Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-05 / 18. szám

az egyetlen legelő térségre, mely még a sokból a városi szegény közönség csordája számára megmaradt? No ez igazán páratlan kegyetlenség volna, ha a vasút és a nyirviz-csatorna miatt lehetne is, mert hiszen ha ezen a marhalegelőn néhány ezer szekér fog keren­geni, piszkolódni, ugy ott többé csorda uem járhat— Fogjanak ki a város végén — mondhatná valaki! Száll­janak be udvarokba, zavarjuk őket csendörökkel, pan­dúrokkal majd ide, majd oda; no akkor a vásárt bizo­nyosan szétkergetjük, s el megy a vásár oda, ahol nem lesz békjó, meg pandúr fokos. íme! jóhiszemű gazda­képviselőink mily szépen eltévedtek: — nem gondolták meg, hogy igy nemcsak az egyik, de mindkét oldalról bejáró gazdának nem is egyszer, de kétszer kell a várost átczaplatni; egyszer, mikor szekerével beverik a városba, szállására, másodszor, midőn szekerért a vásártérről ismét be kell jönnie, esetleg ha .bornyucskáját" és .csikócs­kájáf el nem adta és szolgája nincs, hát bornyucskája és csikócskájával együtt. A szekérrel bejövő vásári ember nálunk csak szekere mellett maradhat ineg. azon van a famíliája, takarmánya, élelmi szere, ő csak annak köze­lében maradhat a vásáron, a mi nemcsak a vidéki, de a helybeli gazdára is áll. Igy lesz igen szép tiszta vásár­tér, — kuriózurnképen említve talán lesz még .lóverseny­tér" is, — mindössze is csak a vásári publikum fog róla hiányozni. Ettől eltekintve a megszavazott hely kigödzözött inély fekvésénél fogva csak nagy költség befektettéssel lenne használható áliapotba helyezhető. A feltöltés maga legkevesebb 17—.18000 forintba kerülne, a hozzáférhető­ség előteremtése utak, hidak építése és jókarban tartása legalább 1000 frtba, emellett áldozatul esnék a legalább 4000 frt értékű tanító-kert, mert a tervezett szerint ez is bevonatnék, s a végén kisülne hogy szűk voltánál fogva hasznavehetlen. Nehéz pénzügyi helyzetünk ily oktalan kiadást meg nem tűr. Adjuk el, adjuk haszonbérbe a régi vasártért, — mondhatná valaki, — s fedezve a ki­adás! Igen, de itt elfoglalva, amott eladva mezőségünk még megmaradt kicsiny részét: hova hajtja a szegény csürhejét? Könnyű annak, aki nyáját és gulyáját tanyája tágas terein legelteti. Hova hajtsa azonban a szegény városi polgárság a „inalaczkáját*, ha mindenünnen ki­szorítjuk, pedig annak a szegény városi polgárnak a ház­tartásában a maga egy-két malaczkája épen azt a sze­repet teljesiti, mit a tanva-birlokosnak a maga gulyája, vagy sertés-falkája. És mire ez a nagy költekezés, midőn a régi, nagy száraz, magas, sik fevésü vásártéren a törvényszerű be­rendezés, — eltekintve a törvényszerű korlátok emelésé­től — egyetlen fdlérbe sem kerül? s melyen a városnak évenként 1600 frtot jövedelmező korcsmája s egyébb épületei is vannak, melyek aztán inind elzüllenek? Költsünk ott, ahol kell, ahol annak kulturális vagy közgazdasági tekintetekből meg van a maga józan értelme; — de ott, ahol ezen feltételek teljesen hiányzanak, sőt ellenkezőleg, — ott ne költsünk, helyesebben ne paza­roljunk. De hát — mondják sokan — adjuk bérbe a vásár­tereket, s majd csinál szép vásártért a vállalkozó! Ez a legveszedelmesebb eszme, — mely ellen a leghatározot­tabban tiltakozunk! Mi a vásárt, a vásári közönséget és polgártársainkat nem akarjuk és nem engedjük valamely bérlőnek a lehetőségek ismerete nélkül zsákmányul dobni s azt a jövedelmi forrást, melynek tartalmát tapasztalat hiányában nem ösmerjük, nem akarjuk csak ugy „blindre" a bérlői molochnak már jó előre kiszolgáltatni. Nekünk nem kell drága vásártér, melyen aztán a szegénység oly­kor egymás ulán 5—6-szor is kiállítandó lováért és tehe­neért álláspénzül koronákat és forintokat fizetgessen, amint terveztetik és nem kell bérlői zaklatás, mely a közönséget elriasztja, de kell egyszerű, s olyan vásár, melyre |nagyobb költség és zaklatás nélkül felvonulhatni. Mi első vonalban vásárt és nem bérlői geseftet akarunk, mert ez ily alak­jában csak a polgárság és vásári közönség erkölcsi és anyagi épségének tehát a vásártér érdekének rovására reusálhat, a mi helyi és vidéki egyszerű, naturalis hely­zetűnk az eszményi czifraságot meg nem birja s a czélon tul löni| nem akarunk. Krumpliból ne akarjunk piazi tornyot építeni. A nyiregyházi gazda lovát pedig jobban meg veszik tanyasi istállójából vagy kétköznap az útszélről kifogva, mint akármiféle vásáron. Egyéb tárgyunk pedig, melyei érdemes volna valamiféle bábeli tornyot csináltatni a vármegye egész területén nem létezik, mert a királyteleki grófi uradalom még akkor sem fogja paripáit ide hozni, ha minden egyes darab számára, egy extra svájezi lakot épitünk a vásártéren, az orosi bucefaíusok pedig igen sze­rény igenyekkel birnak s a selyem takarót el nem birják Tekintetes Városi Tanács! Ebben az irányban ellen­érveinket kötetekre szólólag adhatnánk elő, de már igy is hosszadalmasak vagyunk s érveléseinket megemlítésével annak, hogy a városi tiszti ügyész sokkal in';ább elfogad­ható indítványa szavazásra nem is bocsáttatott, amit szintén sérelemnek jelzünk, e helyt azzal fejezzük be, hogy jelen felcbbezésűnket Szabolcsvánnegye tekintetes törvény­hatóságához felterjeszteni méltóztassék, ahol is alázatosan esedezünk, miszerint a fenttisztelt határozatot polgártár­saink nagy zömének, ugy megyénk és városunk jól fel­fogott érdekében megváltoztatni s a tanács és bizottság javaslatát helyben hagyni méltóztassék. Értesítés. Tudomására hozom azoknak, akik az 1896-ik ezredéves országos kiállítás alkalmával rende­zendő élóállat-kiállitásban állatjaikat bemutatni kívánják, hogy az 1896. év május 24-tól 31-éig rendezendő tenyész-juh-kiállitás és a juuius 6-tó 11-éig rendezendő baromfi- és eb-kiállitásra vonatkozó bejelentési ivek hozzám megérkezvén azok hivatalomban, — a hivatalos órák alatt átvehetők, s esetleg általam postai utón is meg küldetnek. Nyiregyházán, 1895 május 1-én. Kállay András, taiopán, mint a kiáll helyi biz elnöke. „NTIRVIDÉ K" Felhívás kereskedelmi társulatokhoz. Az 1896 iki ezredéves országos kiállítás V. (keras­kedelem-. pénz- és hitelügyi) csoportjában külön osztály van tervezve a kereskedelem érdekeit szolgálóintézmények számára. Ide tartoznak az összes kereskedelemi társula­tok és egyletek, a melyek bármily uton, ha csak tár­sas összejövetelek és felolvasások által is, a kereskedelem érdekeinek szemmeltartását és előmozdítását tűzték ki feladatokul. A csoport programmja szerint e társulatok egy-egy dolgozatban ismertetni fognák történetöket, keletkezésök és működésűk viszonyait s esetleg rajzokbm és fényké­pekben bemutatnák helyiségeik külső alakját és beren­dezését. A gzóban levő társulatok közül azok, a melyekről a csoport intéző bizottságának tudomása volt, közvetlenül már föl lettek szólítva a kiállításon való részvételre. Meglehet azonban, sőt valószínű, hogy több kereskedelmi érdeket szolgáló társulat, minthogy czimüket a bizottság nem ismerte, nem kapott felszólítást. Ez uton hívjuk fel tehát az illetőket, hogy a föntebbiek szerint a kiállításban részt venni és ebbeli határozatukról a kiállítás igazgató­ságát folyó évi május hó végéig értesíteni szíveskedjenek. Megjegyzendő, hogy ebből semmiféle költség sem az igényben veendő helyért, sem az installatioért és felügyeletért nem fogja őket terhelni. Egyben fölhívjuk a társulatok közül azokat, a melyeknek birtokában a régebbi szabadalmas kereskedő társulatok hagyatéki (szabadalmi levelek, számadási- és jegyzőkönyvek, kereskedői czéhládák, pecsétek stb.) van­nak. hogy ezeket is a C3opart kiállítása számára az emlí­tett határnapig bejeleuteni szíveskedjenek. Budapesten, 1895 ápril hó 26 án. Falk Miksa s. k. Lukács Antal s. k. az 1896 iki ezredéves orsz. kiáll, kereskedelem-, pénz- é3 hitelü»yi csoportjának elnö'iei. 389. Fi. 1895. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló Szabolcsvánnegye törvény­hatóságánál rendszeresített és évi 660 frt fizetés és 150 frt lakpénzzel javadalmazott közigazgatási iktatói állásra ezennel pályázatot nyitok s a pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, életkorukat s eddigi szolgálatukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám folyó május hó 27-ikéig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyiregyházán, 1895. május 2. (3—1) Kállay András, főispán. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését 22-dikén fogja megtartani. — Kinevezés. Kállay András főispán őméltósága Velcnczey Istvánt vármegyei, közigazgatási kiadóvá ne­vezte ki. — Katonai előléptetések. Ő Felsége a király május hó 1-ével Csicsery Géza I. osztályú lovassági századost őrnagygyá, Lukács István huszár hadnagyot főhadnagygyá, Gönczy György honvéd hadnagyot főhad nagygyá, Buday Elemér tiszthelyettest pedig a honvéd­gyalogság tényleges állományába hadnagygyá nevezte ki — A nagykállói alreáliskolának algimnáziummá való átalakítása érdekében e hó 4-dikén délelőtt Nagy­kálló városának egy küldöttsége járt a főispán őméltó­ságánál. A küldöttséget dr. Bleuer Miklós vezette; tagjai voltak: Zoltán István, Kállay Rudolf, Görömbei Péter, Schurina István, Urszinyi Károly, Nagy Kálmán. A főispán úr teljes készséggel Ígérte meg támogatását. A kérelmet a küldöttség személyesen fogja a közoktatásügyi minisz­ternek előterjeszteni. — A vármegye a milléniumon. A vármegye monográfiájának megiratása, a Bessenyei-szobor felállítása s a vármegye történelmi nevezetességű helyeinek emlék táblával való ellátása kérdésében, Mikecz János főjegyző, mint h. alispán elnöklete alatt e hó 4-dikén délelőtt értekezlet volt a .vármegyeháza kistermében. A mono grafia megiratása kérdésében az értekezlet elvileg elfo­gadta s ehhez képest ajánlani fogja a közgyűlésnek a .Magyarország vármegyei és városai" monográfiái mű szerkesztő-bizottságának lapunkban már ismertetett aján latát. Szükségesnek tartja azonban az értekezlet, hogy a vármegye előbb részletes programmot kérjen a mű ter­vezetére nézve, hogy a megírandó munkában a történelmi rész túlnyomó legyen s hogy a szabolcsmegyei neveze­tesebb régi családok levéltárai, valamint a vármegyei levél tár is a mű megírásánál felhasználtassék. A Bessenyei­szoborra nézve az értekezlet szükségesnek tartja, hogy a pályázat kiírása előtt a Garay és Tóth Kálmán szobrok létesítésének előmunkálataira vonatkozó iratok az illető helyekről megszereztessenek, s hogy vélemény kéressék a képzőművészeti társulattól arra nézve, miszerint a ren delkezésre alló 15,000 forint elégséges lesz-e a Bessenyei emlékének" megfelelő szobor költségeire. Ami végre a történelmi nevezetességű helyek emléktáblával való meg­jelölését illető, az értekezlet abban állapodott meg, hogy a megjelölendő helyek megállapítására bizottság válasz­tassék. Az értekezlet dr. Jósa Andrást, Kovács Istvánt és Leffler Sámuelt kérte föl, hogy e tekintetben véleményt adjanak. Posta és távírda hivatal felállítását engedé­lyezte a kereskedelmi miniszter a Dessewll'y pusztán. Az állomás legközelebb át fog adatni a forgalomnak. — Nyilvános köszönet. A nyiregyházi cvang ref. egyház építkezési czéljaira adott hangverseny ren­dező bizotts.iga elmulhatlan, kedves kötelességének is­meri, hogy a nyilvánosság előtt is lerovja háláját azon úrhölgyek és urak iránt, kik résztvevésök által a hang­verseny erkölcsi sikerét itt alig ismert magaslatra emelték. Azzal az önzetlen áldozatkészséggel és kitartással lehet egyedül a társadalmi élet nagy feladatait elérni, a köz­művelődést üdvösen terjeszteni, a mely a nyiregyházi művelt úrhölgyeknek és a nagy czélokért buzgó urak­nak oly kiváló mértékben sajátjuk. A társadalmi élet mozgató ereje az az élesztő melegség, mely a nemes, gyöngéd női szivekből sugárzik, mely mig az élet utait a tavasz mosolygó virágaival (ékesíti: a '.vidám kedély édes nevetésével és csengő dalával magához von, fölemel és tettre buzdit, mint midőn a virágfűzésével lombok között megcsendül a csalogány éneke. Hullassák a ne­mes szívű úrhölgyek továbbra is társadalmi életünk élő­haladásának útjára gazdag kedélyük és szivjóságuk ked­ves virágait! Azok a mosolygó virágok drága gyümöl­csöket teremnek; a közművelődés drága gyümölcseit. — Fogadják egyenként és egyetemben forró hálánkat és köszönetünket s engedjék remélenünk, hogy lelkes közre­müködésöket ezután is önzetlenül felfogják ajánlani a nagy czélok előmozdítására! Őszinte hódolattal Nyíregy­háza, 1895. május I. A rendező-bizottság s ennek meg­bízásából: Lukács Ödön, elnök, Beme Kálmán, jegyző. — Eljegyzés. Dr. Leövey Elek vármegyei árvaszéki ülnök a mult hó 28-án jegyezte el Szunyoghy Miklós uj­fehértói földbirtokos kedves leányát, Ilonkát. — Péchy Gábor vármegyei árvaszéki jegyző pedig f. hó 1-én tar­totta eljegyzését özv. Hubaff'y Sándorné kedves leányával Csilla kisasszonynyal, Nagykállóban. — Szegény gyermekek megsegítése. Május hó 12-én Kótajban, a községi iskola nagytermében a sze­gény gyermekek fölsegélyezésére felolvasás, szavalás és hangversenynyel egybekötött batyu-bált rendeznek. Be­lépti-díj: személyjegy l frt, családjegy 2 frt. Kezde­te este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak hirlapilag nyugtáztatnak. — Esküvők. Hajós Miklós nagyváradi vasúti hivatalnok s ügyes tollú fiatal író a mult bó 24-én eskü­dött örök hűséget Bergstein Emma kisasszonynak, Grost­mann Adolf úr nevelt leányának. — Jóna Gyula oki. gyógyszerész, a Francsics és Jóna debreczeni czég beltagja április hó 20-án vezette oltárhoz Peleskei József debre­czeni bankhivatalnok kedves leányát, Emmát. — Szinházi hirek. A mult számunkban már közölt jövő heti műsor némi változást szenvedett. A keddre tűzött Trobadour opera ugyanis a Haday gyen­gélkedése miatt elinatad s helyette Meilhac ós Halóvy kitünó uj vaudevillja a Papa felesége (Tiszaynéval) kerül színre. A heti műsor tehát a következő: vasárnap Télen (népszínmű, ujdouság), hétfőn Bernardó Montilla (Eche­geray nagy hatású uj színműve a nemzeti színház mű­soráról), kedden Papa felesége, szerdán Szókimondó asz­szonyság (Madame Sans Gene), csütörtökön Szultán (a czimszerepben Ruzsiuszkyval), pénteken Charley nénje (bohózat), szombaton Klári (bájos zsnéjü uj operett, a népszínház vonzó műsor-darabja), vasárnap Hortobágyi virtus (uépszinmü). A szinházi helyek némelyikének árá­bau is főleg az iparos osztályra kedvező ujitást létesí­tett Tiszay. Igy az első emeleti erkólyszék első sorában 1 frt, a többi sorokban 60 kr., a másodemeleti Ülőhelyek árát pedig 30 krra szállította le. A földszinti állóhely árát pedig — a deák- katona- ós gyermekjegy kivéte­lével, melyek továbbra is 30 krosak — 50 krra emelte fel. Ezzel a földszinti állóhely közönségének száma bizonyára örvendetesen megfogyatkozik, s a bejárókat többé nem állják el, mert hiszen a második emeleten ülni lehet 30 krért. Itt említjük meg. hogy Ruzsinszky Ilona, a társulat primadonnája a napokban váltott jegyet Debreczenben Bereczky Lajos hírlapíróval. — Nyilvános köszönet. Alulírott 9lnöksóg Berg­stein Hermin, Jenny ós Berta k. a. nak, kik Bergsteiu Emma k. a. és Hajós Miklós ur esküvője alkalmából 9 frt 30 krt voltak szívesek a nőégylet czéljaira gyüj­eni, — valamint a Fiankel k. a. esküvőjén gyűjtött 9 trt 7 krért ez uton is hálás köszönetet mond: Az izr. nőegylet elnöksége. — A helybeli ev. ref. egyház javára rendezett s vasárnap megismételt hangverseny budget-je eddig következő: bevétel 445 frt 5 kr., kiadás 239 frt 44 kr., tiszta jövedelem tehát 206 frt 61 kr., de ez ősszeg .való­színűleg még emelkedni fog. Felülfizettek: Gencsy Albert (Kis-Léta) 5 frt, Márky Elek 5 frt, Bartholomaeidesz János 5 frt, Leveleky Molnár Gyuláné 5 frt, Velkey Pál 4 frt, Pintér N. 3 frt 50 kr., Májerszky Barna 3 frt, Jóba Elek 1 frt 50 kr., Kerekes András 1 forint, Petrás György, Pazár István, Bónis Zsigmond 70—70 kr., N. N. 20 kr., N. N. 20 kr. — Fogadják itt is a rendezőség köszönetét. — Bolt-feltörések Nyiregyházán. A mult héten hétfőre virradó éjjel eddigelé ismeretlen tettesek több helyen próbáltak szerencsét, hogy az üzletekbe be­hatolva, a kasszát kiürítsék. így a Förster Kornél keres­kedő, Náthán Ferencz bádogos ós Csapkay Jenő vaske­reskedésébe törtek be, azonban csak utolsó helyen találtak a kézi pénztárban pár forintot. Kísérletet tet­tek a Szopkó Alfréd gyógytára kirakatának feltörésére is, innen azonban a zajra közelgő rendőrók által el­riasztattak. Maleskovics rendőrbiztos üldözőbe íb vette az egyiket közülök, sőt utóiérve dulakodásba is eredt vele, a betörőnek azonban sikertllt kezei közül kiszaba­dítani magát s az épülő nagyvendóglő falai között — a meszes gödrön szerencsésen átfutva, — eltűnni. A rendőrség erélyesen nyomoz, de eddig eredménytelenül. Itt megemlítjük, hogy mint halljuk, Sztárek Ferencz rendőrkapitány mozgalmat indított a kereskedők által dijjazott s a rendőrség felügyelete és ellénőrzóae alatt álló éjjeli boltiőri intézmény létesítése iránt, amit keres­kedőink — mint ez más városokban is szokás — bizo­nyára szervezni is fognak, mert hiszen a különben is rosszul fizetett 11 mondd tizenegy éjjeli szolgálatot tel­jesítő rendőrtől kívánni sem lehet, hogy a város egész 800 holdat tevő területén minden boltot és házat figye­lemmel kisérjenek. — Yelocipédes katonák. A munkácsi hadkiegé­szítő kerületi parancsnokság átiratot intézett a várott tanácshoz, hogy hivja föl a gyalogsági tartalékos tisz­teket, altiszteket és közembereket, kik a kerékpár hasz­nálatában jártasak, hogy az idei fegyvergyakorlatokon, mint küldönczök vehetnek részt, ha jó karban levő velocipédjükat magukkal viszik, melynek használatáért 20 frt kárpótlásban is fognak részesülni. A jelentkezé­seket május 20 dikáig kell megtenni. — A nyíregyházai dalegylet, május 12-én d. u. 4 órakor a városháza gyűlés termében évi rendes - kőz-

Next

/
Thumbnails
Contents