Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-21 / 16. szám

>,N Y 1 R V I D É lí." „Ezplanades des Iavalides"-en történt u. i., hogy midőn a jávai bálványimádók temploma előtt megállva, az épen istentiszteletüket végző benszülötteket szemléltük, egy mellettünk álló angol család, miután társaim aranyzsinóros, prémes mentéit és fényes kardjait hosszabban bámulta, vezetőnknél tudakozódott, hogy váljon kicsodák ezek? Kalauzunk — a templomban levő benszülötteket értve, — azt mondá, hogy ezek jávaiak; erre a mi jó angol szomszédjaink feltett monoklival még job ban bámultak meg bennünket ós megnyugvással távoztak, miután oly szerencsések voltak, hogy 20 db eleven jávait ily közelről láthattak. A Champs de Mars és Trocideron tett futólagos séta után az operai díszelőadásra siettünk, melyet Falliéres, a szép művészetek minisztere ajánlott föl az uj Lorbonne megnyitása alkalmából. A nézőtér 8 órakor telve volt; a fantenies d' orchestre ken különösen feltűnt a belga, orosz, angol, spanyol s más diszöltönyök közül a festői magyar mente, az elegáns prém, s a föl sége3 sujtás és zsinórok, a fényes, aranyos kard. Ifjaink általában mindenütt, a hol megjelentek, szeretetteljes bámulatot keltettek. Oly szép és lelkes látványnak színházban még soha sem voltam szemtanuja. Teli Vilmos került szinre. A színpadi díszlet tündéri volt, Francziaország összes népviseletét feltüntető virágcsokros ballerinák a respublicának tropheákkal körülvett mellszobrát festői csoportokban állották körül, legelőször padig Melchissedec egyszerű gyalogsági katona ruhábau énekelte a Marseillaiset. Mindenki felállva hallgatta, a refraineket pedig mindenki egy szívvel megismételtette; midőn a nagy művész az „Amour sacré de la patrie"-hoz ért, a lelkesedés extázissá vált. A II. felvonás után megjelent a disz páholyban Carnot, Brugére tábornok és Falliéres miniszter kíséretében leírhatatlan lelkes és háromszor megujuló éljen és tapsviharral fogadták a köztársaság népszerű elnökét. Másnap délután 3 órakor következett a tulajdon képem fóünnepély, az uj Sorbonne megnyitása, mely világraszóló pompával és látványossággal ment végbe és minden jelenlevőre örökké emlékezetes marad. (Folyt, köv.) KÖZGAZDASÁG. Mezőgazdaság és ipar. Hazánk történetének jelentőségteljes ós megpróbáltatásokban gazdag napjait éljük. Ugy látszik, megérezték ellenségeink, hogy összes erőforrásaink osztatlan igénybevételére van szükségünk, mert mindannyian most ütötték fel fejünket, fényes alkalmat szolgáltatva a magyar faj létjogosultságának és alkalmazkodási képességének ujabb beigazolására. Az úgynevezett .gazdasági válság" már nincs többé a „küszöbön", mint a hires statusférfiaknak a korábbeli években megrögzött szólásmódja volt, hanem itt van közöttünk a maga rideg valóságában és sajnos, de tény, hogy sokáig a fenyegető rémnek keleti fatalismussal néztünk elébe; mikor pedig beköszöntött, egymás hajába kaptunk, a helyett, hogy felfogva a helyzet rendkívüli komolságát anuak magaslatára is bírtunk volna emelkedni. Igenis egymásra rontottunk, mert nem mult el nap, melyen a földbirtokos ós az ezzel mesterségesen szembeállított ipari és kereskedő osztály rendezett csata vonalaiból nem reszkettette meg a levegőt egy-egy harczi kiáltás. Az ipari érdekek tuldédelge:ése kapcsán lenyűgözött földbirtokos osztály, nem maholnap a betevő falatjától is elesik, a tőke és üzérkedés szorongatott helyzéte, stbi ehhez hasonló szörnyű históriák közkeletnek örvendettek és örvendenek részben még ma is. Ha eltekintünk a hűbéri középkor folyományaként jelentkezett rendi és osztály ellentétektől, avagy a későbbi századok felekezeti villongásaitól, hirtelenében nem tudnánk még egy oly áldatlan és következményeiben oly gyászos küzdelemre mutatni, mint a melynek bizonyára csak öntudatlan felidézői mindazok, kik a nemzet boldogulásának útját, nem legproduktivabb tényezői az ipari és őstermelés párhuzamos haladásában, hanem ama törekvésében vélik feltalálni, hogy ezek egyike a másik rovására izmosodjék vagy legalább oly tévtanok terjesztése által, mintha a gazdasági élet eme lüktető erei csakis egymás rovására gyarapodhatnának. Kissé eltértünk ezúttal egy meglehetősen elterjedt emberi gyöngédtől, mely szereti bajainak kutforrását idegen, tőle nem függő viszonyokban keresni. Mindenesetre kényelmes mód az öolelkiismeret teljes megnyugtatására. De mi a saját viszonyainkban kerestük a bajok kútforrását és fejjel a homokban csináltunk struczmadár politikát. Nem kell hozzá éles megfigyelés, csak a tények tudomásul vétele, és láthatjuk a snlyos gazdasági bajokkal küzgő Oroszország, sőt még a hatalmas iparállam, Németország példájából is, hogy a váltság nem szorosan helyi, hanem majdnem kontinentális jellegű. A rabszolgaság fokozatos eltörlése a tengerentúli országokban mindinkább megdönteni készül az ott eddig divott ültetvényes rendszert, a mivel karöltve jár azok áttérése a kényelmesebb buza, rozs, tengeri — szóval a szemes élet — termelésére és ne áltasuk magunkat azzal, hogy a tengerentúli verseny okozta nyomás csak ideiglenes jellegű, vagy pedig hogy megváltozható viszonyok közt ezen nyomás eugedni fog, mert ez tiszta önámitás volna. Amerika ősreQgetegei mindmegannyi lekötött erők hivatva vannak, hogy a közel jövőben még komolyabb próbára tegyék a kontinens agrikultur államait. És ha már látjuk, miként foglalkoztatja a hatalmas és egységes német birodalom törvényhozását a mezőgazdaság súlyos helyzete,ez csak lázas tevékenységre buzdítson bennünket, hogy minél gyorsabban emanczipáljuk magunkat hatalmunkkörén kivül eső tényezők befolyásolásától. Csakis a mezőgazdaság éR az iparérdekek együttápolása segítheti a nemzetet a gazdasági függetlenség bizonyos fokára. Nem is képzelhető virágzó mezőgazdaság,hanem szoros összefüggésben az ipari termelés igényeivel, illetve tekintettel az ipari feldolgozás alá eső nyers anyagszükségletekre. A hazai ipar egyik-másik ágának gyorsabb tempójuk fejlődésére gondolnunk sem lehet, mig a szüksé gelt nyersanyagnak majd kellő mennyiségű termelése, majd rendszeres kikészítése, másutt pedig a meglévő anyagnak gyors és olcsó szállítása, ha kell állami segélylyel, sőt direkte állami közreműködéssel is lehető nem tétetik. A hazai vasutak szállítási díjszabásai, bár tagadhatatlan, hogy az idők folyamán sok üdvös reformot állottak ki, még miudtg távol állnak a tökély bizonyos fokától, melyen róluk majd mint gazdasági szervezetünk egy erős védbástyájáról lehet szólani. Hogy más példát ne is említsük, miiy megmérhetetlen kincsek hevernek kiaknázatlanul Magyarország páratlanul gazdag erdő koszorújában! Pedig Budapesten a műipari czélokra szolgálo jobb fauemek a viszouyokhoz kepest igazán horribilis árakon kelnek el. Itt mindjárt egy olyan nyersanyagról van szó, mely egész csomó nagyfontosságú iparágnál a főszüksegleti czikk. Mit szóljunk textil-iparuukról ? Foutosságát ez iparuak legújabban jellemezzük, ha nem kisebb jelentőseget tulajdonítunk neki a közvagyonosodás előmozdításában, mint akár a vérkeringésnek az emberi vagy állati szervezetben. E tekintetben majdnem egészen a külföld és pedid túlnyomóan az osztrák szomszéd adózói vagyunk. De vájjon lehet-e szó addig hazai textil- iparról — a szónak nyugoti értelmében — mig a szükséges nyersanyag, a kender tormelése országszerte nem karoltatik fel. A kikészítő tetepek szaporodása nyomában melyek egyúttal beváltó helyül szolgálnak, — a kender íaczionális termelése, mint tudvalevőleg első feltétele a virágzó textil ipar kifej'ődésének, mind szélesebb körökben hódit és a közel jövőben jelentékeny segédforrását képezendi a bazai mezőgazdaságnak. Még Lukács Béla volt kereskedelemügyi miniszter ügybuzgóségának köszönhetjük e téren a döntő lépést. Ő ugyanis szerződésre lépett egy londoni czéggel olyképen, hogy nyújtandó jelentékeny állami kedvezmények fejében, hol a környék birtokosai összesen 500 holdnyi terület beültetését kötelezően elvállalják, kenderbeváltó, illetőleg kikészítő telepek fognak felállíttatni. Eddigelé az úgyszólván versenytárs nélkül álló szegedi beváltótelep, a kender kóczot métermázsánként 1 frt 40 krért vette meg Szegeden. Ily ár mellett — hozzátévén a szállítási költségeket, melyek mindig igen súlyosak, de a helyi vasutak nálunk divó rendszere mellett gyakran a szállítást épen lehetetlenné teszik — ne csalódjunk, hogy az alföldi gazda nem igen buzgólkodik a kender meghonosításán. Ez alapon már 8 ilyen telep létesítése van egyelőre biztosítva, hol métermázsánkint 2 frt 40 krért váltanák be a kendert, de a kedvező fogadtatás, melyre az eszme az egész országban talált, biztosítékot nyújt nemcsak e válalkozás teljes sikere iránt, hanem több mint valósziDü, hogy a lentermelés ennek folytán nem is rémeit arányokat fog ölteni. Hátra van még a fehérítő telepeknek kellő számban való létesítése, ez azonban már egy későbbi stádiuma a textil-ipari czikkek előállításának Az alapvető munkákon tul lévén, a többit bátrau bizhatjuk a magánvállalkozás élelmeségére. Mégcsak néhány megjegyzést a háziiparról és azon balnézetről, melyben sokan leiedzenek, midőn a háziipart holmi műkedvelői és luxus-czikkek fogalmának szűk keretébe vélik foglalhatni. Nem szükséges e helyütt részletesen elősorolnunk mindama tömeges áruezikkeket, melyek a kézi ügyesseg legprimitívebb fokát igénylik és mégis rengetek sommák váudorolnak ki értök Ausztriába. És oly felesleges volna bizonyítgatnunk, hogy mily hálás szerep jutna itt mezőgazdaságunknak az által, ha a helyi viszonyok tekintetbevételével, alkalmas nyersanyaggal volna képes ellátni a vidék szegényebb sorsú lakoságát. És váljon nem-e a mezőgazdaság illetve a közbirtokos osztálynak volna legnagyobb érdeke a födmüves népet jövedelmező téli munkával ellátni ós erre szoktatni. A tények beszélnek. Vagy nem e ép ott akadt nálunk az agrárszoczializmus termékeny talajra, hol a munkabér a nyári munkák idején legmagasabbra szökik fel. Minden év melyek tételét földmivelő Dépönk dermedt téli álomban tölli el, kiszámíthatatlan nemzetgazdasagi kárral jár ós felé egy veszett hadjárat költségeivel. Itt adjanak talalkozót legjobjaink ós hálás utódok fogják áldani emléküket. GABONA-CSABNOK. Nyíregyháza, IB95. április 2l-éfl. Burgonya 1 kiló —.04 Marha hús 1 > —.52 Borjú hús 1 » —-52 Sertés hús 1 » —.48 Juh hús 1 » —.—Háj 1 » —.60 Disznó-zsir 1 » —-62 Szalonna 1 » —.68 Faggyú (nyers) 1 » —.26 Zöldség 1 csomó —.15 Paprika 1 kiló 1.60 Írós vaj 1 liter —.80 Eczet 1 » —.28 Széna 100 kiló 2.20 Szalma (tak.l 100 » 1.— Bikfa l köbmtr 3.40 Tölgyfa l » 3.20 A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kilő 6.70 6.80 Rozs 100 > 5.40 5 50 Árpa 100 . 5.90 6.-" Zab 100 > 6.70 6 80 KukoriczalOO » 6.60 6.65 K. repeze 100 » —.— —.— Paszuly fehér » —.— —.— Szesz literenként 16 53 Piaezi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse 1 » —.26 Mund-liBzt 1 » —.17 Zsemlye-liszt 1 € —.15 Buza-liszt 1 > —.14 Barna kenyér-liszt 1 > —.12 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tuladonos: JÓBA ELEtf. Nyilt-tér. Baruch Arnold baak«, vütó- és terméayüzlste Nyíregyházán, Bankosztály : Eiadés vásárol mindennemű értékpapírokat, valamint külföldi penzeket, hivatalos napi árfolyam szerint; elad ígérvényeket minden húzáshoz; bevált szelvényeket, valamint kihúzott sorsjegyeket; átvesz megőrzés végett értékpapírokat, elvállalja min. deu egyes sorsolásra, azok pontos revízióját; leszámítol váltókat, s kölcsönöket nyújt értékpapírokra, a mindenkori legalacsonyabb kamatláb mellett. Elsőrangú pénzintézetekkel létesített összeköttetései alapján jelzálog kölcsönöket gyorsan és előnyös feltételek mellett eszközöl. Elfoirad továbbá betéteket rövid felmondási időre a legmagasabb kamatláb mellett való gyümölcsöztetése. (10—s) Terményosztály: Előkeli külföldi terményczégekkel, elsőrangú malmokkal összeköttetésben állvin, azon helyzetben van, liogr terményekért mindenkor a legmagasabb napi Arakat fizetheti. — Előnyös feltételek mellett előlegeket nyújt a t. gazdaközönség restére. Üzlet áthelyezési jelentés, A nagyérdemű közönség s ezzel egyidejűleg nagyrabecsült megrendelőim, jóakaróim, barátaim és ismerőseim szives tudomására hozom, hogy családi és egészségi szempontból, szabóüzletemet május 1-től feleségem szülővárosába Nagy-Károlyba helyezem át. Ezt megelőzőleg kedves kötelességemnek ösnierem, hálás köszönetemet nyilvánítani, azon szives pártfogásért, a melyben részesíteni kegyesek voltak, de azt továbbra is kikérem, mert ezután is igyekezni fogok bizalmukat még jobban kiérdemelni, mivel időközönként pl. évenként 4-szer a szezonokban ellátogatok Nyíregyházára, hogy itt berendezett raktárom mintáival készpénz és részletfizetés mellett, épen úgy mint eddig a további rendeléseket tisztelt vevőimnek bár mikor kész leszek kiszolgáltatni, különben egy levelezőlap beküldése által szövet mintáimat bérmentve beküldőm és a megrendeléseket mindig a legpontosabban s a legújabb divat szerint saját felügyeletem és felelősségemre készítem; illetve szolgáltatom ki. Nyíregyháza, 1895. április 20. Kész szolgájuk Szabó Kálmán, (178—1 — 1) férfi-szabó. (Másolat.) Kivonat az 5690 B. számú Virág Bálintnak — Kabai Imre elleni bűnügyében a kisvárdai királyi járásbíróság mint büntető bíróságnak 1894. évi november hó 17-én tartott tárgyalás alkalmával felvett jegyzőkönyvből. „Nyilatkozat', a „Nyírvidék' 1894. évi 36 és 38 számaiban közétett „Lelkeszválasstás Kis-Várdán' czimu czikkben foglalt tényekről csupán hallomás utján nyertem tudomást, s azt a választás izgalmaiban irtam, azzal Virág Bálint ur személyét sérteni nem akartam, ezt én Kabai Imre ezennel kijelentem. Kelt Kis-Várdán, 1894. évi november hó 17-én. Somlyódy István, kir. albiró. A másolat hiteléül: (169—1 — 1) Somlyódy István, kir. albiró. Birtok bérbeadás. A nagy-kállói határban, az ujfebértói és a nagy kallói vasúti állomásoktól háromnegyed órányira fekvő 800 holdas tagos birtok, felszerelve gazdasági épületekkel és dohány engedélylyel, 1895. október hó 1-től kiadó. Bővebb felvilágosítással szolgál (150—3—2) Szakoly, u. p. Balkány. Wcisz Lipót. Széna eladás. Orosi tanyámon a legjobb minőségű, 1894. évi termésű anya gyep-széna nagyobb mennyiségben eladó. Bővebb felvilágosítással szolgálok, levélbeli megkeresésre válaszolok. Nyíregyháza, 1895. ápril 19. (179—3—1) Burger Mihály. (Közvetítők kizáratnak.) A kemecsei gőzmalom tulajdonosának szembetegsége miatt szabad kézből eladó és pedig 3000 forintért oly módon, bog) 1500 frt a vétel napján fizetendő, mig a másik 1500 frt két év alatt két részletben lenne lefizetendő. Kemecse, 1895. ápril hó 19. (iso-i-i) Neumann Vilmos. 1489/1895. K. Hirdetmény kivonat. A nyíregyházai kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhirré teszi, hogy Klár Károly ós dr. Édelstein Aladár csatlakozott végrebajtatóknak Goldstein Mór végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a 7799/1894. tk. sz. alatti Goldstein Mórné szül. Klár Berti által íb aláirt s hitelesített közö3 kérvény folytán Klár Károly végrehajtatónak 450 frt tőke, annak 1894. évi jaouár hó 15 ik napjától folyó 6% kamatai, 49 frt 67 kr. eddigi, ugy a hirdetési dijjal együtt 9 frt 92 krban ezennel megállapított jelenlegi s a még felmerülendő költségek, — továbbá dr. Edelstein Aladár csatlakozott végrehajtatónak 100 frt tőke, — ennek 1893. évi szeptember 30 tói folyó 6%, kamatai, 24 frt 20 kr. eddigi s a még felmerülendő költségek behajtása czéljából ezen kir. tszék. területén fekvő ujfehértói 1371 sz. tjkvbeu 560 hr. sz. "foglalt ház, udvar és kertből álló egész ingatlanság az 5101/894. sorsz. alatt már megállapított félbecsérték kétszeresében, az az 874 frt becsértékben az 1895. évi junius hó 27-én d. e. 10 órakor Ujfehértó községházánál megtartandó nyilvános árverésen becsáron alól is elfog adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becaár. Bánompinz a becsár 10%,-a. Kelt Nyíregyházán, a kir. tszék. tkvi. osztályáuál, 1895. április 3-án. (176—1—3) Borbély, kir. tszéki. biró.