Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-11 / 6. szám

„N Y í R V I D É K.« loghoz, a mennyiben ez utolsó dal, az édes bús dalamu „Mi füttölög ott a tikon távolba?" már a prológhoz tar­tozik. Ennek, a színfalak közt vegyes kar által énekelt hangjai mellett lebbent fel kétfelé a halványkék vászon függöny s lett láthatóvá a pusztát jelképező színpad, melynek jobb oldalán pihen a Vándor (Limniczi B) ál­mából ébresztve fel az ismerős hangok által. Az ének elbangoztával körültekint, meglátja szülővárosát Nyír­egyházát s elámul — auuak fejlődését és C3Ínosodását látva. E közben megjelen Ihalia (Kresz I.) a Költővel, (B')ronkay),kik vándoruljokat futják, majd előtűnik Nyír­egyháza tzelltme (id. Németh J) is, ki elbeszélve Nyír egyháza múltját es jelenét, felbátorítja őket, ho^y láto­gassák meg e várost, mely éppen ma szentel ünnepet a múzsáknak, ma avatja fel Tiialia uj templomát. A prologot nagy élőkép rekeszti be, megfelelő mennyiségű görögtüzzel. A közönség lelkesen megtapsolta a közreműködő­ket 8 nem nyugodott, mig a sterző meg nem je'eut a színpadon. A prolog után a Szigetvári vértanuk első felvonása következett. Ebben mutatkozott be a drámai személy­zet egy része. A nők közül különösen Kresz Irma nyerte meg egy csapásra a közönséget. A kisasszony karcsú magas növésű, szép színpadi alak, a sziuiskolát ugyau­csak íövid idő alatt hagyta el, ennek daczára lámpaláz nem volt rajta észrevehető. Teljes biztossággal és nyu­godtsággal mozog a szinpadou. Aiczjátéka, taglejtései kifejezéstelje8ek. Ugy véljük ő lesz egyik kiváló ked­vencze a közönségnek. Mihályffy Juliskának kevesebb alkalma volt ezúttal magát érvényesíteni, de m\r is ki tetszett, hogy hasznavehető tagja a társulatnak. A fér­fiak közül Lomniczi Bélát illeti a pálma. Ssép alak, meg­nyerő hang, átgoudolt, értelmes előadás jtllemzik, mint drámai hőst. Szentmiklóssi kissé színtelen, mesterkélt. Boronkai ból is hiányzik a beusőség. Id. Németh J. ugy a prológban mint itt és Csikósban megfelelő volt. A Csikós második felvouásában Szigeti Lujza mu­tatkozott be, miut népszínmű énekesnő, — ki erőteljes csengő hangjával, élénk, pajzán játékával teljes mérték­ben kielégíteni vau hivatva a uépsziumü énekesuő iráut táplált igényeket. Csak tremolóival kell csinyjin bánni — mert különösen magyar dalban a hang tisztaságát veszélyezteti. Boronkay itt már iukább elemében látszott lenni, pedig tudomásunk szerint ó eredetileg szalou­színészi pályára készült. Lomniczi ós Szentmiklósi vala mint Német ós Hegyesi rövid teendőiket ügyesen látták el. Igen jó volt a kar, mint szintén az összjáték miud két darabban; e tekiutetben tehát, ha a legutóbb itt időzött Tiszai féle társulattal akarunk összeh isonlitást tenni, ez feltótleuül a Dobó társulatának javára dől el. Bizton reméljük, hogy ezután sem jutunk más eredményre. A bankét. Auuak örömére, hogy immirom Nyíregyházán egy, a modern igényeknek teljesen megfelelő sziuház épúiet emeltetett, s azoknak a férfiaknak, köztük első sorban Somogyi Gyula kir. közjegyzőnek tiszteletére, kiknek odaadó fáradhatatlan tevékenységük lehetővé tette, hogy a színház nemcsak létesíttetett, de a komoly tervbe vételtől, a részvénytáraulat megalakítása eszméjének megpenditésótől szinte hihetetlen rövid idő — nem is egészen egy óv alatt — a szinház rendeltetésének át is adatott, a megnyitó előadás után bankettet rendez­tek az Európa szálloda éttermében. És bár az idevonatkozó felhívási ivek csak alig pár nappal előbb s meglehetős szűk körben forogtak közkézen, mintegy 60—70 résztvevő jelent meg a va­csorán. Megjelent a többek között Kállay András főispán, Miklós László alispán, Bencs László p )lgármester, B»ro­vits Károly pénzügyigazgató. Lázár Kálmán kir. ügyész, Lukács Ödön ref. esperes, Básthy Barna tanácsos, Szta­rek Ferencz rendőrkapitány, Surányi Imre pestafóuök, Lipthay Jenő, Martinyi József, Porubszky Pál, Halasy János dr: Kovách Elek, Groák Ödön, Okolicsányi Géza, Serák Géza, Szopkó Alfréd, Stern Jenő, Barzó Mihály, Vojtovics Bertalan, FUgmann J$nö, Horovicz Jakab, Meny­hért Jánot, Bogár Lajos, Sütő József, dr. Vietórisz Jó— ztef stb. stb. A mint a társaság összegyűlt, Somogyi Gyuláért küldöttség ment, s megérkezésekor harsány éljenzéssel fogadták. Az első pohárköjzöulőt Lukács Ödön ref. lelkész s Nyíregyháza város történetének megirója mondotta. Siópen átgondolt, s az ő ismeretes ékesszólásával elő adott hosszabb beszédében megemlékezve a mai Nyír­egyházáról, melyhez a czéltudatos és rohamos fejlődés tekintetében a fővárost kivéve, hasonlót nem talál, vissza­tekint a város múltjára s vázlatosan leírja axon időket, mikor a már a honfoglalás idején is ember lakta helyen alakult Nyíregyháza város a mult század elején a szom széd íöldesurak folytouos háborgatásai miatt annnyira lakatlanná vált, hogy a nemes lelkű Károlyi Ferencz gróf kényszerítve érezte magát itteni birtokainak hasz nosithatasa végett az alföldről egészen uj lakosságot telepíteni ide. A megtelepülő szorgalmas, igyekvő nép csakhamar önállósítani igyekezett magát s miután a határt két millió forinton megváltotta földesuraitól, már 1837-tól kezdve szabad kiváltságolt város lett Nyíregy­háza. A szellemi téren sem maradt hátra. Temp'omot, iskolákat épit. Már 1832 ben egy kaszinó alakul meg. S mindezt önzetlen, a közjóért lelkesülni tudó vezéregyéui Hégeinek köszönheti, kik Nyíregyházán minden időben találhatók voltak s találhatók ma is. Majd röviden fog­lalkozik a színművészet jelentőségével s miutáu azon reményének ad kifejezést, hogy a ma meguyilt sziuház nemes hivatásának meg fog felelni, Somogyi Gyulára, mint a ki nélkül, a síinház ilyen rövid idő alatt ilyen általános megelégedésre nem létesülhetett volna, és társaira, kik a czél elérésében néki segédkezet nyújtottak, Urité poharát. A félhangzó zajos éljenzés lecsilapulta után Somogyi Gyula emelt szót, s az elhangzott beszédre válaszolva, tulmagasnak érzi a kitüntetést, melyben őt ez alkalommal részesitik. Elmondja, hogy még .fiatal" korában azt az ideált tUzte ki maga elé, hogy minden tehetségét, erejét a közjónak szentelje Ez az ideál vezérelte ód vezérli ma is. Ez ösztönözte a szinház létesítése körüli tevékeny­ségében is, ez bírta rá, hogy a színház azon a hely e í építtessék, a hol tényleg felépült, mert ugy van meg­győződve, hogy ez által hatalmas lendületet veeud az a város rész, ineiy a színházon tul a vasútig még csak most kezd kifejlődni s a mely rész hivatva vau arra, hogy mi hamar legszebb, legrendezettebb része legyen Nyíregyházának. Nyíregyháza polgáraira üriti poharát. Martinyi József rövid, de velős toastját a prolog jelenlevő szerzőjere, Komoróczy Miklósra uiuudotta. Kállay Andrát fiispáu visszaemlekezve a rozzant színkörre, s összehasonlítva azt a mostaui sziuhaz épü­lettel, mely aránylag az alapkő letetelétől olyan rövid idő alatt felépült, az építést kifogástalanul teljesítő Barzó és Vojtovics czégre üríti poharát. Ekkor ismét Lukács Ödön állott fel, s Kállay András főispánt kö.-zöu­tötte fel, kívánva, hogy mielóoo nem csak Szibolcsvar­megyének, hanem Nyíregyházának mint önálló törvény­hatósági joggal felruházott városnak isfőispinjt legyen, jBencs László polgármester Miklós László alispánra mon­dott zajos tetszést arató felköozoutot, melyben egy közbeszólásra visszavágva kinyilatkoztatta, hogy Siabolcs­vármegye épeu uem az a bizonyos „bilincs", minek sokan hiszik és mondják. Porubszky Pál a színtársulatért és auuak igazgatójáért, Horovitz Jakab a hölyi sajtóért Urité poharát, „katonabandá"-hoz hasonlítva azt, mely a köz­művelődés jjterén küzdő csapatokat, a közönséget harczra lelkesíti.*) Halassy János a .bokréta ünnepely" rende­zőjére, Lázár Kálmánra; Dobó Sándor Nyíregyháza város sziupártoló közönségére és a polgármesterre, dr. Kovách Elek Kubassy Gusztávra az .arany emberre", Somogyi Gyula a nyíregyházi uekre, Sztárek Ferencz Lukács Ödönre, majd Péchy Bélára; Lukács Ödön a tanárokra, mint a kik az ifjúságban a szép műveszetek iránti vonzalmat felkölteni és ébrentartaui vauuak hivatva, — mondottak felköszöntőket. Majd a társaság sürgetésére szólásra emelke dett fel Komoróczy Miklót is, a ki elmoudta, hogy volt ő színész is öt évig, mely időtől egy évet a üjbó Síu dor társulatánál, egy évet pedig a Djbó mostani titká­ránál, az akkor direktorkodó Birsodiuál töltött s el­mondta azt is, hogy az öt év alatt koplalt sokat, de mikor ezeknél volt, akkor uem. Mist, ezek összekerül­tek. Djbó vezeti a társulat szellemi működését, Birsodi a finaucziálzs ügyeket. Lehetetlen, hogy egyesük erővel ne legyenek képesek kielégíteni a közönség igényeit. Reájuk üriti piharát. Közben az mban elmesélt egy olyan palócz históriát, tökéletes palóc- kiejtéssel, mely szaka datlau derültségben tartotta a mlr különben megritkult társaságot. E,<y szóval azoubau kibivta Lomniczy Bélát egy „kontrára", melyben Lomaiciy direktorát vette ve delembe azon eshetőleges felfogás ellen, hegy Djbó bármikor is „Pipacs" lehetett volna Mig a lehetősége ellen is tiltatokozott, annál a Dobónál, aki érettségi bi zouyitványa, jogi tanfolyama mellett képes volt letenui a tartalékos tiszti csillagot és kaniboj ot is, hogy iőe áljának a színészetnek szentelhesse magát. Volt még .rekontra" is, — nem a mű zó teljes ér­telmiben ugyan, — és a Beucii zeuekara jitóka mellett mulatozó társaság csak a hajnali órákbau oszlott szét. A további előadások. A tulajdouképeni első előadás szerdán tartatott. Karczag Vilmos felkapott színműve a Lemondás került szinre szépen megtelt ház előtt.A darát preczi/ül ment. Korolan gróf szerepével id. Német J. próbálkozott meg tisztességes sikerrel. Gíza szerep eben Lomniczy Béla megerősítette felőle táplált azou nézetünket, hogy miut értelmes, ambiciosus hős saÜRisz, teljesen eltogadható tagja a társulatuak. Hegyessy, B>ronkay, S'.entmiklós-y is hozzájárultak a sikerhez. Djrsay Irén szerepében Kretz Irma adta jelét határozott s még szép jövővel kec eg­tetó tehetségének. Csókáné is jó anyasziuészuóuek bizo­nyult. Mihály/fi Juliska nagy otthonossággal mozgott a szinpadou. Csütörtökön a Szultán került előadásra. Itt mutat kozott be Káldy Mariska, az operett énekesnő; csinos sugár növésű alak, szőke hajjtl, mosolygó szemekkel. H ingja nem nagy terjede'mü, de kellemes, behízelgő, s ugy la tszik óvatosan bánik vele: kíméli. Játékából pedig alig lehet kezdő voltára következtetui s ha a uépszinházbaui első fellépésével összehasonlítjuk, — szinte azonosságát kell kétségbe vonnunk. — Boxelánt Szigethy Lujza énekelte és játszotta aunyi kedves vonással ruházva fel, — hogy nyíregyházi elődjét e tekiutetben is felülmulta. Éeek dolgában annál is in­kább. Htgyety miut a rettenetes, kaczagtatta a közönsé­get, Lomniczy pedi^, mint a kellemetes, állotta meg he lyét operettben. Gastonról és Daliáról — vidéken mel­lékesek lóvén — uiucs mit felemliteuüuk. Aliról, illetve ifj. Németh Jáuosról azonban már van és pedig az, hogy a mit ő művelt, az sért mindeu jő iz'ést s legfeljebb orpheumban engedhető mag. Egyszerüeu csodáljuk, hogy a színlap által az ö.smeretleusóg homályábau hagyott rendező, vagy az igazgatóság olyanokat elnézett. — A karok, ős pjdig ugy a f;rfi, mint a női kar kifigásta­lan, a mi bizonyára Fekete karnagy érdeme. Pénteken az Allatszeliditönö cziinü vigjá'ék, helye­sebben bohózat tartotta folytonos derültségben a htzat. A darab uálunk uj, a mult uyárou a városligeti szin körben adták nyakra főre. Meséje azou fordul mag, hogy egy féltékeny asszonynak, a féltéként asszony feltókeny leányánakésja féltékeny asszony féltékeny leánya féltékeny barátnőjének férje, tehát három asszony férje bolondul egy állatszeliditóuő után, ki.viszonszerelmét nem kisebb feltóte­lekhez köti, mint ho^y a pályázó kövesse őt vadállatai ket­reczébe. Ettől terijiéaietesen vatamennyi imádójának fázik a háta, — de azért ott találkozik össze az npó :, a vő s a jó barát a Nora szalonjában. Ő ;et. azo'ibin nyomban követik a feltékeny asszonyok, a mire a vőnek *) Éu a magam részéről, bár nem egy, de két Ubra sántít elfogadom a hasonlat )t. H iu<!m auuyít oi ladtiatok, fjjhit ián <, m liui iiituánk mi akár Ítéletnapig is, 111 nem roln i kó-toaié „', m-.y­nek vannak fülei a hallásra, és szenei a I itUr .il Tip iszt ilUb >1 mondom, mert játsi ittam már ebben a »baid ic-b in eleget élet; n­ben, prímet, terzet, contrát, brácsot, cillót, sót violit íj. Guk níg nagy dobot uem I és barátjának egy közös barátja — titokban feleségeik udvarlója — őket á.lá.bőrbe öltözteti, az egyiket tigris­uek, a másikat medvéuek, ugy hogy mire az asszonyok Deroutauak, a két fenevadat találják maguk előtt. Mire természetesen óriási zavar támad, a hölgyek elájulnak, az ál-vadillatokat pedig behajtják — az igaziak közé, mig végre kiderül a titok, maga Nóra szabadítja ki őket, átadván szerető hitveseikuek (Cseberból-vederbe, jegyezte meg valaki.) Természetesen mindez jól közül teremtettezve egyéb Douyodalmakkal is, melyek mind alkalmasak arra, hogy a közönség a folytouos derültség­ből ki ne fogyjon. Az a iyóst Csókáné, férjes leányát — mert vau egy ennivaló temperameutumu hajadon leánya is, — Mihályffy Juliska, euuek barátnőjét Kresz Irma játszotta. Az apóst Uj. Németh János, vejét Lomniczy, barátját pedig Boronkay. Vegteleu kedves a Lucienne szerepe, sziute km u boüOzat légköréből. Ezt B. Fáy Piroska játszotta meg sok Ugyessójgel. Szeutmiklóssy gouibolyu, teltnugyou fiatalnak látszott szerepéhez képest is. Ezeu kívül világos szürke nadrágjának jobb térde táján egy akkora pecsét-folt látható, hogy azt a föld­szinttől kezdve a karzatig azouual észrevette mindenki. Ugy latszik csak epen a színpadon nem látták meg. Az összjáték eltíg gyors volt — a vörös czeruza mellett főként euuek üöszöuhetö, hogy az előadásnak Va 1° re vége volt. J . . n. KÖZGAZDASÁG. Tilos a mübor. Már tóbb esztendeje, hogy Migyarország borter­melése mely padig évszázadokou át a magyar nép egyik legdúsabb jövedelmi forrását képezte, a fi.loxera és pe­rouospora pusztítása következtében meg van semmisítve. Alig szüretelünk annyit, a mennyi saját szükségleteink lodozesére elegeudó volna. Ennek következtében a mes­terséges, az egészségre ártalmas borok készítése utóbbi időben annyira elterjedt már nálunk is, hogy a tőrvény­nozás keuytelen volt óvintézkedéseket tenni auuak meg­gátlására. A mesterséges borok készítésének ós kimérésének tilalmáról szóló törvény f. évi január 4 én már életbe lepett, üíen naptól tehát a magyar állam területén mesterséges borokat sem késziteui, sem árulni nem sza­bad. A torvény sz^orutu bünteti azoiat, kik vizet, szeszt vagy más idegeu auyagokat használnak borok készítéséhez. A vendeglósökuek is csak tiszta bort sza­bad mérni. Ezeu törvény örvendetes egyrészt a szőlő­termelőkre, kiknek jövedelmét a paucso ók eddig jelen­tékenyen megrövidítették, de örvendetes a fogyasztó közönségre is, mely habár drága pénzen, de mégis igazi bort kaphat. A tilalom kiterjed a külföldön ké­szített mesterséges borokra is, habár ott (pl. Francia­országban, Ausztriában, Németországbau) a műborok ké­szítése mag is vau eugedve. A hivatalos lap egyik legutóbbi száma közölte a kereskedelmi ini -iszter reudelelót a mesterséges borok készítésének ós forgalomba hozatalának tilalmazásiról szóló és 1894, évi január 4 ón életbe lépett törvény végrehajtásáról. A fontos rendelet nevezetesebb intézkedései ezek: Mesterséges bor az, ha nem kizárólag szőlőből, illetőleg szőlőmustból készül; ha a borhoE tisztított szeszen, vagy konyakon kívül vizet, vagy bármely más anyagot kevernek. A törvény aaonbau megengedi a must okszerű javítását, valamiut az okszerű borkezelóst. Meg­engedtetik euuelfogva a must keverése tiszta, vagy leg­alább 95 százalékos szeszszel vagy konyakkal, a must sűrítése befőzés által, a must leuyálkázása mireuymen­les ken alkalmazásával, a must savtalauitása tiszta szén­savas mészszel vagy kálival. Az okszerű borkezelósnél megengedtetik a bor szeszezésére tiszta, vagy legalább 9o u/ 0 os szeszszel vagy tiszta kouyakkal savlalauité szerek alkalmazása, hiányzó sav pótlása borkővel vagy borkősavv '1, vagy almasavval, a bordentések szokásos szerekkel, mérs kelt meuuyisegü kéuezés, de csak mireny­mentes kéuuel; tiszt i czukomeuiü vagy mazsola alkal mazása, a tokaji borvidék kivételével — élesztő hasz­nálata az áterjesztóshez; — különféle természetes bo­rok házasitása. A külföldi mazsolaszőlővel készült bor tokaji, szomorodui, hegyaljai elnevezés alatt egyáltalán nem hozható forgalomba. A pezsgő, ürmös stb. borok forgalma következő­leg határoztatik meg. Pez-gő kizárólag szőllóuedvból készített oly szénsavdus bor, a melyben a szénsav ter­mészetes utou fejlesztetett. Ürmös alatt értendő a főzés utján sűrített mustból üröm hozzáadásával készített bor­szerű ital. Tórkölybor a friss szólőtörkölyben maradt boralkatrészeknek czukres vízzel kivonás utján való áterjesztéssel állitatik elő. Ciiger vagy lőre, a szólló­törkölyből természetes vízzel készített ital. Ez italoknak forgalomba hozatal czéljából való készletben tartása csak külön raktározás mellett engedtetik meg. A borseprő felhasználása csak két módon van meg­engedve és pedig vagy akkéut, hogy a közönségesebb és gyengébb borok a jellegzetes bor seprűjére öntetvén, az álial zamatosittassauak, vagy lepárlás utján előálli­taudo szeszes ital (leprüpáliuka) készítésére. Birok keverése. Meg van engedve különböző bor­vidikeu termelt, vagy különféle szőlőfajták mustjából eredt borok keverése s az összeházasított bornak oly borvidék elnevezése, illetőleg 'oly pzőlőfajta neve alatt forgalomba hozása, a mely vidék vagy fajborjailegének a keverék tényleg megfelel. Az ország 22 borvidékre osztatik ós minden bort csak ama borvidék neve alatt szabad forgalomba hozni, a hol tényleg termett. A reudelet másik része a kihágásokról és meg­torlásokról szól. A kihágások büntetése 25 írttól 300 frtig terjed s a bor elkobzásával szigorítandó. Az eljáró ható>ágok a következők: Első fokú hatóság községek­ben a főszolgabíró, városokban a kapitány, vagy a ta­nács által e részben megbízott tisztviselő, Budapest micdeuik kerületében az illető kerületi kapitány. Má­sodfokú hatóság: megyékben az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács, Budapesten a főkapitány. Mint harmadfokú bíróság a belügyminiszter jár el. Két egybehangzó ítélet ellen is helye vau a elebbezésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents