Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-20 / 3. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidéh

" 1895. 3-ih számához. 17307. K. 1894. ~ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Felhivom az elöljáróságot, hogy alábbi hirdetményemet a községben lakó iparosoknak és kereskedőknek a legszélesebb körben leendő közhirrététel utján hozza tudomására. Nyíregyházán, 1895. január hó. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Hirdetmény. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara tagjainak az 1868. évi VI. t. cz. 6 §-a értelmében öt évre terjedő megbízási ideje a folyó hó folyamán lejárván, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 63171/94. számú körrendeletével az újra alakítási előmunkálatok folyamatba tétele elrendeltetett. Ezen ujraalakitási előmunkálatoknál Szabolcsvármegye egész kerülete egy alkerületet képez, melynek székhelye Nyiregyháza város, és választ két kereskedőt és két iparost mint kültagokat. A választás megtartásához szükséges és a választók számáról községenkint összeállított névjegyzékek a debreczeni kereskedelmi é.« iparkamarától hozzám beérkezvén; ezen névjegyzékek Nyiregyháza város polgármesterénél és a járási főszolgabiráknál folyó évi február hó 1-étől február S-ig bezárólag közszemlére kitétetnek, ezen idő alatt az érdeklődők által a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Folyó évi íebruár 9-től február 16-ig bezárólag jogában áll bárkinek a névjegyzékekre írásbeli kifogást tenni, és az abban felvett egy, vagy több válaszlónak kitörlését, vagy fel nem vettnek abba való felvételét kérelmezni. Ezen felszólalások Nyiregyháza város polgármestere és a járási íőszolgabirák által hozzám lesznek döntés végett beter jesztendők, s a névjegyzék végleges megállapítása ulán a választás határideje ki fog tűzetni. Nyíregyházán, 1895. január 13. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 338. K. —^gg^— Szabolcsvármegye alispánjától. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A dadai felső járás főszolgabírójának 15/895. K. számú jelentését közhírré tétel végett másolatban közlőm. Nyiregyháza, U95. január 8. Miklós László, kir. lanácsos, alispán. (Másolat.) 1 5/fcSő. K.Nígysfgos aliípán ur! Jelentem miszerint Melieh Péler rakairazi lakos a m. bó 22-én Nyíregyházáról haza leié ment, a nyíregyházai határtan egy sárga szerü him vizsla kutyát fogott fel bitangságból, ki rum sajátilás eseten f. hó 22-én Rakamaz községházánál nyilvános árverésen elícg adatni. Gáva, 1895. január 4. Főszolgabíró helyett: Ktn^trlwg, szolgabíró. 688. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Ny.-Bogát községben Nagy Pál ottani lakos kárára 2 drb. ló lépfenére valló gyamr; tünetek között elhullott s ez okból a nevezett udvara es az ott elhelyezve levő 3 drb. szarvasmarha és 2 drb lo zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1895. január 14. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán 1894 deczember hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 641/94. Bgy. 17417/94. K. Tárgyalás alá vétetett a jármüvekre vonatkozólag alkotando szabályrendelet tervezetének összeállításánál megbízott küldöttség jelentése. Határozat. Szabolcsvánnegye közönsége a jármüvekre vonat0 szabályrendeletet a küldöttségi munkálatban foglalt tervezet s az állandó választmány javaslatanak elfogadásaval következő szövegezéssel állapítja meg. Szabályrendelet az 1890. évi I-ső t.-cz. III-íl fejezetében foglalt s a jármüveire vonatkozó intézkedései lipótlása, illetőleg módosítása tárgyában. 1 §• Egy egyénnek rendszerint csak egy járművet szabad vezetni. Több legfeljebb három járműnek egy egyén által való hajtása közúton teherszállítás czéljából s csak akkor szabad, ha a járművek egyfogatuak. Amennyiben ily járművekkel községek belterületen kell áthaladni, abban az esetten az utóbb köietkező kocsik lovát az elölte haladó jármű hátuljához kell kötni az első kcesita fogott ló pedig az illető kocsis által 'kötőféken vagy gyeplőszáron vezetendő. 2 g. Az 1890. évi I. t.-cz. 112 szakaszárak azon intézkedése, n.ely szerint minden jáiműnek éjjel ('s sötét időten feltűnő helyre alka nxzott Iin pá\al világítva kell lennie, vagy a vcr.ó allatok valamelyike csengővel látandó e!, a lözségi közlekedési és közdűlő utakra nézve hatályon kivül helyeztetik. 3 §. Az előző két szakasz intézkedései N'yiregjháza rendezett lanácsu város területere csak addig kötelezők, a mig az 1890. évi I. t.-cz. 153 szakasza élteimében a tüntető balározatok kiegészítése és módosítása tárgyában külön szabályrendeletet nem alkot. Ezen közérdekű intézkedéseket tartalmazó szalályrendelet az 1886. évi XXI. t.-cz. 7-ik szakaszában foglalt rendelkezésnek megfelelően a láimegje hivatalos közlönyében szabályszelüen kezhirré tétetni s Nyiregyháza város po'gármesleie vakmint a községek előliáiói utasíttatni iex

.delteti.ek. hegy ezen szatáljier.delet közhiné tételét igazoló bizonyítván) okat közvetlenül iliehe a járási főszolgabirák utján a vármegye alispánjához 8 nap alatt beterjeszteni el ne mulasszák. Miről a vármegye alispánja közvetlenül a járási főszolgabirak, Nyiregyháza város polgármestere és a kozsegek elöljárói alkalmazkodás végett a .Nyírvidék" vármegyei hivatalos közlöny utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent Kiadta: Kornis Géza, aljegyző. 695/894. K. sz. Körözvény. Kihágási ügyben jogerős ítélettel 1 frt pénzbüntetesben, ennek behajtlansága esetén 6 órai elzárásban marasztalt Szilágyi György nagykállói lakos nyomozandó siker esetén e hivatal értesítendő. N.-Kálló, 1895. január hó 7-én. Zoltán, főszolgabíró. 136/1895. K. sz. Körözvény. Weinberger Arth ur apagyi gazdaságában a Györkehegy tanyán egy db 9 hónapos világos pej, mén csikó fogatott fel bitangságban, mely ki nem sajátitás esetén folyó évi február hó 7-én Apagy község házánál elárvereltetni fog. N.-Kálló, 1895. január 7-én. Zoltán, főszolgabíró. 450. K. 1895^ Szabolcsvármegye alispánjától A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földművelésügyi m. kir. miniszter 78948. III. B. számú rendeletének másolatát ludomásvétel alkalmazkodás s a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végeit kiadom. Nyiregyháza, 1895. január 12. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter 78948/94.-III. K. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Számos előforduló visszaélés megszüntetése czéljából és marhalevél rendszerünknek azon elvéből kifolyólag, mely szerint senki sem lehet oly marhalevél birtokában a mely marhalevélen leirt állat tulajdonában nincsen, ezennel elrendelem, hogy mindenki köteles a többi már tulajdonában nem levő állalra\onatkozó s igy én énjét veszített mi rhalevelet az illetékes marhalevél-kezelőnek beszolgáltatni, ki az iljen maihalevelekkel ?z 1888. VII. t.-cz. végrehajtására 1888. évi 4COCO. sz. a. kiadott rendelet 21. g-a értelmében jár el. Hatósági közegek, marhalevélkezelők és állalegészségrendőri szakközegek kötelesek arról gendoskodni, illetve kötelesek hatékonyan ellenőrizni azt, hogy bármi okból, tehát lulajdon átruházás, leölés, elhullás, vagy más hasonló köiülmény folytán érvénytelenné vált marhalevelek pontcsan beszolgáltassanak. A ki jelen rendeletem ellen vét, a mennyiben cselekvése vagy mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esnék, Nyíregyházán, 1895. január hó 12-ón. Kállay András, főispán, mint a kiállítási helyi bizottság elnöke. (Másolat.) A földmivelésügyi m. kir. Ministerium 1896 iki kiállítási irodája 84—95 sz. Szabolcsvármegye tek. mezőgazdasági helyi bizottságának Nyíregyházán. Minthogy az ezredéves országos kiállításra vonatkozó és eddig beérkezstt bejelentésekből azt tapasztaltam, hogy a kiállító urak a gyűjteményes kiállítások lényege iráut, nem különben a gyűjteményes kiállításokra vonatkozó bejelentéseknek miként leendő eszközlése tekintetében kellőleg tájékozva nincsenek, szükségesnek találum a tek. bizottságnak figyelmét, a kiállítás általános programmjára vonatkozó részletes határozatoknak (I. Kiállítási Közlemények 11 számának XXXVI. közleményét) e részbeni rendelkezéseire felhívni, hogy a t. bizottság a terüNe feledd, hogy nőd vagyok, akinek oltár előtt esküdtél örök hűséget. Azt a hűséget te szegted meg akkor, midőn pusztulásnak dobtad ki a családodat. Már megint azaz átkozott ital beszól belőled. Mi gondod rá, abban találom a vigasztalásomat. Talán bizony ápolóvá szegődtem hozzád. Zsoltárokat énekelni s tündér mesékkel szórakozást szerezni neked. Tettem is évek hosszú során át. Hallod te asszony! Veszek neked ékes koporsót, három pap fog elsiratni, meggyászollak, olyan igazán, miként szerető férj csak gyászolni tudhat. Hallj meg, legyen már egyszer vége a komédiának. Az lesz az igazi öröm könnyű, amit koporsód felett fogok áldozatomként bemutatni az egek urának. Neked megválást, nekünk szabadulást jelent. Ezt már nem allhatta meg zokogás nélkül a beteg asszony! Ez az imája, ez a könyörgése, ezzel fejezi ki megnémult ajka szive tépő fájdalmát. Aztán előveszi legkisebb gyermekét. Tudakolja, hol járt egész nap, mit evet, gondolt-e édes anyjára ? A gyermek ártatlan együgyűséggel beszéli el, hogy a .szomszédban töltötte édes atyjával együtt a napot. Az a jó szomszédasszony adott neki enni, még bort is hozatott. Oyan jól érezték ott magukat. Éd9s apja sokszor mondta, hogy „bár csak meghalna már a felességem, akkor volna csak igazán boldog!" Ugy e édes anyám, nagvou jó asszony az a szomszéd néni. Nekem enni ad, édes apámat pedig ugy megtudja vigasztalni. Itthon mindig olyan haragos, károm kodó, bennünket éheztet, téged folytonosan káromol. Ott pedig meg is csókol. A néni hízeleg, meg meg simo gat, kedves gyermekének nevez. Lisd édes anyám, még sem vagyunk mi olyan nagyon szegények. Nem gyermekem, nem. Az a jó néni csak az én kötelességemet teljesiti. Szeresd majd őt, ha én uem leszek. — Mert én nem sokára meg fogok, halni. Itt hagyom ezt a nyomorúságos életet ós akkor neked isdék" Szabolcsvártnegye és Nyiregyháza város közéletében, mint sajtó-organum. mint a nyilvánosságnak egyik szerve, hivatásának eleget tenni igyekezett, vármegyénk és városunk közéletében, minden terén az előhaladásnak óriási változásait idézte elő. A „Nyírvidélc' e hosszú időn keresztül mindig becsületesen igyekezett szolgálatokat tenni a köz érdekeinek. Működése nem volt soha lármás, nem kereste az eseményekben, a a dolgok változásában a szenzációt, a botrányt, a közdolgok intézésének krónikáiban, kritikáiban mindég a közönség érdekeinek a szempontja volt vezérelve. mét anyád lesz a tehetetlen beteg anya helyett. Ugy-e fogod őt szeretni ártatlan kis gyermekem. Fogom bizony édes anyám! Ma is adott kalácsota Józsinak pénzt is, hogy vegyen magának képes könyvet Ugy-e édes anyám, jó lesz, ha elhívom hozzád. Meglásd csak, hogy fog ő tégedet is szeretui. Neked is hoz édes kávét, hozzá friss kalácsot. Aztán nem tog többé az én drága auyukám olyan nagyon szenvedni. Ne tedd édes gyermekem. Az a jó asszony nektek örömet, nekem pokoli kínszenvedést okozna. Nem érted te még azt. Ha egyszer majd nagy leszesz, fogsz tudni gondolkodni ós visszaemlékezel a te szegény beteg anyádra, akkor érteni fogod azt is, hogy miért nem kell nekem a jó szomszédasszony édes kávéja, fris kalácsa. E naptól fogva láthatóan fogy, sorvad a beteg asszony. Gondolkodni sem bír már. Közönyös, szenvedését még jobban tűrő, lemondóvá lett. Nem csak a test tehetetlen már. Meg van mérgezve a lelke is, lassan ölő halált okozó méreggel. Az az ártatlan gyermek öntudatlanul megadta kétségbeesett szivének a Kegyelem döfést. Nem vonja kérdőre többé férjét, hogy hol jírt oly soká! Hiszén jól tudja, hogy vigasztalást keres az itthoni nyomorúsága fejében. Jói tudja, hogy meg is találja enyhületét vetélytársa karjai között. Á'kozódjék-e, eméssze e magát hiába való méreggel a gyűlöletes személy iránt? Minek. Igazságossá, elnézővé tette őt a 9 év terhe. Belátta, hogy az ő jelenléte fölösleges e földön. Egy haszontalan lény, a kl megakadályozza a férje és családja remélt boldogságát. És ajkáról nem hallik többé panasz. Talán az el fojtott keserűség sietteti a test végleges feloszlását. Egy mártír csendes nyugalmával leheli ki lelkét két hónap múlva. Sajnáltam őt! Én vittem gyászkisórete előtt a keresztet. És megindulva hallgattam a bűs gyászdalt: Nap-kelettől nap-nyugotig, Nagy a Te hatalmad Isten! — A nyiregynazii Kir. lorvenyszoK tanácsainak összeállítása 1895. évre. Polgári felebbemési tanács: Eluök: Megyery Géza a kir. törvszók eluöke. Elnök h. Kovács István tanács vezetés jogával felruházott törvényszéki bíró. Birák: Kovács István, Palaticz Lajos. H. birák: Virágh Kálmán, dr. Dicsőfi Sándor. Tanécíjegyzők: dr. Szikszay Ggörgy tszéki jegyző. Kálmánczhely Miklós aljegyző. Nyilvános tárgyalások és előadások tartatnak hetenként kedden ós szerdán. — Büntető tárgyalási tanács: Tanács vezető: dr. Dicsőfi Sándor tszeki bíró. Bírák: Dudinszky Gyula Kunfalvy István tszéki birák. Jegyzők: dr. Szikszay György, dr. Réczei Sándor tszéki jegyzők. Kraszuay Sándor aljegyző. Kiss Endre joggyakornok. Végtárgyalási napok: Hétfő, Kedd, Szerda es Csütörtök. — Polgári tanács: Elnök: Megyery Géza a kir. tszók elnöke. Bírák; Virágh Kálmán, Kovács István, Borbély Sándor, Palaticz Lajos, dr. Dicsőfi Sándor, Wouvermans Ferencz törvszéki birák. Jegyző S rvány Dezső joggyakornok. Üléseket tart rendszerint Pénteken ós Siombatou. — Váltó és Jceresledelmi tanács: Elnök : Megyery Géza a kir. törvszék elnöke. Bírák: Virágh Kálmán Palaticz ' Lajos tszéki birák Kereskedelmi ülnökök: Szamuely Aurél, Csapkay Jenő. Jegyző: S)vány Dazső joggyakornok. Ülések rendszerint K°ddeu, és Pénteken t.artatoak. — Büntető és II. foka büntető tanács: Elnök Migjery Géza a kir. tszék elnöke. Birák: Dudinszky Gyí/

1*. Kunfalvy István tszéki birák. Tanács jegyző: Sovány B-BÍŐ jogakornok. Üléseit tartja rendszerint Szombaton — FegyeU tanács: Elnök: Megyery Géza a kir. törvszé!- elnöke. Birák: Dudinszky Gyula, dr. Sirvay János tszéki bírák Pótbirák: Kovács István, Palaticz Lijos törvéay^ki birák. Jegyző: Kálmánczhely Miklós tszéki aljegyző Üléseit szükségkép Csütörtököu tartja. — Gőzfürdő bérletének a kérdése zajos, de végkifejlésében nem veszedelmes vihart keltett a pénteken délután tartott képviseleti gyűlésen. Ezt a bérleti ügyet olvasóink lapunk eddigi, erre a kérdésre vonatkozó közleményeiből igen jól ismerik, és Somogyi Gyula a pénteki képviseleti gyűlésen éles megrovásban részesítette a tanácsol, az ez ügyben követett eljárásáért, amelynek nem lehetetlen, sőt valószii.ü következménye a/ lesz, a fülszólaló szerint is, hogy a város nchény 100 forint évi haszontól elesik. Többen hangoztatták is a vagyoni felelősség kimondásának szükségességét, a képviselet azonban erre nem reflektálva, Somogyi Gyula indítványára kimondotta, hogy a gőzfürdő bérbeadására, 1895. évi november 1-től számítandó három évre, uj árverés hirdettessek. Utasította továbbá a képviselet a tanácsot, hogy ezentúl az árlejtések, a bérlet megkezdhetése előtt három, illetőleg hat hónappal előbbi terminusra hirdettessenek meg, a szerint, amint három évre avagy pedig ennél hosszabb időre kötendő bérleti szerződésről lesz szó. — Köszönet nyilvánítás. Méltóságos Kállay And rás, főispán ür, a kereskedő ifjak egylete által I. bó 5-én rendezet mulatság javára utólagosau 5 frtot adományozott. A miért ez uton hálás köszönetét fejezi ki. A kereskedő ifjak egylete.