Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-27 / 4. szám

a kellő elővigyázatí rendszabályok alkalmazása mellett, hogy a beteggel anyja, vagy más közeli hozzátartozója a járványkórházban maradhasson, a melyet azonban mindaddig, a inig a beteg ott ápoltatik, elhagynia nem szabad. A beteget a járványkórházban ápoló hozzátartozója a járványkórházból csak kellő fertőtlenítés után távoziiatik. Oly esetekben, a midőn az elkülönítés más módon nem foganatosítható, az egészséges családtagok távolitandók el a fertőzött házból, ily esetekben, ezeknek a beteggel foglalatoskodó felnőttek által való látogatása csak az orvos által megszabandó óvatossági szabályok megtartásával, kivételesen engedhető meg. Az elkülönítés a beteg lábbadozásától számítva legalább 4 hétig tartson: az egészségeseknek a beteg lakásába való visszatérés csak a lakás alapos fertőtlenítése és bőséges szellőztetése után engedhető meg. 5. A diptheria-betegek gyógykezeltetéséről, ha hozzátartozóik, vagy azok, kik az 1 W76-iki XIV. t.-czikk fentemlített 82. jj-a értelmében erre kötelesek, erről nem gondoskodnak, vagy erre képtelenek, első sorban a község köteles gondoskodni s erre az 1876. évi XIV. törvényezikk 135. g-nak 1. pontja szerint a községi vagy kórorvos van hivatva s ha a körorvosi állás betöltve nem lenne, a gyógykezelésről a főszolgabíró a járásorvos által gondoskodik. (1876. évi XIV. t.-czikk 156. g. g.) Ha a diptheria járványr.yá fajulna, a főszolgabíró intézkedni köteles, hogy a körorvos rendes kőrútjain kívül hetenkint többször, legalább minden másodnap a községben megjelenjen s a betegek gyógykezelését teljesítse; ha a kőrorvosi állás üres, a gyógykezelést a járási orvos köteles teljesíteni, amennyiben pedig a járásorves ezen teendőket nem teljesíthetné, a törvényhatóság járásorvosról tartozik gondoskodni. (1876. évi XIV. törvényezikk 84. g.) A községi (városi) orvosok saját területükön ugyanezen teendőket tartoznak elvégezni. Szegény betegek részére az 1876. XIV. t.-czikk 81. §. értelmében a törvényhatóság, illetőleg az 1875. III. t.-czikk 7. § értelmében a község a megkívántató gyógyszerekről és ápolásról gondoskodni tartozik. 6. Minden törvényhatósági és rendezett tanácsú városban a városi orvos, kis- és nagy-községekben a községi, illetve kőrorvos, oly körökben pedig, ahol körorvos nincs, a körjegyző a bejentett esetekről rendes nyilvántartást vezet. Ezen nyilvántartás városokban hetenkint a rendőrkapitány, illetve polgármester, vármegyékben a járási, illetve a vármegyei főorvosok által minden megjelenésük alkalmával előkérendő és aláírással lezárandó. 7. Járvány fellépte alkalmával a betagek felfedezése és eltitkolásuk megakadályozása okáért a községek részek., o ztandók és utczai biztosok rendelendők ki, a kiknek kötelességévé teendő, hogy a megjelölt házak látogatási tilalmát és az elkülönítést ellenőrizzék, valamint hogy mindennapi házról-házra való járás által arról is szerezzenek személyes meggyőződést, nem fordult-e elő a felügyeletükre bízott területen gyanús megbetegedés, melyhez a szülők eltitkolási szándékbői, vagy más okból orvost nem hivatlak. Diphteria-járvány esetén gyanúsnak tekintendő minden lázas megbetegedés, különösen pedig a lázas megbetegedés. 8. Diphtheriás vagy torokgyíkban szenvedő beteget közhasználatra szánt járműben szállítani nem szabad, a hatóságnak kötelessége az ez ellen vétőket kipuhatolni, megbüntetésük iránt a szükséges lépéseket megtenni s különösen a legszigorúbban intézkedni, hogy ily eset előfordulásánál az illető jármű megbízható fertőtlenítése azonnal megtörténjék s az addig a közforgalomból elvonassék. Az ez ellen vétők az 1879. évi XL. t. cz. 100. §. szerint kimért büntetés alá esnek. Diphtheriában vagy torokgyíkban szenvedő beteget a hatóságtól előre kikért engedély nélkül egyik házból a másikba sem szabad szállítani, még kevésbbé egyik községből a másikba. 9. Diphtheriában vagy torokgyíkban elhaltak tetemei mielőbb és pedig kizárólag halottszállitásra szánt kocsin a meglevő, vagy a járvány uralkodása alatt ideiglenesen felállítandó hullaházba szállitandók. — Magánlakásokban diphtheriában vagy torokgyíkban elhaltak holttestei csak teljesen elkülönített helyiségben terithetők ki. A gyermekkoporsóknak sok helyütt szokásos kézben vagy ölben való kivitele a legszigorúbban eltiitandó. Szigorú ellenőrzés gyakorlandó, hogy ily temetéseknél gyermekek semmi szin alatt részt ne vegyenek. 10. Mindazon tárgyak, melyek a beteggel érintkezésbe jöttek, úgymint: ágynemö, fehérnemű, evő- és ivóeszközók, ruhanemüek, könyvek, játékok és egyéb használati tárgyak kiforralás, kilúgozás, lemosás vagy gőzfertőtlenitő behatasa által fertőtlenitendők, értéktelenebb részeik, pl.: szalma elégetés által mielőbb megsemmisítendők. A beteg szobájának padlója a teljes felgyógyulás után, illetőleg elszállítása után, ott, hol járványorvos van, annak, — járványorvos hiányában pedig hatósági orvos felügyelete alatt ismétellen sublimat-oldattal (1 súlyrész 1000 súlyrész vizre; méreg) felmosandó, a falak kimeszelendők és a bútorok farészei 5% carbololdattal lemosandók. Mindezen fertőtlenítő eljárás a járvány- vagy hatósági orvos közelebbi utasítása szerint mindig az ő felügyelete alatt e czélra kitanított egyének által végzendő. Padló nélküli szobák földje, ha az évszak megengedi, egy lábnyira felásandó s friss földdel kicserélendő ; ha ez lehetetlen volna, forró lúggal leöntendő. Járvány eselén a szükséges ferlőtlenitő szerek készletben tartásáról a község gondoskodni tartozik. 11. Oly házakból, melyekben diphteria, vagy torokgyik beteg fordult elő, feltétlenül és minden körülmények között eltiltandó a tej kivitele. Általában nagy suly fektetendő a tejnek gondos ellenőrzésére, mert ez a diphteria ragályanyagának igen kedvező tenyésztő talaja. Ragálylepte helyen nyers, forralatlan tejnek élvezete eltiltandó, sőt a tejnek piaczi forgalomba hozatala is korlátozandó oly módon, hogy fertőzött községekből származó mindenféle tejnek és tejproduktumnak piaezra vitele és elárusitása csak külön hatósági engedély mellett történhetik. 12. Járvány fejlődése esetén az iskolalátogatás tilalmára az iskolák bezáéására vonatkozólag az 1876. évi XIV. t.-czikk 33. és 34. §-ok, továbbá az 1873. évi 46569. számú s az 1892. évi 11530. száinu belügyminiszteri körrendeletek intézkedései szigorúan foganatositandók. Ezek után felhívom a czímet, hogy a kellő számú példányban ide zárt jelen rendeletemet a hatósági, községi és körorvosokkal, a főszolgabírókkal, r. tan. városok polgármestereivel, a községi és körjegyzőkkel egész terjedelmében közölje s elvárom a czímtől, hogy jelen körrendeletem szabványainak szem előtt tartásával a maga hatáskörében pontosan megtegyen mindent ezen veszélyes betegség elfojtására. Nagyon sok függ e részben a törvényhatósági tisztviselők erélyességétől és személyes közbelépésétől; azért mégis követelem minden arra hivatott tisztviselőtől, hogy közegészségi hivatalos teendőikben általában, különösen pedig a diphtheria és torokgyik elfojtását czélzó intézkedésekben a legnagyobb buzgalommal járjanak el. Nemcsak megkívánom, hogy a czím a kötelességüket hanyagul teljesítő vagy mulasztó közegeivel szemben a legnagyobb szigorral járjon el, de kijelentem, hogy a magam hatáskörében is kíméletlen szigorral fogok megtorolni minden mulasztást. A menynyiben pedig többszörös tapasztalat alapján tudom, hogy az óhajtott siker elérésénél nagy szerepe van a főbb tisztviselők erélyes fellépésének és személves közbejöttének, ezektől különösen elvárom, hogy a népességünket tizedelő ezen veszedelmes baj leküzdésére irányuló kormány tevékenységemben engem támogassanak. Budapest, 1894. évi deczember hó 21-én. Hieronymi. — ' '— Szabolcsvármegye alispánjától. i öy o. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 103816/VI.-a. sz. rendeletének másolatát tudomásvétel, alkalmazkodás és a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom, s egyszersmind a községek elöljáróinak szigorú kötelességéve teszem, hogy mind azon esetekben, midőn a hivatkozott számú rendelet áthágásáról tudomást vesznek, arról az I. fokú hatóságnak jelentést tenni el ne mulasszák. Nyíregyházán, 1895. január 15. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 103816/VI. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A hypnotizálás, mint oly eljárás, a melynél fogva valaki öntudatlan és igy védetlen állapotba hozható, csakis bizonyos feltételek betartása mellett lévén megengedhető, az országos közegészségi tanács javaslatára a következőket rendelem: Tekintettel arra, miszerint a hypnotizálás szakavatott orvosok kezében betegségek gyógyítására alkalmas, de