor, Gyurcsány Dezső, Kállay Tamás, Klár Bela, Krecsák Lajos, Margitta Viktor, Márky Mihály, Palicz Mihály, Pavlovits Károly, Pscherer Miklós, Szamuely Ignácz, Szlaboczky Ernő, Tóth Kálmán, b. tagok. — Falusi kocsis észjárása. Egy falun lakó uri ember behajtatván a varosua, míg ügyes-bajos dolgait elvegezné, rapirancsolt a kocsisára, kit etetés végett egy <endéglőbe küldött, hogy delu

r,an pontban akkor, mikor a toronyóra hatot ver, álljon elő x y. boltjiuai. Da minő lett az uri ember ámulata, mikor látj-t, hogy az ő kocsisa már dé.utáu két órakor lov istól, szekeres tői, mindenestől a kitűzött helyeu megjelent. Hasztalan magyarázta neki, Imy még csak kettő az óra, hogy koráo jött} és hogy miért uem ügyeit jobbau a torouy órára, — mert a poatos kocsis, aki egykor két egész télen át nem htsztalan szedte magába a rekt'.am tud> mányát, váltig bizonykodott, mondván: „Mir megköve tem tekintetes uram! éngem ugyan felre nem vezei még a viczespin ur sem; jól megolvastam ám én a harangóra verését, az pedig Nyíregyházán uem szokott hibázni, mert hogy uégyet véknyán ütött, kettőt pedig egészen vastagon, hát négy meg kettő uem hit? Persze, hogy a kocsis órauak számolta a feriál.okai is. — Üsd! A mult óv nov. 25 én törtéut, hogy R>zsnyai András ós Btlog Mihály Vas-Megyeren a korcsmából ittas állapotban este hazafelé mentek, útközben találkoztak id. Ignéczi Mihálylyal ós L pai Jánossal. A csaknem holt részeg Rizsnyai lehorgasztott fővel menve, id. Ignéczi Mihtly mellébe ütődött, aki ezért meghara gudva, dulaaodui kezdett vele, majd Baloggal. A nagy lármára az épen közelben levő Ignéczi János meghallotta, hogy apja kiabál, fokosával a helyszínre szaladt. Ott apja ,a sötétben megismerte, oda kiált neki: üsd! üsd! üsd Jankó! Neki se kellett több, felfogta fokosát, mely ugyan kisebb baltához is hasonlít és azzal egyet Rozsnyai, egyet meg Bilog fejére ütött. Csakhamar megérkezik Oadó István, a ki látva, hogy gulyás társa Ignéczi Jánoa meg van támadva, vissza szaladt és egy kapával kezében a helyszínre rohant és azzal a már bevert fővel hazafelé induló Rozsnyai fejére ütött és azon oly sebet ejtett, hogy az 6 nap múlva belehalt. A nyíregyházai kir. törvényszék május 29-én tárgyalta ez ügyet, mely alkalommal Kovács Zsigmond védőügyvéd meghallgatása után Oadó Istvánt, tekintetlel fiatal (19 éves) korára igazolt ideges bajára, 3 évi fegyházra, Ignéczi Jánost pedig, kit dr. Hoffmann Mór ügyvéd védett, ugyancsak fiatal korára (17 éves) való tekintettel, 2 és félévi börtönre itólte. Vádlottak megnyugodtak, védők és a kir. ügyész felebbeztek. — Különös baleset. A m. há 27-én megtartott országos vásár alkalmából egy falusi szegény asszony egyetlen tehenét a vásárra behajtotta, s olyan szerencse érte, hogy tehenét a legjobb ár mellett 70 írtért eladta; a szegény asszony az egy 50 frtosból és 2 tiz frtosból álló pénzét zsebkendője szegletébe kötötte s nyugodtan indult bevásárlásokat eszközölui, útközben kis gyermekének játóktárgyul 10 krért szines felfujt hólyagot vett, s aztszintén zsebkendőjének másik szegletéhez erősítette. A szegény asszony lazán tartva kezében a zsebkendőt, a szél a hólyagot megsapva, kendőstől a levegőbe repítette, A szegény asszony majdnem eszméletlenül futott s az összesereglett nép azon lármája közbet), hogy viszi a szól a tehenet", a hólyagot a szél őrült magasságban Uj fehértó felé röpítette. — Vasúti küldemények helyes cziinzése. A m. kir. államvasutak igazgatósága a nyári utasási és nagyobb áruforgalmi időszak beálltával ismételve kéri az utazó- ós szállitóközönséget, hogy ügy saját, mint a vas uti szolgálat pontos és gyors lebonyolítása érdekében a szállításra feladott podgyászon a rendeltetési állomást, egyéb darabárukou padig ezenkívül még a czimzett nevét, polgári állását ós lakását a maga részéről kitüntetni szíveskedjék. A czim legalkalmasabban magára a burkolatra, vagy az arra egész terjedelmében ráragasztandó papírra Írandó s csak, ha ez nem lehetséges, azt a darabhoz erősítendő fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra irui. A közönség a vasút ily irányú támogatása mellett a podgyász, illetőleg darab áruk helyes kiszolgáltatását nagyban megkönnyíti és gyorsítja s külöuös biztosítékot szerez magának arra, hogy a nagyszámú küldeményeknek a vasúti közegek által aránylag igen rövid id 5 alatt végzendő felvételnél előforduló, teljesen ki nem kerülhető téves bárczázások és elhurczolások a lehető legrövidebb idő alatt kiderittessenek ős helyreigazittassanak. Színház. Az elmúlt hét látogatottság tekintetében a gyöngébbek közé tartozik. Oka lehet ennek egyrészt az is, hogy a bérletek egy része már lejárt, másrészt pedig az, hogy a hónap utolsó hete volt. Ami az előadásokat illeti, azok most is megmaradtak az előbbeniek színvonalán. Vasárnap D

jréky Antalnak egyik ujabb népszínműve a Napraforgó került szinre. Deréky a jobb nevü vidéki színészek közül való, kinek nem egy népszínművét játszákj különösen a vidéki színpadokon több-kevesebb sikerrel. A Napraforgó alig emelkedik felül az úgynevezett tuczat népszínműveken; alakjai legnagyobb részt a régebbi népszínmű alakok másolatai és variánsai, cselekménye sem nagy igényű. A vasárnapi előadáson különösen a Ruzsinszky népdalai arattak zajos tetszést, de tetszettek a Eaday nótái is. Krémer és Rá zsahegyi főleg a karzatot tartották folytonos derültségben. Hétfőn Wittmann vígjátéknak keresztelt bohózata aránylag eléggé telt nézőteret gyűjtött össze. A Vadorzók czim azokat a világfitkat jelenti, akik sport szerüleg űzik a nő hódítást. A darabban Siráa Fű őp (Tapolczay) és Taüriner (Szathmiry) vakítanak eiv^imtei, eióobi a lólrt mar egyszer e.vált felesége (Kiss Irén) és leánya [Bajnóczy) üdvéért, kibe Tnürmer szerelmes lett. — Ku 'pg.- (Krémer) továbora is kiurc a serdülő vadorzójelólt SiideuoecK kei (Rózsahegyi) együtt. Bijnóczy ez estéu mutatkozott be eio>zór sz-repköréhez illő nagyobb szerepbeu. Erősen megerzik ugvau meg játékán az iskoiai mesterkéltség s ezenkívül főként kezeit nem mdja mivel foglalkoztatni, de uehiny jelenetével, kivált az apját felismerő, egyébkent már clubion szerű jele uetbeu, tisztességes sikert aratóit. Ha eddig is tapasz talt szorgalmihoz kitartással is reudelkezik és öná ló felfogásra törekszik, rövid időa ügyes uaiva válik belőle. Kedden a Troubadourt ismé elt^k. sxjnos, félig üresen maradt nezo^er előtt. Pedig Ruzsinszky nagymérvű gyengélkedése daczára most is gyouyorűen énekel e nehéz szerepít; úgyszintén Margó, kinek pompás vén Cíigáuy-asszonv ituszkj i vaio agg-tl öufel ildozást jelent; jók voltak Német es Haday is A karok most is precüitá-ukkal emelten karmesterük dic-óségét. A szerdai premierről szóió tudósításunk lapunk más he yen <>,va ható Csütörtökön a Margó Zelma jutaio njátéka gyanáut a Nebántsvirág rneut o.yau uez i ér előtt, mely, a darab írjAtszou vu.iat. tekintve, egyedül a közönségnek Mirgó irauti szereietebói fejthető meg. A jutalmazott, ki a c im-zerep-t ját-zotta megszokott jókedvvel, egy tekin ití.yes ö-.sze ü keszp *uzt tartalmazó virágkosarat, egy soszoru

1 és ö' tii ninas csokrot kapott tisztelőitől. Mái .ette fókétit Krémer (Cnestiu-Fioridor), Német (ChampUtreux), Püspöki (oruagy) és fóleg Rózsahegyi válak ki a goud »s emseuible-ból. A karok, kivált a férfikar, ez estéu is derekasan működtek. Pénteken D mdet sziuművót, a Létért való küzdelmet ismételték olyan gyéren telt nézőtér előtt, mely aunak volt tanúbizonysága, hogy egy saisonban, kivált komoly darabnak, két előadásra való közönsége nálunk még uinc-s. Pedig az előadók, köztük Tapolczay, Sándor, Rózsahegyi, Klenovics, Lubrincz, Oserni, Bogyó, Bajnóczy, Kiss Irén ez esten is olyan eredményes buzgóságot fejtettek ki, amelyek hmótelt megtekintésre is érdemesek lettek volna. Da hát vógre is ki tehet arról ha a közönség minden jóakarata ós elismerése mellett is tekintettel kénytelen lenni — zsebére is. A saison még hátralevő része a hónap első felére esvén, bizonyára teltebb nézőterekre lehet kilátásunk ; annál is inkább, mert aztán megint jó ideig nélkülözni leszünk kénytelenek az igazi élvezeteket nyújtó szini előadásokat. Csarnok. A Tuzslay lányok. Tuzslay Bilint ott fekszik az ebédlőben, a szoba közepén. Teguap óta nagyon csöndes ember, akit többé nem érdekel pezsgő, kártya czigáuy; de még a sok fertálymáguás czimbora sem. Nem bántják többé a váltólejáratok, meg az az egyetlen komoly gondja életének, hogy miként adja férjhez az ő kedves Rózsa leányát. Elmúlt minden. Aztán kivitték a filuvégi kis temetőbe, s olyan csöndesen megfekszik ott, a sok szegény falusi paraszt közt, mintha nem is ő lett volna az az előkelő űri ember, aki annyira szeretett élni, s aki teljes világéletében annyira szeretett mindent, ami jó ós drága. Most már nem csak Boriska az árva, árva lett Rózsa is. Az utolsó két évben nagyon nehéz sora volt Tuzslay Bálintnak. Nem kellett már a költségből, hogy Pestre menjen farsangolni. Da meg az egészsége is elhagyta, valami komoly gyomorbajt kapott. (Hej! mert sokat is vétkezik mai napság az ember a gyomra ellen. A természet soh'sem marad adós.) Bija rohamosan fej lődött, s be is végezte néhány hóuap alatt. Aztán jelentkeztek a hitelezők, s bizony nem maradt meg egyéb a szép birtokból, mint a lakóház, a hozzá tartozó udvar, gyümölcsös konyhikort ós berendezéssel; meg a sok mindenféle lábas jószág. Hát ebből bizony bajos megélni, még ha oly jó gazdasszony kezeli is az egészet, mint a dada. Pedig talpon volt hajnaltól estig a jó lélek. Boriska is sokban segédkezett neki. Mig Rózsa teljesen átengedte magát bánatának. Néhány hó telt igy el, csöndes magányukban, mikor egy szép nyári alkonyatkor a dadi ós Boriska ott ül ek a véu eperfa alatt. — Nézze csak, aranyom, szólt az öreg, mialatt hozzá lát a második kosár piszulyhoz, hogy azt is megtisztítsa, eltenni télére, mondani akarok magának valamit. Ez így sokáig nem tarthat, maguk örökké nem maradhatnak itt vélem a faluban; az ilyen finom, szép kisasszonyok nem arra születtek, hogy itt megvénüljenek. Hozzá kellene fogni valamihez. (Persze, persze, mert Gábor még mindig Pesten jogászkodik, s ki tudja, mikor lesz abban a helyzetben, hogy megnősülhet? S akkor is, 'mi lesz rózsából ? — "Mihez fogjunk, dada? mikor olyan szegények vagyuuk, mint a templom egere, szól nevetve Boriska, legfeljebb, segíthetek magának p iszulyt tisztítani, s már teszi is, amikor mondja. Mig Rizsa oda bent kalimpál a vén családi zongorán. Szegény az ördög mert lelke ninc3. Nem va gyuuk ám olyan szegények, amint gondolja, mert, izé .... Istenben boldogult édes anyja vagyonából maradt ám egy kevés. Van egy takarékpénztári könyv a ládámban, ott őrzöm már tizenkét év óta, nem akartam addig szólni róla, mig nagy szükség nem volt rá, ki is hozom mindjárt, s megyen a konyhába. Boriska bámulva néz az öregre, ki egy elsárgult könyvecskével jöi ki a házból. Az egy londoni bankra szóló betéti könyv volt, kétszáz font sterlingről, mely azóta kamatokkal együtt, körülbelül megkétszereződött. Fölment négyezar forintra. A 'három tagból álló, nagy családi tanács, mely erre összeült, azt lutározta, hogy a Tuzslay nővérek marchatule de tnode üzletet nyitnak Pesten. Rózsa olvasott ilyes valamit egy angol regényben, a melyben két előkelő fiital lady ju' hasonló körülmények közzé, és szintén női pipere üzletet nyitnak. Természetesen, a regény pompás véget ér, több rendbeli házasságokkal. Ú,'y határozták, hogy elébb boriska megy föl .kitanulni", s aztán ha kitanult, akkor fölmegy Rózsa is Csakugyan, egy hrtuap múlva Boriska illően kistaffirozva fo.ment Pestre. Rózsa szerzett neki helyet régi összeköttetései folytán egy előkelő, női kalap kereskedésben, hogy ott elsajátítsa a kalapkészités művészetét. Egy' tisztességes kereskedő családuál kapott lakást, kik Tuzslayékat, még a régi, jó időkből ösmerték. S ki volt boldogabb, mint Gibor?! ki mindennap kétszer hiza kisérte Biriskát a boltból. Rózsa azilatt otthon volt a d tdával, s szítte a fellegvárakat; regényhősnónek képzelve magát, a kiért majd anuak idején eijJu a mesebeli királyfi hogy megszabadítsa nyomorúságából. A dida meg hűségesen gazdálkodott. Igeu megvolt most elégedve, hogy megszaporíthatta a lábasjószág állományt. Kétszáz forintot szavaztak meg reá a családi tanácsban. M;g egy fejős tehenet vettek a régi mellé, a kertben méhest' állítottak föl: s anuyi volt a csirke, kacsa, pulyka, liba, malacz, bárány, hogy alig lehetett lepni tőlük az udvaron. (Vége kör.) A nyíregyházai kir. tőrvényszók büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyiéke. Jnnius hó 4-én. Varga Lászlóné és társai lopás. Nagy Mihály halált okozott súlyos testi sértés, ifj. Polonkai Gábor sikkasztás. Junius hó 5-én. Szűcs Imre hatóság elleni erőszak. Honig Ignácz gondatlanságból okozott súlyos testi sértés. Kocsis János sikkasztás, Németh Károlyné magánokirathamisítás. Junius hó 6-án. Soltész József és tártai súlyos testi sértés, Pongrácz János és társa lopás, Kozma Jánosné rágalmazás. Junius hó 7-én. Pinté Gábor szándékos emberölés. KÖZGAZDASÁG. A trieszti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generáli) f. é. május hó 11 én tartott 63 ik közgyűlésén terjesztettek be az 1894 évi mérlegek. A zárszámadlsi jelentéséből látjuk, hogy a társaság életbiztosítási díjtartaléka 1894. évi deczember hó 31 én 43.200 401 frt 59 krra emelkedett, mig kár- ós nyereniéuy részesülési tartalékok c<imén 1-083.976 frt 46 kr vezettetett uj ssámlára elő 1894. deczember 31-én az érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 16J 929.625 frt 03 krra emelkedtek; az életbiztosítási ágban az év folyamán bevett dijik 7.074.156 frt 18 krt tettek. A tűs és szállítmány biztosítási ágakban a dij- ős illeték bevétel 9.819.270 frt 01 kr. volt, amiből 2.778.822 frt 46 kr. mint díjtartalék és 602.905 frt 69 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve. Az 1894. deczember hó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 30 541.700 frt 64 krra emelkedett. Károkért az 1894 ik évben 9.737.614 frt 48 krt fi/.etett ki. Ehhez hozzaadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 272.139 320 frt 99 krnyi igen tekintélye* összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazáukra 51.009.119 frt 80 kr. esik, melyet a társaság 158 154 káresetben fizetett. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1,190.544 frt 33 krról 1,091.467 frt 11 krral gyarapittatott, ugy, hogy az 1894. deczember 31-én 2,282.011 frt 44 krt tett ki daczára annak, hogy a kisorsolás alá eső és a névértékükön beváltható értékpapírok csakis névértékükön vétettek fel a mérlegbe, mig a nyereseg tartalék alapszabályszerü mérvben, a részvénytőke fele összegében, vagyis 2.625.000 frtbao, a kétes követelések tartaléka 80.000 frttal váltoíatlanul fmntartatott. A társaság biztosíték alapjai az idei átalakulások folytán 54.990.003 frt 34 krról 58.071.673 frt 84 krrft emelkedtek és következőképjn vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 7.886.069 frt 48 kr. 2. Életbiztosítása kötvényekre adott kölcsönök 4.388.122 frt 25 kr. 3. Latéteményezett állampapírokra adott kölcsönök 52.314 forint 51 kr. 4. Értékpapírok 39,020.240 frt 59 kr. 5. Tárc.a váltók 284.735 frt 02 kr. 6 Folyó számlák (Adósok a hitelezők követeléseinek levonásával) 1.244 297 frt 40 kr. 7. Készpénz az intézet pénztáraiban ós bankoknál 1 520 894 frt 59 kr. 8. A részvényesek biztosított adóslevelei 3.675.000 frt. Önszesen 58 071.673 frt 84 kr. Etekből több mint 15 millió magyar értékre esik. Az elért 818.536 frt 92 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul részvényenkint 120 frtot aranyban vagyis 300 frankot fizet. A közgyűlés az eszközölt uj választásoknál az igazgató tanács magyar tagjait Hegedűs Sándort és dr. Jókai Mórt egyhangúlag ismét megválasztotta. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1895. JuniaO-áii. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló —.04 bejegyzett árak. Marha hús 1 > —.52 Baza 100 kiló 6 80 6.90 Borja hús 1 > —.52 Rozs 100 » 5.70 5.75 Sertés hús 1 » -.48 Árpa 100 > 6.10 6.20 Jih hús 1 > —.— Zabfc; 100 » 6 40 6 50 Háj 1 » — 60 KukoriczalOO > 6 30 6.40 Disxnó-zsir 1 » —.62 K. repeze 100 » —. . —, Szalonna 1 » —.58 Paszuly fehér » Faggyú (nyers) 1 » —.26 Szesz literenként 17 54 Zöldség 1 csomó —.15 Piaczi árak. Paprika 1 kiló 1.60 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 » —.26 Eczet 1 » —.28 Mond-liszt 1 > —.17 Széna 100 kiló 2.Í0 Zsemlyeliszt 1 < —.15 Szalma (tak.) 100 » 1.— Buza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.S) Barna kenyér-liszt I > —.12 Tölsyfa 1 » 3.40 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tuladonos: JÓBA ELEK.