Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-07 / 14. szám

Il-ili melléklet a .IVYÍrvidÉ szempontot tartva legfobbczéljának. A szerzőt munkájában a hazai tudós- és iróvilág számos kitűnősége támogatta. E mű, a mellett hogy mellőzhetetlenül a szükséges segédkönyv, rendkívül érdekes, vonzó és mulattató olvasmány, mert minden lapján uj, meglepő, fontos históriája, irodalom- ós nyelvtörténeti adatokat, hiteles anekdotákat és kuriózumokat lelünk, Az igen bő név- és tárgymutatók lehetővé teszik, hogy az olvasó a könyvben azonnal megtaláljon mindent, amit keres. Kapható minden hazai köayvkereskedésben és a kiadónál (Athenaeum könyvkiadóhivatala, Budapest, IV, Ferencziek tere 3 sz.) Gsarnoh. E?y légy mint inentö. Hogy a természetben semmi sincs ok nélkül, hogy még a szemtelen légynek is meg van a haszna: nem csak az ismeretes légy és pók eimű törtéuetke bizonyítja, hanem az alábbi eset is. Kuruczfalvi Elemér, téglavári jegyző, ki minden áron íróvá akart lenni, egyszer igy irt egyik fővárosi előkelő iróbarátjának: Téglavár, 1894. decz. 15. Kedves Sándoricám! Szeretett barátom! Daczára annak, hogy egy idő óta keveset s ritkán irsz nekem, felkereslek soraimmal nemcsak azért, hogy a közeledő karácsonyi ünnepekre meghívjalak, hanem, hogy egy nagyon is bizalmas dologban kikérjem tanácsodat. Emlékezhetel reá, hogy, már mint gimnáziumi tanuló, szorgalmas munkása voltam az ifjúsági önképzőkörnek. Téged ugyan meg se közelíthettelek, hanem a többi társakat egytől-egyig túlszárnyaltam. Lásd, azóta nem tudok nyugodni. Serkent, buzdit, űz valami, hogy tovább fejlesszem magam, hogy egyszó val íróvá legyek. Volt idő, mikor ez a vágy aludni látszott bennem, (mikor a jogot tanultam) hanem most, látva a ti sikereiteket ismét felébredt s olyan óriási erővel ostromol, hogy nem tudok ellentállani. Nem régen a feleségem is azt monda, hogy ha nekem volna, ő bizony írna; hiszen vannak eszméim, a stílusom is jó. (A feleségem pedig, tudod, okos, művelt asszony.) Annyit beszél az írás diasőségéről, a vonal alatti szép garmond sorokról, hogy megejtett. Szíveskedjél tehát, édes Sándorkám, útbaigazítással szolgálni, mi módon juthatnék be valamely fővárosi lapba, illetőleg nézd át az idecsatolt tárczacsomagot (amely a „Téglavári Hiradó'-ban látott napvilágot,) s ennek révén ajánlj be egy két jóhirü lapba. Nem állítom, hogy ezek egytől-egyig mind jók. Hanem azt a feleséggemmel együtt bátran merem állítani, hogy olvastam nem egyszer gyengébbeket előkelő szépirodalmi folyóiratokban is. Éppen tegnap beszélte a feleségem: — No bizony ismerem én Mikszáthot még jegyző korából, ő sem irt eleintén külömbeket, sőt olyanokat is tudnál irni, (már hogy én) mint a minők tavaly megjelent „Pernyé" ben vannak. Pósát? Posát is ösmerem. Ő meg nagyon nehezen ir. Ötször, hatszor átdolgozza a verseit, mielőtt kiadná. Te legalább gyorsan irsz. Látod tehát kedves barátom, hogy a feleségem akarja . . . Tedd meg a kedveért. Ellenkezőleg mind a ketten boldogtalanok leszünk. Maradtam előre is lekötelezett barátod Elemér. U. i. A szeredDyeiből még két hordónyi van Jöjj, várni fogunk! E. * # * X. Sándor előkelő iró a karácsonyi ünnepek lezajlása után minden felindulást nagy erőfeszítéssel kikerülve a következőket válaszolta: Bpest, 1895. jan. 1. B. u. évre: Senki sem találja fel a boldogságot, aki azt énjén kivül keresi! Kedves Elemér Barátom! Bocsáss meg, hogy előbb uem írtam. Nem értem rá s hozzá még beteg is voltam. Szives meghívásodat is azért nem teljesíthettem. A mi hozzám is beküldött dolgozataidat illeti, azokat sem tüdtam még átolvasni; ez az átkozott képviselőség az összes szabad időmet lefoglalja (?) Annyit azonban előre is mondhatok, (ne vedd magadra) hogy azok a minden áron irni akarók nehezen fogadtatnak be a fővárosi halhatatlanok közé; mert a budapesti sajtó elfogult a vidéki csillagokkal szemben. Hogy Mikszáth, Pósa, Herczeg Ferencz gyorsan emelkedtek, annak az volt az oka, hogy nem akartak irni s még is feltűntek. (A két elsőt nem egyszer be kellett csukni a „Szegedi Napló" szerkesetőségébe, hogy Írjanak valamit s akkor sem írtak, hacsak a kétségbeesett kiadó el nem látta őket ablakon beadott étellel 8 itallal.) Jó lenne tehát neked is, szerény véleményem szériát, előbb a jobb vidéki lapokat felkeresned (nemcsak a .Téglavári híradó"-t) s csak azután egy pár év múlva, ha le tudnál mondani jövedelmes állásodról, feljönnöd a fővárosba. Hiába, az igazi babér magas fán terem, De mit beszélek. Hiszen igaz biz' a a. Biztos forrásból tudom, hogy egy fiumei szerkesztő, ki a vidéki hirlapiók életrajzait arczképeikkel együtt ki akarja adni a nillenniumra, téged is felvett s már ez babér, még peóg igazi babér. Azét, ha neked lennék nem is áhítoznám egy időre má után, nehogy ugy járjak, min Pósa Lajos, aki azért topaszkodott meg, mert a háját tépte dühé ben valalnyszor muszájból kellett irnia; ebből pedig az a nagybaj származhatnék, hogy a feleséged nem szeretne. Iljg minő aranyos feleséged van, minő szép gyermeked,minő állásod, minő pompás borod, igazán szerencsés ^ber vagy! Jóakaratú igaz barátod: Sátidor. 14-lk számához, Téglavár, 1895. febr. 1. Kedves Sándorom! Egy hónap óta mindig várom a leveled, melyben megírod becses véleményedet a tárczáimról s ime semmi válasz. Bizonyosan rosszak, vagy megint a képviselőség tart lekötve? írj mentől előbb, mert türelmetlenek vagyunk. Érted? türelmetlenek . . . Irod^ továbbá, hogy minő szerencsés vagyok . . . Hisz' az már vagyok, de nem iró, mint "te, akit rajongó tisztelettel környeznek . Oh csak az iró lehet igazán boldog! Itt megállt, felvette perczegő tollát s elgondolkodott. Ez alatt egy szemtelen légy végig szaladt a nedves betűkön, majd hirtelen visszafordulva két első lábacskáját összedörzsölte, mintha fügét mutatna. A jegyző dühösen kergette el. Da mit látott, amint tovább akarta folytatni levelét? Ezt: hisz_a^.már va gyok, de nem iró . . . A légy megcsinálta az igazságot. A jegyző elgondolkozott, aztán hirtelen lecsapta tollát: kiábrándult s azóta igazáu boldog. KÖZGAZDASÁG. Gazdáink és a védőoltások. Ne m ok nélkül hasonlitá Mirabeau az államot élőfához, melynek törzsét a nép egyeteme, ágait culturális rétegeit, gyökereit pedig a gazdák, földmiveiők teszik. Ha egészségesek a gyökerek a fa szépen díszlik: a mezőgazda osztály, ha erős erkölcsben, anyagban: erős és hatalmas az állam élet is. Éppen e társadalmi osztály érdekein fekszik az egyetemes emberiség culturája. A mezőgazdaság emlőin nevelkedik az ipar- ós kereskedelem, melynek alkatmatos időben életre keltik és nagyra nevelik a tudomány és művészetek csiráit. Pedig e három tényező minden nemzet nagyságának, értelmi anyagait virágzásának feltétele. Azért látjuk minden népnél, mely érzekkel birt saját nagysága iránt, az érdeklődést és bizonyos tiszteletet a fö!dmiveles és gazdálkodás iránt, figyelmet ezen osztály munkásaival szemben. Róma, Görögország, a régi Egyptom és Persia hatalomra vergődésnek alapját joggal keressük ezen népnek földmivelési culturájában. Ebből merítik a leghatalmasabb államok erejüket s mint ős forráshoz járulunk nemcsak a vagyoni, de az erkölcsi hanyatlás napjaiban is. Az őstermelők osztályából kitűnő szónokok, államférfiak kerülnek ki és az örökváros büjszke törtétirója, Tacitus nem habozik kijelenteni: „Nihil homine liberó dignitas agricultura". = (semmi sem méltóbb a szabademberhez, mint a földmivelés.) Midőn valamely állam az őstermelők javán fáradozik, saját fennállásának biztosítására törekszik. A kettőnek érdeke solidaris. Az őstermelők érdekeinek elhanyagolása socialis válságok elé vezeti a nemzetet; a közgazdasági bukás után csak néhány lépés a politikai bukás. E szavakban a tények logicája lévén kifejozve misem észszerűbb, minthogy ez osztály erkölcsi — aüyagi erejének növelésére, érdekeinek megóvására fordítsuk figyelmüaket. Ez hazafias kötelesség. Érezzük a köteleség súlyát, mi állatorvosok, kik az állami, megyei s községi administráto közgazdászati teendőivel felruházva különösen hivatva vagyunk a magán tevékenységgel karöitve az állattenyérztési produktiok emelésre. Ezen feladatunk megoldásánál, mint legközelebbi czél lebeg szemünk előtt; az elmélet által megállapított és a gyakorlat által igazolt tudományos vívmányok bevitele a gyakorlatba. És ez nem könnyű dolog Megkell vallanunk, hogy mig más nemzetek a tudomány vívmányait készséggel fogagják nálunk még mindig idegenkednek a tudománytól; sőt éppen kigúnyolják a theoriát és a kézel fogható sikereket egykedvűen mellőzve túlhaladott szempontok, egyegyű hagyományoknak hódolnak. Francziaország, Anglia, Hollandia, Belgium állampolgárainak egyetemes értelmi éreje, kiváló képzettsége teszi ezen államok hatalmának uem csak szellemi, de anyagai rugóját is. Mióta a lyoni iskola a védőoltásokat a gyakorlaiban a márczius és április hónapok nemcsak a földmives, hanem az állattenyésztő kalandáriumában is az esztendőre való szakszerű előkészületek ideje lett. A mi a fanemesités, tisztogatás, szántóföldek, rétek trágyázása a földmivelőné!, megfelelő bevezetése a védőolaz állat tenyesztő munkálkodásának. Tanulságos: mily fokozatban hódolt meg Francziaországban az élet, e tudomány e nagy jelentőségű vívmánya előtt. Az oltás első évében a lyoni laboratórium 2800 állat számára. küldött szét oltóanyagot. E szám 10 év alatt félmillión fölül emelkedett. Francziaország igy oldotta meg az állatbiztosítást. A védő oltások ma már exact tételei a tudománynak. Minden fertőző betegség oka egy élő, szaporodásra képes anyag: a bactérium. Ezek közül 1—2. jusson az emberi vjgy állati szervezetbe, kedvező körülmények mellett oly gyorsan elszaporodik, hogy az életműködését megakasztja. Magát a betegséget már a bacillusok és az ezek által termelt vegyi méreg okozza, mely méreg a bactérium életműködésének, anyagcseréjének sajátszerű terménye. — A hányféle a fertőző betegség, annyi fajtája van a bacillusnak. Hatásunkban megegyeznek: az edényrendszer és a sejtek megtámadása, életképességük megszüntetése. A gyógyítás eddig elért eredménye passiv jellegű. A szervezetben kedvezően elhelyezkedett bacillusokat megölni a szervezet feláldozása nélkül eddigelé nem sikerült. Azért törekszünk közvetve, vagyis a szervezet ellenálló képességnek fokozásával, a talajt a szervezetben eleve alkalmatlaná tenni a bacillusok számára. Ez a védő oltás. Az alapev tehát a szervek alkalmazkodása. A védő oltásnál, a szerint a mint himlő, lép fene. sertésorbáncz, serczegő üszök stb.jagadó° ellen akarom az embert vagy állatot biztosítani ugyanazon betegség ragály anyagát oltanom a szervezetbe, de szelidetett, gyengített formában. Tehát fertőztetni fogom a szervezetet. Es e fertőzés eredményeképpen beáll a megfelelő beteges állapot gyenge lefolyásban. Az igy szándékosan előidézett, veszély nélkül beteges .állapot a szervezet ellenálló képességét növeli, a szervezetet uagyobb fertőzések ellen megedezi, biztosítja. A védő oltás eljárása egyszerű; az oltóanyag kevésbe kerül. Az arány rokkal kedvezőbb, mint a tüz .agy jégkár elleni biztosítás érték tényezői. Minden esetre elenyésző csekélység azon nagy értékkell szemben, melyet egy-egy község állat állománya képvisel. A védő oltások eredményéről a statisztikának feladata beszámolni. Franczia-országban a kimutatások szerint 13.022 beoltott szarvasmarha közül későbben az uietó tertózó betekségben mindössze 10. hullott el. Igen kedvezőek a statistikai adatok hazánk azon megyéiben is, hol az oltásokat rendszeresen gyakorolják. I^y Magyarországban, Horvátország és Szlavóniát kivéve 1&94 ben beoltottak. 665 203 malaczot 219.084 juhot 108.980 szarvasmarhát és 6.164 lovat, össtesen 999.431 állatott, s évenkint még mindig szaporodik az oltások száma. — Az állategészségügyi évkönyv hivatalos kimutatások alapján konstatálja, hogy az 1893. évben beoltás után a beoltott sertésekből csak 0-39

0/,, juhokból 0 37% szarvasmarhából 0 01®/, lovakból 0 00«/o hullott el az illető betegségekben. Ha mi közgazdaságunk produktív értékét emelni akarjuk, uem szabad a tudomány világító öszvétnekétól elzárkóznunk, sót mindenben azt kell segítségül hívnunk, okulva azok példáin, kik ez uton haladva fényes eredményeket értek el. A Miudenható azért adtí a kutató, vizsgálódó szellemet, hogy az örök czél felé való igyekezetünk mellett, másodsorban idegleoes boldogulásunk eszközeit is felhasználjuk. GABONA-CSAKNOK. 1895. április Ö án. Burgonya 1 kiló —.04 iMarha hát 1 > —.52 1 Borjú hús 1 » —.52 Sertés hús 1 > —.48 Jjh hús 1 > —.— Háj 1 » —.60 Disznd-zair 1 > —.62 Szalonna 1 » —.68 Faggyú (nyers) 1 » —.26 Zöldség 1 csomó —.16 Paprika 1 kiló 1.60 írós vaj 1 liter —.80 Eczet 1 » —.28 Széna 100 kiló 2.20 Szalma (tak.) 100 » 1.— Bikfa 1 köbmtr 3.40_ Tölgyfa 1 > 8.20 Nyíregyháza, A gabona-csarnokuál bejegyzett árak. Buza 1ÜU kiló 6.50 fi.60 Rozs 100 > 5.30 5 40 Árpa 100 > 5.90 5.80 Zab 100 » 6.50 6 60 KukoriczalOO > 6.40 6.50 K. repcze 100 > , . Paszuly fehér » —.— Szesz literenként 15 52 Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse I » —.26 Mund-liszt 1 » —.17 Zsemlyeliszt 1 < —.15 Buza-liszt 1 > —.14 Barna keuyér-liszt 1 > —.12 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tuladonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Baruch Arnold bank*, váltó* és tormónyüsleto Nyiregyh Bankosztály: Elad és vásárol mindennemű értékpapírokat, valamint külföldi pénzéket, hivatalos napi árfolyam szerint; elad Ígérvényeket minden hűzáshoz ; bevált szelvényeket, valamint kihúzott [sorsjegyeket; átvesz megőrzés végett értékpapírokat, elvállalja minden egyes sorsolásra, azok pontos revízióját; leszámítol váltókat, s kölcsönöket nyújt értékpapírokra, a mindenkori legalacsonyabb kamatláb mellett. Elsőrangú pénzintézetekkel létesített összeköttetései álapján jelzálog kölcsönöket gyorsan és előnyös feltételek mellett eszközöl. Elfogad továbbá betéteket rövid felmondási időre a legmagasabb kamatláb mellett való gyfluiölcsöztetése. (10—2/ Terményosztály: Előkelő külföldi terményczégekkel, elsőrangú malmokkal összeköttetésben állván, azon helyzetben van, hogy terményekért mindenkor a legmagasabb napi árakat fizetheti. — Előnyös feltételek mellett előlegeket nyújt a t. gazdaközönség részére. E

gy jó családból való teljesen árva leánygyermeket, aki már iskoláit végezte, írni-olvasni tud, s némi műveltséggel bír, lehet 14—15 esztendős, magunkhoz óhajtanánk venni s családtagul tekinteni, róla némileg gondoskodni, de leginkább kalap-raktárunkban az eladásnál fogjuk alkalmazni. (H5-3-2) Schatz Károly és nejeEgész boltberendezés füszerkereskedésböl jutányos áron eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál Förster Kornél tulajdonos, iskola-utcza 8. szám. (2-i) Vászon fehérítés. Van szerencsém a mélyen tisztelt gazdaszszonyok tudomására hozni, miszerint az idén is Török Péter kereskedő úr lesz szives részemre fehérítésbe való vásznat felküldés végett elfogadni. Tisztelettel _ „i, K -uiin köréből, mindig a magyar