Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-16 / 50. szám

N T í R V I D É H." gyobb és legbefolyásosabb napilapjának: az .Egyetér­tésnek" kötelékébe lép s publiczistikai működését e lapnál deczember 15 én fogja megkezdeni. A mily elő­nyös Kossuth Ferencz szerződtetése az Egyetértésre nézve, melynek olvasóközönsége ennek folytán bizonyára szaporodni fog, ép oly alkalmas lesz az arra is, hogy Kossuth Ferencz jelentőségót és befolyását országszerte emelje, mert az Egyetértés hosszú pályafutása alatt komolysága, feltétlen megbízhatósága folytán s ellen­zéki volta daczára minden túlzástól való tartózkodása által régen kivívta magának minden komolyan gondol­kozó ellenzéki politikus becsülését. Most, Kossuth Fe­rencz közreműködése folytán az Egyetértés emez előnyei még jobban ki fognak domborodni. — Dolinái Gyula már több mint 20 esztendeje szerkeszt két ifjúsági ós gyermeklapot. Ajánljuk a szü­lők figyelmébe A „Hasznos Mulattató" fiuknak való ké­pes lap, közelóbb 23 ik évfolyama indult meg. A .Le­ányok Lapja" ifjú leányok képes újsága, már ez is 2l-ik évfolyamat futja. Mind a két lapnak állandó mellékletét képezi a ,Történelmi arczképcsarnok" mert méltó a ma­gyar fiukhoz és magyar leányokhoz, hogy midőn az egész ország az ezer éves ünnepélyre készül, ők is megismerkedjenek azon nagy alakokkal, kik szerezték és megtartották a hont. A „Hasznos Mulattató" vagy ,Leányok Lapja" a Történelmi arczképcsarnok melléklet­tel együtt negyedévre 1 frt, fél évre 2 frt Ki most elő­fizet, egyszerre megkaphatja a lap uj folyamának eddig megjelent 5 első füzetét, s ugyancsak 5 füzetet kap a Történelmi arczképcsarnokból, melybeu már eddig, idő­rendi sorrendben, 23 fényes kivitelű nagy alakú arcz­kép és életrajz jelent meg, s közelebb Szt-László és Könyves Kálmán királyok következnek s végül az egé­zset külön kötetbe lehet köttetni, Az előfizetési péu­zek posta-utalványnyal egyenesen Dolinay Gynla szer­kesztő czime alatt küldendők (Budapest Kecskeméti u. 13.) Mihelyt beérkezik a negyedévi 1 frt vagy félévi 2 frt, azonnal megküldetik az eddigi 5 füzet lap és 5 füzet Tör­ténelmi arczképcsarnok. E gyönyörű kettős füzeteknél becsesebb és értékesebb ajándék alig adható a serdülő fiuknak vagy leánykáknak. Dohánytermelésünk érdekében. t Ha van vármegye, mely éghajlati és talaj-viszonyai­nál fogva a dohánytermelésre alkalmas, ugy ez különö­sen Szabolcsvármegye, ahol a vármegye túlnyomó részé­ben a gazdának kötött homok-talaj áll rendelkezésére és rendszeres esőzés mellett a nyári három hó kitartó és egyenletes melege a dohány érésére kedvezően foly be s j lehetővé teszi a dohány gyors beszáradását. Szabolcs­vármegye dohánya már régibb időben is keresett czikk volt s az egyedáruság életbeléptetésével a kincstár min­den lehetőt elkövetett, hogy a dohánytermelés nálunk meghonosittassék. ' Es czélt ért; vármegyénkben a dohánytermelés nem cáak általánossá lett, de annak intenzív és szakszerű keze­lése s e czélra a gazdaközönség áldozatkészsége által el­éretett az, hogy dohányunk minőség tekintetében, külö­nösen neutrális izére nézve, ma már első helyen áll s mint jól fizetett czikk gazdálkodóink fő jövedelmét képezi. • " Sajnos,".hogy megyénk e jövedelmi forrását veszé­lyek-fenyegetik.. A talajnak itt-ott mutatkozó kimerültsége, az eredeti fajták elfajulása, más, a dohánytermelés meg­honosítására vágyó s abból eddig kizárt megyék igényei, Ausztriának mindinkább nyilvánuló ellenszegülése nagyobb területek'átvételére, a külföldi dohány beözönlése, s ami mipdezeknél t.alán veszélyesebb tünet: azon mérvadó körökben is már fontolóra vett kérdés, hogy váljon a kincstárra nézve nem lenne-e előnyösebb a dohányter­melést szabaddá tenni. Ami a talaj kimerülését és a fajok miféleségének elfajulását illeti, e bajokon maga a dohány­termelő,,meg a kincstár vállvetve könnyen segíthetnek, ha áz egyik'dohánytermelő talaját kellően gondozza, trá­gyázza, a-racionális vetésforgatást betartja,. az. egyedáru­ság pedig ha az országban több helyen, lehetőleg minden felügyelőség kezelése alatt a dohiny-mig faji jellegének megóvása, sőt nemesítése czéljából teayészdéiet állit föl, a műtrágya készítését pedig saját kezébe véve, azt a gazdaközönségnek hozzáférhetővé teszi. Nagyobb baj fenyegeti megyénknek, az egész or­szágban legkiterjedtebb dohánytermelését, ha az országnak egyes vidékei, hol a dohány-termelésre a talaj s klimatikus viszonyok hasonlóul alkalmasok, érvényt fognak szerez­hetni azon már régen támasztott igényeiknek, hogy a dohánytermelésből ők se zárassanak ki. Azon eljárás pedig, mely most túl a lajtáni tarto­mányokban lábra kapott, melynek éle kizárólagosan elle­nünk van irányítva s melynek a merev önzés egyedüli jogczime, valamint a külföldi dohányoknak a közős vám­területre való akadálytalan beözönlése és mindinkább fokozódó fogyasztása nem kevésbbé alkalmasok arra, miszerint Magyarország pénzügyminiszterét a dohány­terület nagymérvű redukciója feletti elmélkedésre indít­sák. De ha megengedjük is ezen ultim i ratio esetleges jogosultságát, váljon nem lehetne-e előbb a beltermelés megvédése érdekében a külföldi dohány beözönlését kor­látozni, más — dohánytermelő államokkal csereszerző­désre lépni s igy Ausztriát, melynek ipara Magyarország, mint vevő nélkül, egy napig sem tarthatná magát, arra ösztönözni vagy kényszeriteni, hogy jövőben az eddiginél nagyobb dohány-területet vegyen át, dohányszükségletét ne a külföldi, de a mi jó dohányunkból fedezze s igy a már is kikerülhetlen redukció helyett lehetőve tegye a dohány-termelés kiterjesztését. Ha mind e nehézségeket és eshetőségeket számbaveszszük, mindegyike melyek Damokles kardjaként függdohányjövedé­künkjövője felett, s ha fontolóra vesszük, hogy minő nehéz­ségekkel kell megküzdeni azoknak, kik a dohányegyed­áruság élén állanak, ugy valóban nem tartozik az utópiák közé azok nézete, kik különösen a kincstárra nézve elő­nyösebbnek tartanák, a dohánytermelés fölszabadítását. Mindezekből a kellő konzekvenciát akkor fogjuk le­vonni, ha dohányunk minőségének emelése mellett számo­lunk a jelenben meg fennálló konkurrenciával s egyelőre megelégszünk a kincstár által nyújtható közép árakkal, de másrészt nem késünk mindenképen odahatni, hogy ugy a külföldi, valamint a tengerentulijdohányok behozatala meg­nehezitessék. Ami a dohánytermelés felszabadítását illeti, hát én azt hiszem, hogy tekintettel már az államnak, mint vevő­nek mindenek felett álló megbízhatóságára, tekintve az államnak már meglevő beruházásait, tekintve az állam szolgálatában levő, a dohány-kezelés minden terén jár­tassággal biró szakközegek egész seregét, s tekintettel arra, hogy azon esetben, ha az egyedáruság megszűnik, az állam dohány-vám és szállitási-dij bevételei sokkal kedve­zőbben módosulhatnának s dohányadó czimén az állam­nak egy uj jövedelmi forrása nyílhatna meg: — az egyedáruság megszüntetése az állam jövedelmét nem csökkentené, de igen is eredményezné az árak feltétlenül nagy mérvű hanyatlását s azok pusztulását, kik ma a dohány­termelési jog kedvezményét élvezik. Imádkozzunk tehát különösen mi szabolcsmegyei termelők, — hol a dohányt nem pótolhatja buza, repeze, ezukorrépa vagy sörárpa, hogy dohánytermelési jogunk jelen épségben fentartassék s különösen, hogy a dohány­termelés, — megengedem igen szabadelvű hangzású — felszabadítása ad calendas graecas elhalasztassék. Hogy az ilyen eshetőségekről — adja Isten, hogy mindezek visióknak váljanak be, — eddig szó nem volt és nem lehetett, annak indokául el lehet fogadni, hogy a dohány egyedáruság élén oly férfiak állottak az utolsó évtizedekben, kik a szó praktikus értelmében követték az agrár politikát s a dohánytermelő gazdaközönséggel együtt éreztek. Hiszen a közgazdasági ós pénzügyi kor­mányzat ezen ágának vezetésével megbízott jeles férfiak számos tanújelét adták annak, hogy az államkincstár ér­dekeinek és a gazdaközönség érdekeinek megóvása atyai gondoskodásuk egyenlő és egyenjogú tárgyát képezik. Különösen Szabolcsmegye az, mely e tekintetben a kormány irányt hálával lehet eltelve. Ámde fellegek tor­nyosulnak a politikai láthatáron s nagyon kétes, hogy a fellegek nem rejtenek-e magukban veszélyes újításokat és irány változtatást. Sajnos előhírnökéül a bizonytalan jövőnek, egyet már most regisztrálhatunk: Graenzenstein Béla nincs már a dohányegyedáruság élén! Egy szabolcsmegyei dohánytermelő. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál vógtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzék®. Deczember 17-in. Veres Ferencz s társa sulyos testi sértés büntette. Seres Gyula hat. ell. erőszak bünt. Id. Oláh István s társa magánlak sért. bünt. Gál János rágalmazás véts. Deczember 18-án. Macsuga István tűzvész oko­zás vétsége. Miskovics Zzuzsánna lopás bünt. Koczka Pál hat. köz elleni erőszak. Mihályi Ernő hatóság elleni erőszak bűnt. Targyos Ferencz s társa, halált "okozott sulyos sértés bünt. Deczember 19-éu. Boskó János és tár. suly. test. sértés bünt. Pundrák Ferenczné több rendbeli lopás b. Géczi Mária lopás bünt. Lövet András, sulyos testi sér­tés büntette. KÖZGAZDASÁG. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 143001. Sz. (Zónadijszabás életbe léptetése a szombat­hely—rumi h. é. vasúton.) A magy kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a szombathely—rumi h. é. vasúton a megnyitás napjával ax ezen vasúton érvényes zónarend­szerü személy ós podgyászdijszabás lép életbe, mely a m. kir. államvasutak díjszabás elárusitási osztályában (Csengery-u. 33 sz.) 10 krért kapható. 157240. Sz. Nyugot-magyar-osztrák vasúti kötelék. Díjszabási pótlék kiadása. A uyugot magyar osztrák vasúti kötelékben, 1893. óvi augusztus 1 óta érvényes IV. rósz díjszabási füze­téhez 1894. évi deczember hó 1 én az I. sz. pótlék lép életbe. Ezen pótlók tartalmazza: 1. Uj állomások felvételét. 2. Díjtételek módosítását. 3. Az irányítási szabályzat kiegészitésót. A díjszabási pótlék szerezhető. a köteléki vasutaknál meg­160612. Sz. A nagyvárad—kolozsvári vonalon Nagyvárad- ós Mezőtelegd állomások között lévő Várad­Velencze állomás, mely eddig csak nyitott kocsikban száll., "tó kocsirako nányu teheráruk forgalmira volt megnyitva, f. ó. deczember hó 15 ón ax összes gyors­éi teheráru forgalom számára megnyittatik. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1894. deozember 15-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 5.40 Rozs 100 > Árpa 100 > Zab 100 > KukoriczalOO > K repeze 100 > Paszuly fehér > Sxesz literenként 4.50 4.80 4.80 5.20 5 60 15'/, Piacxl árak. Borsó 1 kiló Lencse 1 » Mund-líszt 1 » Zsemlye-liszt 1 < Buxa-liszt 1 > Barna kenyér-liszt 1 > 5.70 4 60 6.— 5 — 5.40 5.70 5 li/, —.18 —.22 —.18 —.11 —.10 —.09 1D0 kiló 2.— Burgonya Marha hús 1 Borjú hús 1 Sertéa hát 1 Juh húa 1 H4j 1 Disznó-zsír 1 Szalonna 1 Faggyú (nyers) 1 Zöldség 1 Paprika Iróa raj Eczet 1 » Széna 100 kiló Szalma (Uk.) 100 > Bikía 1 köbmtr Tölgyfa 1 » —.52 -.52 -.48 -.28 —^64 —.56 —.24 csomó —.07 1 kiló —.80 1 liter —.80 —.08 2.80 1.90 3.40 3.20 Felelős szerkesztő: Kiadótulajdonos INCZÉDY LAJOS. : JÓBA ELEK. K. 6853. K. 10212. 1894. 1894. Köfejtési vállalati hirdetmény, Nyíregyháza városa Tarczalon levő parlagszőllőjét bérbe adja oly vállalkozónak, a ki kötelezi magát azt rendszeres bányafejtés utján kezelni ós az abból kikerült követ a városnak előre megállapított áron eladni, mi által a vállalkozónak üzem költségei megtérülnek, az esetleg felmaradó kőkószlet vállalkozó tulajdonát képe­zendi, s azt tetszése szerint értékesítheti. Vállalkozni kívánók zárt ajánlataikat 500 frt bá* aompénzzel ellátva f. évi deczember 28-ig a polgár­mesterhez adják be. Bővebb értesítés a polgármesteri és városi mér­nöki hivatalban nyerhető. Nyíregyházán, 1894. deczember " én. Bencs László, (481—1—2) polgármester. Árverési hirdetmény. Alólirott erdőgondnokság részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint a kerületbeli erdei tisztásokon felében termelt széna eladása czéljából a nyilvános árverés a következő napokon meg fog tartatni. 1. a daróczi erdei tisztásokon nyert s részint Darócz községben, részint a Nyires nevű erdőtisztáson elhelyezett 4 kazal szénára nózva f. ó. deczember 27-én, 2. a kosszumezői erdei tisztásokon nyert s a Gorond-erdőszolgalak mellett elhelyezett 39 boglya szénára nézve f. é. deczember 28-án. Az árverés délelőtt 10 órakor kezdődik s a meg­v ára azonnal lefizetendő. .nezon (Ungmegye), az 1894. év decz. 11-én. ) w " r. erdőgonduoitság. Bolt bérbeadás. Az iskola utczai Palicz-fóle emeletes házban egy bolthelyiség, melyet idáig Donáth Lipót bútorkereskedő bérelt, azonnal kiadó. — Értekezhetni Palitz János háztulajdonossal. (476-3-1) Hirdetmény. ii v Van szerencsém a helybeli és vidéki nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy deczember hó 1-tÖI kezdve leszállított árakban állítom ki a leg­finomabb férfi öltönyöket és egyenruhákat a legszebb kivitelben. Készítek továbbá téli felsőket, utazó bundákat és papi reverendákat, szóval minden e szakban vágó megbízásokat a lehető leg­jutányosabban és pontosan eszkőzlök. Az eddig irányomban tanúsított be­cses pártfogásért köszönetet mondva, s azt továbbra is alázattal kérve, maradtam kiváló .iszjgte&fil. Szabó Kálmáis (418-3-3) fér^.szabó, Nyíregyház ' • ola-utcia 5. sz. V Meghívás. A nyir-bátori kölcsönös népsegélyző­egylet, mint szövetkezet, folyó 1894. évi deczember hó 21-én délelőtt f 10 órakor az egylet hivatalos helyi­ségében rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 18. §-a értelmében meghivatnak. Napi rend: 1. Igazgatósági jelentés a mult üzlet év ered­ményéről. 2. Az évi mérleg előterj«sztése. 3. A felügyelő-bizottság jelentése és ennek alapján az igazgatóság és felügyelő-bi­zottság részére a fölmentvény megadása. 4. Kisorsolt és elhalt 15 igazgatósági tag helyébe 15 igazgatósági, 6 igazgatósági pót, 3 felügyelő-bizottsági tag és 3 fel­ügyelő-bizottsági pót-tag választása. 5. Esetleges indítványok. Nyír-Bátor, 1894. deczember 8-án. Deme Ignácz, W (467- 1-1) elnök. Hirdetmény. A nagy-kállói-utcza 52-ik szám alatti házban JÓ forgalmú fŰ8Zer-ÜZlet, családi viszonyok miau, azonnal bérbe kiadó. Ugyanott egy két szobából álló tiszti lakás is istállóval együtt kiadó. Bővebb felvilágosítással szolgál a háztulajdonos. Közvetítők kizáratnak. (453—3—3) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X I X X X X X X X X X X X X X X X X r

Next

/
Thumbnails
Contents