Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-26 / 21. szám

Meri az ilyen betegségnél nehto kétséget kizárólag megállapítani a betegség azonosságát anélkül, hogy azt összehasonlítani lenne alkalmunk, Horváth Géza dr. utján megkértük a minister urat, szerezzen be Francziaországból gommose-bacillaireban szenvedő tökéket. Meg is érkezett 3 ilyen tőke, még pedig a Var departementből, a betegség fészkéből. A mint a beteg tőkéket megkapva, a ruszti beteg tőkékkel összehasonlító vizsgálat alá vettük: kétségtelenül kitűnt, hogy a Francziaországból kapott tőkék betegsége azonos a ruszti tőkék betegségével, hogy ha tehát a Var departementből származó tőkék betegsége a gommose bacillaire, ugy a ruszti tőkéké is az. Vizsgálatainkat megerősíti az is, hogy Delacroix, Prillieux segédje a neki küldött ruszti beteg vesszők betegségét, szintén gommose bacillairenek határozta meg. Hogy a talált baktérium csakugyan okozója-e a betegségnek? erre nézve, mivel a betegséget különböző fejlődési stádiumban nem vizsgálhattuk, véleményt nem mondhatunk, valamint nem mondhatunk határozott véleményt a betegség veszélyessége fölött sem. Ruszton nem jelentkezett veszélyesen (habár kis területen nagy kárt tett,) azért, mert nem terjedt. De lehet, hogy ezen nem terjedés csak látszólagos, mert a beteg tőkék hirtelen kipusztulása megengedi a föltevést, hogy a betegség hosszabb ideig, talán egy-két (franczia adatok szerint 2 — 5) évig is lappang. A magunk részéről a jövőre nézve, a következőket tartjuk szükségesnek: 1-ször. A ruszti és környékbeli szőlők folytonos szemmeltartását a vegetáczió ideje alatt, tehát gyakori szakértői szemlét, mert habár a betegséget a lehetőség határáig irtottuk, nem tudhatni, nincsenek-e itt már tőkék inficziálva. Ezen szakértői szemlét mikroskopi ellenőrzéssel kell megejteni, mert épen a lappangó időszak miatt, a gyanúsnak látszó tőkéket alaposan kell megvizsgálni. Természetes, hogy a telepre a zár tovább is fentartandó. 2-szor. Szükségesnek tartanok a tavasz, illetve a nyár folyamán szakértők kiküldését Olasz-, illetve Francziaországba, a mai neró és gommosa bacillaire tanulmányozása végett, megállapítandó különösen a betegség veszélyes voltát. 3-szor. Azony lénynél fogva, hogy Ruszton a betegség a Francziaországból hozott tőkéket támadta meg, szükségesnek tartjuk a vesszőhozatali tilalom fentartását mindaddig, mig a betegség lényege, főleg veszélyessége kétségen kivül tisztázva nincs. És ezen tilalmat különösen az Ausztriával való határforgalomban tartjuk szükségesnek szigorúan ellenőrizni, mert tudvalevőleg Ausztria a franczia vesszők szabad importját tilalmi rendelettel nem akadályozza s igy valószínű, hogy az Ausztriában termelt vesszők épugy magukban rejtik a veszélyes betegség csíráját, mint akár a francziaországiak. Már pedig mi nem engedhetjük meg, hogy a betegség az országban az inficziált területek vesszőivel, széthurczoltassék. 4-szer. Az országos gazdasági egyesület azon indítványára vonatkozólag, hogy „dolgoztassák ki egy népszerű füzet, a melyben a betegség jelenségei ismertetnek s a füzet küldessék meg az összes községeknek,' megjegyezzük, hogy a gommose bacillaire-nek nevezett betegség külső jelei, korántsem oly állandók és jellegzetesek, hogy azokból laikus, a betegségre vonatkozólag biztos következtetéseket vonhatna s annak alapján a betegség ellen szükséges intézkedéseket minden további nélkül megtehetné; mi inkább czélravezetőnek tartanok, ha a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. ministerium a szőlőszeti s borászati felügyelőkhöz intézendő rendeletében, közölve a betegségnek általunk ismertetett külső jeleit, felhívná azok figyelmét a betegségre és utasítaná őket, hogy ha kerületükben a gomuio-e bacillaire-ra emlékeztető' jelek által gyanúsnak tetsző tőkekre akadnak, arról azonnal jelentést tegyen a földmivelésügyi ministeriumnak, ne pedig gyanús szőlőrészeket küldjenek be, mi esetleg, nem tartva szem előtt a kellő elő vigyázatot, a baj tovahurczolásához vezetne, a mely erre a helyszíni szakértői vizsgálatot elrendelné. Legmélyebb tisztelettel a Nagyméltóságú Minister l'rnak Budapest, 1895. évi január 31-én alázatos szolgái: Dr. Horváth Géza s. k. Linhart György s. k. Dr. Mágócsi Dletz Sáudor s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 7468. K. 1895. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirájának 2062/95. sz. a. kelt jelentését szabályszerű közhirrététel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 189.>. május hó 17-én. Alispán helyett: Mikcez János, főjegyző. (Másolat.) Nyírbátori járás főszolgabirájától 2062/95. K. Körözvény. Folyó évi május hó 4-én Kerepeczi János pilisi lakos kárára 2 db ló a mezőről ismeretlen helyre elszaladt az egyik ló 5 éves, közép pej kancza, fekete serényü, homlokán kis csillaggal, a másik ló 8 éves közép magas, fakó deres kancza a hátulsó bal ezombján B. bélyeg, vagy is vastag sörénnyel. Nyírbátor, 1895. május hó 10-én. Vay, főszolgabíró. 7193 K — ' Szabolcsvármegye alispánjától. i öy o. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirájának 2917. sz. alatt kelt jelentését szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1895. május hó 17-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 2017/95. Sz. Nagyságos alispán úr. Tisztelettel jelenteni, hogy f. hó 3-án bogáti Pscherer József gazdaságából egy db 4 éves szőke szőrű, hátra álló szarvü, fejős tehén, kis borja hátrahagyásával ismeretlen helyre elbitangolt. Nyírbátor, 1895. május hó 7-én. Főszolgabíró helyett: Lövey Miklós, szolgabíró. 7301 K —Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár* mesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirájának 2056/95. sz. a. kelt jelentését szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1895. május hó 17-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Nyírbátori járás főszolgabirájától 2056/95. K. sz. Van szerencsém bejelenteni, hogy Báthory Ignácz nyirbogáti lakos földbirtokos kárára f. hó 7-én egy drb 2 éves. pej, kancza, a jobb csípőjénél foradásos és egy db 1 éves, szegsárga, kancza, homlokán kerekded csillag, bal hátulsó lábán a körömnél forradásos csikó ismeretlen helyre elbitangolt. Nyírbátor, 1895. május hó 9-én. Vay, főszolgabíró. 189

5 Szabolcsvármegye alispanjatól. A kisvárdai járás főszolgabirájának 3635/95. sz. a. kelt jelentését szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1895. május hó 17-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) A kisvárdai járás főszolgabirájától 3635/95. K. Nagyságos alispán úr! Tisztelettel jelentem, miszerint Széles Gedeon f.-litkei lakos a f. évi ápril hó 19-én F.Litke község határában szántás közben egy db 2 éves, pej kancza csikója, homlokán csillag, elszaladt s ez ideig meg nem került. Kisvárdán, 1895. május 3-án. Főszolgabíró helyett: Olchváry, szolgabíró. 6726. K. ^ , , , —j-g^r Szabolcsvarmegye alispánjától. A nyírbátori járás főszolgabirája a nyírbátori vereskereszt fiók-egylet bálbizottsága által rendezett tánczmulatság után engedélyezési dij fejében a közművelődési alap javára befizetett 5 frtot 1728/895. K. sz. alatt beterjeszti. Utalvány. A letét 456/895. szám alatt elhelyezett 5 frt azaz őt forint a letét' pénztárból ki, s a vármegyei közművevelődési alap pénztárba beutaltatik, s ezen intézkedés a „Nyírvidék'-ben közöltetni rendeltetik. Miről a pénztári hivatal ezen utalvány kiadási és bevételi okmányul szolgálandó 2 példányán, a főszámvevői hivatal Vay István főszolgabíró s adományozó a „Nyírvidék" u'ján értesíttetnek. Nyiregyháza, 1895. ápril 30. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző.