Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-07 / 1. szám

„IN Y I R V I D É K." bizodalmam, hogy ezen vármegye közönségének lelkes támogatására a közegészségügy előre vitelére irányzott törekvésemben mindenkor bizton számíthatok. — Haza­fiúi üdvözlettel Budapesten 1894. január hó 2-án. — Hieronymi. — Újévi tisztelgések. A vármegye tisztikara az év első napján testületileg tette meg a szokásos tisztel­gést az alispánnál és a főispánnál. Miklós Laszlő alispán­hoz Mikecz János főjegyző vezette a központi tisztikart s ő üdvözölte társai nevében szép ós lendületes beszéd­del a kormáuyzó alispánt, ki szívélyes szavakkal köszönte meg a kifejezett jó kívánságokat. Ezután a központi tisztikar, a kikhez néhányan a járási tisztviselőkből is csatlakoztak — elükön a megye alispáujával a megye főispánjánál mutatták be újévi üdvözletüket. Igen jól esett arról értesülnünk — s a megye minden polgára bizonyára abban velünk együtt érez — hogy az alispáu felköszöntője — az ő felszólalásait mindenkor jellemző szabatosság ós őszinteség atributu main kívül, — felette szívélyes és meleghang jn volt tartva s ugy tartalma, valamint formája miatt megérde­melte a kitörő óljeneket, mikben a tisztviselő kar részé­ről részesült. Főispán ür őméltósága a benső meghatottság hang ján válaszolva az üdvözlő beszédre, iniudeuekelőtt meg köszönte és viszonozta a figyelem és a tisztviselő kar 8 közötte mindig fennállott, barátságos viszony eme nyilvánuláfát, s biztosította a tiszti kart, hogy ő e viszonyt feltartani és ápolni mindig legkedvesebb fel­adatának fogja taitani. A főispán nem tartja az újévi üdvözleteket, — Lem kü'önöseu ott, hol hivatalos kollegiális viszony áll fent, puszta czeremóniának; nem pedig azért, mert ez alka­lom módot nyújt az elmúlt év eseményeire való vissza pillantásra, — módot nyújt arra, hogy levonva azokból a kellő konzekvenciákat, barátságos kézszorítás ine.lett s ünnepélyes fogadást tegyünk, hivatalos és társadalmi kötelességünknek jövőbeni pontos teljesítésére, s igy közösakarattal s erővel közre munkáljunk aunak eléré sén, a mi mindnyájunk szeme előtt lebeg: „Szabolcs vármegye fölvirágzásán. A főispán kijelenté ezután, hogy azoa irány elvek­ből, miket hivatalba lépése alkalmával nyilváuitott és eddig követett, egy hajszálnyira sem fog eltérni a jövő­ben sem, megelégedesének ad kifejezést a tisztikar működése felett, — az elismerés meleghiugjáu emlék­szik meg az ali pán érdemeiről s különösen kiemeli a fellépett kolera j írváuy tovaterjedésének meggátlása terén tett cíélszerü intézkedéseket, s — ugy azok meg­hozatala, valamint gyors végrehajtása terén , — az al ispán, a t. főorvos, és II od aljegyző érdemeit, — s végre azon biztos tudatban, tngy kötelességeinek jövö­ben is eleget fog tenni, — élteti a megye tisztviselő karát, s barátságos kezet fog a megye alispánjával s a tisztikar minden tagjával. Főispán és alispánnak tisztelgett még testületileg a kir. péuzügyigazgatóság és Nyíregyháza város tiszti kara. mely küldöttség élén a város polgármestere mond.a el igen sikerült üdvözlő beszédét. A kir. törvényszéö elnökénél a bírói és törvény széki tisztviselői kar testületileg tisztelgett újév napján. Az üdvözlő beszédet ezúttal is Virágh Kálmán trvszékj biró mondotta, kinek szavaira M jgyery Géza elnök szép beszédben váaezolt. Nyíregyháza város polgármesterénél teljes számban tisztelgett újév napján a városi tisztikar. Májerszky Bela főjegyző tolmácsolta a tisztviselők jó kiváuatait, mire a polgármester meghatottan válaszolt. Borovits Károly pénzügj igazgató urat a kir. p}nz­ügyigazgatóság tisztviselői szintén testületületileg üdvö­zölték. Az önk. tűzoltók Sztárek Ferencz főparancsnoknál újév napján testületileg fejezték ki jó kivánataikat. — ld. gróf Dessewffy Miklós temetése Btshal­mán e hó 4-dikén csütörtökön ment végbe, igen nagy részvét mellett. A remek díszű órczkopjrsó, a kihűlt tetemmel szerdán este érkezett a királytelki állomásra, ahonnan másnap reggel helyezték el a bashalmi kápol­nában ravatalra. A temetésen a gyászoló rokonságon: a Dessewffy, Pongrácz, Serényi, Fekete, Senyey, Mans­berg stb. családok tagjain kivül igen nagy résztvevő közönség vett részt, Ott volt Szabolcsvármegye képvise létében Kállay András főispán és Miklós László alispin, Nyíregyháza város részéről Bsncs László polgármester, Sztarek Ferencz főkapitáuy, Básthy Barna I ső tanácsos; a gazd. egyesület több tagu küldöttségét Kállay Audrás főispáu, t. elnök vezette, kifejezvén egyszersmiud az egyesület — s mint rokon — a maga nevében is rósz vótét az özvegy grófué előtt. A nyíregyházai tanári kar képviseletében Leffi^r Sámuel, Szlaboczky Imre ós Eltscher Simon jelentek meg a végtisztesség tételen. Ott láttuk továbhá b. Vay Arnoldot, dr. Meskó Lászlót, Kertész Bertalan főispáni titkárt, Vekerdy Míthé kir. járásbirót, Kállay Gusztávot, Haas Mórt, Klár Andort ós Gusztávot stb. T. Eszlár ós Vencsellő képviselete s a Dessewffy uradalmak tisztjei testületileg vettek részt a temetésen. A fényes egyházi szertartást a kápoluábtn Wolaffka Nándor debreczeni czimzetes püspök celebrálta fényes segédlettel. Azután a koporsót leszállították a kápolna alatt levő kriptába, hol a kihűlt hamvakat örök nyugalomra helyezték. A gyászoló család a kö vetkező halotti jelentest adta ki: „Özvegy id. gróf Dessewffy Miklósnó szül. Szentmariay Ellse saját és gyermekei nevébeu. Miklós ennek neje B.y Berta; Izabella ennek férje gróf Pongrácz Jenő és gyer mekeik: Jenő és Kálmán; Aladár, ennek neje báró Ambrózy Mária, és gyermekeik: Miria, Ilona, Virginia és Gyula; Erzsébet, ennek férje br. Fekete Ferencz cs. és kir. huszárkapitány ős gyermekeik: Margit, Lsuke, Blanka ós Géza; Irma, ennek férje gr. Serényi János és gyermekeik: Elsa ós László szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett feleilhetlen jó férjinek, illetve atyjok, apósuk s nagy atyjok Méltóságos cserneki és tarkeöi id. Gróf Dessewffy Miklós a magyar főrendiház örökös tagjának folyó hó 30-án, reggeli '/ 25 órakor, hosszas szenvedes és a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után életének 68 dik évében történt gyászos el hunytát: A boldogult hűlt tetemei január hó l-jén, d. e. Wiesbadenban a római katolikus villás szertartás-.i szerint fognak beszenteltetni ós január 4 éu Bashalmán a családi sírboltba őrök nyugalomra tétetni; az engesz­telő szent mise áldozatok folyó hóbau fognak a kegy­urasági templomokban u. m. Vencsellő, Tisza Lök, Tisza E-z!áron a Mindenhatónak bemutattatni. Wies­baden, 1894 j inuár 1 én. Áldás, béko poraira". — Ülések a vármegyénél. A közigazgatási bizott. ság e hó 11 eu taitji rendes ülését, ugyan az nap dél­után az árvaügyi felebbviteli küldöttség is tart ülést. — Népmozgalmi statisztika. Nyíregyhizi város mult évi uepojozganui viszonyairól a helybeli egyházad­tól beszerzeit órtesülesek alapján a következő statisz­tikai adatokat közöljük. AJ: ág. hitv. evang. egyházban: Született: 819 gyermek, még pedig 406 fiu és 413 leány. Ligtöobet 92 öt hozott a gólya uovemberbeu, legkeveseb­bet 43 at juuiusbau. Tórvéuyteleu ágyból származott 52, halva született 13, ikerpár volt 20. — Meghalt: 543 egyén, még pedig 268 férfi, 275 nő, (köztUK legidősebb Ambrusz Jánosné, szül. Hogyau Eva 92. éves), legtöbb 70 hunyt el decemberben, legkevesebb 29, április­ban. Kor szerint 0—10 évig 352 (!!) 10—20 évig 11 : 20—35 évig 19; 30—40 évig 28; 40—50 évig 27; 50—60 évig 40: 60—70 évig 33; 70—80 évig 26: 80 éven felül 7. A szülöttek száma 266 tal múlja felül az elhaltak számát. Házastágra lépett: 189 ptr, még pedig nőtlen ifjú hajadonntl 139, nőtlen ifjú özvegygyei 6, nőtlen ifjú törvényesen elválasztott nővel 2, özvegy férfi hajadonnal 17, özvegy férfi özvegy nővel 18, öz­vegy férfi törvényesen elválasztott nővel 2, törv. elvá­lasztott férfi özvegy nővel 2 esetben. Tiszta pár 149, vegyes ev. ref. 17, vegyes r. k. 16, vegyes g k. 6, halál által elválasztatott 114, törvény által 3 házasság. Confirmáltatott: tót nyelven (?:) 83 fiu, 85 leány, ma­gvar nyelven 40 fiu, 33 leány, összesen 241 gyermek. Urvacsorához járult 3496 férfi, 4906 nő, összeseu 8402 egyén. 1892. 93. tanévben járt a városban 1062, a ta­nyákon 861 gyermek, közöttök ev. ref 59, r. k. 49, g. k. 53 izr. 38. Nem járt iskolába 112 tanköteles. — A rom. kath. egyháznál született 167 fiu, 162 leány, ösz» szesen 329. Meghtlt 95 fi, 113, nő, összeseu 208. Egybe­kelt 45 pár. —A g. kath. egyháznál született: 188 gyer­és pedig 97 fi ós 91 nő, elhalálozot 126 egyén és pedig, 64 fi és 62 nő; házasságra lépitt 41 pár.. — Az ev. ref. egyházban: Született 144 gyermek, melyből fi 64, uő 50, meghalt 92, melyből fi 54, nő 38, Egybekelt 30 pár. — A statusquo izr. egyháznál: Született 70, még pedig 32 fi, 38 nó. törvényes fi 28, uő 33, törvénvte len fi 4, nő 5, halva született egy leánygyermek. Msg­hilt 36, fi 22, nő 14, Az 5 ik életévig fi 11, uő 6 , Es­ketések száma 16. — Tőke-kamat adó. Felhívom mindazon egyéne­ket, a kiknek magánosoknál kamatra elhelyezett tökéjök van, hogy az ebből a mult évben élvezett kamatjövedelemre vonatkozó tőke, kamat és járadékadó vallomási ivöket a városi adóhivatalban, ahol is az erre vonatkozó űrlapok ingyen kaphatók, f. évi január hó 31-ig beadni el ne mulasszák. Kelt Nyíregyháza, 1893. január 2. Bencs László, polgármester. — Bíróságaink ügyforgalma az elmúlt évben a következő volt: a kir. törvényszéknél: elnöki ügy volt 2012, elintéztetett 2012, polgári ügydarab hátralékképen átjött az előző évről 380, ehez érkezett 13,211, elintéz­tetett 13,321, maradt hátralékban 270; telekkönyvi ügyek: hátralék nem volt, érkezett 8029, elintéztetett 8029; bün­tető ügyek: hátralékul átjött 365, érkezett az év folya­mán 8505, elintéztetett 8428, hátralék 442; fegyelmi ügyek: hátralék nem volt, érkezett 50, elintéztetett 49, hátralék 1. Bűnügyi végtárgyalás tartatott 434, büntető ülés 229, polgári ülés 263. — A kir. ügyészségnél: az előző évről hátralékképen átjött 9 ügydarab, ehhez az év folyamán érkezett 7513, elintéztetett 7515, miradthitralék 7 ügydarab. Az ügyészséghez közvetlenül 433 bűnügyi feljelen­tés jött. Megszűntetés iránt 431, vádemelés iránt 89 esetben tett az ügyészség indítványt. A hozott törvényszéki ítéletek ellen sikerrel 71, siker nélkül 6 3 esetben felebbezett az ügyészség; 12 eset még függőben van. A kir. járásbíró­ságok illetékessége alá tartozó ügyekben 1095 esetben tett indítványt az ügyészség, fegyelmi ügyekben pedig 11 eset­ben. — A helybeli kir. járásbíróságnál: elnöki ügy volt 350, elintéztetett mind, polgári ügy volt 9248, hátrálék maradt 19, büntető ügy 6233, hátrálék maradt 77, kis­polgári 1001, hátralék maradt 218 ügydarab. — Köszönet nyilvánítás. Alulírott eluökség a Feldman Riza k. a. és Schwirtz B úr esküvőjénél Sichermau Sarolta k. a. által gyűjtött 3 frt 50 krért a szíves adakozókuak ez uton nyilvánitji hálás köszönetét. Az izr. nőegylet elnöksége. — Megfagyott. Szerdán este a bulyi határban, közel a községhez halva találták Róth Mírton bulyi lakost. A szerencsitlen einber az az napi metsző hideg szélviharban ment haza Nyíregyházára s megfagyott. — Hirdetmény. Figyelmeztetem mindazon adófize­tőket, a kiknek ingatlanaira kölcsön van bekebelezve, hogy az erre vonatkozó vallomási ivet, mely a városi adóhivatal­ban ingyen kapható, ugyanott f. év január hó 31-ig beadni el ne mulaszák, mert ellenkező esetben az azzal egybekötött kedvezménytől el fognak esni, vagyis általános jövedelmi pótadójuk egészben fog azon évre kivetettni. Kelt Nyír­egyháza, 1894. január 2. Bencs Lísiló, polgármester. — IV. oszt. kereseti adó bevallás. Felhívom mindazon egyéneket, a kik állandó havi fizetést húznak hogy az erre vonatkozo IV-ed o. ker. adóvallomási ivöket f. hó 31-ig a városi adóhivatalban, a hol is az ezen czélra szolgáló űrlapok díjtalanul kaphatók, beadni el ne mu­laszszák, mert különben ellenök az 18S3. évi 44. t. cz. 100. §-ában körülirt eljárás fog alkalmaztatni. Kelt Nyír­egyháza, 1891. január 2-án. Bencs Líttló, polgármester. — Halálos végű mulatság. Berczelen a lefolyt ünnepek alkalmival tartott paras'.t-bálo.i verekeiéj tá­madt s e közben Gönczi Ferencz munkafelügyelőt agyon­ütötték. — Az izraelita uőegyleti bál rendezS bizottsági felhívja mindazok it, a ktit tévedésből meghívót nem kaptak volna, f)rduljinak az elnökséghjz, vigy a ren­dezőseg bármely tagjához. — A helybeli törvényszék uj beotósa a követ­kező: polgári tauács: eluök Megyery Géza trvszki el­uök. bírók: Russu Gusztáv, Virágta Kálmán, Dudinszky Gyula, Kovács István, Borbély Síndor, dr. Sarvay Já­nos ; tanács jegyző Zoltán Aurél. Üléseit rendszerint pénteken tartja. 2 Váltó és kereskedelmi tanács; elnök Megyery Gézi, birák Russu Gusztáv, Virágh Kálmán : keresk. ülnök Szamuely Aurél és Csapkai Jenő, tanács­jegyző Zoltán Aurél, Ülések kedden és pénteken. 3. Büntető és büntető II. fokú tauács: elnök Megyery Géza, birák Kunfalvy István, Bige Sándor, tanácsjegyző Zoltán Aurél, Ülések szombaton. 4. Büatetó végtárgya­lási tauács: elnökök Megyery Géza, Kovács István, bi­rák Kunfalvy István, Bige SáDdor, jegyzők Szabó József, Kálmánczhelyi Miklós, Tóth Miklós, Maurer László. Vég­tárgyalási napok: hétfő, kedd, szerda, esetleg csütörtök. 5. Fegyelmi tanács: elnök Megyery Géza, birák Dudinszky Gyula, dr. Sarvay János, pótbirák Kunfalvy István, Kovács István, jegyző KálmáDczhelyi Miklós. Ülések a szükséghez képest csütörtökön. — Omnibusz-járatok a gőzfürdőbe. A városi gőzfürdő látogatottját rendkívül emelte az az újítás, hogy a bérlő omnibusz járatokat rendezett be a gőzfürdő­höz. Azt is igen helyesen tette a bérlő, hogy vizsgázott, ügyes masseurt szerződtetett a fürdőbe, Liska Ferencz személyébeu. — Műkedvelői előadás. A nyíregyházi iparos if­júság önkópző-egylete a szent-mihály-utezai ipartestületi helyiségekben január 14-én műkedvelői előadást rendez. Színre kerül a „Csizmadia mint kisértet. — Victor Hugó és a Nyirvidék. Ez előtt 13 esztendővel történt. Egy egész év telt már el, hogy a »Nyirvidék« megizüle­tett. Fogamza pedig nagy és j-les elmék méhében, hogy fény és világosság fakadjon a Nyírség várm;gyéje: Szabolcs fiiinak eszé­ben és síivében. Eze'iben a sötét időkben, arany frankokban azá­mitott bankókkal megtöltött tárczával és o. é. forintokkal tény­leg megfizetett vasúti jegygyei útnak booátottuk szerkesztőségünk egyik belső tagját Párisba, hogy a világ-irod itoai legiajyobb láng-eszeinek eme szUlőviroiában I ipu ík izím íra jelez tircza írókat szerezzen. Munkatársunk megjelenése Parisban óriási szen­zácziót keltett Az »0:thoa« pírisi világ - nevezetességű tagjai rögtön beiratkoztak a >Nyirvidék« »tárcza-rovat vezetőit köizé • ilyen módon lehetővé tették azt, hogy kiküldött nagy tehetségű munkatártunk jogot nyert arra, miszerint az »irók Nestora<< el­olvassa névjegyét s őt elfogadja. T. i. Victor Hugó, Jeles munka­társunknak nagy szerencséje volt.. 20 azaz húiz o. é. bankjegye­ket szorongatott az »irók Nestoráhozc valé belépésekor a marká• ban. Fogadta vala p:dig őt a migsze telt kü:z'5bök átlépiaa elő:t az »öreg méltóságoj assz)ny<, aki azon módon kihalásztt jelei munkatársunk körmei közül a 20 forintokat s bár eleinte 2 > o. é. forintokat követelt, zsebébe vándoroltatta a húszat is, már t. i. az ő zsebébe, mert mint mondá: »az öreg nem tud a pénzzel binni, most sincs egy krajezárja sem«. l^y kapott a »Nyirvidék« 20 o. é frtért tárczát Pulszky Ferencztól, azaz hogy Yic'or Hu­gótól. A többi azután könnyen ment. Az »0.thon< börze-banda a kész kéziratok özönével várta barátunkat Hanfi Yerai János Kottlik Zirzabella, és a század többi legnagyobb költői és próza írói beálltak a »Nj irvidék« tárczarovatának vezetőiül. Kiküldött munkatársunk ekkor még merészebb lépésre határozti el magát és a legbarapósabb cerberusokon kereiztü 1 bejutott az Írók kirá­lyán »k Jókai Mórnak, akarom mondani Sakespeare Vilmosnak a tulajdon dolgozó szobájába. Sakespeare kolegánk szörnyen meg folt hava az ót ért kitüntetéstől, s rögtön kijelentette, hogy szív­vel lélekkel tagja lesz ezután a »Nyirvidékc szerkesztőségének. Sőt még tovább is ment. Kije'tntette munkatársunk előtt, hogy fölh italnoazza őt, miszerint 300 évvel ezelőtt megjelent s még mindig uj betűkkel megjelenendő munkáit a >Nyirvidék*-ben kö­zölhessp. Ez elért nagy sikerek után munkatársunk a legköze­lebbi express vonattal Homer iró úrhoz akart utazni a Parnas­susri, hogy ott ót, Ovidius Nepost s talán még Horáciust is a • Nyirv dék« »tárrza rovatának vezetóiüN megnyerje. Minthogy azonban az >Otthon« börzén munkatársunk tárczija raír teljesen kiürült s a megnyert fényes irói nevek által a »Nyirvidék« igy is már biztosította magának az »elókelóbb helyet*, tisztelt munka­társunknak megfujtuk a takarodót. S mindezeket msgirván, Pulszky Ferenciné, azaz hogy Victor Hugóné őméltóságát'l a 20 o. é. forintok zsebrevágásának története elmondásával elkövetett in­diskrécióért bocsánatot kérünk. A mit meg is kapunk bizonyára a »Nyiregyh4zi Times« érdekében elkövetett eme cselekedetünkért. — Friedinann József a debreczeni zenede tanára, városunk szülöttje, ki huzamosabb ideig mint zenetanár itt nálunk is működött „Hat magyar népdal" czim alatt egy cduos gyüjtemóuyt ad>tt ki, mely szerzőjének min­déi képen dicséretére válik. E dal gyűjtemény Dr. Jósa András ra. főorvos úrak van ajánlva 8 szövegét Dr. Vietirisz József tanár irta. A debreczeni lapok kivétel nélkül dicserettel emlékeznek meg Friedman dalairól, melyeket az ottani színházban egy hangverseny alkal­mával énekeltek ós nagy tetszésben részesültek. E dalo • kat eljátszva magunk is ama véleményünknek adunk kifejezést, hogy szerző nópJalai igaz, nép, tőről met­szett magyar dalok, melyek megérdemlik a közkedvelt­séget, a melyben már ma is oly jutányos, hogy bárki megveheti, mindössze 2 korona 40 tillór Kapható Tar­czali Dezső könyvkereskedésében és Dabreczenben a szerzőnél. — Az 1848-diki nemzetőrség esküje. Gracza György a raigyar szabadságharcz történetének imént me.'jelent harmadik fiizetébeu reprodukálja azt az eskü­tormulát, melylyel az 1848 diki pesti polgárőrség meg­esküdött. A« eskü igy szólott: „Éu, mint a pesti polgári őrsere; tagja esküszöm az egy élő Istenre, hogy hazának, királynak ős az alkotmánynak tántorithatlan hive leszek s a törvényeknek és törvényes hatóságok­nak, ideértve polgári fő és altíszteiinet, mindig enge­delmes leszek, azokat tisztelni s törvényszerű parancsa­ikat teljesíteni fogom; zászlómat a haza és városom szolgál itábia semmi esetben el nem hagyom; őrhadi szolgálatombtn nappal és éjjel férhisan viselendem ma­ga nat ós a rend feutartásábau munkás leszek; általá­ban őrhadi szábályainkat törvónykép tisztelve, azoknak minden pontjait toljesitendem és elleuök véteni nem fogok Isten engem ugy segéljen Amen." Még egy érde­kes okraánvt veszünk át Gracíi munkájából; azt a kér­vényt, melylyel Pálfi Albert, a „Márc'.ius 15 ike" szer­kesztője a lapji megjelenését közölte gróf Zichy Ferencz­czel, a helytartótanács alelnökével: „Z'cú Ferencinek, Pesten. Polgár, al-előlülő! Miután szerkesztésem alatt

Next

/
Thumbnails
Contents