Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1895-04-07 / 14. szám
XVI. évfolyam. 14, szám. Nyíregyháza, 1895. április 7. VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. BOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. P^T Megjelenik: hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Hirdetési dijak : Az előfizetési pénzeli, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a "íme alatt kéretnek beküldetni Minden négyszer hasá ózott petit sor egyszer lamlások Jóba Elek kiadó - tulajdonos f Bé rmentetlen levelek csak ismert kezektol közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szára ogadtatnak e l; Klnostirlbélyeodi] fejében, minden egyes hir/Tx„x i \ • ,„, A kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr. fizettetik. (Jánószky ház) intézendok. iU ető költségére küldetnek vissza. A nyll t. tér l közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Gloldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlőmének, 257. Fi. 1895. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvényhatóságánál rendszeresített, s legközelebb megüresedett, közigazgatási kiadói állásra, mely állás 6U0 forint évi fizetés és 150 forint lakpénz javadalmazással van ellátva, ezennel pályázatot nyitok, s a pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényűket, életkorukat s eddigi szolgálataikat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám folyó év április hó 25-ikéig, mint záros határidőig, nyújtsák be. [3 — 2] Nyíregyházán, 1895. márczius hó 25-én. Kállay András, főispán. 5014. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek, a vértetü iriására vonatkozó 17010/95. számú leiratát, valamint a m. kir. rovartani állomás által a vértelü ellen való védekezés tárgyában kiadóit utmulatásl másolalban a közönség körében való megösmerletés végett oly felhívással közlöm, .miszerint a gyümölcs termelés előmozdítására irányuló .amaz óvintézkedések teljesítésére a közönséget saját. erdekükbaji is figyelmeztessék, tevékenységüket ellenőrizzék s előforduló szükség esetén az IS'il. évi XII. t.-cz. 52. §-nak alkalmazása iránt illetékes felsőbb hatóságokhoz előterjesztést tegyenek. Nyiregyháza, 1895. márczius 30. Miklós László, kir. lanácsos, alispán (Másolat az 5014. szhoz.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 1 TOlO/VlI./i.-b. sz. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Magyarország gyümölcstermelésének fejlődése a vérletü (Sehizoneura lanigera Hausm) terjedése által igen nagy mértékben veszélyeztetve van. A vértetü az ország sok részében már veszélyesen el van terjedve. A vértetü az 1894. évi XII. t.-cz. végrehajtasa tárgyában kiadott 48,000. számú rendelet 50. §-a szerint azon káros rovarok közé tartozik a melyek a most idézett t.-cz. 52. §-a alapján a mulasztó költségére hatóságilag is irtandók. A vértetü irtásának módja a közönség előtt már abból az útmutatásból ismeretes, a melyet a volt földmivelés ipar és kereskedelemügyi miniszter még 1884-ben közzétett, miután azonban a vértelü ujabb időben egyes vidékeken aggasztó módon kezd terjeJni, az annak irtására vonatkozó utmutatást újból kidolgoztattam és ebből 2 példányt ide csatolva, felhívom a törvényhatóságot, hogy intézkedjék, miszerint az 1894. évi XII. t.-cz. 50. §-ában előirt irtás ott, a hol szükséges foganatosíttassák. Minden elkövetendő arra nézve, hogy az említett irlási útmutatásban foglaltak minden gyümölcstermelő előtt ismertté tegyenek. Felhívom a törvényhatóságot, miszerint megfelelő módon figyelmeztesse a gyümölcstermelő közönséget, hogy óvakodjék gyümölcsfa csemetéit és ojtó ágait oly helyekről beszerezni, hol a vértetü jelenléte constatáltatott vagy annak jelenléte gyanittatik — másrészt pedig intézkedés teendő arra nézve is, hogy a vértetüvel ellepett gyümölcsösökből csemeték és ojtó ágak sehová ne vitessenek, a mire nézve alkalmas mód lesz az is hogy az ilyen telepekre a közönség figyelme a helyi lapok utján felhivatik. S elvárom, hogy a közönség hazánk gyümölcstermelése érdekében, az itt elrendelteket a legnagyobD pontossággal végre fogja hajtani. Budapest, 1895. márczius 25. Festetits, s. k. (Másolat az 5014. számhoz.) Útmutatás, a vértetü (Sehizoneura lanigera Hausm) ellen való védekezésre. A vértetü a növény tetvek (Aphidaé) családjába tartozik és életmódja, valamint szaporodásának folyamata nagyjában véve olyan, mint a növénytetvek nagyrészéé. Testalkatra nézve szintén hasonlit a többi növénytetühöz. Vérletünek azért neveztetik, mert testének belsejében vérpiros nedv van és ha az állatot valami világos alapon szétnyomjuk, piros folt marad a helyén. Ámde ez a körülmény még nem biztos ismertető jele ennek a fajnak, mert több rokonának szintén meg van ez a tulajdonsága. Miből Ítélhetjük meg tehát legbiztosabban, vájjon igazán vértetüvel van-e dolgunk? Mindenek előtt tudnunk kell, hogy a vértetü főképen almafákon, ritkábban körLe- és birsalmafákon, kivételesen a galagonyán és berkenyén él. Ezek közzül a mr Mai fák közzül az almafa az, a melyre nézve legártalmasabb. Sohasem a leveleket támadja meg, hanem mindig csak az ágakat, fiatalabb fáknál magát a törzset is. Társaságban él együtt és a serdültebb példányok testebői valami viaszféle hófehér, gyapjúhoz vagy gyapothoz hasonló váladék izzad ki. Hogy ha sok vértetü szorosan egymásmellé telepedve lepi el a fának valamelyik részét, akkor az a hófehér gyapjas váladék közös takarót alkot az egész csapat felett és olyan, mintha azon a t'o'ton dér t'pte volna .vei a fát. Még migassabb fákon is könnyű ő kel ezen a néven felismerni mert a vértelükolániák, jobbára az ágaknak a földfelé néző oldalán szerelnek csoportosulni, nyilván azért, hogy az esőtől ilyen módon jobban meglegyenek kiméivé. Ha az emiitett fehér váladékot ecsettel vagy tűvel gondosan eltávolítjuk, akkor meglátjuk a fa kérgén sűrűn egymás mellé sorakozott és szorosan a fához lapult tetveket, nagyott, kicsit vegyesen. A •felnőttek P' 2 millim. hosszúak, testük némileg körtealaku, szirfük sötétbarna, szemük vörhenyes, csápjuk a testhez képest aránylag rövid. A fejnek alsó részen van a három izülékből álló szipóka, vagyis szivó csőr, melylyel a fák kérgét megszúrják, a kéreg alatti élő szövetnek (a cambinunnak) nedveit kiszívják és evvel a fát először elsatnyitják, később pedig esetleg meg is ölik, ugy, mint a hogy a filokszera megöli a szőlőtőkét. A szivás helyén a faágakon, rendetlen daganatok, dudorodások tamadnak, melyeknek fellazult szövete könnyen korhadásba. megy át és igy a tápláló nedvek tovább vezetésére alkalmatlanná válik. Azok a vértetvek, a melyek tavasztól őszig találhatók, mindszárnytalanok és mind anyák; hímek nincsenek közöttük, hanem valamennyi — megelőző párrás nélkül, tehát szűzen szaporodás utján 30—50 eleven ivadékot szül. A fiatalok először sárgák és csak további növekedésük mellett öltenek először sötétsárga és később fokozatosan — barna szint. Miután igy egymásután nyolez vagy tiz ivadék csupa szárnytalan eleven szülő anyákból állott végre őszszel a társaság egyes példányai tökéletesebb fejlődést érnek el és megszárnyasodnak. Ezek a szárnyas alakok szintén mind anyák ugyan és a mellett szűzen szaporodók is. azonban ezek már nem eleveneket szülnek, hanem petéket tojnak. Elgondolhatjuk, hogy nem hiába van szárnyuk és nem is maradnak meg születésük helyén, mint szárnytalan testvéreik, hanem átengedik magukat a légáramlatnak és ennek segítségével elrepülnek ujabb és ujabb helyekre, ilyen módon terjesztvén a bajt mindig nagyobb területekre. A hová egy ilyen őszi szárnyas anya leszállolt, ott petéiből valódi hitnek és nőstények keletkeznek, melyek párosodnak és ennek révén a nőstények valóságos terméken) iíelt petéket tojnak. Ezek a megtermékenyített peték a jövő évi fiatal kolóniák alapjai. Nevezetes és figyelemre igen méltó tény még az is, hogy a vértetü, példányok egy része levándorol a megtámadott fa gyökerére is és ott épen olyan módon él mint föld feletti teslvérei az ágakon. Mind a mellett a példányok túlnyomó része a telet is a föld feletti részeken húzza ki. A vértetüt már a mult század közepe táján fedezték fel Észak-Amerikában, Canadában, kétségtelen tehát hogy az atlanti Óceán túlsó partjairól került át hozzánk Európába, 1789-ben Angolországban, 1812-ben Francziaországban, Bretagneaben, nyolez évvel később Párisban állapították meg. Innen azután tovább terjedt Belgiumba, Hollandiába, Németországban és lassankint Európa majdnem minden államába, egészen a lvaukazusig. Hazánkban 1S84ben Puszta, Tödémesen Pozsonyvármegyében. l8S5-ben Temesvármegye Palánka, Verestemplom és Vracsevg ij községeiben, 18S6-ban Magyar-Óvárott, 1888-ban Ménesen fedezték fel. Azóta az infekezió különösen Arad és Temesvármegyékben öltött nagyobb mérveket: majd felmerült az erdélyi részekben is, mégpedig Brassóban. Jóformán mindenütt bebizonyult máshonnan hozatott gyümölcsfacsemetékkel hurczollák be a vészt. A csemeteforgalom tehát a bajnak főterjesztője. — Védekezés. Első dolog az, hogy a hová a bajt még nem hurczolták be, ott mindenki óvatos legyen és ne vásároljon csemetét, sőt még ollógalyat sem máshonnan, mint olyan helyről, melynek vértetütői való mentessége ketségtelen. Főképen pedig a külföldről való behozataluál kell igen óvatosnak lenni. Ha azonban mindamel.elt befészkelte magát valahová a vérletü, akkor a fákat azonnal és nagyon lelkiismeretesen ferlőzteleniteni kell. A fertőztelenitést a következő módon lehet megejleni. A vértetülepte fiatalabb csemetéket és oltógalyakat gondosan bekenjük olyan keverékkel, mely 150 gramm zöld szappanból, 200 köbczenliméter kozmaszeszből (amylalkohol) és 9 gramm karbolsavból készül. Ezeket az alkotórészeket annyi vizben kell feloldani, hogy az egész egy liternyit tegyen ki. Az egészet még 4 liter vizzel felhígítjuk. Öreg fáknál a megtámadott foltokat valami növényi olajjal kell beecsetelni és utánna az összes mélyedéseket és sebekel olyan tapasszal kell bemázolni, mely felerészben gyúrható agyagból, felerészben pedig friss tehén trágyából áll és a melynek alkotó részeit nagyon jól összekeverték. A hol a vértetü már a fiatalabb ágakat is ellepte ott ezeket le kell nyesni és elégetni. A főnnebbi eljárások mindaddig ismétlendők, mig vértetük mutatkoznak és nemcsak az almafákra, hanem az esetleg szintén fertőzötl kórle-, birs- és berhenyefákra, valamint galagonyabokrokra is kikeli terjeszteni. Mivel pedig a vertetvek egy része a fák gyökerén élősködik, azért őszszel az illető fák töve körül másfél arasznyi mélységre ollatlan meszet kell helyezni. Az oltatlan mész mennyisége a fa nagyságától függ és arra való, hogy a gyökereken kitelelt tetvek ne mászhassanak fel a földfeletti részekre. Francziaországban ugyanerre a czélra jó sikerrel használnak fazekas-agyagból vulp vakolatot, melyet 8 -10 cm.-nyi körben alkalmaznak gondosan ügyelve arra, hogy mindenüti jól összeáljon és repedés ne legyen rajta. Ha ez a burkolat jól elvan készítve, akkor a gyökereken levő tetvek a szabad levegőtől igen alaposan el vannak zárva. A magy. kir. állami rovartani állomás. Szabolcsvármegye alispánjától. váévi 5095. K. 1895. ~ Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Bezdéd' községbén üresedésben- lévő szülésznpi állás üetöltesére vonatkozó pályája ti hirdetményt szabályszerű közhírrététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1895. április hó 2-án. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 214/1895. K. sz. Bezdéd község elöljáróságától. Pályázati hirdetmény. Bezdéd községben elhalálozás folytán üresedésbe jött községi szülésznői állásra pályázal hirdettetik, a lasztás Bezdéden a körjegyzői irodában az 1895. ápril hó 26-ik napjának d. e. 9 órájára tűzetik ki. A szülésznői állás javadalmazását képezi: a község pénztárából évnegyedenkint utólagosan fizetendő 140 korona készpénz, minden egyes szülési esetnél 30 liter rozs, vagy ennek folyó ára, a községtől egy kilométernél távolabb eső tanyán lakók természetbeni fuvart is tartoznak adni. A községi szülésznő teljesen vagyontalanoknál díjtalanul köteles eljárni. A pályázni óhajtók felhivatnak, hogy minősítésüket, erkölcsi magaviseletüket és eddigi alkalmazásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket a tiszai járás főszolgabírói hivatalánál Mándokon folyó évi ápril hó 24-ik napjának d. u. 4 órájáig annyival is inkább adják be, mivel később érkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. Kelt Bezdéden, 1895. márczius 19-én. Rácz Béla, kjegyző. Varga Károly, biró. 50j 0" tí " Szabolcsvármegye alispánjától. 1895. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kisvárdai járás főszolgabirájának 2487 sz. jelentését szabályszerű közhirrététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1895. április hó 1-én. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) 2487/895. K. A kisvárdai járás főszolgabírójától. Nagyságos alispán ur! F. Takács Mihályné anarcsi lakos a f. évi márczius hó 18-án tartott kisvárdai országos vásáron egy Anarcson 1894. évi decz. 18-án 22:! községi és 151434/94. megyei számok alatt 1 drb. 6 éves, szőke szőrű, fennálló szarvú ökörről kiállított járlatát elvesztette. Kisvárdán, 1895. márczius 27. Olchváry, szolgabíró. 4823. K. 1895^ Hivatkozva a folyó évi február hó 15-én kelt 2588 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy az Ibránv községhez tartozó „Bleuer"-féle tanyán rühkor fertőzés gyanúja miatt zár alá vett 5 db. ló a zár alol f. hó 23-án feloldatott, ellenben a rűhkórosnak talált 3 db. ló 30 napra ismételve zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1895. márczius 26. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. számunkhoz egy és fóliv melléklet van csatolva.
