Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-11 / 6. szám
„N Y í R V I D É K.« loghoz, a mennyiben ez utolsó dal, az édes bús dalamu „Mi füttölög ott a tikon távolba?" már a prológhoz tartozik. Ennek, a színfalak közt vegyes kar által énekelt hangjai mellett lebbent fel kétfelé a halványkék vászon függöny s lett láthatóvá a pusztát jelképező színpad, melynek jobb oldalán pihen a Vándor (Limniczi B) álmából ébresztve fel az ismerős hangok által. Az ének elbangoztával körültekint, meglátja szülővárosát Nyíregyházát s elámul — auuak fejlődését és C3Ínosodását látva. E közben megjelen Ihalia (Kresz I.) a Költővel, (B')ronkay),kik vándoruljokat futják, majd előtűnik Nyíregyháza tzelltme (id. Németh J) is, ki elbeszélve Nyír egyháza múltját es jelenét, felbátorítja őket, ho^y látogassák meg e várost, mely éppen ma szentel ünnepet a múzsáknak, ma avatja fel Tiialia uj templomát. A prologot nagy élőkép rekeszti be, megfelelő mennyiségű görögtüzzel. A közönség lelkesen megtapsolta a közreműködőket 8 nem nyugodott, mig a sterző meg nem je'eut a színpadon. A prolog után a Szigetvári vértanuk első felvonása következett. Ebben mutatkozott be a drámai személyzet egy része. A nők közül különösen Kresz Irma nyerte meg egy csapásra a közönséget. A kisasszony karcsú magas növésű, szép színpadi alak, a sziuiskolát ugyaucsak íövid idő alatt hagyta el, ennek daczára lámpaláz nem volt rajta észrevehető. Teljes biztossággal és nyugodtsággal mozog a szinpadou. Aiczjátéka, taglejtései kifejezéstelje8ek. Ugy véljük ő lesz egyik kiváló kedvencze a közönségnek. Mihályffy Juliskának kevesebb alkalma volt ezúttal magát érvényesíteni, de m\r is ki tetszett, hogy hasznavehető tagja a társulatnak. A férfiak közül Lomniczi Bélát illeti a pálma. Ssép alak, megnyerő hang, átgoudolt, értelmes előadás jtllemzik, mint drámai hőst. Szentmiklóssi kissé színtelen, mesterkélt. Boronkai ból is hiányzik a beusőség. Id. Németh J. ugy a prológban mint itt és Csikósban megfelelő volt. A Csikós második felvouásában Szigeti Lujza mutatkozott be, miut népszínmű énekesnő, — ki erőteljes csengő hangjával, élénk, pajzán játékával teljes mértékben kielégíteni vau hivatva a uépsziumü énekesuő iráut táplált igényeket. Csak tremolóival kell csinyjin bánni — mert különösen magyar dalban a hang tisztaságát veszélyezteti. Boronkay itt már iukább elemében látszott lenni, pedig tudomásunk szerint ó eredetileg szalouszínészi pályára készült. Lomniczi ós Szentmiklósi vala mint Német ós Hegyesi rövid teendőiket ügyesen látták el. Igen jó volt a kar, mint szintén az összjáték miud két darabban; e tekiutetben tehát, ha a legutóbb itt időzött Tiszai féle társulattal akarunk összeh isonlitást tenni, ez feltótleuül a Dobó társulatának javára dől el. Bizton reméljük, hogy ezután sem jutunk más eredményre. A bankét. Auuak örömére, hogy immirom Nyíregyházán egy, a modern igényeknek teljesen megfelelő sziuház épúiet emeltetett, s azoknak a férfiaknak, köztük első sorban Somogyi Gyula kir. közjegyzőnek tiszteletére, kiknek odaadó fáradhatatlan tevékenységük lehetővé tette, hogy a színház nemcsak létesíttetett, de a komoly tervbe vételtől, a részvénytáraulat megalakítása eszméjének megpenditésótől szinte hihetetlen rövid idő — nem is egészen egy óv alatt — a szinház rendeltetésének át is adatott, a megnyitó előadás után bankettet rendeztek az Európa szálloda éttermében. És bár az idevonatkozó felhívási ivek csak alig pár nappal előbb s meglehetős szűk körben forogtak közkézen, mintegy 60—70 résztvevő jelent meg a vacsorán. Megjelent a többek között Kállay András főispán, Miklós László alispán, Bencs László p )lgármester, B»rovits Károly pénzügyigazgató. Lázár Kálmán kir. ügyész, Lukács Ödön ref. esperes, Básthy Barna tanácsos, Sztarek Ferencz rendőrkapitány, Surányi Imre pestafóuök, Lipthay Jenő, Martinyi József, Porubszky Pál, Halasy János dr: Kovách Elek, Groák Ödön, Okolicsányi Géza, Serák Géza, Szopkó Alfréd, Stern Jenő, Barzó Mihály, Vojtovics Bertalan, FUgmann J$nö, Horovicz Jakab, Menyhért Jánot, Bogár Lajos, Sütő József, dr. Vietórisz Jó— ztef stb. stb. A mint a társaság összegyűlt, Somogyi Gyuláért küldöttség ment, s megérkezésekor harsány éljenzéssel fogadták. Az első pohárköjzöulőt Lukács Ödön ref. lelkész s Nyíregyháza város történetének megirója mondotta. Siópen átgondolt, s az ő ismeretes ékesszólásával elő adott hosszabb beszédében megemlékezve a mai Nyíregyházáról, melyhez a czéltudatos és rohamos fejlődés tekintetében a fővárost kivéve, hasonlót nem talál, visszatekint a város múltjára s vázlatosan leírja axon időket, mikor a már a honfoglalás idején is ember lakta helyen alakult Nyíregyháza város a mult század elején a szom széd íöldesurak folytouos háborgatásai miatt annnyira lakatlanná vált, hogy a nemes lelkű Károlyi Ferencz gróf kényszerítve érezte magát itteni birtokainak hasz nosithatasa végett az alföldről egészen uj lakosságot telepíteni ide. A megtelepülő szorgalmas, igyekvő nép csakhamar önállósítani igyekezett magát s miután a határt két millió forinton megváltotta földesuraitól, már 1837-tól kezdve szabad kiváltságolt város lett Nyíregyháza. A szellemi téren sem maradt hátra. Temp'omot, iskolákat épit. Már 1832 ben egy kaszinó alakul meg. S mindezt önzetlen, a közjóért lelkesülni tudó vezéregyéui Hégeinek köszönheti, kik Nyíregyházán minden időben találhatók voltak s találhatók ma is. Majd röviden foglalkozik a színművészet jelentőségével s miutáu azon reményének ad kifejezést, hogy a ma meguyilt sziuház nemes hivatásának meg fog felelni, Somogyi Gyulára, mint a ki nélkül, a síinház ilyen rövid idő alatt ilyen általános megelégedésre nem létesülhetett volna, és társaira, kik a czél elérésében néki segédkezet nyújtottak, Urité poharát. A félhangzó zajos éljenzés lecsilapulta után Somogyi Gyula emelt szót, s az elhangzott beszédre válaszolva, tulmagasnak érzi a kitüntetést, melyben őt ez alkalommal részesitik. Elmondja, hogy még .fiatal" korában azt az ideált tUzte ki maga elé, hogy minden tehetségét, erejét a közjónak szentelje Ez az ideál vezérelte ód vezérli ma is. Ez ösztönözte a szinház létesítése körüli tevékenységében is, ez bírta rá, hogy a színház azon a hely e í építtessék, a hol tényleg felépült, mert ugy van meggyőződve, hogy ez által hatalmas lendületet veeud az a város rész, ineiy a színházon tul a vasútig még csak most kezd kifejlődni s a mely rész hivatva vau arra, hogy mi hamar legszebb, legrendezettebb része legyen Nyíregyházának. Nyíregyháza polgáraira üriti poharát. Martinyi József rövid, de velős toastját a prolog jelenlevő szerzőjere, Komoróczy Miklósra uiuudotta. Kállay Andrát fiispáu visszaemlekezve a rozzant színkörre, s összehasonlítva azt a mostaui sziuhaz épülettel, mely aránylag az alapkő letetelétől olyan rövid idő alatt felépült, az építést kifogástalanul teljesítő Barzó és Vojtovics czégre üríti poharát. Ekkor ismét Lukács Ödön állott fel, s Kállay András főispánt kö.-zöutötte fel, kívánva, hogy mielóoo nem csak Szibolcsvarmegyének, hanem Nyíregyházának mint önálló törvényhatósági joggal felruházott városnak isfőispinjt legyen, jBencs László polgármester Miklós László alispánra mondott zajos tetszést arató felköozoutot, melyben egy közbeszólásra visszavágva kinyilatkoztatta, hogy Siabolcsvármegye épeu uem az a bizonyos „bilincs", minek sokan hiszik és mondják. Porubszky Pál a színtársulatért és auuak igazgatójáért, Horovitz Jakab a hölyi sajtóért Urité poharát, „katonabandá"-hoz hasonlítva azt, mely a közművelődés jjterén küzdő csapatokat, a közönséget harczra lelkesíti.*) Halassy János a .bokréta ünnepely" rendezőjére, Lázár Kálmánra; Dobó Sándor Nyíregyháza város sziupártoló közönségére és a polgármesterre, dr. Kovách Elek Kubassy Gusztávra az .arany emberre", Somogyi Gyula a nyíregyházi uekre, Sztárek Ferencz Lukács Ödönre, majd Péchy Bélára; Lukács Ödön a tanárokra, mint a kik az ifjúságban a szép műveszetek iránti vonzalmat felkölteni és ébrentartaui vauuak hivatva, — mondottak felköszöntőket. Majd a társaság sürgetésére szólásra emelke dett fel Komoróczy Miklót is, a ki elmoudta, hogy volt ő színész is öt évig, mely időtől egy évet a üjbó Síu dor társulatánál, egy évet pedig a Djbó mostani titkáránál, az akkor direktorkodó Birsodiuál töltött s elmondta azt is, hogy az öt év alatt koplalt sokat, de mikor ezeknél volt, akkor uem. Mist, ezek összekerültek. Djbó vezeti a társulat szellemi működését, Birsodi a finaucziálzs ügyeket. Lehetetlen, hogy egyesük erővel ne legyenek képesek kielégíteni a közönség igényeit. Reájuk üriti piharát. Közben az mban elmesélt egy olyan palócz históriát, tökéletes palóc- kiejtéssel, mely szaka datlau derültségben tartotta a mlr különben megritkult társaságot. E,<y szóval azoubau kibivta Lomniczy Bélát egy „kontrára", melyben Lomaiciy direktorát vette ve delembe azon eshetőleges felfogás ellen, hegy Djbó bármikor is „Pipacs" lehetett volna Mig a lehetősége ellen is tiltatokozott, annál a Dobónál, aki érettségi bi zouyitványa, jogi tanfolyama mellett képes volt letenui a tartalékos tiszti csillagot és kaniboj ot is, hogy iőe áljának a színészetnek szentelhesse magát. Volt még .rekontra" is, — nem a mű zó teljes értelmiben ugyan, — és a Beucii zeuekara jitóka mellett mulatozó társaság csak a hajnali órákbau oszlott szét. A további előadások. A tulajdouképeni első előadás szerdán tartatott. Karczag Vilmos felkapott színműve a Lemondás került szinre szépen megtelt ház előtt.A darát preczi/ül ment. Korolan gróf szerepével id. Német J. próbálkozott meg tisztességes sikerrel. Gíza szerep eben Lomniczy Béla megerősítette felőle táplált azou nézetünket, hogy miut értelmes, ambiciosus hős saÜRisz, teljesen eltogadható tagja a társulatuak. Hegyessy, B>ronkay, S'.entmiklós-y is hozzájárultak a sikerhez. Djrsay Irén szerepében Kretz Irma adta jelét határozott s még szép jövővel kec egtetó tehetségének. Csókáné is jó anyasziuészuóuek bizonyult. Mihály/fi Juliska nagy otthonossággal mozgott a szinpadou. Csütörtökön a Szultán került előadásra. Itt mutat kozott be Káldy Mariska, az operett énekesnő; csinos sugár növésű alak, szőke hajjtl, mosolygó szemekkel. H ingja nem nagy terjede'mü, de kellemes, behízelgő, s ugy la tszik óvatosan bánik vele: kíméli. Játékából pedig alig lehet kezdő voltára következtetui s ha a uépszinházbaui első fellépésével összehasonlítjuk, — szinte azonosságát kell kétségbe vonnunk. — Boxelánt Szigethy Lujza énekelte és játszotta aunyi kedves vonással ruházva fel, — hogy nyíregyházi elődjét e tekiutetben is felülmulta. Éeek dolgában annál is inkább. Htgyety miut a rettenetes, kaczagtatta a közönséget, Lomniczy pedi^, mint a kellemetes, állotta meg he lyét operettben. Gastonról és Daliáról — vidéken mellékesek lóvén — uiucs mit felemliteuüuk. Aliról, illetve ifj. Németh Jáuosról azonban már van és pedig az, hogy a mit ő művelt, az sért mindeu jő iz'ést s legfeljebb orpheumban engedhető mag. Egyszerüeu csodáljuk, hogy a színlap által az ö.smeretleusóg homályábau hagyott rendező, vagy az igazgatóság olyanokat elnézett. — A karok, ős pjdig ugy a f;rfi, mint a női kar kifigástalan, a mi bizonyára Fekete karnagy érdeme. Pénteken az Allatszeliditönö cziinü vigjá'ék, helyesebben bohózat tartotta folytonos derültségben a htzat. A darab uálunk uj, a mult uyárou a városligeti szin körben adták nyakra főre. Meséje azou fordul mag, hogy egy féltékeny asszonynak, a féltéként asszony feltókeny leányánakésja féltékeny asszony féltékeny leánya féltékeny barátnőjének férje, tehát három asszony férje bolondul egy állatszeliditóuő után, ki.viszonszerelmét nem kisebb feltótelekhez köti, mint ho^y a pályázó kövesse őt vadállatai ketreczébe. Ettől terijiéaietesen vatamennyi imádójának fázik a háta, — de azért ott találkozik össze az npó :, a vő s a jó barát a Nora szalonjában. Ő ;et. azo'ibin nyomban követik a feltékeny asszonyok, a mire a vőnek *) Éu a magam részéről, bár nem egy, de két Ubra sántít elfogadom a hasonlat )t. H iu<!m auuyít oi ladtiatok, fjjhit ián <, m liui iiituánk mi akár Ítéletnapig is, 111 nem roln i kó-toaié „', m-.ynek vannak fülei a hallásra, és szenei a I itUr .il Tip iszt ilUb >1 mondom, mert játsi ittam már ebben a »baid ic-b in eleget élet; nben, prímet, terzet, contrát, brácsot, cillót, sót violit íj. Guk níg nagy dobot uem I és barátjának egy közös barátja — titokban feleségeik udvarlója — őket á.lá.bőrbe öltözteti, az egyiket tigrisuek, a másikat medvéuek, ugy hogy mire az asszonyok Deroutauak, a két fenevadat találják maguk előtt. Mire természetesen óriási zavar támad, a hölgyek elájulnak, az ál-vadillatokat pedig behajtják — az igaziak közé, mig végre kiderül a titok, maga Nóra szabadítja ki őket, átadván szerető hitveseikuek (Cseberból-vederbe, jegyezte meg valaki.) Természetesen mindez jól közül teremtettezve egyéb Douyodalmakkal is, melyek mind alkalmasak arra, hogy a közönség a folytouos derültségből ki ne fogyjon. Az a iyóst Csókáné, férjes leányát — mert vau egy ennivaló temperameutumu hajadon leánya is, — Mihályffy Juliska, euuek barátnőjét Kresz Irma játszotta. Az apóst Uj. Németh János, vejét Lomniczy, barátját pedig Boronkay. Vegteleu kedves a Lucienne szerepe, sziute km u boüOzat légköréből. Ezt B. Fáy Piroska játszotta meg sok Ugyessójgel. Szeutmiklóssy gouibolyu, teltnugyou fiatalnak látszott szerepéhez képest is. Ezeu kívül világos szürke nadrágjának jobb térde táján egy akkora pecsét-folt látható, hogy azt a földszinttől kezdve a karzatig azouual észrevette mindenki. Ugy latszik csak epen a színpadon nem látták meg. Az összjáték eltíg gyors volt — a vörös czeruza mellett főként euuek üöszöuhetö, hogy az előadásnak Va 1° re vége volt. J . . n. KÖZGAZDASÁG. Tilos a mübor. Már tóbb esztendeje, hogy Migyarország bortermelése mely padig évszázadokou át a magyar nép egyik legdúsabb jövedelmi forrását képezte, a fi.loxera és perouospora pusztítása következtében meg van semmisítve. Alig szüretelünk annyit, a mennyi saját szükségleteink lodozesére elegeudó volna. Ennek következtében a mesterséges, az egészségre ártalmas borok készítése utóbbi időben annyira elterjedt már nálunk is, hogy a tőrvénynozás keuytelen volt óvintézkedéseket tenni auuak meggátlására. A mesterséges borok készítésének ós kimérésének tilalmáról szóló törvény f. évi január 4 én már életbe lepett, üíen naptól tehát a magyar állam területén mesterséges borokat sem késziteui, sem árulni nem szabad. A torvény sz^orutu bünteti azoiat, kik vizet, szeszt vagy más idegeu auyagokat használnak borok készítéséhez. A vendeglósökuek is csak tiszta bort szabad mérni. Ezeu törvény örvendetes egyrészt a szőlőtermelőkre, kiknek jövedelmét a paucso ók eddig jelentékenyen megrövidítették, de örvendetes a fogyasztó közönségre is, mely habár drága pénzen, de mégis igazi bort kaphat. A tilalom kiterjed a külföldön készített mesterséges borokra is, habár ott (pl. Franciaországban, Ausztriában, Németországbau) a műborok készítése mag is vau eugedve. A hivatalos lap egyik legutóbbi száma közölte a kereskedelmi ini -iszter reudelelót a mesterséges borok készítésének ós forgalomba hozatalának tilalmazásiról szóló és 1894, évi január 4 ón életbe lépett törvény végrehajtásáról. A fontos rendelet nevezetesebb intézkedései ezek: Mesterséges bor az, ha nem kizárólag szőlőből, illetőleg szőlőmustból készül; ha a borhoE tisztított szeszen, vagy konyakon kívül vizet, vagy bármely más anyagot kevernek. A törvény aaonbau megengedi a must okszerű javítását, valamiut az okszerű borkezelóst. Megengedtetik euuelfogva a must keverése tiszta, vagy legalább 95 százalékos szeszszel vagy konyakkal, a must sűrítése befőzés által, a must leuyálkázása mireuymenles ken alkalmazásával, a must savtalauitása tiszta szénsavas mészszel vagy kálival. Az okszerű borkezelósnél megengedtetik a bor szeszezésére tiszta, vagy legalább 9o u/ 0 os szeszszel vagy tiszta kouyakkal savlalauité szerek alkalmazása, hiányzó sav pótlása borkővel vagy borkősavv '1, vagy almasavval, a bordentések szokásos szerekkel, mérs kelt meuuyisegü kéuezés, de csak mirenymentes kéuuel; tiszt i czukomeuiü vagy mazsola alkal mazása, a tokaji borvidék kivételével — élesztő használata az áterjesztóshez; — különféle természetes borok házasitása. A külföldi mazsolaszőlővel készült bor tokaji, szomorodui, hegyaljai elnevezés alatt egyáltalán nem hozható forgalomba. A pezsgő, ürmös stb. borok forgalma következőleg határoztatik meg. Pez-gő kizárólag szőllóuedvból készített oly szénsavdus bor, a melyben a szénsav természetes utou fejlesztetett. Ürmös alatt értendő a főzés utján sűrített mustból üröm hozzáadásával készített borszerű ital. Tórkölybor a friss szólőtörkölyben maradt boralkatrészeknek czukres vízzel kivonás utján való áterjesztéssel állitatik elő. Ciiger vagy lőre, a szóllótörkölyből természetes vízzel készített ital. Ez italoknak forgalomba hozatal czéljából való készletben tartása csak külön raktározás mellett engedtetik meg. A borseprő felhasználása csak két módon van megengedve és pedig vagy akkéut, hogy a közönségesebb és gyengébb borok a jellegzetes bor seprűjére öntetvén, az álial zamatosittassauak, vagy lepárlás utján előállitaudo szeszes ital (leprüpáliuka) készítésére. Birok keverése. Meg van engedve különböző borvidikeu termelt, vagy különféle szőlőfajták mustjából eredt borok keverése s az összeházasított bornak oly borvidék elnevezése, illetőleg 'oly pzőlőfajta neve alatt forgalomba hozása, a mely vidék vagy fajborjailegének a keverék tényleg megfelel. Az ország 22 borvidékre osztatik ós minden bort csak ama borvidék neve alatt szabad forgalomba hozni, a hol tényleg termett. A reudelet másik része a kihágásokról és megtorlásokról szól. A kihágások büntetése 25 írttól 300 frtig terjed s a bor elkobzásával szigorítandó. Az eljáró ható>ágok a következők: Első fokú hatóság községekben a főszolgabíró, városokban a kapitány, vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselő, Budapest micdeuik kerületében az illető kerületi kapitány. Másodfokú hatóság: megyékben az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács, Budapesten a főkapitány. Mint harmadfokú bíróság a belügyminiszter jár el. Két egybehangzó ítélet ellen is helye vau a elebbezésnek.
